Értem. Viszont az említett két rakodó berendezés már az alábbi terven jelölt helyeken gondolom jó lenne. Ezek áthaladó vágányok. Azt gondolom a két fővonali vágány melletti 4. vágány lenne a legideálisabb. Esetleg itt mondkuk a két dolog lehet egymás mögött?? Vagy válasszak egyet és legyen csak az?
Ilyen speciális, beépített rakodás esetén nem túl életszerű a dolog. Az ilyen nagy mennyiségű rakodóberendezések, mint a coal tipple, meg flood loader, és egyéb kő érc, és hasonló rakodók inkább külön iparvágányon rakodnak, ha másért nem is, azért mert sok kocsi kell alájuk.
Így tényleg nem túl jó a dolog.
De végül is szerintem erre is lehetne példát találni, ha sokáig keresgélne az ember.
Ez az egy csonkán több rakodás inkább kisebb, egy két kocsit pakoló olajdealer, fatelep, és társai esetén életszerűbb.
De gyanúm szerint az meg nem a modern vasúton, hanem még a klasszikus időktől a hatvanas évekig.
Igen, mondjuk én is látok terveken ilyet. De az gondolm már nem túl egészséges, ha cementrakodón halad át egy olyan szerlvény ami a mögötte lévő rakodóhoz tart?? Ilyesmit inkább akkor a csonka legvégére érdemes rakni nem? Ugyan ez vonatkozik a kavics rakodóhoz is pl. Szeretnék venni ilyen épületeket, vagy a kettő közül valamelyiket, de az a baj, hogy később jutott eszembe mint ha már eleve ehhez terveztem volna meg a vágányzatot.
Szóval szép lenne ha így lenne mint az alábbi videón amit ma készítettem. De ezt egy vagonnal nem lehet eljátszani, mert csak elotolja. Bár hozzáteszem azért pl. grafitporos kezeléssel sokat lehet javítani a kapcsolók könnyed szétnyílásán de az sem minden. És természetesen az sem mindegy, milyen súlyú a vagon. Itt azért megjegyezném, hogy az N-esek világában használatos nem amcsi kinézetű rapido kapcsolók enné szetinem könnyebben fonódnak egymásba, de én már ezeket nem használom. Inkább az élethűség mint olyan kapcsolók amik nem ide valók.
Nagyon sokat dob a sok épület ezen az asztalon. Nekem az a bajom, bár lehet te ezzel nem is foglalkozol, hogy nem tudom milyen épületek lehetnek egy csonkán egymást követően. Úgy értem két három ipari épület is lehet? Nem baj ha egyik előtt elmegy egy olyan aminek az utolsó épületnél van dolga?
Én is szeretnék még pl. egy külszíni kőrakodót de nem tudom oda tehetem e arra a csonkára aminek a vágán mondjuk van egy rakodó vagy akármi más.
Mellékvonalon tolatós tehernél előfordul azon a szakaszon, ahol a rakodókat így tudja kiszolgálni (olyan is volt, hogy kocsicsoportot tol maga előtt a mozdony), de a vonat definíciójából adódóan nemigen fordul elő:
Train: "An engine or more than one engine coupled, with or without cars, displaying markers."
...és ugyebár marker csak a caboose-on vagy a mozdonyon tud lenni...
Elég sok kép van, ahol a mozdony mögött van caboose, de ilyenkor sokszor a vonat végén is - szintén tolatós teher.
Köszi a tanácsot, időközben találtam a Tulipános ládám mélyén egy darabokra tört Caboose -t, aminek a forgóvázai egyben megvoltak még. Kúpos fogóval egy kis igazítás itt, tűreszelővel reszelgetés ott, és már passzoltak a forgóvázak a kocsihoz. Tiszta fémből van az alváza a kocsinak, ezt szerinted hová sorozzam a vonatban??
Jó ötlet ez a csiszoló vásznas dolog, ki is fogom próbálni. Kavicsos lapos háztetőre is alkalmazható szerintem. Nálam 2hiba volt. Vékony volt a papír, a talpfák a sín alatt maradtak és ott nem lehetett mindenhova szépen ragasztani. Ahol egybefüggő falap alapja volt oda szépen le tudtam ragasztani.
Legközelebb kitöltöm valamivel a talpfákat és vastagabb műszaki rajzlapra nyomtatom, vagy mint már írtam megcsinálom gipszből az egészet és bekarcolom, megfestem.
Nagyon szükségmegoldás-képpen lehet a caboose mögött kocsi, pl szakadt vonókészülék, szükségkapcsolás, stb.
Az újabb korban, különösen iparvágány-jellegű kiszolgálás esetén persze, különösen, ha nincs lehetőség a tologatásra, akkor oda veszik fel a kocsit, ahová tudják.
Láttam videón mozdony előtt cabooset, utána meg egy boxcart is lépésben dűlöngélni valami ex PRR pályán valami nekrofil cég logójával.
De nagyobb forgalomnál, nagyobb mozdonyokkal, vonatokkal, a szükségen kívül nem hiszem, hogy rendszeres lenne.
De pont az a szép az amcsi modellekben, hogy nincs belőle halálra ítélt darab, mindenük javítható.
Van forgóváz, kapcsoló és gearbox is.
A régi kapcsolót vágd le a francba, és tegyél fel két felcsavarozható gearboxot az alváz végére.
Lenne egy speciális kérdésem: Van egy régi Mantua gyártású kocsim, aminek műszaki hiba miatt szerelhetetlen az egyik kapcsolókészüléke. Lehetséges -e, előfordulhatott-e az amcsi vasutaknál olyan, hogy a Caboose mögé soroztak be ilyen kocsit a vonatban??
A rendezésre, kocsi szét- és összekapcsolásra gondoltam. Néha H0-ban is alig sikerül szétkapcsolni, itt ugye meg kisebb, és ha még távol is van az asztal szélétől...
A másik meg az összekapcsolás: H0-ban elfordul, hogy ha szóló kocsira akarunk rákapcsolni, pláne ha az egy könnyű kocsi és jól is gurul, akkor csak eltolja, de nem mindig kapcsolódik össze. N-esben meg a súlya ugyebár...
25 kocsinak kell a műanyag kerekét fémre kicserélni, azaz kereken 100db fémkerék. Kuplung csere szóba sem jöhet nálam, mert akkor inkább leáll a teljes járműpark fejlesztés.
Az üzembiztonságról én rosszat nem tudok mondani. Nálam szétakadás nem szokott előfordulni vagy bármi rendellenesség amikről már olvastam itt korábban a fórumokon. Vannak gyengébb vagonjaim aminek a kerkeit cserélni kell, mert nem szeretik a Code55-ös vágányzatot, főleg a kitérőket, átszelést. Ezek béna futása miatt szokott lenni az ugrásból történő siklás vagy akadás. Nem az N hibája, ezek ennyire rosszak.
Hozzáteszem, hogy azért egy precízen megépített pálya minden képen elengedhetetlen az üzembiztonsághoz. Nagyon kell figyelni a kitérők helyes működésére, nagyon nem mindegy a kerekek típusa stb.. Azt gondolom ezek hasonlóan meg vannak a H0 méretnél is.
A yard részen a négy vágányon egyenként elfér 8-10 kocsi mérettől függően. Így itt csak tárolás* szempontjából 30-40 vagon tud parkolni mindenféle gond nélkül. A hosszanti részen ami négy vágányból áll ott felemás a helyzet, hiszen a két, mondjuk úgy fővonali átmenő szakaszon egy 14-16 vagonból álló szerelvény befér olyan szinten, hogy nem lóg bele az ívekbe, de mondjuk így tuti, hogy rálóg a vágányok közti átmenést szolgáló kitérőkre a végeken.
A másik két szélsőnél ugye az egyik eleve a yardra történő kihalytásra van , illetve itt lehet összeállítani a szerelvényeket** de a hossza nyílván megegyezik a mellette elhelyezkedővel. A legalsó negyedik vágány ami utólagosan lett kiépítve ha jól emlékszem olyan 8-10 konyiból álló szerelvény fér el.
Ha a két fővonalon áll bent két hosszú szerelvény, akkor is el tud mellette menni még a negyediken a vonat. Ha mind a négy vágányszakasz foglalt, vagy éppen vonatrendezés folyik, akkor jön a csavar amit nagyon örülök, hogy így csináltam meg Az a vágány ami a wood trestle-be fut, jóval ezek előtt egy kitérővel elhagyja a fővonalat, és a fotókon láthatóan csak a negyedik vágány végén csatlakozik abba vissza. Így teljes egészében ki lehet zárni a forgalmat a fent említett részekből***. El lehet képzelni milyen szabadságot nyújt ez.
* Ennek fényében el lehet képzelni, hogy ezen az asztalon simán elfér 60-80 vagon vagy akár több is.
** Ennek a kihalytási szakaszát kellett volna hosszabbra hagyni, vagy csinálni egy kiágazás, kihúzóvágányt. (már nem megvalsítható, tervezési hiba)
*** Ennek a vágánynak a visszatérését is meg lehetett volna oldani egy "jobb" tervezéssel hogy később csatlakozzon vissza a fővonalra.
Ha le lenne ragasztva tökéletes lett volna a papír is. Ha megnézed azt a "betonozott" részt az én ipari épületem előtt, nos az is papír. 2000-es vizes csiszolópapírból készítettem. H0-ban meg lehet nézni, lehet egy 800-as 100-es elég. Miért jó megoldás ez? Az apró szemcsék rajta olyanok mint a betonozott, vagy aszfaltozott út. Ha kettőt összedörzsölünk, baromi jól néz ki, mint a kopott aszfalt.
Fotózásra akartam csinálni egy dioráma szerűséget, amit később be is építhetek majd, de visszabontottam, mert a papírból készült betonkocka burkolat nem nyerte el a tetszésem. Ha lesz időm és kedvem gipszel fogom kiönteni. Az épületeket is be kell még fejeznem.
Csináltam két képet gyorsan. Mint írtam ez közel sem a végleges elrendezés, csupán arra van, hogy ne a dobozban nézegessem a gyűjteményem. Néha csak átrendezem az egyik oldali csonkákról a másikra a vagonokat, középen körbejárási lehetőség is van, vagy egy "Hosszú" szerelvénybe rendezem őket, igaz menni nem tudok a vonattal még sehova. Már ezen az elrendezésen is 30-40perceket el lehet játszani simán.
Két elképzelésem van a végleges asztalról.
-1: Körbe viszem a fal körül olyan 150cm magasságban, így pár ruhás szekrény is alá fér. (Káposzta is megmarad és a kecske is jól lakik) Ez lenne a költségesebb és lassabb verzió, de nyilván élethűbbre és játszhatóbbra építhető lenne
-2:építek egy 4x8-as, vagy 5x9-es asztalt. Esetleg lennének kiágazásai a későbbi bővítéshez.
N-esben minden könnyebb lenne, de nekem az túl apró. Kérdés még a hangos mozdonyok hangja (Igazából látnom és hallanom kellene). Nekem a H0-ás mozgása és hangja élethűbbnek tűnik és a mérete is kezelhetőbb, igaz asztal építésénél nem túl panellakás barát.
Én amikor megvettem az első mozdonyom egy ovál pályát tudtam kirakni két kitérővel. Már azt sem tettem a szőnyegre, azonnal egy hungarocell lapra rögzítettem néhány helyen a pályát és úgy használtam egy asztalra téve. Szőnyegvasutazni elég volt 12 éves koromban. Már az sokkal nagyobb élmény ha leülsz egy asztal mellé és új játszol.
