Előbb említett cég az anyagot 20% ÁFÁ-val számolja az ajánlatban. A honlapon is, mert a bruttó rendszerárak nem 27%-kal magasabbak a nettónál. Ezt hogy csinálják?
Bréking: 510e/kWp-s ajánlat (ppnapelem.hu). Growatt/napelem márkája nincs feltüntetve az ajánlatban, a honlapon AmeriSolar és SolarSys van említve az olcsóbb panelek között.
Itt mondjuk azért bejöhet a képbe az inverter élettartama kérdés. Ha túlnapelemezzük, akkor azért éves szinten magasabb átlaghőmérsékleten fog üzemelni az inverter, többet lesz "csúcs állapotban" max teljesítményleadás környékén, ezáltal pl az elkók gyorsabban száradoznak kifelé. Az egyértelmű, hogy rövidíl az élettartama az eszköznek.
A kérdés, hogy mennyivel, és ezt lehet szembeállítani a növelt hozammal. Elsőre azt gondolom, hogyha van rá lehetőség, megéri egyel nagyobb invertert venni is akár, azt a többletet kifizetni, cserébe várhatóan lesz egy hosszabb élettartamod.
Az viszont más kérdés, hogy nálam is a max áramú invertert vettem meg ami egy fázisra tehető, 3x16A betápom van, így nem vehetek meg egy nagyobb teljesítményűt egy fázisra, csak vagy három fázisút ami már komolyabb árfekvés,, vagy hálózatbővítés, de annak megint van egy rakás vonzata.
Sajnos a H-tarifa miatt nekünk nem javít a mutatókon a fűtés kiváltása.
Lehet hogy inkább meg kéne venni a szomszéd telket és egy 50 kW-os rendszert telepíteni pályázatból. De mintha csak önkormányzatoknak adnának ilyesmire pénzt...
Kíváncsiságból csináltam egy "mi lenne ha" modellezést a napelemek megtérülésére mrzsombi táblázatával. Kiindulópont: 2 kWp rendszer, 1170 eFt, inverter csere nincs, 3% reálkamat, 1% áramár emelkedés
alap megtérülés: 18 év
+ ha nem lett volna rezsicsökkentés és 50 forint lenne az áramár: 13 év
+ ha 310 helyett 250 Ft lenne az euró is: 10 év
+ ha nem lenne környezetvédelmi termékdíj: 9 év
+ ha épp lenne egy lejáróban lévő Fundamentám: 7 év
Azt hiszem, bátran kijelenthetjük, hogy a napelemesek rendesen megszívják a jelenlegi irányzatot. Ami nem is lenne annyira bosszantó, ha nem fizetnénk vissza sokszorosan a rezsicsökkentést a külföldi termékek (főleg benzin és műszaki cikkek) ÁFÁ-jában.
Próbáltam a jövőbe látni:
- további rezsicsökkentést nehezen tudok elképzelni (bár bizonyult már párszor gyengének a képzelőerőm). Kormányváltás esetleg járhat rezsinöveléssel, bár a politikai kockázat miatt nem valószínű
- az euró bármelyik irányba mehet bármennyit, elképzelésem sincs
- a kamatok csak felfelé mehetnek, de ahhoz komolyabb gazdasági világválság kell, akkor meg leeshet a napelemek ára (igaz, az euró meg elszáll)
- pályázat kormányváltásig nem valószínű
- kormányváltás 2018-ban nem valószínű, utána meg lassan elapadnak az uniós pénzek
- Paks nem biztos, hogy megépül, ha az oroszokat padlóra küldi az olajár, ez járhat az áramár emelkedésével
Ennyi változót képtelenség modellezni. Ha tippelnem kéne: a napelemes forradalom elhúz mellettünk. Itthon nem fog jelentősen nőni a kapacitás, mert az EU túl gyenge, hogy kikényszerítse a vállalást. Paks vagy megépül, vagy nem, de drágán fog áramot termelni. Ezért a külföldön megújulóval megtermelt felesleget fogjuk importálni.
Végül is te is túl napelemezed, csak nem mindjárt telepítéskor, hanem mondjuk 5 év alatt. A vége uggyanaz lesz.
Értem amit írsz, szerintem is ez egy ésszerű megoldás, főleg hogy ha ilyenkor tényleg nincs semmi plusz cicó. Plusz táblákat csak fel teszed és elektomosan hozzákötöd a rendszerhez?
Egy dolog miatt nem napelemezném túl az invertert telepítéskor, mert ha elkezded a naplopást és rájössz milyen jó az "ingyen" áram, elkezded több mindenre használni. Klíma, villyanytűzhely, szárítógép, netán hőszivattyú.
Szóval a telepítés előtti éves fogyasztásod jó eséllyel nőni fog.
Ha az inverter elbír később pár plusz táblát akkor előbb-utóbb fel is teszed. Én is 3kw froniussal kezdtem, 12 táblával. Már 14 van fenn, jövőre 16 lesz már.
Ha induláskor túlnapelemezett rendszerem lenne akkor ezt nem tudnám megtenni.
Szóval érdemes a jövőbeni bővíthetőséget szem előtt tartani szerintem, ha nincs invertrcsere akkor nem kell a szolgáltató engedélye a plusz táblákhoz.
Kérdés mit érdemesebb inkább túl méretezni és mennyivel? Vagyis inkább az inverter vagy inkább a napelemek legyenek nagyobb teljesítményűek kb mennyivel?
No de ámbörök! 1 jól megtervezett invertert nem különösebben érdekli, hogy túl van-e napelemezve, vagy épp alá. Ha túlnapelemezzük és így naponta 1-1 időpillanatra több lenne a napelem adta teljesítmény, akkor azokra a pillanatokra csak kiszabályoz munkapontból és máris nem adnak túltermelést a napelemek.
Kihasználtság szempontjából is jobb a túlnapelemezett inverter. Attól az 5 éves garancia nem lesz kevesebb 1 nappal sem, hogy kihasználom, több hozamot produkáltatok vele, mint 1 névlegesre, vagy épp alánapelemezettel.
Ha én pl. 1,5kW-osra leveszem a 3kW-os invertert (fotó) és így használom 4kW mezővel hajtva, akkor bizony jól kitoltam a megtérülés idejét.
Á, kösz. Szétnézek. :) És igen, a gázmérő lenne a harmadik projekt. A Reed-relé helye ki is van alakítva a legtöbb hagyományos gázmérőn. (Az enyémen mindenesetre)
Amelyik ajánlatadó ugyanakkora kWp-vel ajánja ki a napelemeket, mint az inverter csúcsteljesítménye, az nem igazán lehet komolyan venni. Bár írnak ~98%-os hatásfokú inverterekről, ott is van néhány % veszteség. Sógoromnál 9 db 250 W-os van (2250 kWp) a Growatt 2000TL-en, de arányaiban gyengébben termel, mint a 3250 kWp-vel üzemelő Fronius IGTL 3.0. 1,125 - 1,083 arány.
ugye mivel illik leföldelni a napelemtáblák külső keretét, statikus és egyéb , pl villám féle behatások miatt, gondolkodóba estem, mi van, ha ülök a leföldelt fürdőkádamban és valami csoda okán a nepelemtábláknál átvezetés lenne a keret felé és mondjuk megjelenne a +, vagy a minusz a földelésen egyenáramban a napelem táblák felől, azaz csücsölök a kádban, mondjuk 1000 volt, mondjuk + dc feszely tetején!? tudom, hogy a minusz nélkűl elvileg nem rázhatna meg, de azért csak hülyén hangzik nem? mivel a napelem dc feszekója föld független, így a földelés nem söntölné ki a delejt,, mint a 230-as hálózat esetén, hanam csak levezetné a kádba! van ennek szerintetek veszélye?, ha van, akkor mi? mert én ahogy gondoltam nem látok különösebbet, csak a tudat, hogy rákerűlhet a földelőszálon a delej akár a kádra??
Nekem 2db rendszerem van itthon, egy 3,5 és egy 3,0kw-os,az elsőt 2014 évvégén tették fel a másodikat tavaly tavasszal, összesítve 407eft/kwp akkor ez jó ár ! :D
Végre sikerült a Growatt inverter adatait feltolni a pvoutput.org-ra egy raspberry pi-n keresztül. (wi-fi modullal az inverteren, raspi etherneten csatlakoztatva a routerhez.)
Küzdöttem vele sokat - gondolom a leíráshoz képest az eltérő linux környezet, a használt editor (nano) és a hiányos linux ismereteim és ezek szerencsétlen összejátszása miatt - de most megy. :)
A következő projektem a fogyasztás regisztrálása lenne.
A mérő egy itron ACE 1000-280 digitális, amit ELMŰ mostanság ad-vesz mérőnek felszerel. IR-port van rajta, szereztem is egy optofejet, amivel elvben mindkét regiszter - fogyasztás és betáplálás - kiolvasható.
lehet, hogy tavaly év elején, mikor mi szereltettünk, még benyelték a cégek a környezetvédelmi termékdíjat, mert még 2014-es beszerzésből voltak paneljeik.
másik ok a HUF-USD elszállt árfolyama lehet, nameg az, hogy itt most kicsi rendszerről van szó...
