fiatalabb koromban rengeteget vadkempingeztem erdőben, parkolóban, vadászházak eresze alatt, esőházban stb. külföldön rendszeresen téli szállásra bekéredzkedve vagy gazdasági épületben valami lealkudott áron. étkezés hátizsákban cipelt cuccból, saját főzővel melegítve.
most meg szállás és vendéglő.
a turisták is ugyanabból az emberanyagból származtatnak ami körülvesz minket, senki nem attól lesz más ember, hogy bakancsot húz a lábára. a lényeg hogy aránytalan és követelőző igényei ne legyenek senkinek ár/szolgáltatás viszonylatában.
ennek talán a legjobb példája Bánkút. Ott tényleg olcsó a szállás, de akkor a galérián hálózsákban. Tisztaság van, van egy kis étterem+kocsma. Aki akar sátorozhat+zuhanyzás. Aki meg ágyat akar az szintén kap helyet. Szerintem a fulee is erről beszélt a telekessynél. Sajna ilyen hely nem túl sok van.
szerintem a 2000/2500 irreálisan alacsony. Még számla nélkül is. Az a baj, ha hosszabb távon csinálja valaki ezt, akkor nem nagyon marad pénze a színvonal tartására. Vagy akkor egyszerűen azt kell mondani, hogy színvonalat ne várjon, aki ennyiért szál(l) (ez két l?:)). Legyen tisztaság, tisztálkodási lehetőség és egy ágy. Egyéb huncutságok, mint a net, tv stb ilyenkor nem játszik:)
olcsó tömegszállások ott tudnak lenni, ahol rendszeresen tömegek jelennek meg...
Ezért tud egy pesti munkásszálló akár már 1200 Ft-ért ágyat adni, és ezért nem tud a turistaház - legalábbis üzleti alapon - 2000/2500 Ft alatt szállást adni (fűtés nélkül, egyéni vendégnek 1 éjszakára)
No. 1. A 2012. évi RP-DDK vándorláson én is vezettem, a tapasztalataim HEV-éhez hasonlóak, beszámolók az MTSz honlap archívumában talán megtalálhatóak. A fizetés jegyrendszerrel működött, elég jól. Hozzá tartozik, hogy én ingyen ehettem, viszont a csomagszállítást és a szállást nem vettem igénybe - bár az is ingyen lett volna -, kivéve Szalafőn - de ott "otthon" voltam. 2.Föltehetjük a kérdést, hogy minek akar túrázni valaki, nettó 96 ezerből, de szerintem semmi értelme. Igenis, aki akar, annak adassék meg a lehetőség így, vagy úgy! Ezért vezettem be a vadkempingezés szokását, így nem kell pofátlankodni. Igenis, kellenek az olcsó tömegszállások, ha ki akarjuk szélesíteni a természetjárók táborát! Nagyobb igény van (volna) rá, mint a Chernel Sí Klaszterre. :) A budapesti Overland üzletvezetője cimborám, ő mondta, hogy a 2500/éj irreális egy szimpla ott alvásért.
Ezt a jelenséget én is észrevettem, de nem tudom az okát. Mármint azt hogy sok turistatársunk(?) úgy véli hogy ami a bakancsos turizmussal kapcsolatos az mind alanyi jogon jár, vagy rosszabb esetben bagóért. És sokszor számon is kérik ezt, és abban az esetben nagy a felháborodás ha valamiért horribile dictu rendes árat kell fizetni. És félreértés ne essék, általában NEM a kevésbé tehetősek fakadnak ki hanem éppen azok akiknek nem kéne.
Hogy példát is mondjak: nevezési díjak, utazási költség, de a nagy kedvencem a szállásdíjak. Miért érzi úgy bárki is hogy 2000-2500 forint alatt kell neki megszállnia bárhol is? Én sem adnám ki olcsóbban, sőt szerintem a normális alapár egy falusi szálláshelyen minimum 2500, de inkább 3000 forint, gondolkodjunk már egy picit a másik oldal fejével is!
És ezt a pénzt én nem is sajnálom ezért, sőt örülök ha többet tudok valamilyen formában ott hagyni egy nem túl frekventált szálláson ahol alig van más bevételi forrás, ezzel is segítendő őt pl reggelit is kérek mondjuk 600-800-ért, vagy vacsorát. (pláne ha látom hogy szívét-lelkét kiteszi)
Az olyanokat meg egyszerűen nem is értem akik bekéredzkednek egy szálláshely udvarára sátorozni vazz... az pont olyan mint odaszarni az ablak alá és bekopogni papírért! :-O
Tökéletes mintapéldája ennek az ami pár éve a Telekessy e.h.-nál történt, csak ott a tulaj hölgy nem volt rest válaszolni a pecsételőhelyek fórumán is, és így lett kerek a történet.
Nem kell egyetérteni, ez egy szubjektív vélemény, én így látom. Egyszerűen bosszant és olykor felháborít az a fajta pökhendi, kicsinyes "nekemmindenjárdeingyenmer'énbakancsosturistavagyok" magatartás ami nem ritkán tetten érhető ebben a körben. Akinek nem inge...
Különösen meglepő ez egy olyan vándorláson amiről HEV is írt, ahol elvileg csupa jó ember, csupa jó dologért vesz részt, erre tessék, még lopkodnak is...
Az OKT vándorlásnak és az RP-DDK vándorlásnak is ez volt az egyik problémája.
Én a Pilisben és a Csereháton végig voltam OKT-n , borzasztó volt a hőség.
Az RP-DDK-n vezettem is túranapot, sokan elindultak ott is hajnalban tehát többek között a hőség miatt sem lehetett egyben tartani a csapatot és emiatt a helyi rendezők elképzeléseit a megmutatásra szánt dolgokat végül is nem igazán lehetett megvalósítani megmutatni.
Valójában a társaság nagy része egyénileg túrázott a saját tempójában csak a folyamatos csomagszállítást, az étkezést és a szervezett olcsó szálláshelyeket vették igénybe. Az is előfordúlt, hogy az egyénileg lefoglalt szálláson és étkezéseknél azok is követelték a szolgáltatást akik ezt előre nem kötötték le. A költségek megbízható behajtására ki kell dolgozni egy jó módszert mert a túrázók egy része nem igazán szereti kifizetni a szolgáltatást amit igénybe vett!
Azért nem ördögtől való a nyári túrázás, de ekkor igyekszem olyan túrát tervezni, ahol minimális a nyílt szakaszok aránya, és igyekszem minél több (akár 5-6 l) folyadékot fogyasztani. A nyári időszak vízparti kívül-belül hűtésével ezzel együtt is messzemenően egyetértek! :-) Hosszú évek kemény munkájával sikerült kidolgoznom az ideális megoldást: Balaton és olaszrizling hosszúlépés. :-)
Nyáron az Alföldön való vándorlás (nagy részt árnyék nélkül) bizony embert próbáló vállalkozás... Szerintem egy túrát nem jó végig szenvedni...
Érdemes lenne néhány olyan Rendezővel beszélgetni, akik nyáron, nyitott területen rendeznek teljesítménytúrát.
Tudok olyan nyári, nyitott területen haladó teljesítménytúráról, ahol a résztvevőkhöz hőguta miatt mentőt kellett hívni...
Persze, érthető az is, hogy nyáron sokan érnek rá, mivel ekkor van a nyári szünet és a szabadságolások, de ilyenkor szerintem vízpartra kell menni, ahol kívül-belül hűtheti magát az ember:)
Persze, megoldás lehet, hogy a túrák hajnali 4 -kor indulnának, és 10-kor befejeződnének, ez idő alatt kb. 25 km körül lehet teljesíteni. Persze, azt is tudom, nem vagyunk egyformák, biztosan lesznek olyanok is, akiknek a minden napos hajnali kelés nem igen lesz ínyére...
az alföldi túrákat nem feltétlenül télen kell lebonyolítani
Ezt írtam az imént, de - egyelőre még viszonylag csekély Alföldi Kéktúra tapasztalatom alapján - hozzáfűzhetem azt is: nem feltétlenül nyáron. Tudom, hogy a nyári szabadságolás + az iskolai szünet nagy úr, de ez a bő 400 km két hét alatt bő 27-28 km-es túrákat jelent - pihenőnap nélkül. Pihenőnappal pedig már harminc fölöttit. Ha a napi max. hőmérséklet Celsius fokban mért értéke is 30 fölötti lesz (ami júliusban nem zárható, sőt), nem okoz majd jelentős megpróbáltatást a résztvevőknek az Alföldön?
