Igen, Diamond forgóvázak vannak alatta. A 25225 hsz-ban lévő GJSZ rendeletben is ez szerepel (igaz, helytelenül "Daimond"-nak van írva). Az is igaz, hogy ennek a forgóváznak több fajtája van.
Én mindig Diamond-nak hívtam, volt olyan kollégám, aki mindig Hanyiná-nak nevezte.
Teherkocsik alatt is van ilyen forgóváz, pl. a 654 sor. és a dozátoros kocsik alatt is.
Igaz nem tegnap posztoltad ezt a hozzászólást, de ha esetleg megvannak még a képen szereplő jármű képei, kérlek juttasd el részemre, mail címem publikus. Előre is köszönöm!
Egy apróság, inkább elméleti kérdés: a forgóváza biztosan Diamond? Tudtommal a MÁV-nak olyan vagy ahhoz hasonlító forgóvázai csak a 411-esek szerkocsijai révén voltak. Egyébként ezt a forgóváztípust az általam ismert magyar szakirodalom Diamond-Hanyinának hívja (azt is hibásan, mert a tervezőjének a nevét ragozott alakban vette át), utalva arra hogy ez a változat már a szovjet fejlesztés. És valóban, közelebbről megnézve már igen jelentős a különbség a westernfilmek díszleteiként ismert kocsik forgóvázaihoz képest. De valójában ahonnanan a szóban forgó és nálunk is meghonosodott típus jött, ott nem is nagyon ismerik a Diamond nevet, egyszerűen Hanyin forgóváznak mondják.
Októberben a gépem szó szerint ki lett pucolva egy hackertámadás miatt.... Újratelepítés után legalább egy-két hétig az összes hozzászólásomat böngésztem, fényképeket és belinkelt oldalakat telepítettem újra fel a könyvtáraimba. Ezt kéne neki is szép lassan megcsinálnia mind a kettő Nick nevével.
Sajnálattal tudatom,hogy a szentmihályi Ua(aa)-s trafószállító kocsik (és a róluk készült képeim) eltüntek. Volt 8tengelyes, sőt több és volt ami nem rakfelületes, hanem a két forgóváztömb közvetlenül a trafót tartotta. Kár értük:(
Előírás szerint az árut azon a hőfokon kell berakni a dobozba, amelyen szállítani kell.
Vannak persze berakóhelyek, ahol azt gondolják, hogy pl. a -20 fokon szállítandó disznóhúst egyenesen a vágósorról beteszik a konténerbe, és majd ott út közben lehűtik. Van is csodálkozás amikor pár hét múlva megkapják a villanyszámlát.
Szabályozott hőmérsékletű konténer.. tud hűteni és ha kell , melegen is tudja tartania berakott holmit.
De a szakmai terminológiában hűtő a neve, tehát akár hűt, akár fűt a masina , a doboz neve a használatos terminológia szerint "reefer" azaz hűtő. De a német terminológiában is a "Kühlcontainer" kifejezés használatos.
Gondolj csak bele: a nagy nyári melegek idején a légkondicionált fűtőházakat sem nevezik át hűtőházzá :)
A "hosszú" konténerszállítókból 80'-as létezik, amelyre két 40'-as konténer csak úgy fér fel, hogy köztük nem lesz távolság, amely biztosítaná a gépekhez való hozzáférést. 90'-as, ilyen jellegű kocsi nincs, az már túl hosszú volna. Két, egymásra helyezhető konténert szállító kocsiból létezik tanúsítvánnyal rendelkező típus, viszont amikor az operátorok rájöttek, hogy két high cube-ot nem tudnak egymásra tenni, akkor inkább nem rendeltek belőle. (Az 5300 mm-es magassági korlát meghágható a dízelüzemű vonalak némelyikén, csak éppen semmi értelme, amikor a hozzájuk csatlakozó, villamosított fővonalakon úgyis ott a drót.) A Transzkonténer és a Tatravagónka együttműködéséből született egy tanúsítványt kapott, 90'-as típus (hattengelyes, ízelt), csak elterjedtnek a legkevésbé sem nevezhető még - pedig ott a két konténer között megvolna a hely. Szóval igazad van, a napi gyakorlatban valóban 1 db. hűtőkonténer mehet fel 1 kocsira.
A hűtőkonténerek szállítására alkalmas kocsik esetében viszont 1 konténerszállítóra csak 1 db. 40'-as konténer fér fel (vajon miért? egy konnektor van kocsinként?)
Gondolkodj csak: Hogyan tennél fel két 40' hűtőkonténert egy kocsira? RZD -nek van ilyen kocsija, még te raktál fel róla fotót.
1) Kompresszorokkal összeforgatva?
Bármi okból kifolyólag miként férsz hozzá a kezelő panelekhez?
De az is lehet, hogy az aggregátor kilóg a konténer homlokfalának síkjából.
2) Ajtókkal összeforgatva?
Elromlik a hűtő a szállítás során, hogyan rakod át útközbeni állomáson a romlandó árut, ha a konténert netán nincs mivel leszedni a vagonról? /Oroszországról beszélünk, nagyon nagy távolságok/
A wikis szócikk "Cryogenic refrigeration" fejezeténél található 1965-ös évszám egybecseng az ebben a cikkben található mondattal, miszerint az 1960-as, 70-es években próbálkoztak a SzU-ban a folyékony nitrogénes megoldással, először városon belüli élelmiszer-szállítási célból (közúti eszközökkel). Emellett említ vasúti hűtőkocsis megoldást saját tartállyal és külső tartállyal. De hozzáteszi, hogy komolyabban nem terjedt el ez a módszer. Teszem azt, a refkontainer.com szintén leírja, hogy igen, létezik nitrogénes hűtőkonténer. Viszont ha venni akarok újat vagy használtat a Refszerviznél (az RZsD hűtőkocsis-hűtőkonténeres leánya), vagy másoknál (egyéni vállalkozót is találtam, akinél bérelhetek hűtőkocsit :) ), csupa kompresszoros megoldást ajánlanak. Az Altajvagon lentebb ismertetett hűtőkocsijáról ez a cikk is szól. És leteszi a voksot a hűtőkocsik mellett, mondván, nagyobb távolságokra határozottan jobb a folyóméterre eső terhelhetőségük. Merthogy például egy közönséges hűtőszekció (4 db. teherkocsi és 1 db. gépes kocsi) 105 méter hosszú, és belefér 180-185 tonna áru. A hűtőkonténerek szállítására alkalmas kocsik esetében viszont 1 konténerszállítóra csak 1 db. 40'-as konténer fér fel (vajon miért? egy konnektor van kocsinként?), 180-185 tonna áruhoz kell belőle 7 db., plusz a gépes (áramfejlesztő) kocsi, ami összesen 160 méter.
Akárhogy is, a nitrogénes rendszerek (akár hűtőkonténer, akár hűtőkocsi) visszafogott mértékű jelenléte miatt valóban a tartálycsere-logisztika lesz az Altajvagon projektjének az egyik kulcstényezője. Mert mittudomén, 40 literes nitrogéntartályt lehet venni itt-ott (a 41.500 rubeles árával azért nem is olyan olcsó, és még meg is kell tölteni), 20 köbméteres tartályt is találtam pár forgalmazónál. De adott esetben olyan kell, ami a kettő közé esik, és lesz szerződött alvállalkozó, aki mindig kiviszi a helyszínre. Például ha a Refszerviz három bázisát (Szentpétervár, Novoszibirszk, Krasznojarszk) és a vlagyivosztoki kikötőt ellátják velük, akkor a "lazacvonal", és az északi élelmiszerszállítások nagyjából biztosítottak. Nem árt még egy csere-pont (vagy feltöltőpont) a novorosszijszki kikötőbe és valahova Volgográd környékére. A 30 napos üzemidőkbe így már valószínűleg rakodással-várakozásokkal együtt is beleférnek.
