Szuper! :-) Egyszer ha a modul fel lesz állítva, és pennsy úr éppen nem néz oda, kéne egy kis intermodalozást csinálni. :-))) Nekem is kb. ennyi van (bár van köztük olyan, ami szerintem egy vonatban sosem volt), a kettőből már egy fél vonat kijön. :-)
Na meg tuningolni is kéne rajtuk, az egyik flat car-omon kapcsolót (vagy a rögzítést?) cserélni kéne, mert nagyon idétlenül kitér oldalra (a másik újabb, azon már jó). A spine car-ba meg fém kerék kéne és a konténereket is variálni kell, van rajta nem odavaló (itt vettem használtan, és nem minden eredeti rajta).
Az a CSXT/Sea Land valami új cucc?
A RoadRailert próbáltad már, hogy fut? Mennyire stabil? Amikor én egy picit próbálgattam, akkor még csak egy volt, azóta van még egy, de nem is akarok többet. Ja, és az enyém Amtrak, személyvonat végére. Még ebbe is kell fém kerék.
Egy négytengelyes és egy hattengelyes gép forgóvázát szedtem eddig szét, a fogaskerekeik mind egyformák, az áttételek megegyeznek. Az egyiknek kellett a kerekét kicserélni, mert oválisra volt esztergálva /vagy a műanyag tengely volt benne rosszul rögzítve/.
Tehát marad az alaptétel: Egyazon gyártó, egyazon karakterisztikájú gépeit kapcsoljuk csak egybe.
Vagy átépíted a hajtást. Minden mozdonyba azonos motor, és a kerékátmérőnek megfelelő hajtás. Az NWSL ebből élt sokáig, hiszen analógban csak így lehetett szinkronba hozni a különböző gépeket. De nem olcsó mulatság.
Még az elején kíváncsiságból digitális konyhai mérleggel megmértem a Bachmann GP40esem és az Athearn GP40esem is. Az Athearn könnyebb volt, mégis mikor összekötöttem őket az Athearn simán elhúzta a Bachmannt. Én is a kerekek anyagának eltérésére tippeltem.
Még régebben volt 2db M41-es csörgőm. Az egyikbe Zzemokitól kellett vennem forgóvázakat és a lassabb áttételűt választottam. Szép lassú és erős lett, a teljesen gyárit húzta mint a rongyot.
Szóval szerintem a kerekek, anyaga, a fogaskerék áttétel és a súly és ezek kombinációja a fontos.
Én egy BR118-ast építettem át egy nyomtatóból kiszedett motorral (azt hiszem 8 pólusú), lassú lett de nagyon szép egyenletesen megy, és nagyon erős. A mehano modellbe bühler 3 pólusú motor van (legalábbis az enyémbe), 5 pólusúra cserélve valószínűleg erősebb lesz.
Nem tudok arról, hogy lenne a mozdonyok tömegére vonatkozó ajánlás az NMRA-nál. Kerestem, nem találtam.
Ami viszont biztos, hogy összetett kérdés a mozdony tömege és vonóereje.
A tapadóerőhöz mind nagyobb tömeg kell, ez evidencia, illetve gumigyűrűs kerékkel ezt ugye jelentős mértékben lehet javítani, ahogyan sok gyártó meg is teszi, bár főleg Európában.
A tapadóerőt befolyásolja a kerekek tapadása is. Számos Mehano modell kereke krómozott/nikkelezett (?), ami eléggé csúszós.
A tömeg növelésével lehet a vonóerőt javítani, szerintem bizonyos határig érdemes lehet a Mehano gépeket kitömni, bár ez nem feltétlenül egyszerű.
Azonban hiába van megfelelő tapadása egy mozdonynak, ha a beépített motor teljesítménye kicsi vagy a hajtás áttételezése nem jól eltalált.
Példa erre az, amikor ugyanaz a motor, ugyanazokkal a fogaskerekekkel olyan mozdonyba is bekerül, aminek nagyobbak a kerekei. Ekkor ugye azonos feszültség mellett gyorsabb lesz a nagyobb kerekű gép, ám gyengébb is lesz egyben (kisebb lesz a nyomatéka). Lásd az NDK-s H0 Piko Br130 és Es499. A hajtás ugyanaz, de utóbbinak kb. 33%-kal nagyobbak a kerekei, emiatt igen fürge. Bár az ES499 vonóerejével nem volt gond tudtommal. De mondhatnám a márkás gőzösöket is (pl. Proto 2000, Bachmann Spectrum), ahol ugyanazt a motort használják, mint a kisebb kerekű dízelekben, bár ezeknél a hajtás áttételezése már eltérőnek tűnik, emiatt azért rendben vannak vonóerő szempontból (nem próbáltam még dízellel csatolni).
Ha a hajtásban a motor fordulatszámát mind jobban lassítjuk (nagyobb lassító áttétel), annál nyomatékosabb lesz a gép. Ez jó dolog, bár egy idő után magasabb fordulatszámú motor kellhet. Az RTR és BB Athearn modellekhez lehet kapni néha Ernst Regear készletet, ami nagyobb lassítású hajtás. Lassan megy a gép, de iszonyat, hogy mit elhúz. Igazi yard gépeket csinál a mozdonyokból.
De!
Ha le van súlyozva a gép (tapadás van), de a motor gyenge (kis teljesítményű és/vagy a hajtás áttételezése nem elég nagy), akkor könnyen előfordulhat, hogy a nagy vonat és/vagy nagy emelkedő esetén a motor nem tudja elérni azt a fordulatszámot, amin az adott feszültség alapján dolgozna. Ekkor ugye jobban melegszik, mert nagyobb áramok futnak át rajta. Majdnem olyan, mintha lefognád a motort. És ebben tönkre tud menni.
Emellett van egy további vonatkozása is a nagyobb tömegnek, tömeg növelésnek. Megfelelő csapágyazás is kell hozzá! A BB/RTR Athearn és számos Proto 2000 modellben bronz csapágykockákban forog a kerék tengelye. Na ez megoldás bírja a tömeget!
Szóval lehet (és érdemes) növelni a Mehano gépek tömegét, de egyfelől ésszel, másfelől ne várjuk, hogy utána 30-50 kocsit egymaga elhúz emelkedőben (ha el is húzza, akkor se fog jó tenni neki).
További tuningolásként lehet gondolkozni motorcserén, valami lassabb, de nyomatékosra. Bühler, Roco vagy ha bedurvul az ember, akkor Maxxon, Faulhaber, Escap... bár ezek ára a gép árának többszöröse lehet. :-)
Köszönöm, értem. Analóg üzemben a mozdonyok teljesítményét külön-külön nem tudom úgy szabályozni, mint Digitális üzemben. Szóval ha két mozdonyt szinkron - consist-nek megefelelő - üzemben akarok járatni, jobb ha előbb készítek egy fizikaórákon használt Erőmérővel felszerelt próbapadot, a mozdonyokba beépített csúszóellenállással kalibrálom a gépeket, majd eztán párosítom őket össze vagy sem. Vélemény??
Milliméter papíron NMRA szabvány szerint az első centire felírsz 28 g, a második centire 34 g, és így tovább centinként 6 grammal emelkedő számokat, fél perc alatt kész vagy a sablonnal.
Mehano zöld fedettje 126 grammal pontos! A többi súlyát kell majd megemelnem.
Meh. hoppereket 48 grammról 124 grammra kellett megemelni, erre jó a légpuska sörét...:-))))
Jó ez a lista/mérőeszköz, de a H0-nál szerepelő tömegek kicsik, messze elmaradnak az NMRA ajánlásától! Az 50 lábas kocsiknak, ami kb. 17,5 cm eszerint 68 gramm, az NMRA szerint pedig 130 grammnak kéne lennie.
Arról nem is beszélve, hogy jobb gyártók kocsijai eleve nehezebbek 68 grammnál, sőt, igencsak közelítik (általában alulról) az NMRA értékeit.
Persze ez is lehet egy rendszer, 1,5-2 méteres vonatok esetén valószínűleg ez is működik.
Pár filmet láttam a YouTube -on, hogy a terepasztalon egyszer csak kiborult a vonat, mert gyaníthatóan nem figyelt a gazdája megfelelően a kocsik tömegére. Borulást tud az is okozni - de jajj milyen szépet!! - ha a vonat elejére sorozzuk a könnyebb kocsikat, a vonat végére meg a nehezeket. Persze egyazon gyártó ugyanazon kocsitípusából összeállított zárt irányvonatánál ilyen probléma nem szabadna, hogy felbukkanjon.
