Nálam minden ki van kapcsolva. Most le is ellenőriztem. Én is gondolkodom a dolgon, De műszaki embereknek jobban kéne tudni mi nem stimmel. Azt már tudom, hogy a cikkben leírt módszer hülyeség csak azt nem miért. Valószínűleg valami olyanra akarunk használni valamit, aminek egészen más a funkciója. Összekeveredik a szezon a fazonnal. Valahol Rollei kartácsnál lehet az igazság kulcsa .Képfeldogozásnál valóban használható funkciója van.
Én a magam részéről kíváncsiságból szeretném megérteni a dolgot. Eddig én is egészen jól elvoltam a hisztogramnézegetés nélkül, de most már zavar, hogy nem értem.
Pontosan így gondoltam én is, de láthatólag valami miatt nem működik a gyakorlatban. Én is pont úgy gondoltam, mint d. Tóth úr, de láthatólag estevan képein valamiért nem így van. Nem csak a tónusok tűntek el, hanem a színek is. Letöltöttem a képeket, csökkentettem a megvilágítást de nem ugyanazt kaptam, mint az eleve sötétebbre exponált képek. Itt valami nemlineáris transzformáció került bele. A gammával van valami, vagy a csúcsfény-kompenzációval (DR). Tényleg, estevan, a DR nem volt bekapcsolva a vázadon? Mert akkor megérteném, hogy túlexponált és mégsem megy ki jobb oldalon a hisztogram. Ugyanis összenyomja a csúcsfényeket és éppen olyasmi fos lesz belőle, mint a te képeiden.
Könyörögve kérem csináljátok már meg a tesztet a leírtak alapján. rögtön rájöttök, hogy hülyeség. Tiz perc az egész, nem off -olunk itt napokig. A fényképezés gyakorlati, és nem elméleti dolog. Nem a zajjal van baj, hanem eltünnek a részletek. Se zaj, se részlet.
Végre, Valaki, megértette, miről is van szó, pontosan. Írtam, hogy a módszernek, úgy van értelme, ha élőhisztogramot nézel(exponálás előtt), ami a tükrösöknél csak LV módban lehetséges. Látatlanban, nem tudod a megfelelő, jobbra-igazítást beállítani. Én a bridge gépemmel, már rég megszoktam a használatát. Megemlíteném, hogy a beállítást, manuális módban állítod( rekeszt, vagy időt), vagy automata fénymérés módban, az expo-korrekciót, miközben figyeled a hisztogramot. A bridge-nél nagyon fontos volt, a minél pontosabb expozíció, a lehető legkisebb zajszint eléréséhez. ISO 100-an is lehet zajos képet készíteni, pont az miatt, hogy csökken a hasznos jel, leromlik a jel-zaj viszony. A legegyszerűbben bizonyítható az elmélet helyessége, ha fordítva csinálod, balra húzod az ábrát, meglátod, hogy milyen látványosan leromlik a kép minősége!
Végigolvastam. Ennek nyomán néztem meg Tóth úr esszéjét.
Azt a megállapításodat nem igazán értem, hogy
"Ha megvilágítás csökkentésén expó korrekciót értesz, akkor csökkentés mértékétől függően egyre sötétedő, még árnyalt szegényebb szürke fátyolos képet kapsz. Itt a kontraszt növelése segíthet, de az a közbülső árnyalatok további csökkenésével jár."
Hisz én természetesnek veszem, hogy a rögzített információ növekedése (jobbra tolt expozíció) a kontrasztokat értelemszerűen csökkenti. Hiszen pont azért rögzítünk több információt, hogy meglegyenek a közbülső árnyalatok is. Pont erre való a dolgozatban vázolt megoldás
Viszont ha nem vagyunk elégedettek a végeredménnyel (lapos kép lesz, hiszen a középtónusaink így ugyanolyan hangsúlyosan megvannak, mint a szélsőértékek), még mindig jobb a kontrasztokat mesterségesen növelni (és ezzel természetesen az árnylatok szín információit a képszerkesztés során szándékosan elveszejteni), mint eleve nem rögzíteni a teljes árnyalatterjedelmet. Már csak azért is, mert pl kontrasztot növelni többféle módon is lehet. A felvételkor nem rögzített információt sokkal nehezebb pótolni.
Persze ez eleve több utómunkával jár és a ma már legtöbb esetben értelmetlen foglalatosság. Hisz ma már eleve 12 - 14 fényértéknyi árnyalatterjedelmünk van, me pedig 5-8 mint régen. Az elv viszont ettől nem rossz.
Én is azt állítom, hogy használható és használom is a kész kép feldolgozásánál, persze ott is csak tájékoztató jelleggel. De arra amire a cikk írja teljesen alkalmatlan. Az elkészült képről ad egy információt amit a feldolgozásnál használsz mit mankót vagy nem, de ennek alapján elkészíteni egy képet teljesen alkalmatlan.
Én is értettem, csaknem kellett volna meg is csinálnom egy tesztet a cikk alapján, mert az a módszer csak high key felvétele készítésére alkalmas , de annak is gyenge. 542-től nézd vissza, ott van a cikkben leírtak alapján elvégzett tesztem, de nagyon tanulságos még előbbről indulni.
Én értem mit akar mondani. A lényeg annyi, hogy a legtöbb információt akkor tudjuk rögzíteni a RAW -ban, ha beégés közelire csináljuk a képet, de egy képpont sem ég be. Hiszen így lesz a rögzített képpontok rögzített jel/zaj aránya a legoptimálisabb.
Aztán ahogy ő fogalmaz:
"
""
Magyarul RAW konverziónál húzzuk vissza a "majdnem" túlexponált felvételt ahogy nekünk kell.
Namármost ez a "beégés közelire csináljuk a képet, de egy képpont sem ég be." c. művelet bizony nehezen megy előzetesen nézegetett hisztogram nélkül.
Nem nagy varázslat, és jó trükk. Csak ma már nem feltétlenül szükséges, hiszen pár év alatt nagyot fejlődött az érzékelőtechnológia. Pl az írás születésekor elterjedt CCD -t felváltotta a CMOS.
Én nem vagyok ilyen igényes. Nekem az első is jó, a második szar. Az elsőből lehet jó kép a másodikból nem. Még egyszer elmondom: Ezek nem kidolgozott képek. Nem is ez a téma, hanem, hogy ez hülyeség: http://www.fotoklikk.hu/aktualis/d-toth-otto-huszonegyedik-szazad-fenymeroje-hisztogram És még mindig nem kaptam választ, mi értelme van a hisztogram nézésnek a felvétel előtt, és most már nem is érdekel. Illetve Rollei elég pontosan megfogalmazta, ajánlom Neked is alaposabb tanulmányozásra.
A tanulmányban mutatott hisztogram sem érte el a kép széleit és nem is ez a lényeg.
Sajnos egy monitort akarok fotózni, hogy látszodjon nem aplikált kép, csakúgy tudok fotózni, hogy a monitort fotózom.
Amúgy a kép űveg alatt van és az a becsillanás a csúcs fény. De most már én sem rugóznék rajta. Szerintem elég demonstratívak voltak a feltöltött képek, ha nem akarod megérteni a lényeget úgy sem fogod.
Amúgy a képek kidolgozásánál, mint alább írtam én is használom a hisztogrammot támpontnak, mert ott az adott képről valós információt ad, de felvételnél soha. Ha valami nagyon problémás/ Pl. színház/ kimérem szpotban.
Én egyébként szintén nem tolnám el jobbra teljesen a hisztogramot, csak annyit állítottam, hogy a hisztogram értve azt használható - nem többet, nem kevesebbet.
A fotózott kép hisztogramja egyébként láthatóan nem éri el a két szélet (teljesen feket-teljesen feháér), tehát nem 'teljes'.
A három színre bontott hisztogramot nézted már? Mert valójában az az alap.
Azért ez így elég fontos információ lett volna, monitorral fotózott képet nem szoktunk itt megjelentetni.
Nekem a bal szélső képen két fehér folt látszik az orr-száj környékén. Felteszem, hogy nem ennyi fehér van a képen. Holnap mondok többet, ha ugyanazon a monitoron látom a képet megint.
Én nem mondtam ilyet. de ezt te is láthatod, ha visszaolvasol. És asszem le is akadok a témáról, mert kezd parttalanná válni a nyakatekerés. Inkább fényképzelek egy kicsit helyette. A gépbe épített fénymérő segítségével, és közben hagyom a francba a hisztigrammot. :-)
Eredeti rawból módosítás nélküli jpg-be konvertált 1,és utolsó kép.
Ezek még feldolgozás előtti állapot, a hisztogramhoz állított alapvet kontrasz beáálítást sem tartalmazzák.
Az előző képek egy monitorról fotózót direkt nem módosított demostrálásra készített képek. Nem az volt a célom hogy kidolgozzam, hanem hogy bemutassam mekkora hülyeség ami a nekem küldött ismeretterjesztő anyagban áll.
Ezek még feldolgozás előtti állapot, a hisztogramhoz állított alapvet kontrasz beáálítást sem tartalmazzák. 