Amikor még vettem a szálas palántát, akkor nekem az volt a megfigyelésem, hogy a helybe vetett paradicsom 7-10 nappal ért később, mint a palántázott. De akkor a palántázott még egy kis növényke volt, a helybe vetett meg nagy bokor. (Nyár végére csökkent a különbség, mert mindkettő hatalmas lett.)
Két oka van, hogy nem több az első termések érlelése között a különbség.
1. A palánta nem sokkal palántázás után elkezd virágozni, termést fejleszteni, ami a csekély gyökérzet miatt még megterheli. A helybe vetett a virágzás idejére már jó erős gyökérzetet nevel, a termésfejlesztést meg sem érzi.
2. A palánta elkezd sok, hasonló erősségű gyökeret nevelni, egy darabig a gyökérzete hasonlatos lesz a bojtos gyökérzethez. Így viszonylag kicsi talajrészt hálóz be sűrűn, innen próbál kellő mennyiségű vizet és tápanyagot felvenni. A paradicsom természetes gyökere viszont a fő-mellékgyökérrendszer, a helybe vetett ilyet is nevel, mintha szakkönyvben olvasta volna. Így egy sokkal-sokkal nagyobb talajrészét hálóz be, sokkal mélyebben, és csak arra a részre nevel sok gyökeret, ahol pont talált valami finomat.
Én például a földdel való takarás után jól beöntözöm, aztán általában csak kelés után adok nekik vizet, akkor is alulról. Addig kitart a nedvesség.
A nagyon lassan kelők szoktak kelés előtt kapni még egy kicsit. A talajfelszínnek egyáltalán nem kell nedvesnek lenni, elég, ha a magok szintje nem szárad ki. (Fóliával vagy egyébbel nem takarom.)
Köszönöm az eddigi válaszokat, várom továbbra is, aki még írna ezzel kapcsolatban. Egyébként blog bejegyzésben szeretném összegyűjteni a válaszokat, azért kértem, amit. :)
Az erkélyen kertészkedtem én is az elején, aztán csak rájöttem, hogy nekem kert kell, persze a lakótelep egy részéből hasítva :) Így azért jobban elférek :D
Alufólia helyett nem valami átlátszó fóliára gondoltál? Kelésig mondjuk mindegy, csak ha nem veszed le időben, akkor megnyúlhatnak a növények. Amúgy tök jó ötlet, akinek csak balkonja van, az is meg tudja oldani :).
Idén még én sem vetettem retket, máskor már elég korán február elején közepén el szoktam vetni a magokat. Talán most hétvégén lesz ez megejtve, én az erkélyládába három sorban szoktam elduggatni, először két sorban a lukakat készítem el az ujjammal az erkélyláda két oldalán a peremtől úgy 2 cm-rel egymással szemben, majd a két sor között félúton a magok közébe is nyomok lukakat és csak ezek után egyesével vetem a magokat, kissé macerás de aztán mindig sikerülni szokott. Arra figyelj, hogy a legnagyobb magokat próbáld belevetni a lukakba. Készítettem róla egy sematikát is:
Az a fontos, hogy tűzz a szélekre ágakat és a tetejére alufóliát, akkor jobban megmarad a nedvesség és a madarak sem csipkedik ki a kikelő magokat!!! És majdnem elfelejtettem, nedvesen tartani talán ez a legfontosabb...
Mint már írtam, Florasca B virágföldet használok. Előtte a magokat nedves vécépapírban (márka: Tesco egyrétegű) csíráztatom, akkor ültetem el egyesével, mikor már lejött a sziklevelekről a maghéj.
Gombaölőt nem használok.
Műtrágyának Wuxalt kapnak, de csak akkortól, mikor kezdik kinőni a palánták a poharat (a pohár eleinte 1 decis, később ültetem át félliteresbe). A tápoldatozós időszak nem túl hosszú, átültetés után megint nem kapnak, csak akkor, ha nem tudom időben kiültetni. Látszik a palántákon, mikor van erre szükség. Akkortól viszont majdnem minden öntözésnél, 5 liter vízbe egy kávéskanállal.
Nem tudom pontosan hány éve, de elég sok. 2000 óta van kertünk, fokozatosan tapasztaltam ki, hogy jó.
Nem lesz teljesen kielegito a valszom, mert pontos adatokat nem tudok irni.
1. Tobb fodlet hasznaltam mar. Mult evben Compo Sana fuszer- es gyogynoveny foldet, iden jiffy es obi-s tozegpogacsat magveteshez, atulteteshez szinten a Compo foldjet hasznalnam.
2. Szoktam hasznalni tapoldatot. Keves novenyt nevelek igy, ezert kisebb kiszerelesu folyekony mutragyat hasznaltam anno, pl Vitaflora zoldseg tapoldatot. Egy eve probalkozom a bio modszerekkel, ezert iden Biokal 01 es Garri bio szerves tapoldatot hasznalok. A garri mult evben bevalt, a biokalt palantaknal iden probalom eloszor. Elvileg palantadoles ellen is hatasos.
3. Tapoldatot minden ontozesnel hasznalok, ezert ketszeres higitast alkalmazok. Eddig bevalt, de biztos van ennel jobb, pontosabb megoldas.
4. Amikor a palantakat atultetem cserpbe a tozegpogikkal egyutt, szorok alajhk Symbivitet. Ezt iden probalom eloszor.
Lathatod, hogy en is evek ota probalkozom uj dolgokkal, igy annyit mondhatok biztosan, hogy megvetesre es palantanevelesre erdemes inkabb dragabb, de jo minosegu, morzsalekos foldet hasznalni.
OFF Félre ne értsd, nem kivagyiságból írtam a végzettségemet, hanem azért, mert nekem sem ez a szakmám, bár kertészetet/növénytermesztést, stb. is tanultunk, de nem olyan mélységben, mint az állattenyésztést és annak kapcsolódó tárgyait... (Ez a 7. szezonom a kertben, én is az alapoktól kezdtem és nagyon sokat és sokan segítettek itt, ill. más fórumokon! ;) ) ON
Szerintem jót választottál:) Én évekig használtam Tek-land palántafölet, de a tavalyi pocsék minőségű volt. Idén Florimo palántaföldbe vetek és Florimo virágföldbe pikírozok, de már most látom, hogy szuper lesz. Ehhez nem fog kelleni semmi tuningolás:)
Én autószerelő vagyok,ezért vettem Florimot. (s azért is mert ez kaptam+nem is igazán értek hozzá.:) Örülök ennek a fórumnak,van hol,s van mit tanulnom.:)
Támadt egy gondolatom! Érdekelne, hogy palántákhoz ki milyen tápanyagot használ, feltéve persze ha használ. Szeretnék majd hivatkozni az ezt illető hozzászólásokra, szóval volna a válaszokkal kapcsolatban egy kérésem azok irányába, akik volnának kedvesek, és vennék a fáradtságot, hogy leírják, megosszák a tudásukat és tapasztalatukat (tehát a válaszokban szerepeljen a következő információ):
Milyen földet használ a palántához?
Használ-e tápoldatot/műtrágyát, egyéb megoldást talajerő növelésre?
Ha igen, akkor mit, mennyit, milyen időközönként.
Ha nem, akkor használ-e valamilyen talajerő növelő/megváltoztató módszert? Vagy csak a használt földben vannak tápanyagok, amik elégségesek?
Hány éve használja a leírt megoldást?
------
Ha esetleg linket is tud mellékelni az adott termékhez, csak még jobb lenne, de annak is örülök, hogyha az általam kért részleteket megadja, leírja.
A Yara egy jó márka, de a 15-30-15 NPK aránytól én egy kicsit tartanék (magyarán tök ismeretlen termékként nem venném meg a magas N miatt). Mondjuk, ha neked bevált, akkor lehet vele dolgozni, hiszen a puding próbája rész kipipálva. Nem nyúltak el egy kicsit a palántáid? Száruk szép erős lett, elégedett voltál vele?
Én sem fogalmaztam pontosan (nézd el nekem, hogy "csak" állattenyésztő agrármérnök a végzettségem), az elején, amíg a sziklevelek tartalékaiból élnek, nincs szükségük tápoldatra. ;)
Nálam ,mivel van ,hogy egy egy fajta paradicsomból vagy csiliből csak 2-3 tövet szeretnék,ezért szeretem a magokat egyesével vetni.Egyből abba a cserépbe v pohárba amiben a kiültetésig vannak. A paradicsomoknál szoktam kevés földet tenni és később feltöltöm még földdel. Gondolom ezért is érdemes egyből jó földbe tenni a magokat.
Én florimot használok már 3. éve nekem eddig bevált. Tápoldatozni csak a kelés után 3 héttel kezdem, az a tasztalat hogy a palántaföld nem igazán tartalmaz elég foszfort, régebben lilultak kékültek a palánták. Eddig ez bevált, miután kiültetjük a palántákat csak szerves trágyás földbe ültetjük. Amikor nekiindulnak a növekedésnek hetente kapnak csalános büdös trutyit a paprika nagyon szereti, de a paradicsomok s hálásak érte főleg a futó típusok. A hétvégén néztem a kertben már előbújtak a csalán első kis levelei.
Ez nagyon teszik :D Benéztem a linkre, majd ott az Iskolakert/ Növényeink igénye részre is, alul az utolsó előttinél, a vízigénynél a napraforgónak milyen feneket rajzoltak! :D Hehehe :D
Azért egy kis növénybiológiát tanultam az egyetemen, de köszönöm a leírást :). Pontatlanul fogalmaztam (pontosabban nem számoltam utána, hogy egy hét múlva még nem biztos, hogy megjelennek az első lomblevelek), de ahogy írtam, ha nagy hígításban adja a tápot, akkor nem lesz baja a csírának, akkor sem, ha kezdettől fogva azzal locsolja. De nem akarom senki növényét kinyírni, szóval csak első lomblevél megjelenésétől érdemes tápozni. De akkor sem adnék normál adagot, mert jobbnak tartom, hogy minden öntözésbe kerüljön minimális tápanyag, minthogy pl hetente egyszer nagyobb dózis.
Igaz, rosszul fogalmaztam. Kelés után egy hetet írtam, de az első lomblevelek megjelenésénél érdemes megkezdeni a tápoldatozást.
Egyébként ha nagyon hígítva adod a tápot, akkor a csírának az égvilágon semmi baja nem lesz, különben egy átlagos virágföldben is kipurcanna, mivel általában műtrágyával dúsítják ezeket. Én most tőzegbe vetettem, ebben nulla tápanyag van. Azzal kezdtem, hogy biokal (gyógynövénykivonat) és garri szerves tápoldat ment a vízbe, ezzel öntöztem be a talajt. A közeg pufferként is szolgál, a csíra még lehet, hogy nem veszi fel a tápanyagot, de amint elérte a megfelelő állapotot, elkezdi azt felvenni. Amikor kint a komposztban, vagy a trágyadombon elkezd csírázni a növény, az sem purcan ki a tápanyagtól. De ahogy írtam, műtrágyával jóval óvatosabban kell eljárni.
Javasolhatom, hogy ne a Volldünger-t használd? Egy jó termék, de szerintem palántához túl magas a nitrogén tartalma, attól elnyúlnak.
Ha már Kwizda, esetleg az Agriplant 4-es? Sokkal jobb benne az NPK arány, van benne mikroelem is, bár az a fejlődés ilyen korai szakaszában annyira nem szükséges.
A Fitohorm Turbo Foszfor is megoldás lehet, de ennek egy előnye+két hátránya is van: előny az alacsony N szint(+1), de szerintem egy ici-picit magas benne a foszfor(-1), ráadásul nincs benne semmilyen mikroelem(-2). Szóval akkor kell hozzá Mikromax is, de akkor már csak olcsóbb az Agriplant-4-es.
Addig, amig az első lomblevelek kezdeményei meg nem jelennek, nem kell tápoldatozni, mivel teljesen felesleges. A növény gyökerei eddig még csak kezdemények, fejletlenek. Semmi táplálékot nem képesek felszívni. A növény a szíklevelekből fedezi a tápigényét. Amint megjelennek a lomblevelek, a gyökér is elkezdi ellátni a feladatát. A sziklevelek feladata megszünik és fokozatosan elsárgulnak, lehullanak, ezután lehet a talaj tápanyagtartalmát pótolni. A tulzott tápozás azonban tulzott növekedést, laza sejtszerkezetet, így gyengébb növényt eredményez. Általában, aki tultápozza a palántát, gyakran tul is õntözi, melynek egyenes következménye a palántadőlés. A fent leírt folyamatig mindegy a nevelőközeg táptartalma. Lombleveles korban ezért is érdemes másik közegbe elvégeznim az áttűzdelést.
A célnak bőven megfelel! Palánta neveléshez és gyökereztetéshez nem kell égetően agyonkezelt föld. A szerkezete legyen aránylag laza. Főleg a homok talajhoz képest! Na meg a szőlők is köszönik szépen jól nőnek és gyökeresednek benne :) Tavaly sajnáltam a virág földet megvenni. Idén már nem. Am ez magyar föld, egyetlen hátránya, hogy nincs tökéletesen lemorzsolva. Még 1 darabka faágat is találtam benne :D De ez olyan dolog, hogy ennyi pénzért rászánom azt az 10 percet hogy annyival többet dolgozzak. Beltartalma van, NPK-t tartalmaz talán másat is. Majd lefényképezem.
