Keresem a választ magamban, és véleményeket hallgatnék ehhez szívesen, hátha okosabban döntenék - 15 év együttélés után nem tudom, merre tovább? A családot felborítani, lakást megosztani, új életet teremteni, vagy maradni a semmilyen, üres, de biztonságos családi létben?
De hagyni kell időt, hogy kibontakozhasson. És ez, nekem nehéz, ha valaki padlógázzal ront nekem, ha mintegy " rámtukmálja" az érzéseit még mielőtt bennem kialakult volna a bizalom. Az a fajta bizalom, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy valakit közel engedjek magamhoz. Hát îgy kb.
Szabeet ennek ellenére arra akartad rávenni, hogy ne tartsa vissza az érzelmeit. Ha téged riaszt a tiédnél korábbi érzelemnyilvánítás akkor miért ezt ajánlod neki? Miért nem azt ami neked is megfelelő volt, sőt amit Sz saját tapasztalatai is megerősítenek? Uis a tapasztalatai épp egy óvatosabb intimitás-vágyra intik.
Egy kapcsolat kezdetén, az ismerkedős fázisban ne rontson rám a másik a "rajongásával", mert engem riaszt. aztán ahogyan megyünk előre, és jobban megismerjük egymást, a közelségnek is egyre inkább tere lesz.
Egy tartós és őszinte párkapcsolathoz alapvető az őszinteség. E nélkül nem lesz párkapcsolat a párkapcsolat, csak futó kaland.
Én mindig így közelítettem meg a dolgot:
Ha érzelmileg kitárulkozom, akkor mi van?
Semmi, csak őszinte vagyok. Viszont elmondhatom, hogy én mindent megtettem.
Ha a partner ezt nem viszonozza, vagy visszaél vele, (ugyan mivel tudna bántani?), ezt úgy is megérzem, akkor emelt fővel és egyenes gerinccel tovább tudok lépni.
Ha meg viszonozza? Akkor meg tűzzel égünk és megköszönöm neki.
Te aztán nagyon tudod mi vár rám... :D Esetleg az 5-ös lottó számokat is elárulnád? ;)
Ha az elején teljesen kijátszod minden lapodat, sokan visszaélnek vele. Igaz van olyan is aki nem. Na ilyet keveset találni. Attól még az ember nem megkeseredett, hogy így gondolja.
Senki sem állította, hogy tökéletes vagyok. Eddig 5-ből 2 volt ilyen. De ez az utolsó nagyon... Tökéletes ember meg nincs. Bennem is van hiba, de nem olyan szintű, hogy ne lehessen elfogadni. :)
Én inkább azt mondanám - és természetesen leegyszerűsítve - hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Ezt remélhetőleg megérted te is, de ha te eddig csak ilyen nővel találkoztál, akkor benned is sok hiba lehet, nem gondolod?
