Találkoztam ilyennel az 56-os villamos vonalán a Ngyhíd közelében. A két külső réteg közti hézag ki volt töltve salakkal hőszigetelésnek. Nem olyan rossz ez mint ahogy elsőre hallatszik (nem is jó, de olcsó), viszont a síma kisméretű téglánál jobb a hőszigetelése. Nálunk kétféle kisméretű tégla van, a nagyméretű kisméretű (ez a régi, ennél h=2sz+1cm, sz=2m+1cm) és a jelenleg is használt kisméretű, ami ennél kissebb.
Ahol betonfödém van, oda nem kell semmi, ami akar, az távozhat.
Ahol fagerendás, agyagos-saras, oda elvileg kell. Legalábbis ezt szokták mondani. Lehet azért, hogy felülről ne jusson be semmi a lakótérbe, nem tudom. A párazáró sem zárja, valamennyit az is átenged úgy tudom.
A szigetelés tetejére azért szoktak tenni áteresztőt, hogy ha bejut valami nedvesség, pl. hó vagy minimális eső, akkor ne ázzon szét a gyapot. Minden fóliára rá van írva, hogy mennyi nedvességet bír el. Ahol új a tető, vagy a régi cserepet újrarakták, tetőfóliával, oda értelemszerűen nem jut be semmi.
Köszönöm a válaszod! Sajnos még nem tiszta számomra, az eltérő infók miatt, hogy melyik a helyes rétegrend. Egyik helyen azt ajánlják, hogy a födémre tegyek párazáró fóliát, majd erre a közetgyapotot, majd légáteresztő takarást, ami megóvja a portól. Ezt azzal indokolják, hogy a födém felől érkező pára a párazáró nélkül a szigetelésbe ütközne, amit megrongálna a nedvesség. A párazáró szigetelés alatti alkalmazása viszont megakadályozza, hogy a nedvesség a szigetelésbe jusson, így tönkretegye azt, valamint a pára maga nem is csapódik ki a párazáró fólián, mert a felette lévő szigetelés megakadályozza a hőmérséklet különbséget, ami a páralecsapódás fontos hozzávalója.
A másik vélemény azt mondja, hogy nem kell párazáró fólia sehova, hanem csak légáteresztő mindkét oldalára a szigetelésnek, így átszellőzik a szigetelőanyag a lakóhelységtől érkező párával együtt.
Szakmailag nem tudok róla semmit mondani, de van egy könnyűszerkezetes ház a szomszédunkban. 5 éve épült, a hitel miatt a tulaj tavaly eladta, mert nem bírta fizetni. A 100nm-es házat mindössze 12 millióért tudta értékesíteni, majd egy évig árulta. Senkinek nem volt hozzá bizodalma. Csak példaként az ekkora 100 éves vályogházak 9-10 milliókért kelnek el a környéken. Pedig megépíteni közel annyiba volt neki, mint egy tégla házat. Nagy bukta.
Legutoljára 2008-ban építkeztem, akkor Pth 38 N+F tégla + 3cm perlites vakolat kombóval, plusz a ház déli részén 5cm-es riolittufával burkolva. Hungarocell nincs rajta. Nagyjából meg vagyok elégedve, de talán lehetne kicsit melegebb a fal télen, viszont nyáron lassan melegszik fel a ház, alig klímázunk. 160m2, 2 szintes, éves fűtési költség 150-200.000.-.
Most ehhez képest szeretnénk jobbat építeni. :) Kb. 130nm, földszintes, családi házként kezdjük építeni, de műhely lesz később belőle.
Amit leszűrtem: A thermo falak a hőtartás miatt nem ideálisak. Jobb a tégla+hőszigetelés. 30-as tégla a kisebb alap, áthidalók és a jobb hőhíd mentesítés miatt ideális. 38-as drágább, 44-es meg horror. Jól értettem?
30-as téglából az a jobb minél tömörebb? Hogy jó legyen a hőtartása? Akkor nem érdemes a Pth lyukacsos téglát venni, esetleg elég a B30-as is? Mekkora hőszigetelés kell rá? 15cm?
Könnyüszerkezetes házakról érdeklödnék, hogy kinek milyen tapasztalata van vele? Olvasgatom azt atopicot is, de itt is megkérdezem. Irhattok mindent, jót és rosszat is. Most vagyunk építkezés elött.
Építkezni szeretnénk és azon gondolkodom, hogy milyen lehet a thermo-blokk-os fal? Vagy maradjunk a hagyományos tégfla+hőszigetelés kombónál? Milyen tapasztaltaitok vannak? Mert a szponzorált "cikkeket" már olvastam, de az árnyoldaláról is hallanék...
Szerintetek kb. mennyi lehet egy új építésű egyszintes netto 140nm családi ház gépészeti tervezési díja? /3 szoba+nappali+konyha+kamra+fürdő../ /pl.: fűtéskalkuláció ha padlófűtést szeretnénk, szellőztető rendszer + légkondi /
