A 3. peron igazából 6 (+1, de onnan nem szoktak vonatok indulni) vágánynak szolgál gyűjtőmegnevezésül, nehezítésként 4-nek csak egyetlen kijelzője van, ahonnan le kéne olvasni, melyik vágányról mi indul. Ráadásul nem is tűnik ott hátul logikusnak a vágányok számozása (5-3-1-2-4-6-8); ha arrafelé mászkálok szinte mindig megkérdezett valaki, hogy jól gondolja-e, hogy ez-e az ő vonata.
A peron a nastupiste, a kolej a vágány. Csak a peront írják ki, de bemondásnál bemondják a vágányt is és a vágány melletti kijelzőről látod, hogy melyik megy Poprádra. Plusz a vonaton is van viszonylattábla.
"Ma a magyar vasúton szerintem általános probléma, hogy az utas igazából csak sejtheti, hogy hol fog megállni a vonat,"
Ez a probléma csak néhány állomás esetén áll fent, a többségben azok az állomások, megállók vannak, ahol be lehet tájolni, hogy hol lesz az eleje.
"Azokban az országokban, ahol betűkkel jelölk a szektorokat a peronokon, és kiírják, hogy a vonat melyik szektorben lesz (1 szektor kb. 3 kocsi), sőt a vonatösszeálítás hirdetményen meg lehet nézni, hogy az adott számú kocsi melyik szektorban lesz, ott hogyan oldják ezt meg?"
Talán az érintett állomásokon ez lenne a megoldás.
Sajnos negatívumok is vannak külföldről: a szlovákoknál több helyütt, így Kassán is "Kolaj"-ok (peronok) vannak számozva, nem a vágányok, ráadásul ha több vágányt kisebb (régi váci minta szerinti) peron köt össze, akkor az összes vágány azonos "kolajhoz tartozik, ami egymásutáni és szűkperonos. Kassa pályaudvarán pár éve a kijelző csak a kolajt írta ki, kerestem a poprádi vonatot, s csak annyit láttam, hogy 3-as kolaj. Emlékeim szerint ez 3 egymás melletti vágányra vonatkozott, mind a hármon állt szerelvény. Végül az segített, hogy röviddel a vonat indulása előtt kirakták az egyik oldalára a viszonylatjelző táblát, továbbá kérdésemre a vezérállásra tartó mv magyar nyelven kedvesen megerősítette, hogy az a vonat megy Poprád felé, jó helyen járok.....
Ma a magyar vasúton szerintem általános probléma, hogy az utas igazából csak sejtheti, hogy hol fog megállni a vonat, mert helyenként a józan paraszti észtől teljesen eltérő a megállás helye, máshol meg kiszámíthatatlan. Például felmegy az utas a (bocsánat, offtopic) Kelenföldön az aluljáróból a mozgólépcsőn, és teljesen jogosan azt gondolja, hogy a mozgólépcső, mint a peron megközelítésének legfőbb eszköze olyan fontos pont, hogy ott fog megállni a vonat. Aztán néz egy nagyot és szalad, mert a szóló Flirt jóval hátrébb áll meg, tán azért, hogy a külsőstől ne legyen messze?
Az lehet, hogy a mai utasítások nem adnak jó megoldást, de ha valóban akarnának megoldást, azért ha lassan is, de valahogy csak meg lehet változtatni az utasításokat. (Tudom, sajnos nem akarnak.) Például a peron mellett 10-20 méterenként valami távolságjelölés, és szolgálati menetrendben (vagy bármi más módon) megadni, hogy milyen hosszú vonattal melyik számnál kell megállni. Egy vonat azért általában ugyanolyan hoszú minden nap, annyira nem lenne bonyolult.
Azokban az országokban, ahol betűkkel jelölk a szektorokat a peronokon, és kiírják, hogy a vonat melyik szektorben lesz (1 szektor kb. 3 kocsi), sőt a vonatösszeálítás hirdetményen meg lehet nézni, hogy az adott számú kocsi melyik szektorban lesz, ott hogyan oldják ezt meg?
Ilyen van máshol is (pl. Szolnok 1-2. vg.) – az utasítás pedig szerintem nem szabályozza ezt a speciális esetet, amikor a vonatok megállási helyét recézi.
Akkor jöhet fel sárga -vagyis inkáb marad a szabad jelzésig- ha a váltókörzet ki van építve jelfeladásra. Ha nincs, akkor "felveszi" a vöröset. ( Sárgánál 1 ütem jön a jelfeladásra, vörösnél 0. Így, ha sárga után kimarad a jelfeladás, mindig vöröset fog felvenni -persze, ha valami kóbor jelet észlel, előfordulhat, hogy fehérre fog változni a vezetőállás-jelző.)
Mert pl. Hatvanban vörös jön fel, Bobán, Sopronnál meg sárga, aztán ki tudja, itt meg lehet, hogy kiejt a váltókörzetben, aztán csak sokára veszi fel pl. a vöröset...
zugkraft aargau: Szuper ez a váci berendezés, tud mindenféle karácsonyfát
Az is kérdés, hogy miként van szabályozva az, hogy a második kijárati jelző előtt álló induló vonatot elegendő csak jelzőkezeléssel vagy csak előzetes jelzőkezeléssel + vonatindító jelzőeszközzel kell felhatalmazni (mert gondolom, a karika-jel maradt Vácnál)? ;-)
De, mivel a helyi személy a 3a-járt be, a gyarmati meg a 4b-ről indult. Pl. ha a helyi személyt felcserélték volna a gyarmatival, akkor minden irány okés lett volna, de így pont sikerült mindenkit aluljárózásra kényszeríteni.
Szuper ez a váci berendezés, tud mindenféle karácsonyfát:
Az is szuper, hogy van aluljáró, így mindenkit lekergetnek oda, ha kell ha se. A képen az látszik, hogy ha a Balassagyarmat felől bejáró vonatot nem a 4a, hanem a 3b vágányra fogadják (vagy ha ragaszkodunk a 4a-hoz, akkor legalább megáll utascserére a 3b-n), akkor közös peronos átszállás lehetett volna a páratlan zónázóra... Majd ezután beérkezett Budapest felől a helyi személy (a logikusnak tűnő 4a helyett) a 3a-ra, így legalább annak páros zónázóra átszálló utasai is aluljárózásra kényszerültek... és ez így megy egész nap. Az ország (elvileg) legkorszerűbb vágányhálózatú állomásán gyakorlatilag teljesen véletlenszerű, hogy sikerül-e közös peronos átszállásokat produkálni (5-4b az egyetlen kivétel.)
