ha nem lenne egy ablak sem. Ma már tökéleteshez közelítő ledfalakat lehet kapni, az egyik főfalra fel kéne tenni egyet, több kültéri kamerát rákötni, és mindig annak a képét rávetíteni, ahová éppen ki akarunk nézni.
Így a legkisebb a hőveszteség - sőt. a ledfal még fűt is -, a szoláris nyereséggel meg úgysem foglalkozunk. Áramszünet nem érdekes, a kertben termett cukornádból készített etanollal simán elmegy egy kisebb Honda aggregátor.
Pont azért kérdeztem a fix ablakokat, amit Proxima is felvetett: mi történik egy esetleges meghibásodás esetén? Vagy mondjuk egy hosszabb áramszünetnél (nálunk a múltkori viharnál 2-3 órára elment az áram, előtte meg 6 óra hosszáig nem volt villany műszaki karbantartás miatt).
Az enyém nem Porotherm K, hanem 30-as NF Profi. Ha hazaértem a munkából, meg tudom mérni a hőmérsékletét. Amúgy nem hiszek a modern hőszigetelő téglákban, sőt! Sajnos manapság kizárólag a hőszigetelés került előtérbe, megfeledkezve a hőtároló tömegről. De ez már egy másik téma.
A gázfogyasztás változó: úgy 10-20 m3 szokott lenni fűtési idényen kívül. Idén októberben 32 m3, novemberben 72 m3 volt a fogyasztás. A ház 70m2, padlófűtéssel. A nyílászárók: 1db 100-as bejárati ajtó, 1db 180-as kétszárnyú erkélyajtó, 5 db 120x150-es BNY, 3 db 60x60 BNY.
Idővel lehet szó napelemről, akarok is, de eleinte semmiképp. Nagy kezdeti beruházás, és épp pénzből van a legkevesebb. Csak a ventilátoroknak meg nem éri meg elkészíteni a töltésvezérlést, hiszen az nem nagy fogyasztás. Inkább lesz egy autóakku automatikus átváltással áramszünet esetére (egyenáramú, kefe nélküli ventilátorok).
vagy úgy? Úgy látom rendelkezel műszaki vénával, ha jelentősen tudod csökkenteni a beruházási ktg-et, akár meg is érheti... pláne ha ez áramellátást napelemekkel oldanád meg, de ez már egy másik történet...
A pára elsősorban a kimenő ág csöveiben csapódik ki, hiszen a házból kimenő, magas páratartalmú levegő ott hűl le. A bejövő friss levegő relatív páratartalma a hőcserélőben egyre csökken, ahogy felmelegszik.
Ettől még időnként nem árt tisztítani/fertőtleníteni, de ez házilagosan nem nagy költség. Eleve nem gyári gépet tervezek, mert az túl drága lenne. A légfűtés topicban olvasható, sokan csinálták meg maguknak otthon, vagy csak a hőcserélőt vették meg készen, a többi maguk készítették el.
"ez a hőcserélős szellőztetés móka még túl sok kompromisszummal jár egyelőre...."
Olvasom a légfűtés topicot, nekem nem tűnik sok kompromisszumnak. Te milyen kompromisszumokra gondolsz?
A fenntartás meg lényegében kimerül a szűrők időnkénti cseréjében és a ventilátorok nem jelentős fogyasztásában. A szűrőcsere költség ugyan, de megéri a sokkal kevesebb bejutó por miatt.
Az sem utolsó szempont, hogy a konyhában a főzés során keletkező hő jelentős része felhasználható a ház fűtésére.
Tehát levontad a ventilátorok fogyasztását (0-24h, különben a páralecsapódás miatt a csövekben elszaporodnak a baktériumok, azaz fertőtleníteni kell, ami pluszkiadás), a szűrőcseréket, karbantartást...
72m3/h légcserénél (0.3/h) a szellőztetési veszteségi teljesítmény 413W, azaz napi majdnem 10kWh menne ki az utcára. Ez kb. annyi, mint a falak és az ablakok transzmissziós vesztesége delta T=16 fok esetén (13m2 0.9-es ablak és 100m2 Porotherm 38K fal 15 cm EPS-sel). Ennek kb. 80%-a visszanyerhető egy DIY hőcserélővel és levonva a ventilátorok fogyasztását.
Ez a 10kWh/nap gázzal csak havi 3500 Ft körül van mostani áron, de én hűtő-fűtő klímával tervezem a fűtést, azzal meg nem érem el a gázfűtés költséghatékonyságát. Cserében sokkal olcsóbb a kiépítés, gázterv és egyebek sem kellenek, hiszen be sem kell vezetni a gázt.
Fix ablakokra visszatérve, olyat véletlenül se csinálj hogy legalább néhány nyitható ablakot nem hagysz vészmegoldásnak. Mit csinálsz ha bedöglik a rekuperátor? Egy légtömör házban "pillanatok" alatt elhasználódik a friss levegő. Ha nem működik a szellőztető valamilyen oknál fogva, hogy engedsz be friss levegőt? Arról nem is beszélve hogy a gyors, nagymérvű átszellőztetést csak kereszthuzattal tudod megoldani. Nem olyan nagy ám a szellőztetésnél a hőveszteség, mint ahogy sokan képzelik. Ha nincsenek áthűlve a falak (egy jól szigetelt házban miért lennének, pláne ha falfűtés van) akkor pillanatok alatt visszamelegszik a levegő.
A dupla beépítés miatt gondoltam, akkor ugye eleve körülményes lenne a nyitás-zárás. Ha nem dupla ablakok lesznek, akkor lehet egy-két nyitható is, de alapvetően nincs szükség rájuk, mert hővisszanyerős szellőztetést csinálok (magam, tehát nem készen veszem). Ezzel kb. havi 5-6 ezer forintos megtakarítás érhető el azzal szemben, ha az ablakon át történő szellőztetéssel kidobom a meleget az utcára. Ez önmagában még nem feltétlenül gyorsan megtérülő beruházás, de az állandó jó levegő megfizethetetlen.
Nem utolsó szempont az sem, hogy olcsóbbak a fix ablakok.
Milyen téglából épült? Ahogy elnéztem, a 38-as Porotherm K nem túl drága és elég jó a hőszigetelése, 15 centis sima EPS-sel elérhető a 0.15-ös U érték, ami a passzívház minimum-követelménye - és akkor már beleszámoltam a dübelek hatását.
"a szigeteléssel rendesen ráfordultak a nyílászárókra"
Akkor legalább a szigetelést rendesen megcsinálták.
"A gázfogyasztás másfél év alatt (pontosabban 2013 augusztusa óta) összesen 850 m3."
Ebből sacc/kábé mennyi lehet a fűtés? A tavalyi tél azért igen enyhe volt. Hány m2-es a ház? És kb. hány m2 az összes ablakfelület?
A vakolás; és a szerelvények, csőáttörések légmentes zárása még nem biztosít hőhídmentes kapcsolódású, légmentesen záródó épületburkot. Ha meg eleve nincs is rá kereted, pont le fogják tojni, hogy akár csak egyetlen szerelvénydobozt is megfelelően tömítsenek. A szakértelem hiányáról már nem is beszélve: a szigetelések -, tömítések -, a csatlakozási repedések -, cserép -, eresz -, vagy a lépcső kókány betonozásának kijavítása nálam eddig a jelentéktelen hibák kategóriája, amit mind sikerült orvosolni. Most épp a kéményünkben elrepedt samott béléscső okoz fejtörést, aminek a javítása saját kezűleg már nem fog menni. És a házunk még nincs másfél éves. Persze nem is voltak komoly elvárásaim: számítottam rá, hogy ezért a pénzért ezt a minőséget fogom kapni... :-/
"Ahol most lakunk (szigeteletlen családi ház kb. 25 éves kétrétegű fakeretes ablakkal) a kinti mínuszokban állandósult (volt) a páralecsapódás, pedig szellőzés van bőven, "hála" a réseknek."
Egy szigeteletlen ház elég szélsőséges példa. Nálam 10 cm EPS van a homlokzaton, a szigeteléssel rendesen ráfordultak a nyílászárókra, nem süvít be rajta a szél. A kazán külső hőmérséklet érzékelője pillanatnyilag 2 fokot mutat, a lakásban 21 fok van, az üveg felületi hőmérséklete középen mérve kb. 18 fok (az alu távtartó miatt a szélek felé haladva csökken). A szobákban a páratartalom úgy 49-53% között mozog, páralecsapódásnak nyoma sincs sehol. Pedig a legolcsóbb, legegyszerűbb, kétrétegű üvegezésű (Ug=1,0 W/m2K), alu távtartós nyílászáróim vannak. A gázfogyasztás másfél év alatt (pontosabban 2013 augusztusa óta) összesen 850 m3. Semmi légtömör beépítés, semmi passzívház közeli hőszigetelés, és még csak duplán beépített ablakaim sincsenek... :-)
A legolcsóbb, legegyszerűbb, kétrétegű üvegezésű (Ug=1,0 W/m2K) nyílászáróim vannak.
De jól van, lenyelem a sértésedet és segítek. Ugye ha szilikagélt írtam volna, akkor nagyban bólogatnál, igaz? Nem szép dolog engem a fórumtársak szívatásával vádolnod csak azért, mert nem tudod, hogy a szilikonos macskaalom nem más, mint szilikagél (amorf szilíciumdioxid), ami egy erősen higroszkópos anyag - pontosan ugyanaz az anyag (csak jóval olcsóbb és könnyebben elérhető), mint amit máshol páramegkötőnek használnak:
Csak váltószárnyas b-ny kivitelben tudom mondani, hogy nettó 75k volt. Illetve volt ajánlatom Kömmerling 88+ra szintén 0,5-ös üveggel nettó 70-ért. Egyszárnyúban és főleg fixben jóval olcsóbb. Olyan nettó 50 lehet,vagy még olcsóbb, de ezt egy ablakostól kérdezd meg, sokmindentől függ. Pl. Nem mindegy mennyi ablakot veszel..
A tied mai bruttó áron mennyibe kerül(ne) mondjuk 150*150-es méretben, fix kivitelben?
A két ablak közvetlenül egymás mögé is beépíthető lenne, akár 10mm-nél kisebb távolsággal. Megfelelően ráragasztott 1-2 mm vastag műanyag lemez biztos elég lesz, a minimális áteresztett párát megköti az erre szolgáló anyag. Vagy lehet alukasírozott műanyag fólia is, ha elég erős és rugalmas.
Persze még csak játszom a gondolattal, azt reméltem, valaki már megcsinálta és vannak tapasztalatai. Ha kiderül, hogy nem érdemes, nem éri meg, akkor nem ragaszkodom az elképzeléshez.
Az Uw (window) a teljes ablakszerkezetre vonatkozó névleges hőátbocsátási tényező. Hogy beépítve mit tud, az nagyban függ a beépítés minőségétől.
Mondok példát.
Az én ablakom Uw-je névlegesen 0,73w/m2k. Ezt Ug=0,5-ös 4-18-4-18-4 melegperemes üveggel és Uf kb. 0,9-es 92 mm-es 6 kamarás Salamander bluevolution profillal éri el. Ez a szint még viszonylag jó áron elérhető. Ha tovább akarunk menni, exponenciálisan elkezd nőni az ár, és tudunk faragni néhány tizedet. Akkor érheti meg pénzügyileg (akkor sem biztos), ha nagyon nagy ablakfelületeted van.
"Hogyan fogod a belső üvegfelületeket takarítani?"
Ugyanúgy, ahogy a kétrétegű ablak belső felületeit: sehogy. Légmentes lezárásnál nincs rá szükség.
"A páramentesítés mikéntjére nagyon kíváncsi lennék!"
Vannak páramentesítő golyócskák, valami szilikontartalmú, igen nagy felületű anyag, ilyet szoktak sokféle áru csomagolásába tenni. Kereskedelemben is kapható, nem drága.
Amikor a harmadik üvegtáblát felragasztottam a meglévő ablakainkra, szilikonos macskaalmot tettem a többé-kevésbé légmentesen lezárt térbe. Ne tessék most hangosan röhögni - lelki füleimmel hallom a hahotázást -, valóban kiváló páramegkötő (poor man's desiccant)! Már két teljes telet kibírt a legcsekélyebb belső párásodás nélkül, noha a lezárás a fa miatt nem párazáró. Még pár évet biztos kibír az ablakonként kb. 50 gramm macskaalom, de remélem, addigra már nem itt lakunk majd. Légmentes lezárásnál meg örökéletű plusz egy hét (és a sör is ingyen van).
