A gond, hogy a kep elkeszitese elott nem gondolt (vagy nem volt lehetosege) a fenyekre. Igy utolag mindegy, hogy mulyen szurot nem hasznalt. A modellek egyszeru mozgatasaval megoldhatta volna a problemat orokre.
Az nem eletszagu, hogy beallitja a temat a rossz fenybe es szurovel korrigal. "mosoly"
Az, hogy egy adott papírfajtán ugyanazon nagyítógéppel, papírhívóval (stb.) pozitív kép hogyan fog kinézni a tónusokat illetően leginkább, a filmhívás meredeksége határozza meg (Szerintem 85-95% -ban.).(2*)
Tehát nagyon különböző filmekkel, hívókkal és hívási eljárásokkal is hívhatunk azonos meredekségre, az igazi különbség, a szemcse, az érzékenység kihasználás, felbontás, és a kontúr élesség lesz.
Ha adva van két (Lehetne akár 10 féle is.) különböző pán anyag, amikre ugyanazt lefényképezzük, és előhívunk két eltérő hívóban (Lehetne akár 100 féle is.), de mindkét (illetve a több) hívás meredeksége azonos (pl. 0,55Gamma) (3*). És helyesen exponáltuk mindkét filmet (A hívásnak megfelelő tényleges ISO –val.), majd nagyítunk ezekről papírképet, a tónusok annyira hasonlítani fognak, hogy nem, vagy csak igen nehezen lehet őket megkülönböztetni.
A látványban a tónusokat illetően, sokkal nagyobb különbség lehet az azonos film/hívó de eltérő meredekségű híváskor. Pl. Tmax100 / Xtol 1+1 0,55gamma és 0,65 gamma esetén.
Itt még hozzátenném, ha a fenti példánál maradunk és a két eltérő meredekségre kidolgozott fekete fehér negatívról, készítünk egy egy nagyítást, ránézve a két nagyításra, az első legjobban szembetűnő különbség alapesetben, az eltérő hívásmeredekségből fog adódni. (Ha a szemcse nem tér el irreális módon.)
Ha a negát látnám, meg nagyíthatnék róla akkor elmondanám amit tudok, ezért is írtam általános dolgokat. Leírtam hogyan tudod megnézni, hogy alexpos é a kép, ez alapján eldöntheted. Ha alexpos a nega, vagy bizonyos részei, annyira, hogy az ott lévő részletek a gamma görbén az alsó könyökre esnek akkor arról nem vagy csak nagyon nehezen lehet jót, vagy akár elfogadhatót nagyítani.
Szóval nem feltétlenül a Fomapan 400-as hibája. :)
Most hétvégén kifotózom a másik tekercs 400-as filmet, van még valamennyi ID-11-em és Ultrafin Liquidem, majd megálmodom melyikbe mártsam bele. Próbálok valami hasonló témát elcsípni ha kedves lesz az idő hozzám.
A mozgatas es/vagy derites, az felveteltechnika. Itt nem a film mozgatasara gondoltam, hanem a par fenyben valo athelyezesere, vagy deritesere. A batrabb expo, kemenyebb papirfokozattal pedig a nagyitasra vonatkozik, amikor is megjelennek a melyebb tonusok. Azert kell szelektiven kezelni, mert az arnyekban levo arcfel tul sotet lenne ettol a batorsagtol.
Lehet, de nekem alapvetően az a bajom a képpel, hogy a nő ruhája, de a teljes figura homogén, brillancia nélküli, ezért tűnik a világítás laposnak. Talán túl erős volt a fény, az is gond lehetett.
Ha viszont bővebben exponál, akkor a vakulás még észrevehetőbb lesz. Valamilyen szűrő alkalmazásával plasztikusabb lenne a kép, a csúcsfényeket viszont semmiféleképpen nem lehetett volna javítani.
Amúgy te is csak egy utólagos megoldást javasoltál, ami digitális technikát alapul véve ugyanaz, mint a labormunka.
Szerintem sem a laborral, vagy az anyaggal van a baj, de hogy a sor mitol olyan hig es langyos...?
A szereplok arca majdnem teljesen az arnyekban van, inkabb ott lehet a bibi. A ferfi orran, a no halantekan pedig sok a feny, amit vagy a fotoanyag, vagy a szkenner nem tudott megemeszteni. Inkabb egy kis derites, vagy mozgatas segitett volna rajtuk. Azzal egyutt en latom annyira katasztrofalisnak ezt a felvetelt. Egy kicsit batrabban kellene exponalni, illetve helyenkent kemenyebbre kene vanni a papair, vagy a szkenner fokozatat, de a beegett csucsfenyek miatt takargatni kell, illetve szelektiven gyogyitani a digitalis allomanyt.
Tavaly a kis fotós workshopunkra elég jó áron szereztük be a Foma filmeket. Mondjuk még mindig Csehországról beszélünk és a gyártótól közvetlenül. Kisfilmek 100-as 46,2 Kč (520Ft) 200-as 70Kč (780 Ft) 400-as 83Kč (930 Ft). Mennyiért mennek otthon ezek a filmek?
Amúgy a 200 ISO reálisnak tűnik, a datasheetje szerint 250 ISO-ig hívja elő a hígítatlan Xtol. Egyébként hogy tudod megnézni milyen érzékenységet mutat? :
Ket tekercset vettem belole, mert olyan sok rosszat olvastam rola, hogy kivancsi lettem ra. Azzal kezdtem, hogy belottem az erzekenyseget es a hivasat. Higitott Xtolban 200 ASA erzekenyseget mutat, nekem tetszik a tonusa es a szemcseje is.
Mindenben jobb a Retropan 320-nal. Kiprobaltam a 200-as Fomat is, az is jo, csak sajnos elveszitettek a legfobb bajukat, az olcsosagukat. Alig tobb penzert ott a Kodak, ugyhogy nem erdemes szarozni a Fomaval.
„Majdnem elsírtam magam legutóbb, annyira elveszett a plasztikusság a témából.”
- Az nem lehet, hogy kicsit alexpos lett a nega?
Így tudod megnézni:
Gyakori hiba a pontatlanul exponált negatív (Legtöbb esetben alulexponált.), hogy az előhívott negatív jól exponált é, arról nagyítógép segítségével viszonylag könnyen meg lehet győződni. Egy kezdő * nem valószínű, hogy pusztán a negatívot megnézve meg tudja ítélni a negatívot.
A film száradása után, nagyítást végzel az általad használt papírra nagyítógéppel stb., a papírt úgy exponálod, hogy látszódjon a nega alapfátyla és mellette legyen egy olyan csík ahol a nagyítógép fényét nem takarja a film. A próbacsíknál az a jó érték amikor az alapfátyol ugyan olyan fekete mint a szél. (Pontosabban egy kicsit hosszabb idő, mert nem az alapfátyolnak kell koromfeketének lennie, hanem alapfátyol +0,1D.) Ezzel az expóval jónak kell lennie a nagyításnak, ha sötét akkor alexpos, ha túl világos túlexpos a nega.
Az alexponálásnak több oka lehet, a tényleges ISO nem ismerete, rossz fénymérő (Pl. elöregedett a fénymérő érzékelője, a legtöbb CDS érzékelő mostanság használhatatlanságig el van öregedve.), nem megfelelő fénymérési (kiértékelési) eljárás. Szerintem a legmegfelelőbb fénymérő a spotmérő, kiértékelésre pedig a zónarendszer ajánlása a legalkalmasabb.
A Magnifax 2 is 6x9-es, eleg fatengelyes gep, inkabb lebeszelnelek rola. Szemre kell az izzot kozpontositani, ami ritkan sikerul, ettol egyenetlenul vilagitja ki a kepmezot. Ha nincs jobb megteszi, de inkabb a fiatalabb 3a, 4 tipust erdemesebb valasztani. A negyes a modernebb, kenyelmesebb gep. Ha lehet szinesfejjel erdemes venni, azokba halogen izzo jar, a Magnifax 3a sima ff lampahazaba E-27-es normal foglalatu ego megy, annak fix a helye, nem kell vacakolni vele.
A szinesfej diffuz fenyt ad, hungarocell "keverokamraban homogenizalodik", ugy emlekszem abbol kulon dobozka letezik a kisfilmhez, es a rollhoz, de erre mar nem emlekszem pontosan.
A Meogon-S 4/80 objektiv kirajzolja a 6x7-es negat, es valoban prima objektiv. Ha masfajta nagyitot veszel, akkor is erdemes venni egy ilyen Meogont, talan meg ujkent is aruljak.
Ha esetleg belebotlasz egy Durst L-900-ba, azt ne lepd at, hanem kapaszkodj bele. Ketemberes joszag, nem erdemes szetszedni, egy nagy ellenrugo dolgozik benne. (monnyuk a Pentax megerdelne egy komolyabb nagyitot)
És a Magnifax 2-vel mi a helyzet? :) Merthogy találtam egy prágai bácsinál eladót, tőle vettem pár dolgot a Pentax 67-hez, biztosan ezzel nagyította ő is. Igazából nem vagyok annyira jó csehes, nem értettem, hogy mi is jár hozzá, de kértem, hogy fotózza le a filmtartó kazettákat. Amúgy érdekes gép lehet, mert egy másik nagyító kondenzorával is használta 9*12 cm-es "nagyformátumú" nagyítóként. Szóval már csak emiatt is érdekel, hogy néz ki.
Amúgy tényleg elég gyakran felbukkanak eladó példányok. Már sajnos elvitték - ma leveleztem a hölggyel - Magnifax 3 nagyító és előhívótálak, edények, 800 koronáért ( 8.800 ft... nyilván elvitték...) Várok a szerencsémre én is. :)
Ha megnézed a datasheetjét, láthatod, hogy a legtöbb hívó ki sem tudja hozni belőle a 400 ISO-t, nem hogy pusholni... Én 320 ISO-n szoktam exponálni, de nem kifejezetten szeretem így sem, mert árnyalatszegény nyersanyag. Majdnem elsírtam magam legutóbb, annyira elveszett a plasztikusság a témából. :D Még van egy tekercsem belőle, ezt megpróbálom valami másban előhívni (tippek esetleg?), hátha ki lehet jobbat is hozni belőle, de amúgy végeztem a Foma 400-zal.
"Köszönöm a segítséget, majd nyitott szemmel járok. A Magnifaxos tipp jól jön. Csehországban élek, szóval egyelőre az itteni használtpiacokat figyelem, csak nem sok tudásom van, mit is keressek. Amúgy eddig egy Kaiser VCP6001-essel nagyítottunk, nagyon szeretem használni, csak abba egy vagyon lenne a kondenzor, ami megoldaná a vignettázást, de ugye ez nem is az én gépem, barátom pedig Yashicával fotóz, neki elég a 6x6, amit tud a gép.
A Durst M-670 nagyítóról tudtok valamit mondani? Kerestem, de csak egy francia nyelvű manualt találtam róla. Ha használtátok, ajánlanátok?"
Áthoztam ide a témát, mert itt is jól elfér, ráadásul ez látogatottabb topik, több ötletet kaphatsz.
Akkor mázlid van. Arrafelé nem csak a sör jó, hanem a Meopta termékek is elég használhatóak, bár a nyugati társaikhoz képest kissé fapadosak. A helyedben én nem gyúrnék nyugati (német) cuccokra, mert azokat valószínűleg éppen olyan korlátozottan lehet ott beszerezni, mint Magyarországon, egyik helyre se hoztak be sokat a fénykorukban. A Meopta termékeket helyben gyártották, használhatóak, masszívak, valószínűleg egy kisebb atomháborút kibírnának.
Ha én járnék a te cimpellődben, akkor valószínűleg most is ugyanazt a cájgot szedném össze, mint amit akkor, amikor még nagyítgattam: Magnifax 3, vagy 4 gép. Esetleg egy színkeverős fej, mert az jól jöhet, ha változtatható gradációjú papírokat akarsz használni. De ezt a fejet nem ismerem, nem volt rá szükségem. Amúgy a 3-ban van fiók a szűrőlapoknak a kondenzor és a filmtartó között, így is megoldható a multigrade papírok szűrőzése.
Ha szembe jön, mindenképpen érdemes megmenteni a géphez való filmtartó lemezeket, amikről korábban már írtam. Filléres dolog, de nagyon praktikus. Ha jól emlékszem, akkor talán 24x24, vagy 24x36 mm-től kezdődött 6x7 cm-ig, két lemez van összecsomagolva egy dobozban, nem egyformák. Pofon egyszerű betenni a filmtartóba, csak a két üveglapot kell kicserélni, amit rugós fülek tartanak. Csak arra kell figyelni, hogy melyik kerül alulra, illetve felülre.
Érdemes bespájzolni izzókból, mert egyre nehezebb hozzájutni a klasszikus nagyítógép égőhöz. Amúgy ezt a témát a múltkorjában ragoztuk a fekete-fehér topikban, érdemes egy pillantást vetni rá.
Fontos dolog a nagyítógép objektívje. Szabványos a menet, ezért eléggé könnyű megfelelőt találni. A korábbi Meopta Belarok is használhatók, de azért ha teheted, akkor érdemesebb valami izmosabb darabra gyúrni, az amúgy is örökéletre szól, és átteheted másik nagyítóba is. Én egy 80 mm-es Rokkort használtam középformátumhoz, kb. azt tartottam csak meg, amikor megváltam a nagyítófelszerelésemtől. Figyelj a gyújtótávolságra, a gyakori 50 mm-esek nem igazán jók a középformátumhoz, oda hosszabb gyújtótávolság passzol. Egy 80, vagy 105 mm-es Meopta Anaret S igen jó darab, annak idején eléggé alázta a konkurens nyugatnémet darabok legtöbbjét. Az Anareteknél az S jelölés azt jelenti, hogy átvilágítja a rekeszskálát, az pedig nem hátrány, hogy a beállítás után nem kell számolgatni a kattogásokat a munkarekeszig.
Hátránya a Magnifaxoknak, hogy elég ormótlanok és nehezek, de legalább nem könnyen rázod meg az expozíció közben. Könnyen darabokra lehet szedni, de nem tömegközlekedési eszközre való még így se. Az enyémen volt némi gond a lámpaház fényzárásával a szellőzőnyílásoknál, de ezt némi alufóliával könnyedén megorvosoltam.
A diffuzoros nagyitok szort fennyel vilagitjak meg a negativot. Ez a szort feny segit az apro porszemek, mikrokarcok eltunteteseben, egyenletesebb a fenyeloszlasa. A diffuzfejekbe be lehet epiteni a szinszuroket, amik szines es ff filmekhez is hasznalhatok, kenyelmesen, fokozatmentesen lehet allitani bennuk a szuroertekeket.
Hali! Nem kell olyan keményre hívni a filmet, ill. olyan film / hívó párost érdemes választani, ami egy jó kompromisszum, az érzékenység (valós), élesség – felbontás, szemcse vonatkozásában.
No meg a bábozással is lehet valamit segíteni a papíron való megjelenítésen.
Az meg, hogy kondenzoros vagy diffuzoros a gép: a kondenzoroshoz lágyabb nega kell, ez jót tesz az élességnek, felbontásnak, és a szemcsének. Difuzoroshoz meg keményebb nega ami meg kicsit kedvez a tényleges ISO –nak, az előbbieknek meg nem, viszont kevésbé látszik a szemcse.
A legjobb ha kipróbálod, nem kell mindent elhinni elsőre amit valaki leírt (ezt a hozzászólást sem ;) Pl. a Foma100 esetében ha gyári adatra hívod R09-cel, egyszerű kondenzoros nagyítógéppel nem könnyen teszed normál papírra, de még special vagy soft papírra sem - ha kapsz ilyet egyáltalán. Az általad linkelt oldalon is találsz 4 és 24 perc között mindenféle variációt erre a filmre és hívóra...
A Foma 400 nalam 200 ASA erzekenysegu volt napfenyben. Szinhazban, alacsonyabb szinhomersekleten lehet kevesebb lesz.
Ezt is be kene tesztelned mielott "elesben" hasznalod.
Ezekben a gyari dokumentaciok irnak neha erdekes dolgokat, nyilvan nem butabbak, mint mi, csak az nem vilagos milyen korulmenyek kozott, milyen modszerrel fotoznak es hivnak. A Foma egyebkent is eleg szukszavo, hagyja kibontakozni a felhasznalok kreativitasat.
Szia! Sajnos a filmes dobozra írt ISO a legtöbb esetben nem fedik a valóságot, a klf. honlapokra írt adatok még kevésbé. És csak néhány film tényleges érzékenysége éri el a dobozra írt értéket, azt is néhány speckóbb hívóban, elég sokat kísérleteztem klf. filmekkel, hívókkal, használható hívásmeredekség mellett, analóg (ff.) módon, nekem max ISO400 sikerült elérnem, mérve, N+ 1 hívás (kb. 0,60gamma) (Tmax400 / Xtol 1+1 8min percenkénti 3 forgatás.) (És ezen kívül még két film volt ami az ISO400 elérte.) Ha egy filmet, ami még ISO400 sincs, magasabb érzékenységen használsz az alulexponált lesz. A Foma400 –at nem próbáltam még, de a Foma100 ténylegesen ISO50 Xtol –ban, a Foma200 pedig ISO80, akkor saccra a Foma400 ISO125 körül lehet.
Push (túlhívás) Sajnos, nem növeli olyan mértékben az érzékenységet, mint ahogy a film gyártók állítják. Ellenben a szemcsét jelentősen növelheti, és csökkenti a felbontást és az élességet.
Félreértés, nem akarom 400ra exponálni, csak elméleti/tapasztalatszerző kérdés volt.
Egy színházi próbát fotóznék vaku nélkül. Mivel nem kaptam Ilford 3200at, ezért egy 400as Foma mellett döntöttem. Ám ennek a leírásában is van egy számomra fura kitétel, idézem:
FOMAPAN 400 Action has a nominal speed rating of ISO 400/27o , but due to its wide exposure latitude the film gives good results even when overexposed by 1 EV (exposure value) (as ISO 200/24 o ) or underexposed by 2 EV (as ISO 1600/33o ) without any change in processing, i.e. without lengthening the development time or increasing the temperature of the developer used.
Itt a kérdés a "without any change in processing" -en van. Minden más film adatlapja írja, hogy mennyivel növeld/csökkentsd a hívóidőt, a Foma meg azt, hogy ne. Fura. Valami azt súgja, hogy így nem lesz jó eredmény, ha pl ezt a tekercset 800on lövöm el és ugyanannyi ideig hívom, mintha 400 lenne.
