Azért a hsz-ból kitűnik,hogy nem ma kezdtél el érdeklődni a mezőgazdaság iránt... :) Vágod a borsót,hogy úgy mondjam! Legalább tudom,van néhány ember aki tudja miről beszélek néha... :D
Én is így vagyok ezzel...persze itt is az emberek nagy része városba jár,hogy teperhesse egy kicsit azt a bizonyos mókuskereket...természetesen az életben maradáshoz elegendő pénzért. Élni viszont már kevés az a pénz...
én munkanélküli lettem...részben saját akaratomból. Lakásfelújításra szánt megtakarítás,hitel(nem nagy összegű,csak a törlesztés a magas... :)...) egy részét költöttem a kertészkedésre...föld beművelése,vetőmag,és a legfontosabb az öntöző technika,zsír új,kútfúratással együtt, 4000 négyzetméterre...tudom majd bővíteni is...mert 6500 négyzetméter körül lenne a kert végső mérete...egy részét viszont még nem vontuk be...ott bodza,meg mindenféle volt...azt kivágtam,kituskóztattam...ősztől már a művelést,talaj előkészítésével meg akarom kezdeni...
Szóval a ganyéra visszatérve...én ajánlom kicsi kerteseknek a vietnámit,vagy az amerikai,esetleg minesotai törpe méretű disznókat....lesz saját trágya,mindent tökéletesen komposztálnak,3-4 négyzetméteres olban elvesznek...szelídek.....lesz saját,prémium füstölt csülök a történet végén... :)
Itt szabolcsban már könnyebb a tescoból húst venni és kényelmesebb is... Egyszerűen nem éri meg tartani a jószágot. Persze mi ettől még tartjuk, nekem a bolti/túltápozott hústól a szemem is kifordul, de így vagyok a bolti zöldséggel is... szép, piacos és rajzolni se lehet szebbet, de ilyet neten is tudok nézni... Az enyém nem olyan piacos, de legalább tudom mivel van kezelve, már ha egyáltalán van.
Ti az országnak akkor a trágya szegény részében éltek...nálunk sokan nagyban és kicsiben is kertészkednek és a helyi állattartók,főleg baromfisok(kacsa,liba)bőségesen ellátják őket trágyával...ősszel kihordják a föld szélére a nyáron a telepen összegyűlt trágyát(pl 100000 kacsa trágyáját). Ezt tavasszal szórják szét...addig is érik...értem,hogy mit beszéltek,de én azt mondom,hogy nem kell sokat agyalni rajta...a szalmás,viszonylag érett trágya nagyon jó talaj javító...aztán még 10-30 szor műtrágyáznak,tápoldatoznak,permeteznek...itt mindig van trágya...a juhok alól egész télen nem ganéznak ki...rengeteg jóféle összejön 100-200 birka alatt tavaszra...
a lényeg az,hogy itt a Kiskunságban van élet és nincsenek még 1000 hektáros emberek...
Most kevesebb tökfélénk lesz. 1-1 Uchiki Kuri és turbántök, meg valamelyik fajtából van még egy palántám, de még nincs kiültetve.
Tavaly késő ősszel málnatövekért kaptam cserébe 102 db földieper palántát (3-4 db-ot kértem), és csak a kerítés mellett találtam nekik helyet, ahol eddig a tök futott. Nem szeretném teljesen beárnyékolni őket, úgyhogy az említett sütőtökön kívül csak Luffa sepium és Luffa operculata lesz a kerítésre futtatva, ezeknek nincs nagy lombjuk.
Ezeken kívül van még 4 db. Momordica palántám. Még nem tudom, hová ültessem, de régi volt a mag, frissíteni akartam. Ha csak pár termés beérik, már elértem a célomat. Talán még ezek is el fognak férni a szamócák mögött a kerítésen.
Mély almos esetén kell az alom, különben a letaposott trágyát nem tudják felszedni, csak nehezebben. Olyan is van, hogy mindig ráalmoznak és amikor a csirkék elérik a kikerülési kort (általában vágó súly) akkor takarítanak. Szóval ott extra szalmás/alom anyagos a trágya. Az alom a trágyát segít összefogni, szállíthatóbbá tenni. Persze az se jó ha túlzásba van viszik, mert akkor csak szalma lesz...
A másik, amit itt disznó tartásban alkalmaznak, de ehhez speckó padozat kell, hogy vízzel mosassák a padlót és ezt egy trágya tároló ciszternába vezetik, innen pedig folyékony tárgyaként lehet szállítani. Az más kérdés, hogy ebben azért csomó fertőtlenítő és nyavaja van, mivel nem csak tiszta vízzel mosassák a padlót! Úgy tudom itt almozás sincs. Ez se újkeletű, de én azért a normál tehén trágya híve vagyok személy szerint. (A nyúl és birka is jó, csak abból kevés van)
Köszönöm, amit írtál, annak idején megtetszettek a sütőtökjeid, s kedvet kaptam én is a felfuttatott sütőtök neveléséhez. Erkélyen erkélyládába is ültettem, majd meglátom hogyan növekszenek, ott uborkahálóra futhatnak majd, igaz, egyelőre kissé sárgásak a levelei, bár nagyon sok napsütést kapnak, mivel déli fekvésű az erkélyünk. A levelei keményen állnak, így biztosan egészségesek, talán épp a sok napsütéstől olyan sárgák, nem csak az erezetük, hanem a teljes levelük világoszöld. Majd talán beindulnak. A hétvégén pünkösd, így egy nappal többet lehetünk itthon, talán tudok készíteni nekik egy kis "csalánfőzetet". Szerintem a tököknél a nyári meleg napok kedveznek, ekkor kezdenek el igazán versenyt futni a kertben. Szerintem először a gyökérzetüket növesztik meg, majd miután biztonságosan tudnak vízhez jutni, akkor nagy, erős, csöves száruk sok vízzel megtelik, avval tartják magukat. Ekkor már minden nap fél métert futnak, jó talán nem annyit :) Tavaly május 20-án ültettem a cukkiniket, s július 6-án volt első termésem, szerintem akkor gyorsabban fejlődtek, mivel már szinte nyár volt, mikor kikeltek a földből a magok. Idén egy hónappal hamarabb ültettem, idejében, április 19-én, bár most kissé lemaradásban vannak a tavalyi "gyorsaságukhoz" képest, de talán június közepére lesz első termés. Ebből is látható, hogy szeretik a meleg napokat a sok napsütést, s ekkor növekszenek igazán. Most, hogy harmadik napja esik itt az eső, eléggé megtorpantak, de majd talán utána a sok nedvességtől és a napsütéstől... Idén ültettél tökféléket?
A milliós nagyság rend akkor lehetne igaz, ha baromfiról beszélünk... Ott meg a legtöbbet nagyon hamar levágják, továbbá a trágya extra szalmás.
Ami jó lenne, az a marha, sertés, juh trágya. A szarvasmarhából alig van a korábbi évekhez mérve, a sertés és juhból nincs nagy infóm, de a bárányt legeltetik, abból nem lehet sok trágyát számolni, a sertésből lehetne éppen trágya, de abból sincs elárasztva úgy az ország, hogy tetemes trágya mennyiség legyen.
Na meg nem csak a zöldségesbe kell a sok trágya. Kultúrától függetlenül mindenhol jó élettani hatása van a talajra, mivel javítja a talaj szerkezetét, ezzel egy lépést téve a jó talaj élethez.
Sem a mű sem a szerves nem tud annyit önmagában mint a kettő együtt és ezt a nagyok is el szokták ismerni.
Egyébként nem az ördögtől való dolog. Alaptrágyázásra mindenképp szerveset érdemes használni, majd a fiatal növénynek fejtrágyaként mikramid később pedig npk levéltárgya formájában. Nálunk legalábbis ez tűnt a leghatékonyabbnak.
. van sok trágya. Az állatokat milliószámra tartják. Zöldségesekbe kell sok trágya. Azt meg nem 100hektár szám nyomják. . . Tizenhektáros zöldségesek már nagymenők. . .
Szerintem félreértettél, én nem próbáltam összehasonlítani a szerves- és a műtrágyát. Azt próbáltam leírni, hogy mennyire jó lenne, ha sokkal több szerves trágyát használnának az emberek, de a nagyobb gazdaságok szükségleteit nem tudja fedezni az állatállomány.
Olvastam a hsz-edet a kertetekről, meg a traktoros gyomirtásról, hát minden elismerésem, nem lehetett könnyű menet. Egy olyan területen elképesztő mennyiségű gyommag lehetett.
Géptanból volt ilyen számolásos feladatunk, bár most nem teljesen értem, hogy miből vontad le, hogy nem volt :). Persze, m2-re lebontva nem sok, de ha van 100 hektár földed, akkor arra mennyi is kell? 5000 tonna, ha a kisebb mennyiséget számolom. Oké, szamócából ritkán csinálnak 100 hektáros ültetvényt, de szántóföldnél nem ritka a több ezer hektáros ültetvény sem. Ha csak 15 tonnát számolok, ami elvileg szántóföldi kultúránál is csekély mennyiség, akkor is 1500 tonna trágyát kéne szerezni néhány évente.
Ha az összes termőfelületet 4-5 évente csak 15 tonna szerves trágyával akarjuk feltölteni hektáronként, akkor sincs elég trágya az országban. Nem az arányra mondtam, hogy sok, hanem az összmennyiségre. Ezért van az, hogy a legtöbb gazda legrosszabb esetben nem is használ szerves trágyát. Mert gyümölcsösnél, zöldségnél egy pár hektáros terület már elég szépen terem, de szántóföldi kultúráknál 20-30 hektár nem is számít nagynak.
A feladott házi dolgozat jópofa, csak éppen feltöltő trágyázásnál nincs értelme csak műtrágyával számolni. Pontosabban Itt az 50-100 t/ha szerves mellé kell a műtrágya. Az pedig, hogy mennyi műtrágya kell, azt nem lehet hasracsapás-szerűen kitalálni. Előzőleg talajvizsgálat alapján és a kultúra szükségletei alapján lehet kiszámolni, hogy mennyi műtrágyára van szükség, talajvizsgálat nélkül nincs értelme. Műtrágyánál tudtommal arra kell figyelni szamócánál, hogy K2SO4-et kapjon a klórérzékenysége miatt.
Konyhakerti szinten nem is írtam, hogy költséges lenne akármelyik trágya. Én most a sokak által irreálisan drága pellet trágyát használtam, kb 10x-es mennyiségben, mint ahogy ajánlják, és 5ezer forintba került. Azért sokan használnak műtrágyát házikertben is, de közel sem olyan mennyiségben, mint egy hajtatott paradicsomnál, ami kőzetgyapotba van ültetve és lényegében csak műtrágya oldattal van öntözve. Én is úgy gondolom, hogy házikertben megoldható a csak szerves trágyázás.
mikor ideköltöztem egy dzsindzsa volt a kert egy oroszlán símán elveszett volna benne
:o)
Ez ismerős!
20 éve vettük a tanyánkat. Az előző lakó csak a kaputól az ajtóig vezető utat kaszálta le időnként, ez volt az összmunka, amit éveken át végzett.
A "kertbe" egy MTZ-t küldtem be, kukorica-szárzúzóval. Kétszer kellett végigmennie, mert egy menetben nem tudta lezúzni a többéves gaztengert. A traki egyáltalán nem látszott ki a dzsindzsából!!!
A ház körüli kb. 200m2-es részhez nem fért hozzá, oda kihívtam a cégünk alkoholista mindenesét, aki egy liter pálinkáért bákinek bármit megcsinált, a kertibudi kitakarításától a pótkocsinyi tüzifa összevágásáig. Nem vállalta a kaszálást, pedig a végén már 5000,- Ft-ot kínáltam neki. (2005-ben!) Úgyhogy 10000-ért vettem egy használt benzines fűnyírót, és két nap alatt lezúztam az egészet. Vastagon fedte a mulcs a területet. :o)
Első tavaszunkon a szépen felszántott, bevetett kertet olyan gyomtenger lepte el, hogy nem bírtunk vele. Kemény volt. A feleslegem nem egyszer sírva próbálta kiszabadítani a gyomokból a vetemény, én meg jobban cifráztam, mint egy részeg kocsis... Rengeteget dolgoztunk, de alig termett valami.
Házi kertben most próbálkozom a műtrágyák teljes kivonásával, egyelőre nem látok problémát, minden szépen fejlődik. :)
Huszonéve, amikor a telket megvettük, találtunk egy zacskó valamilyen műtrágyát, abból feloldva amennyit előírtak, beöntöztünk egy füves részt, aminek az eredménye félelmetesen haragoszöld, buja "műfű" lett. A szer maradéka a kukában landolt, azóta sem járt nálunk semmilyen műtrágya, és egyelőre minden szépen fejlődik:)
Énnekem néha szerencsém van mert van a faluba egy srác akitől néha kapok marhatrágyát igaz a 2 m2-es utánfutómat megpakolom 3 fordulóval az úgy összesen 1,2-1,3 m3 lehet és ezt terítem 115 m2-re nem tudom megmondani, hogy ez hány kilónak felel meg. De ezt ennek ellenére kiegészítem ősszel ásás előtt NPK tavasszal rotálás előtt VITAL műtrágyával . A szerves trágya csak 2-3 évente játszik.
2001-ben mikor ideköltöztem egy dzsindzsa volt a kert egy oroszlán símán elveszett volna benne félig kötött volt a talaj ásáskor keményen rákellett lépni az ásóra. Azóta minden évben szántva van, rotálva van komposztozva és trágyázva van. Meg is látszik rajta. Ha most ások valamiért símán kézzel belenyomom az ásót.
"A növények élete nem merev, de egy számítógépes programnál valószínűleg bonyolultabb"
Khmm... Éppen ezért baromság, amikor szoftveres szimulációkkal próbálják mikrogramm mértékben beállítani az egyes kutlúrák tápanyag ellátását... Illetve amikor arról vitázunk, hogy van-e értelme nagyköltséggel egalizálni a szervestrágyák NPK tartalmát, vagy elég, ha egy körülbelüli átlaggal számolunk...
Zöldítés csak a 10 ha földterületet meghaladó tulajdonosoknak kötelező és ha van olyan földje ahol fás-bokros terület is van, (mármint az ő földjén...) akkor azt bejelentheti és nem kell újabb zöldítést végezni.
Érdeklődve olvasom az írásaidat és egyáltalán nem gáz, ha továbbadod a tanulságaidat kiskertre vonatkoztatva. Hányadikos vagy ha szabad kérdeznem meg nem sértve persze ?
Ha visszaszámolod az t/ha-t kg/m2-re, akkor kiderül, hogy nem olyan sok az. Tavasszal kb. 20kg/m2-t ástam be a kertembe... Na az már tétel! :o)
Ha van kedved, akkor csinálj egy házidolgozatot! :o)))
Számold ki (mondjuk) 1ha szamóca feltöltő trágyázásának a közvetlen költségét csak átlagos minőségű istállótrágyával, és csak műtrágyával! Műtrágyánál vigyázz, hogy a megfelelő hatóanyag-összetételűt válaszd! A szerves helybeszállítási távolsága legyen mondjuk 50km, a műtrágyáé 10km. A gépválasztást rád bízom, de azonos fogyasztásúak legyenek mindkét esetben. Amortizációval, közvetett költségekkel ne foglalkozz, mert a példa szempontjából nincs jelentősége.
Ha kiszámolod, akkor nem kell a továbbiakban fikciókba bocsátkoznunk, pontosan össze tudjuk hasonlítani.
(Abból, amit írtál, az tűnik ki, hogy ilyen jellegű feladataitok tervezési feladataitok nem voltak...)
Ellenben konyhakerti szinten szerintem nem a költségek alapján kellene megítélni a szerves vs. műszar kérdést.
Szerintem konyhakertbe csak szervestrágya való. Ha az ember műtrágyázza, vegyszerezi a zöldségeit, akkor egyszerűbb és olcsóbb megvenni a multiban a hasonló technológiával előállítottat...
De ez csak a magánvéleményem, mindenki részéről kéretik a kövek dobálását mellőzni! :o))
Persze, én itt inkább a házi komposztálásról beszéltem, ott már csak a mennyiség miatt is nehéz megoldani az ekkora és ilyen tömör halmokat. A növények élete nem merev, de egy számítógépes programnál valószínűleg bonyolultabb :). Persze amit nekünk tudnunk kell ebből, az már nem olyan vészes. A lényeget jól megfogalmaztad, minél több, annál jobb :).
Nem kell fedett hely, de fedett helyen is csinálják. Hiába nedves a trágya, a víz fokozatosan szivárog el belőle, és csapadék alkalmával veszi fel a következő adagot. Tehát biztos, hogy veszít a tápértékéből, de ettől függetlenül nem lesz egy tápelem-nélküli valami. És igen, több okból is jobb az érett trágya, mert az éretlenben még sok tápanyag még nem felvehető formában van a növények számára. Szóval azért az érett trágya jobb.
Az istállótrágya, de bármilyen más alomtrágya érlelése külön tudomány. (Sajnos én sem értek hozzá, de ez igazándiból nem nagyon zavar...)
Magát a kazlat is megfelelően tömörre kell rakni ahhoz, hogy a csapadék nagy része lecsorogjon róla, és a kazal belsejébe csak annyi szivárogjon be, amennyi az állandó nyirkosság fenntartásához kell. Erre meg azért van szükség, hogy a fermentáló mikroorganiznusok működni tudjanak.
Amikor sok nyulunk (is) volt, akkor minden évben szép trágyakazlat építettem. Villával nem nehéz tömörre, és vízlepergetőre rakni. De háztáji körülmények között ritkán keletkezik annyi trágya, hogy normálisan lehessen érlelni. Így aztán ásáskor általában túlérett (már komposztálódó) és éretlen trágya is kerül a kertbe, az aránylag megfelelő érettségű mellett.
De nincs ezzel semmi gond, a lényeg, hogy LEGYEN ELÉG TRÁGYA. :o)
Végül is ez nem az agysebészet, és a növények élete sem egy merev számítógépes program...
Ezért is szokták mondani, hogy a szerves trágyának nem is a tápanyag-utánpótlásban van nagy szerepe, hanem a műtrágyát egészíti ki nagyon jól, mert meggátolja azok kimosódását, lényegében tárolja azokat.
Ettől függetlenül pl bio termesztésben csak szerves trágyát lehet tápanyagpótlásnak felhasználni. Nitrogén-trágyázásra a pillangós növények tökéletesek. A gyökerükön lévő gyökérgümők megkötik a légköri nitrogént és felvehető formába hozzák a növények számára. De csak szerves trágyázásnál sokkal több trágyára van szükség, ha az összes tápanyagot abból kívánjuk fedezni.
Most volt gyümölcstermesztés vizsgám, a szamócatelepítésnél tanultuk, hogy az ültetvény telepítése előtti feltöltőtrágyázásnál 50-100 t/ha mennyiségű szerves trágyát kell kijuttatni. Azért az tetemes mennyiség. És ezt műtrágya mellé.
Szántóföldi termesztésnél is 15-30 t/ha szerves trágya lenne a minimum, de ott is olvastam már 50-70 t/ha-os ajánlásokat, amit ki kellene juttatni legalább 4-5 évente, de a csökkenő állatállomány miatt ez szinte lehetetlen. Ha még be is lehetne szerezni ennyi szerves trágyát, gondolom gazdaságtalan lenne a termesztés. Bár később lehet, hogy megtérülne. De manapság, ahogy olvasom a cikkeket, híradásokat, a legtöbb gazda a túlélésre megy rá, nem a gazdaság fejlesztésére. És főleg nem azon gondolkozik, hogy mi lesz a földjével 50-100 év múlva. Sajnos. De erről nem a gazdák tehetnek elsődlegesen.
A zöldtrágya elvileg mindenkinek adott lehetőség lenne, de ki engedheti meg magának, hogy olyan növényt termesszen, amiből aztán nincs haszna, mert vagy nincs értékelhető termése, vagy nem lehet értékesíteni. Most van ilyen kötelező zöldítés, olvastam is a cikket, hogy a gazda bevetette valamivel, de azt a területet nem lehet művelni talán egy évig. És azt mondta, hogy ott a jó föld, és nem tud rajta termelni. Az nem került szóba, hogy talán a talajnak jó, hogy ha nem zsigereli ki teljesen, de abszolút megértem az ő álláspontját is, hisz ebből él.
Bocs a kitérőért.
Házi kertben most próbálkozom a műtrágyák teljes kivonásával, egyelőre nem látok problémát, minden szépen fejlődik. :)
Nem kell fedett hely neki. 150-180cm magasan koporsó alakú ,3-10 méter hosszú,2-4m széles rakásokat csinálnak körülbelül. Mivel nyers,nedves trágya ezért olyan rengeteg vizet nem vesz már fel. A benne levő mikro és makro organizmusok annyira átdolgozzák,hogy majdnem föld szerkezetű,a szálas részek már alig felismerhetőek. A benne dolgozo élőlények további elemekkel gazdagitják,nem hogy kimosodna valami... A kiteritett ganyéban már nem olyanok a korülmények ezért mosódik. De azért teritjük ki,hogy kimosodjon,oldodjon.
