A mostani brókerbotrány rávilágított arra, hogy a befektető egy rész tulajdonképpen szeret kockáztatni a magasabb hozam reményében. Ezt a megfigyelést fel lehetne használni a hazai StartUp cégek finanszírozására. Induló StartUp cégek kötvényt bocsátanának ki és ezzel finanszíroznák az első 2-3 évet. Ezen kötvények nagyon magas kockázatúak lennének, de ha bejön az ötlet, a hozam is nagyon magas lenne. Vajon lehetne csinálni ilyet?
Média-Marketing cég, vállalkozások részére irodai társbérletet kínál, teljes szolgáltatással, elegáns V. kerületi címen. Saját íróasztal vendég székkel, titkárság, telefonhasználat, WIFI, takarítás, nyomtatási és scannelési lehetőség, lobby használat, és tárgyaló használat beosztás alapján. Biztosítjuk a cégcsoporthoz tartozást, amely a weblapon saját aloldal fenntartására, rendszeres marketing tanácsadásra, és médiaszereplésre ad lehetőséget ingyenesen. Jobb mint egy Coworking munkahely, mert az ingyenes szolgáltatások mellett, itt fogadhatja ügyfeleit pluszköltségek nélkül. Az ár teljes rezsivel együtt, 40.000 + Áfa számlásan. Egy havi kaució + tárgyhó szükséges. Érdemes sietni, mert hamarosan betelik a lehetőség. Jelentkezni: biggnewsnetwork@gmail.com, érdeklődni: 0620-534-3192 hétköznap 09-16-ig.
Valóban az van ott, egy újságrói kérdés formájában. Szerintem ez így túlzás. Azt tudom elképzelni, hogy azokat is beleszámolták, akik nem tudtak pénzt szerezni. Szerintem a kockázat nem a tulajdonrész és kölcsön között van, hanem abban van, hogy nem jön létre profitot hozó vállalkozás, így nem tudja visszafizetni a kezdeti hitelt sem. Annak is van kockázata, ha többen akarják irányítani ugyanazt a céget és a tőkebefektető és ötlettel rendelkező között feszültség keletkezik emiatt.
Ami a befektetés keresésedet illeti, jó tudni, hogy van ilyen is. Ugyanakkor szerintem 3-10 millió forint, az nagyon kevés. Az elég durván 1 fő szakértő + 1 kis iroda 1 éves finanszírozására. Ha ilyen kevés munkaórával létre lehet hozni valamit, akkor azt meg lehet akár hétvégenként, vagy munka után is csinálni egy - két év alatt. Szerintem legalább 5-6 fős csapatban és legalább 2-3 évben kell gondolkodni. Ezért szerintem 1-3 száz millió forintot kell összekalapoznia egy induló cégnek a zökkenőmentes starthoz. Ehhez kellene kibocsátania 1-3 száz darab 1 milliós kötvényt 100-300%-os kamatra. Nagy kockázat, nagy rizikó, de a magas hozam lehetőségével. A cég magát árazná. Ha 1000%-os kamatot ígér, akkor valószínű nagyon kockázatos valamiről van szó, 10%-os kamatnál meg iszonyú magabiztos magában a vállalkozó.
Szerintem az is furcsa, hogy korai fázisban lévő cégkezdeménytől bevételt vársz el. Szerintem az üzleti angyal az nem befektető, mert olyankor többnyire még cég sincsen, nemhogy bevétel. Olyankor még prezentációk, meg kockás papír van tele ábrával. Ha befektetőként akarsz tevékenykedni, ahhoz egy nagyságrenddel több pénz kellene betolni.
A "mikrovállalkozás marad" számadat is egy magyar nyelvű honlapról származik, de most hirtelen nem találom.
Jómagam próbálom mind a két fél fejével végiggondolni a dolgot, de befektetőként kölcsönbe adni a pénzt (startupnak), az nagyon nagy kockázatot jelent. Sokkal nagyobbat, mint tulajdonrészt szerezni. Lehet, hogy USA-ban jobb a helyzet, de itthon aztán végképp (emberi tényezők miatt).
A saját keresésemről:
üzleti angyal kereső honlapon hirdettem. Előtte átnéztem a hirdetéseket: nagy részükön azonnal látszik, hogy komolytalan, félmondatos felhívások, és ötletek stb. Szóval megadtam a módját, de nem is bonyolítottam el. Megfogalmaztam egy szerintem korrekt hirdetést, amiből azt mindenképpen le lehetett venni, hogy komolyan gondolom. Saját névvel, stb. Megadtam, hogy milyen projektméretben gondolkodom (3-10 millió Ft-os projektek), ennek megfelelően elvártam, hogy a partner gondolja át mit akar, ne csak annyit nyökögjön, hogy kell neki a lóvé. Erre kértem az üzleti tervet és a projekt leírást. Hát nem...
Annyi baromságot még életemben nem láttam :-) A többség nem vette a fáradságot. Egy jelentkezés volt, aki leírt anyaggal jelentkezett (nem üzleti terv, és nem projekt leírás), ott már volt céges háttér, volt működő termék, volt csapat, de a termékből bevétel még nem származott.
Nálam a befektetés a bevételtől kezdődött volna, tehát azt látnom kell, hogy a terméknek van piaca, csak a továbblépéshez kellene a pénz. Más ötletébe nem tolok pénzt (csak a sajátjaimba :-)
Ugyanakkor kötvény esetén nem kell, hogy minden StartUp globális nagyvállalattá nőjön, elég ha vissza tudja fizetni a hitelét. EU definíció szerint
"Az a vállalkozás minősül mikrovállalkozásnak, amely 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek éves forgalma és/vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió eurót." Szóval sikeres kötvény lenne az is, ami mögött álló vállalkozás megreked egy 10 főnél. Ugyanakkor lehetne a kötvényeknek másod piaca, ahol időben ki ill. be lehetne szállni.
"Ahol ennek kultúrája van (Völgy) ott nem véletlenül csak és kizárólag részvénybefektetésről lehet szó, de ott is a háttérszerződés részleteiben van a lényeg (exit, kontroll, stb.)"
Mivel ott van jól működő kockázati tőke piac, nem alakult ki a kötvényes finanszírozási ilyen formája gondolom. Nálunk viszont meg lehetne próbálni egy ilyen finanszírozási formát.
Szerintem a Questor nem igazán tekinthető StartUp cégnek, Norbi mögött is évtizedes előtörténet áll. Én induló, tőke nélküli cégekről beszélek, akiknek csak ötletük, esetleg néhány szakértőjük van. Magyarországon egy ötletre nem érdemes céget alapítani addig, amíg a finanszírozás meg nem oldott. StartUp-oknál alapvetés, hogy a legutolsó pillanatban kell csak bejegyezni a céget, mert ott havi fix költségek jelentkeznek az adóhivatal felé.
Amúgy mekkora cégeket kerestél és mennyi finanszírozást ajánlottál, milyen feltételek mellett? Hol hirdetted?
A buktató a sikeres és sikertelen projektek arányában van: 100 startupból 80 becsődöl, 19 örökre mikrovállalat marad. A jelzett hozamot (300%) csak százból egy tudná megfizetni, és ez a befektetőnek kész bukta. A startuposnak persze jó, mert volt két-három jó éve, utána jöhet a következő ötlet/balek.
Ahol ennek kultúrája van (Völgy) ott nem véletlenül csak és kizárólag részvénybefektetésről lehet szó, de ott is a háttérszerződés részleteiben van a lényeg (exit, kontroll, stb.)
Egy ilyen kötvény a fenti arányok miatt nem való a lakosságnak, piaci alapon meg nincs olyan intézményi befektető, aki kontroll nélkül adná a lóvét. Kontroll alatt nem a többségi tulajdont értem.
A szabályozás egyébként ma is lehetővé teszi, hogy kockázatos vállalkozásra kérj kötvénykibocsátás útján pénzt (lásd Questor). Csak meg kell finanszírozni egy kötvénykibocsátást. Vagy hogy részvényről is beszéljünk: Norbi például marketingköltségekre kért és kapott 1-2 milliárd forintot a közelmúltban.
Egyébként annyira nem egyszerű életképes projektet találni, tapasztalatom szerint több az ilyen célra befektethető pénz, mint a vállalható projekt. Ugye, ha egy kicsit is életképes a dolog, akkor azt a gazdája megpróbálja saját pénzéből felfuttatni, vagy esetleg banki hitellel. Anno kerestem életképes, de finanszírozásra szoruló vállalkozásokat: ötletből volt nagyon sok, de a jelentkezők egyike sem volt képes értelmezni egy 15 sorból álló egyszerű felhívást, amiből négy volt az, hogy mit kérek:
Engem most ez a rizikó kötvény, mint leendő finanszírozási intézmény érdekel. Ha most gründolnék egy kft-t, meg elkezdenék kibocsátani 300 milliónyi kötvényt, szóval ez most nevetségesen hangzik, senki nem venne komolyan. Ha viszont beállna mögé pár pénzügyi szervezet, meg tisztázódnának a törvényességi dolgok és felkarolná valamelyik politikai erő is, akkor 1-2 év múlva már mint valós lehetőségről beszélhetnénk. Engem most az érdekel, hogy hol a koncepció buktatója, milyen szabályozásra kell nagyon odafigyelni.
Nem tudom mit értesz az alatt, hogy "Ne keverjük a közös tulajdont a kölcsönnel." A kötvény az egyfajta kölcsön, tulajdonlásról szó sincs. Egy olyan kölcsönről van szó, amelynek a megtérülése rizikós, de ha bejön, akkor nagy hasznot hajt majd. Mint írtam, ez nem kickstarter lenne, ez kötvény lenne, nagyon magas kamattal, de nagyon nagy rizikóval. Ugyanakkor nyilván a kickstarter lenne az alap. A StartUp cégek bemutatkozót gyártanának, elmondaná(k), hogy mire kell a pénz, mekkora megtérüléssel kecsegtet, mennyi tőke kell a kivitelezéshez, stb...
A commedáról én a Miért buknak el nemzetek? c. könyvben olvastam először. A 6. fejezet "Eltávolodás" címmel meséli el a történetet.
Ez nem közösségi finanszírozására épülne, hanem finanszírozói kapzsiságra. Szóval itt pénzt kell adni, nagy kockázat mellett, nagy haszon reményében. Az ötlet kitalálója is kockáztatná legalább a Kft induló 3 milliós tőkéjét. Nem csak az lenne a célja, hogy a StartUp-ok tőkéhez jussanak, hanem az is, hogy a körvények révén a hasznukból sokan részesedjenek. Nekem az tűnt fel a brókerbotrány során, hogy a Questor cégcsoport egyik vagyontalan kft-je kibocsátott 210 milliárdnyi kötvény és azt le is jegyezték, pusztán pár százalékos prémium kamat reményében. Közösségi finanszírozásánál, alap esetben csak a termékből kap egyet a finanszírozó, nem kap részesedést a cég hasznából.
Ez nagyrészt most is működik, van közösségi finanszírozás (magyar oldalak is), a klasszikus kockázati befektetők (illetve EU-s pénzből, bár ott gyanús projektek is vannak), biztosan van alap is.
A mostani brókerbotrány rávilágított arra, hogy a befektető egy rész tulajdonképpen szeret kockáztatni a magasabb hozam reményében. Ezt a megfigyelést fel lehetne használni a hazai StartUp cégek finanszírozására. Induló StartUp cégek kötvényt bocsátanának ki és ezzel finanszíroznák az első 2-3 évet. Ezen kötvények nagyon magas kockázatúak lennének, de ha bejön az ötlet, a hozam is nagyon magas lenne. Vajon lehetne csinálni ilyet?
Manapság a hazai StartUp cégek azzal a dilemmával szembesülnek, hogy szakember csak pénzért dolgozna, kockázati tőkés meg csak kész csapatot és terméket finanszírozna szívesen. Pusztán ötletre senki nem ad pénzt. Ezen helyzet feloldására lehetne jó egyfajta StartUp kötvény. Az ötlettel rendelkező egyén létrehoz egy kft-t 3 millió forint törzstőkével, ez lenne az ötlettel rendelkező tényleges kockázata. Kibocsátana maximum 300 millió forint értékben (kb. 1 millió euró) kötvényeket a termék vagy szolgáltatás kidolgozásának finanszírozására. 3 hónapja lenne arra, hogy összegyűljön a pénz, addig azok ügyvédi letétbe kerülnének. Ha nem jön össze 3 hónap alatt, akkor mindenki visszakapja a pénzét. Ha mégis összejön, akkor az ötlettel rendelkező, az előre elfogadott ütemterv szerint megkapja a pénzét. Itt jönne be a kockázat, ha 2-3 év alatt nem sikerül piacképes termékkel vagy szolgáltatással előállni, akkor a kötvényesek buknak. Ha viszont sikerül, akkor az elindult cég a kötvényeket nagyon magas kamattal (2-300%) köteles visszafizetni. Ha van megfelelő árbevétele, akkor azonnal, ha nem akkor 5 év alatt részletekben. Nyilván több StartUp indul majd, mint ami finanszírozáshoz jut, illetve az elindult StartUp cégek fele csak feléli a kezdőtőkét és nem áll elő piacképes termékkel, szolgáltatással. Lehet, a kötvények létrejöttéhez majd törvényi szabályozás is kell, nehogy az ötlettel rendelkező csak felélje a pénzét.
Szerintetek lenne rá kereslet ilyen feltételek mellett? Ez részemről csak egy gondolat kísérlet, nyilván én nem tudnék ilyet létrehozni, ehhez banki, meg törvényhozói szándék kellene. Ha bejönne, az biztos hozna egy kis pezsgést az induló cégeknél, illetve finanszírozóknál. Ehhez hasonló finanszírozás volt korábban pl. Velencében commenda néven az 1200-as években, amely Velence fölemelkedését hozta el. Akkoriban a finanszírozó finanszírozott hajóutat Bizánc és távoli helyere, volt a vállalkozó, aki elment hajóval a világ végére. Ha a küldetés nem járt sikerrel, bukott a finanszírozó. Ha sikerrel járt, akkor ha egyoldalú volt a finanszírozás, akkor a finanszírozó 75%-ot kapott a haszonból, ha csak 2/3 arányban szált be, akkor 50% haszon volt az övé.
