Hétvégén időjárástól függően majd felmászok, aztán csinálok pár képet, hogy milyen egy 35 fokos, 2,5 éves panel. Megpróbálom kitalálni a takarítást is. A gondot nálam is a magasság okozza, muszáj kimásznom a tetőre a padlásról, lentről esélyem sincs elérni...
Azon agyalok, hogy mi lehet az, amit az eső nem áztat le. Esetleg vékony korom réteg? Mert a port, egyéb egyszerűbb dolgokat biztosan lemossa a kisebb, nagyobb erejű természetes lágyvizes mosás. Ha viszont tényleg ül rá korom, akkor egy évben egyszer, tavasszal egy gyenge mosó-, vagy mosogatószeres lemosástól nem fog megvakulni a panel.
A földhővel és napenergiával melegített vízpuffer tárolja a hőt, amiből télen a hőszivattyú dolgozik. Nyáron meg a hőszivattyú hűti a tartályt, miközben hűti a házat? A víz 4,2 kJ energiát képes felvenni/leadni fokonként/literenként, de a fagyasztásához 334kJ megy el. Ez közel 80-as szorzó. Úgy látszik igencsak megéri az egyszerű jeget/vizet olvasztgatni/fagyasztgatni, nagyon sok energia elfér kis helyen. Ha mondjuk az épülő háza alá/mellé be tud tenni valaki 100m3 tárolót, az csak a halmazállapot változást tekintve fel tud venni 100*1000*334=3,34*107kJ vagy 9277kWh. Namármost nekünk egy melegebb környéken kb. ennyi a szezonális fűtési energia igényünk. Tehát csináltam 100m3 jeget a télen és ezzel (ill. a hőszipkával) kifűtöttem a házat. Mivel a Nap is süt közben, meg a Föld is melegíti a tartályt, ezért valszeg a fele is elég lenne.
A méret valóban érdekes kérdés, mert egy családi háznál 100-200m3 még megvalósítható, de annál nagyobb nem hiszem. Az egyik videón azt látom, nincs azért eltúlozva a méret. Nem tudom sikerül-e a beszúrás, de 4:50-től látszik a tartály, amit bedaruznak:
Végül is minek is ez az egész? Mondjuk a levegő-víz hőszivattyúhoz hasonlítva. Nem fog lefagyni a kültéri?:D Ha valakinek nincs kútja, nem tud (engedély) vagy nem akar vizes kutas szondát építeni, lehet egy alternatíva, talán olcsóbb is.
Azért 2,5 év után már látszik rajtuk nem kevés, egyenletesen elterülő kosz. Biztosan nem jelent túl sokat termelésben, inkább a szépérzékemet zavarja. :)
Én vittem már fel a magasnyomású mosót a teraszbevilágítókat mosni, van neki habfújója is. De tényleg macerás még a 25 fokos tetőn is egyensúlyozni vele.
Nekem van otthon lágyvizes csapom, abból egyszerre egy kis "narancsos"(Sparos) vödörnyi vizet tudok kivenni. Avval szoktam átmosni az ablakokat, ami majd 40nm körüli felület . Pancsolom bőven hogy inkább fogyjon mintsem koszolódjon, elég szokott lenni körbe.
Napelemeket még nem mostam, macerás 4m felett a létra végén matatni. Szerintem eső + hó után minimális a nyereség amit el lehet érnni a mosásukkal.
Egyébként én autót is így mosok, semmi dörzsölés csak hab majd lágyvizes öblítés. Az a habfújó pont jó lenne a napelemekre, csak kicsit macerás lenne elhúzni idáig a mosóból :D
Hőszivattyú és hővisszanyerős szellőztetés is belefért, sőt, mivel megújulónak számít, még nagyobb is volt a támogatási összeg. Eddig nem kerestek, hogy bármit nyújtsak be nekik utólag.
Amúgy semmi haszna nincs, mert a különféle fűtési megoldások így nem összevethetők. Én pl. meg tudnám adni a H-tarifás fogyasztást külön, de nem érdekel senkit.
Köszi, akkor a havi egyenleg legalább megy manuálisan. Nem tudtam, hogy pontosan mit lehet kiolvasni a villanyórából.
Szerettem volna teljesen automatizálni a saját fogyasztásmérőmmel, tetszőleges időbeli bontásra, de akkor az nem fog menni.
Mint írtam, hülye vagyok a fizikához, főleg, ha meg kell állapítani, hogy merre szalad az áram és nincs ott egy dióda. :) De akkor a korábban berakott képet nézve, a villanyóra szekrény után fogyasztói körökre szétbontott méréseim is hamisak lesznek innentől? Hiszen ha a villanyóra szekrény előtt nincs az áramnak iránya, akkor utána sincs.
Ezért csinálom ezt: 1 fázisú házat mérek 3fázisú, digitális ad-vesz órával, 3×1fázisra állítva.
1-es "fázis" a ház általános fogyasztása 2-es "fázis" a hőszipka fogyasztása 3-as "fázis" a HMKE termelése (ez negatív előjellel jelenik meg az órán természetesen)
Csak most még vésem a helyét és nagyon durva dolgok kerülnek felszínre. Már több, mint 1m2-t kivéstem és még nem látszik a vége sajna (a fotó még előző). :-( Ez miatt a lakáselosztó is folyamatosan átalakulóban van.
Elvileg elég kell, hogy legyen a villanyóra és az inverter. Amit az inverter kijelez, az a teljes megtermelt mennyiség. Amit az óra ad regisztere jelez, az a hálózatba többletként betáplált érték, amit pedig a vesz regiszter, az a napelem pillanatnyi termelése felett vételezett energia. Innentől már csak matek. Ha megvan mindhárom számláló értéke mondjuk minden hónap elején, akkor mindegyikből tudsz különbséget képezni, megvannak a havi adatok. Nevezetesen "termelt kWh" (inverter), "hálózatba táplált kWh" (ad regiszter), "hálózatból vételezett kWh" (vesz regiszter).
Innentől:
adott havi valós fogyasztás = hálózatból vételezett kWh + (termelt kWh - hálózatba táplált kWh)
(A zárójelezés nem változtat a műveleti sorrenden, de logikailag jobban átlátható a képlet, talán.)
Szükségem van a fogyasztásra a pályázati jelentésben. Bár napelem esetén elfogadják azt is, hogy "fogalmam sincs". :)
Az invertertől meg a mérőórától csak a termelést és az egyenleget tudom meg, nem? Külön a fogyasztásról egyik sincs fogalma. Főleg nem napi/havi bontásban.
A cucc elvileg edzett üveg, nem ablaküveg, a karcolódás esélye így szerintem minimálisabb, mint egy normál üvegfelület esetén. Vegyszert én sem használnék, ha nem muszáj, ez a bő vizes mosás jónak tűnik, egy baj van, hogy 19 panelre elég sok víz kell...
