A hivo valoban lugos, es fixir valoban savas. A hivok meghatarozott -magas- PH erteken tudnak csak hivni, mihelyt leesik a PH ertek megszakad a hivas. Az R 09 eleve nagyon alacsony koncentracioju hivo, ha a helyere fixir kerul azonnal megszakad a hivas, de ugyanez a helyzet az osszestobbi hivoval. Nem kell rinyalni, az emulzioban nagyon gyors az oldatcsere, a megduzzadt zselatin, mint a szivacs, konnyen atjarhato.
Gondold vegig, ha a hivas 5-10 percig tart, az oldatcsere par masodpercig, akkor hany szazalekkal hosszabodik meg a hivas? Mondjuk nullaval.
Ettol fuggetlenul hasznalhatsz megszakitot, de a hasznalata, vagy nem hasznalata egyaltalan nem befolyasolja a kepminoseget. A filmben, a filmen nem keletkezik semmifele csapadek, vagy bevonat. Ha keletkezne, akkor azt eltuntetne a mosas.
A megszakitasnak kifejezetten gyors hivasnal, illetve ipari mennyisegu vegyszerhasznalatnal lenne igazan jelentosege, ennek ellenere a nagyuzemi automata C-41-es laborok nem hasznaltak megszakitast, pedig ott rovid a hivasi ido, es koltsegesebb a halvanyito-rogzito oldat.
Amit a syrexes holgy mond, azt pedig keszpenznek veheted. Ilyenkor, ha ket ellentetes tartalmu hozzaszolas elbizonytalanit, probald ki igyis, ugyis, es oszd meg a tapasztalatodat. mosoly
"Ha nem használsz megszakító fürdőt, és a hívás után egyből fixálsz, bizonyos filmek – hívók – fixirek esetén kialakulhat egy sárgás, sárgásbarna csapadék a filmen, ami több okból is problémát okozhat. "
Pontosan milyen esetben, mely vegyszerek használatánál okozhat sárgásbarna csapadékot? Ez milyen problémát okozhat? Én még nem találkoztam ilyennel, nem is hallottam róla, ezért érdekel. Én úgy tudom, hogy csak azért használunk esetleg megszakító oldatot, hogy kíméljük a fixálót, bár ennek a hagyományos fixír+kálium-metabiszulfit összeállítások esetén semmi jelentősége.
Amúgy az olvasmányélményeim alapján úgy tudom, hogy az emulzióban maradt minimális hívó (emulzióban lévő, egyenletes eloszlású, minimális mennyiségű) az öblítés során nem árt, hanem inkább használ egy kicsit. Ugyanis az emulzióba már bediffundált hívó a friss utánpótlás hiányában a fedett részeken már nem dolgozik, mert elhasználta a hatóanyagát, a kevésbé fedett részeket viszont egy picit még megdolgozza, így valamelyest egyenlíti a negatívot. Fölösleges kérdezned: nem csekkoltam, olvastam.
Szia! Szerintem érdemes megszakító fürdőt használni, a hívó lúgos, a fixirek nagy része savas. Ha nem használsz megszakító fürdőt, és a hívás után egyből fixálsz, bizonyos filmek – hívók – fixirek esetén kialakulhat egy sárgás, sárgásbarna csapadék a filmen, ami több okból is problémát okozhat. Nem beszélve arról, hogy fokozottabban használódik a fixired (Ami savas, és a lúg eltolja a pH –ját.)
A hordozón lévő emulzió felszívja a hívót, ha kiöntöd a hívót a tankból az még tovább dolgozik az emulzióban, ha sima vizet használsz az csak nagyon enyhén lassítja a film továbbhívódását. Attól függően, hogy az öblítővíz hőmérséklete melegebb, hidegebb vagy esetleg azonos (Ez mindenképpen a legjobb, pontosabban csak néhány fok különbség legyen.) a hívó hőmérsékletéhez képest, és természetesen az öblítés ideje is számit, ezért a hívás végeredménye más lesz. Ennek ott lesz jelentősége, ha egyformán szeretnél előhívni több filmet. Ha savas stopfürdőt használsz, az néhány másodperc alatt megállítja a hívást, és így ezzel is egyenletesebbé tudod tenni a hívásokat.
Megszakító fürdőnek filmhez, kálium-metabiszulfit –ot használok, 40g/liter vagy az általad emlitett Tetenál indikátorost (Nagyításnál csak az utóbbit.)
Pont úgy van, ahogy a Söndör mondja, így is jó, meg úgy is. Egyre viszont figyelj: ha kiöntötted a hívót a tankból, akkor ne tökölj, töltsd utána a vizet, vagy a megszakítót, nehogy a filmen, vagy az orsó spiráljában megült hívócseppek részlegesen tovább dolgozzanak.
Syrexben vettem Fomadon R09-et, és kértem stop vegyszert is. A hölgy mondta, hogy felesleges, csak öntsem ki az R09-et a tankból, öblítsek egyet vízzel és utána fixáljak.
"Mas kerdes: Baritalt papir mosas idejet le lehet csokkenteni egy max 1 perces 1% szodas furdovel ? (regi szakkonyvban olvastam hogy ezutan eleg a 10 perces mosas is)"
Én amondó volnék, hogy nem kell ilyesmivel kísérletezni, meg kell maradni a folyóvizes mosásnál, oszt jóvan.
A szóda nyilván arra szolgál, hogy közömbösítse a papírban lévő vegyszermaradékot (fixír, kálium-metabiszulfit), ez rendben is volna. De a megrövidített mosási idő egyértelműen oda vezet, hogy a papírrostok között ott maradnak a felesleges anyagok, még akkor is, ha az emulzió átmosódik. Ez nyilván rövid távon nem látszik, de hosszabb távon halálbiztosan megteszi a magáét. Az a pár liternyi spórolás a csapvízzel, meg némi idővel - egyszerűen nem ér ennyit. Ez maximum az ősidőkben jelenthetett némi alternatívát, amikor a vidéki fényképésznek a kútról kellett a vizet hordania, vagy gyorsan kellett sok képet pacsmagolnia.
A használt hívó- és egyéb folyadékokat hová helyezitek el?
A helyi hulladékudvarban is átveszik, ill. legutóbb a kerületi lomtalanításkor is meg volt jelölve egy helyszín, ill. időpont, ahol le lehetett adni ilyen anyagokat.
Más. A használt hívó- és egyéb folyadékokat hová helyezitek el? Van erre valami speckó leadóhely, vagy sima hulladékudvaron is fogadják a használt vegyszereket?
A fix papirnak mindegy, a szines fejek meg tulabas halogennel mennek, ugyhogy azoknak is mindegy. Amugy nem mindegy, de mindegy. mosoly
A multigrade papiroknal megadjak a kulonbozo fejek milyen szurobeallitasnal milyen kemenysegi fokozatot adnak, de, ha tortenetesen eltero lenne a szinhomerseklet es a fokozat, azt is be lehet kalibralni.
Én a meleg fényű, 2700 kelvinessel babrálnék. Amikor a fotópapírok még napi használatú cikkek voltak, akkor széles körben, általánosan elérhető fényforrás az izzólámpa volt, ilyesféle színhőmérséklettel - nyilván a papírokat is ezekhez passzítva termesztették.
Nem próbáltam, csak logikázom, hogy a fix fokozatú papíroknál aligha van nagyobb jelentősége a fényforrás színhőmérsékletének, legfeljebb az expozíciós idő változik. De abban biztos vagyok, hogy a multigrade papíroknál, színkeverős fejnél, vagy szűrőfóliáknál bekavar a hidegebb színű fényforrás, mivel ezeknél a kiindulási alap a hagyományos izzószálas fényforrás volt.
A múltkorjában felmerült a led égők kérdése a Pentax Fan Clubban is, ajánlom, hogy nézz rá az IKEA kisgombócra. Nem túl erős, de szépen világít, maximum hosszabban exponálsz.
igen, a LEDes megoldás nekem is eszembe jutott. Tegnap be is tettem egy LED fényforrást a gépbe és nagyon szép, egyenletes fényt adott. Majd azt kell letesztelni, hogy meleg vagy hideg fényű között milyen különbség lesz a papíron.
nagyítógéphez keresek izzót. 75-100-150W, minden megoldás érdekel. Tud valaki olyan helyet Budapesten, ahol nem 2-3 hetes rendelésre szereznek be ilyet?"
A Tungsramnál gyártottak régebben egy izzótípust TUNGSRASOFT néven. Nem pont olyan az alakja, mint a hagyományos gombócégőnek, hanem egy kicsit nyújtottabb. Tejfehér, felirat nélküli a búrája, és nagyon szép, homogén a fénye, nem látszik át az izzószál, nincsen üveghiba vagy folt rajta. Én eredetileg a szobai lámpákba vettem, de aztán kipróbáltam nagyítógépben is - kiválóan bevált. Ezt folyamatosan és gyakorlatilag bárhol lehetett kapni, valamivel drágább volt, mint a hagyományos égő, de lényegesen olcsóbb, mint a nagyítóégőként eladottak. Amúgy a nagyító égő is csak abban különbözött az általános égőktől, hogy egyenletes, hibátlan volt az üvegje, illetve nem volt rajta felirat.
Gyanítom, hogy már nem gyártanak TUNGSRASOFT égőket, de nézz körül, hátha akad még a ládafiában valahol. Mivel általános használatra árulták, szerintem lényegesen nagyobb eséllyel jöhet szembe, mint egy nagyítóégő. De talán érdemes lenne kipróbálni egy fehér búrájú ledes égőt is, elméletileg azzal is működni kell a dolognak. Persze ledest, nem pedig kompakt fénycsövet.
Szia! Az Ilfosol 3 nem használtam csak az Ilfosol S –t, de természetesen ezzel a hívóval is lehet ugyan olyan meredekségre hívni a filmeket, mint szinte bármelyik hívóval (Tehát a nagyítot végeredmény nagyon hasonló lesz.), más kérdés a tényleges ISO, a szemcse, élesség – felbontás.
En is probaltam az Ilfosol-t, es Ilfosol S-t, nekem sem tetszett, vekony es lapos volt a nega. Azt nem allitom, hogy turelemmel ne lehetett volna jobbat kicsikarni belole, de volt keznel jobb megoldas, azota nem kiserleteztem vele.
Köszi! Ez nem hangzik túl biztatóan, de legalább tudom, hogy mire számítsak. Egyébként nem elírás: valóban Ilfosol 3 a neve, pl. a Syrexnél is kapható.
Ilfosol S-t vettem egyszer egy flakonnal, többet aztán nem. Nekem lapos, tónustalan negatívot adott az első 1-2 filmen, érzésem szerint az LC-29-hez, és főleg a DD-X-hez képest ég és föld a különbség. Persze az utóbbiak javára. A maradék Ilfosolt aztán olyan tesztfilmekhez használtam el, amelyeknél azt akartam megnézni, hogy jó-e a gép fényzárása, megfelelően továbbítja-e a filmet, illetve az olyan teszthez, amikor egy sorozatot exponálsz úgy, hogy az egyes kockáknál egyet nyitsz a rekeszen és egyet rövidítesz az időn, hogy lásd, rendben működik-e a blende és a zár. Kb. ezekre volt jó az Ilfosol, olyan a cucc, aminek ketten örülnek: a kereskedő, amikor eladja, a vevő meg akkor, amikor végre elfogy.
Az ILFOSOL 3 előhívóval kapcsolatos tapasztalataitokat szeretném, ha megosztanátok itt a fórumon.
Eddig még nem használtam ezt a vegyszert. Az adatlapja alapján annyit látok, hogy a nem Ilford filmeknél nem képes a névleges érzékenység kihasználására,
pl. a Tmax100 csak ISO80-at tud ezzel a hívóval. Külföldi fórumozók tapasztalatai alapján a felbontás után néhány hónapon beül megromlik a vegyszer.
melyik lehet a legkisebb meretu 6x9-es nagyitogep? nem lenne baj ha multigrade fejes lenne. keves a hely ezert a leheto legkompaktabb kellene. esetleg valakinek elfekvo/elado gepe?
