Nem csak hallani ilyet, de amint megfigyeltem, csinálják is sok helyen az alábetonozást. Nyilván ha jól csinálják, sokkal kevésbé hajlamos megsüllyedni és persze lényegesen drágább is. A magasabb ár mellett a burkolat kényelmes bonthatósága és későbbi teljes újrahasznosíthatósága ezzel persze megszűnik, ezért nekem nem annyira szimpatikus megoldás.
Ha már téma. ytongot lehet - elégséges-e flexibilis csemperagasztóval az aljzatbetonra rakni vagy van ennek is valami trükkje? (wc felújítás panelban) illetve a padlóra, oldalt egy sor ytong kerülne, majd efölött lenne csak gipszkarton, az ytong tetején a gipszkartonprofilokkal. Ez működőképes? Így le tudom alul padlólapozni, wc-t behelyezni, bekötni, és ha minden flottul működik, akkor lehet lezárni fullban az oldalfalat, így egy esetleges oldalbontásnál (amire 35 év alatt nem volt amúgy példa) az alja egyben maradhat.
Nálunk a falazás 1 hét alatt megvolt (30 n+f profi). Ha jól emlékszem, a legkritikusabb az első 2-3 sor tégla volt (a vékony habarcs miatt), a többit már gyorsan pakolták. A leghosszabb időt azt hiszem, az alapozás vette igénybe.
Hidd el, hogy a fűnyirás / füvesités jár a legkevesebb gonddal az összes közül :)
Most (megint) megcsinálom az automata locsolórendszert, és tényleg csak füvet kell nyirni, meg kutyaszart szedni. Asszonynak van 3 rohadt nagy magaságyása, azokkal elvan bőven.
A veteményessel az a baj, hogy egyszerre terem benne mindenből sok, amit egy kis család nem tud elfogyasztani. Tavaly az egyik magaságyásban annyi koktélparadicsom termett, hogy még mindig azt használjuk...
Persze nem sajnáltatni akarom magam, mert eleve mi is 1000 m2 körüli telket kerestünk, csak a mostani reggeltől-estig munka életmódba a kertnek nagyon kevés szerep jut. :)
Add ki az asszonynak veteményezni :) elé telepíts sövényt, hogy ne is lásd. A diófa elég jól megoldja a fűnyírási gondjaidat, a macska is megtanulja hol a helye. S ha még mindig van kaszálnivaló, csinálj teniszpályát :)
Számolgattam én is,valami gyors és tiszta kevés hulladékkal járó építkezést szeretnék.Van egy építési tervem amin rajta van nyílászáró méret magasságok falazat vastagság ebből számoltam építő anyagot,és nincs kisumákolva belőle minden ami kell az ytonghoz akkor az sem lesz rosszabb szerkezetű mint a tégla.Tetszik hogy könnyen megmunkálható és gyorsabb. idő szűke miatt ez fontos.
Amig egyedül voltam, és gyakorlatilag csak pár órára jártam haza aludni (vagy még azt sem, mert inkább lezuhanyoztam az irodában, és ledőltem a kanapéra 2 órára), addig bőven elég volt nekem egy 40 m2-es lakás.
Amikor asszonnyal összeköltöztünk, egy 58 m2-es egyszobás társasházi lakás bőven jó volt, még a két rohadt macskával is.
Most van gyerek, kutyák, macskák, és kertes ház, 841 m2-es telekkel (lenyirni a füvet 2.5 óra...). De időm nincs gondozni, hetente jön egy barátunk, aki épp munka nélkül van, és segit rendbe tartani. Élvezni csak hétvégén tudjuk, ha jó idő van éppen.
- Ytong teherbirása fele sincs a "rendes" tégláénak, igy lehetséges, hogy kell erősitő pillér
- Ytong falakat vasalni kell a nyilások alatt (és még igy is van rá esély, hogy repedezni fog)
- bár az Ytong falat csak vékonyvakolni kell, de az ára ugyanannyi, mint a rendes vakolaté.
- drágábban falazzák az Ytongot
A kiviteli terv szintű végigszámolás azt jelenti, hogy az utolsó darab tégláig/áthidalóig végig lett számolva anyag+munkadijban ugyanaz az épület porotherm 30 n+F-ből, és Ytong 30-ból.
Régen felborult a normális értékrend. Amikor az 1 szobás, "amerikaikonyhás" mikrozughelyeket úgy aposztrofálják, hogy hű de helykihasznált, meg aztamindenit, nekem mindig ugyanaz a szó jut eszembe. Börtöncella.
Ebben egyetértünk, de az épitőipari vállalkozók csak a saját zsbüket nézik, és nagyon nem mindegy, hogy ki tud-e préselni még 10 millát az adott telekből, vagy sem...
De egyébként egy mai modern életvitelű embernek (=látástól mikulásig dolgozik) bőven elég 300 m2 zöldterület, tehát egy 5-600 m2-es telek. Csak az a gond, hogy a 16. kerületben pl 25% a max beépithetőség, igy egy nettó 100-110 m2-es épülethez kell 550 m2.
Egy 2-3 gyerekes családnak viszont a helyigénye 140 m2 nettó körül van inkább.
Ugyanaz az épület porotherm 30 n+f-ből 1 millióval kerül kevesebbe egy bruttó 130 m2-es épületnél. Tavaly kiviteli terv szinten végig lett számolva az egyik háznál.
A külső legyen p30n+F, 16 cm kőzetgyapot szigeteléssel (hangszigetelés miatt), a belső mehet hanggátló Silkából.
Csak hogy az ördög ügyvédje legyek, megvilágitván a másik oldalt:
Kihozható nyereség:
A vállalkozó felépiti az egész kéglit 140-150e Ft/m2 áron, azaz a te részeden nyer 50e Ft/m2-t, valamint a maradék telket és ikerház felet értékesiti 330e Ft/m2 áron, azaz itt nyer 180e Ft/m2-t.
Beruházás:
- 15 millió a telekre
- 120x150e = 18 millió
Bevétel:
- 120x50e a te részeden: 6 millió
- 120x330e az ikerfélen: 40 millió
Nyereség:
46-33 = 13 millió ft
Miközben ha maga keres telket, akkor:
beruház a telekre 30 milliót, az épületre 240x150e Ft =36 millió, azaz összesen 66 milliót, és kivesz az egészből 240x330e Ft = 80 milliót.
Viszont a vállalkozó nem fog megvenni 30 millióért telket, hogy csak egy ikerházat húzzon fel rá, mert nem éri meg neki, nincs akkora haszon rajta. Az emberek 80%-a 300 m2-es telekrésszel megelégszik, a többi úgyis megy családi házba inkább.
1000 m2-es telekre sorházat épitenek, ahogy te is láttad. Mert a kerületi szabályozás szerint 300 m2-ként lehet külön lakás, és hülye lenne nem maximalizálni a profitot. Nagyon nem mindegy, hogy a 30 milliós telekár kétfelé, vagy háromfelé oszlik-e el.
Idén újra nekifutottunk a házkeresésnek: Ikerház, nettó 120-130nm 2 szinten (nappali+3 szoba+garázs).
Alapvetően új építésűt keresünk/kerestünk a XVI. kerület belső részén de egyrészt elég kicsi a felhozatal, főleg ha még elhelyezkedésben is válogatni akar az ember, másrészt pedig baromi kicsik az iker telkek. 5-700nm felezve vagy 900nm feletti telek már harmadolva sorháznak.
Ezek olyan 40-45M körüli sávban vannak, ikerház inkább 45 körül.
A telekméret és elhelyezkedés miatt elkezdtem nézelődni, azt látom, hogy 30M körül azért 1000nm körülieket már lehet találni. Esetleg bontandó házzal.
Ezek alapján a fenti keretből azért kijönne így is talán az ikerház. A kérdés az, hogy valóban így van-e. Telekár: 30M körül. A ház bruttó 150-160nm, 190-200e/nm áron kb. 30M. Tervek, engedélyeztetés belefér ebbe a keretbe, vagy külön fel kéne még számolni? Milyen tétel jöhet még be a képbe?
Másik kérdés, hogy iker lévén kivitelezővel milyen módon lehetne vajon leszerződni. Telek megvétele egyben, esetleg felesben amíg a másik oldalra vevő nem érkezik? Fél telekárral teljesen finanszírozni tudnánk a részünket, teljes telekárnál már nyilván nem menne. Mi lehet a reális konstrukció?
Harmadik kérdés, hogy milyen irányba érdemes elindulni ezzel az egésszel? Gondolom kiderült, nem igazán értek hozzá, de mivel az eleve telekkel kínált újépítésűek is kb. 95%-ban ugyanebben a konstrukcióban mennek (telket megmutatják, ház még sokszor terven sincs, gyakran ugyanúgy telekrész vásárlással és a házra előleggel indul a sztori) így sok hátrányát nem érzem a saját telek keresésnek sem. Nyilván kivitelezőt kell hozzá találni még az egész terv előtt.
Saját telekkel egyszerűbb lenne, de ahogy számoltam ott 50M alatt nem állna meg a történet (5-600nm körüli telek kb. 20M).
Nem kellene, hogy befolyásolja. Arra figyelj, hogy a fal "belső éleinél", és a padló-fal vonalában hajlaterősítő szalag is be legyen húzva, különben csak félmunkát végzel.
Az nem baj, ha többet teszel, sőt előnyös, mert ott kevesebb hő vész el, de ha a fal éppen telekhatáron van, akkor a szomszéddal is beszélni kell, mert a szabályok szerint csak a beleegyezésével lehet szigetelni.
