Érdemi előrelépés csak más kémiai folyamatra váltással lehetséges. Az anód elektrolit párosítások számát a periódusos rendszer behatárolja, és adott hogy milyen átmenettel mekkora energia nyerhető, ahogy a többi fizikai paraméter is.
A LiIon akkumulátorok jelen szintre fejlesztése 40 évbe került. Szerinted ha ma vált valaki egy jobb kémiára, mondjuk a hidrogén szkandiumra, akkor az mennyi idő lesz míg piac éretté válik?
Ráadásul annál jobb kombináció elméletileg sincsen, és az is messze messze elmarad a benzin energia sűrűségétől.
Litográfiával soha nem fognak akkut gyártani mert baromi drága technológia.
Ne keverd a dolgokat...
Senki nem azt mondja, hogy röntgen litográfiával fognak akkut gyártani. A folyamat analógiája a lényeg, miszerint amire van gazdaságilag igény, oda be fog menni a tudomány és a technológiával el fogják érni a fizikai korlátokat.
Az akkuknál is egy Moore szabály látszik működni, csak nem kettes faktorral mint a prociknál. 5 év és nagyon stabil 400 km-es hatótáv lesz az EV-kben tömeges gyártás mellett.
Az irodaházakban sem hülyülnek meg a WiFi-k, pedig igen sűrűn vannak egy rakáson.
De ezek csak analógiák. Az út menti jelző rendszerek, afféle irányadók, pozíció adók, beacon-ok szerepe nem az, hogy 100%-os rendelkezésre állással ők vezessék az autót, ha kimarad 1-2 közülük akkor a kocsi megy a saját adatai alapján autonom módon, ezek afféle fő irányadóként fognak üzemelni.
Na jól van. Mondtam én, hogy nem lehetnek mások az adatok. Ott van feketén-fehéren, ha hihetünk az auditált számoknak, a bruttó eredmény pozitív, a bruttó marzs 20 % fölött...
Megint kevered a szezon a fazonnal. A cmos technológiai határ egy évtizeden belül van. Az UV litográfia az akku megmunkáláshoz úgy viszonyul mint a precíziós lézerszike a láncfűrészhez. Litográfiával soha nem fognak akkut gyártani mert baromi drága technológia.
Megint almát keversz a körtével. A mobil teló hálózati kliens viszonyban van a toronnyal, két wifi AP viszont szépen ki tudja egymást oltani és kapcsolódó klienseket is meghülyíti ha azonos frekvenciás és broadcasting ID-n dolgozik.
Mi van? A cmos technológia olyan 4-5 nm ig levihető.
Erről beszélek. 1986-ban ugyanez a károgás volt mint amit most páran előadnak például az akkunál, hogy JAJJISTENEM AFIZIKAIKORLÁTOK! Rohadt messze vannak még.
Az akkuknál az elvi korlát kb. 2 nagyságrenddel odébb van. Én csak azt veszem észre, hogy a filléres proli elkóknál a 20 évvel ezelőtti méret a harmadára ment össze, miközben a feszültség növekedett. És ez csak egy szaros elko.
A saját autóbuszt sem birtokol mindenki, mégis használják a tömegközlekedést, az önvezető technológiákkal az autó egyfajta tömegközlekedési eszköz lesz, saját autóra sokkal kevesebb embernek lesz szüksége, vagy ha már rendelkezik vele, akkor pénzt is kereshet majd, az autó megosztásával.
A redox akkuk sokkal többet is tudnak, de igazándiból a mostani energiasűrűség 3-4-szerese is már mindenre elég lesz, márpedig az még a mostani technológiákban is benne van lehetőségként.
De nem kell lemondania semmiről. Persze, aki minden nap autózik 3-4 órát (mint én például...) az egyértelműen úgy jár el jól, ha vesz magának egyet. Ám aki hetente egyszer-kétszer ül egy közepes útra kocsiba - és mennyi ilyen van!! - annak a saját autó most még lehet szükséglet, de egy olyan rendszerben, ahol a mobiljára pöttyent egyet, és mire leér a negyedikről, addigra a kijárat előtt fog állni egy önvezető kocsi - annak tényleg fölöslegessé fog válni. Sőt, annak lehet, hogy ez lesz a kényelmesebb. Mint ahogy az is meglehet, hogy azoknál az USA családoknál, ahol most tartanak 3-4-5 kocsit, hogy a gyerekek is tudjanak mivel suliba járni - ott majd csak 2 lesz, mert az autó önállóan tud mozogni köztük.
Ebbe ?