Szeretném megkérdezni, tudtok-e valamit arról, miért képtelenség az ünnepek alatt elérni a Hungary Civil Registration szkennelt anyakönyveit. Egy darabig még bejutottam a pontos hely és anyakönyv típus/év kiválasztásához, aztán nem tudta betölteni a választott képeket, de napok óta már idáig sem jutok el. köszönet, Anita
A képet megmutattam az amerikai indexelőcsoportomnak, ők bogarászták ki a halál okát, és ezt a megjegyzést fűzte az egyikük hozzá:
A betegnek 3 éve szívizomgyulladása (myocarditis) volt, valószínűleg ez légszomjjal és a fáradtsággal stb. járt. Volt még a megnagyobbodott pajzsmirigy (goitre=golyva), amely további légzési problémákat okozhatott, mivel korlátoztatta a légutakat. A golyva miatti hormotúltermelés (thyrotoxicosis) is ronthatott a helyzeten, számtalan problémát okozva. ..... A kezelés pajzsmirigy eltávolítása ebben az esetben (thyroidectomy) ..... a beteg valószínűleg nem reagált elég gyorsan, és így a thyrotoxicosis okozta végső soron a halálát.
Köszönöm magdusis és Prelleg, bár ellentétes véleményt fogalmaztatok meg, mégis valahol mindkettőtökével azonosulni tudok.
De sajnos emlékeztetnem kell magam arra, hogy haragszom azokra az ellenőrökre, akik feltételezik a gyermek családnevét abban az esetben is ha az apa "csak" természetes volt. És ezek után én is feltételezgessek... Csak reménykedni tudok, hogy a kutatók elég kreatívak lesznek majd.
Ráadásul vacak dolog büntetni az alapos indexelőt, aki észreveszi a különbséget a név és az aláírás között, miközben pont tegnap találkoztam megint egy olyan bejegyzéssel, hogy a névváltoztatásról szóló megjegyzést mindkét indexelő figyelmen kívül hagyta. :(
Na mindegy is, a lényeg, hogy boldog karácsonyt mindenkinek! :)
Az embert saját tapasztalatai annyira befolyásolják,hogy mit tart helyesnek,ami másoknak segíthet.Bocs.
Nekem volt egy olyan ősöm ,akinek a testvéreit mind egészen más neveken írták. A Stadt lett Istett, Gstett,Sktett,Gschleth,Slebb és Statt.És végül a hozzám tartozó Stett.
Bár igen,a nyilvántartást szemellenzősen kell csinálni;rendnek kell lennie,ugye.
Egyértelmű, hogy nem szabad Or-ral indexelni, azért mert, amint azt te is írtad, nem tudni, hogy a bejelentő tényleg az apa volt-e, vagy valaki más, pl. az apa nagybátyja, akit ugyanúgy hívtak. (Persze egyetértek veled és magdusissal biztos, hogy volt az apa.) A kereső sajnos ez esetben tényleg nem túl megbízható, de ha kutatónak elég gyakorlata van a családfakutatásban, talán ezt a verziót is kipróbálja.
Én nagyon sokszor estem ilyesfajta kísértésbe, főleg régebben, amikor még jóval szigorúbb volt az egyeztetés, és ha tetszett nekem, ha nem Zsuzsama-t, vagy Julionna-t kellett beírnom, ha azt olvastam és a lapon nem volt másik olyan a betű, ami o-nak, vagy nn, amit m-nek lehetett látni. És egy pillanatig sem volt bűntudatom, amikor az ötvenes évek második felében az elhunyt férjezett nevéből állapítottam meg a házastárs nevét, holott ugye ezt nem lett volna szabad, de ilyen bejegyzések mellett túl nagy lett volna az adatvesztés: https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-20642-1254-45?cc=1452460&wc=929X-FM7:40681101,51510301,41138001 Ráadásul ha jól emlékszem az arbitrátorok kivétel nélkül elfogadták az így indexelt kötegeket.
Úgy gondolom,hogy a másoló okkal írta különbözőféleképpen.Valószínűleg az eredetiben is pontosan úgy volt.Hogy miért,csak találgathatunk.
Esetleg odament az apa,bemondta a nevét.Aztán mondták neki,tessék aláírni,és aláírta.Egyszer kiejtés szerint írta a jegyző hallás után,egyszer ahogy leírta maga a bejelentő.
Ilyen ritka név esetén nem nagyon lehet mást elképzelni.
Másrészt -szabályoktól függetlenül- a több lehetséges adat a kisebb rossz.
Azonkívül,talán elképzelhető olyan eset,amikor -a törvényekhez hasonlóan- a szabályok különleges esetben való betű szerinti megszegésével lehet a szabály szándékát jobban szolgálni.
Nem tudom;én mind kettőt hagynám.
És nem én indexeltem;ha számít.De én is beírtam volna mind két változatot,ha én indexeltem volna.
Az apa Cebecauer, a bejelentő pedig Czebeczauer. Ennél a fajta anyakönyvnél nincs odaírva, hogy a bejelentő az apa. Szívem szerint azt választanám, amelyik mindkettőt beírta (Key A), de a szabály szerint azt kellenne, amelyik csak az elsőt.
Ha beírom a keresőbe, hogy Cebecauer kidob egy rakat nevet, köztük a Czebeczaner-rel és Szebeczauer-rel, de a Czebeczauer-t nem, pedig van a rendszerben olyan is, miközben Cebecauer nincs. (Legalábbis Mo-n.)
A kérdés pedig az lenne, szoktatok-é kísértésbe esni, hogy szántszándékkal felrúgjátok a szabályokat? Én most határozottan abba estem, beszéljetek le róla, ha szerintetek nincs értelme.
„Itt amit látunk egy másodpéldány, amit egy anyakönyvvezető, vagy egy névíró írt/másolt egyszemélyben, és ez az egész oldal egyedül az ö írása.” Így igaz, és a hangsúly a másodpéldányon van, ami az első példány pontos átirata. Tehát hogy ha az indexelt személy neve Szabolcsi Károly, azt az anyakönyv írójának (figyelem most az állami anyakönyvekről beszélek!) kutya kötelessége volt Szabolcsi-nak írni. És ha az ember Szabolchy-nak írta alá, akkor ő is Szabolchy-nak írta alá. Az én családnevemnél (mint azt már korábban is írtam) számos változatot használtak és sokszor különbözött a „hivatalos” és az aláírt név. Hol a „hivatalos”, hol pedig az aláírt tartotta meg az eredeti formát, máskor pedig egyik sem.
Ez tehát nagy segítség lehet a kezdő és a tapasztaltabb családfakutatóknak (Az más kérdés, hogy szerintem a kezdő családfakutatónak nem is szabadna indexelt adatok közt keresgélni, főleg, ha csak azokra akar támaszkodni, mert könnyen tévútra viheti őket).
Érdekesség: A szomolyai polgári másodanyakönyvekben (1895-96-ban) az aláírást nem a bejegyzés írója, hanem az eredeti aláíró végezte el.
Nekem is át szokták javítani y-ra (legalábbis régebben még azt tették).
l11farkas: ha római katolikus anyakönyvekről van szó, akkor én sem találtam meg a házassági anyakönyveket, csak 1785-ig, ameddig Znióváralján (Kláštor pod Znievom) anyakönyvezték a valcsaiakat.
Kedves Bajdó, nekem nincs problémám a reklamálással. :) Ha nem akartam voltam, nem írom ki ide, hogy én indexeltem a kötegeded. Azt is vállalom, hogy nem vagyok hibátlan, tévedek én is és nem zavar, ha nem értesz egyet, kiírhatod ide és megbeszéljük ki, mit, miért csinált. Remélhetőleg mindketten tanulunk belőle.
Az aláírás indexelésével kapcsolatban továbbra sem értünk egyet. Tisztában vagyok vele, hogy nem az eredeti dokumentumot indexeljük, hanem a másodpéldányt. Attól, hogy az aláírás nem eredeti, még figyelembe kell venni. Belinkeltem az előző hsz-omban az ide vonatkozó szabályt. Ha egy dokumentumban egy bizonyos személy nevét ötféleképpen írják le, akkor mind az öt variációt fel kell tüntetni.
Az ÿ-vel kapcsolatban nem mondom, hogy úgy kell csinálni, ahogy én csinálom. Én nem indexelem, ez van. De nem javítom át, ha valaki igen. A németeknél is előfordul, ők is vitatkoznak néha rajta.
Érdekességképp mondom, hogy van egy finn indexelőnk a csoportban, aki a szentpétervári finn kolónia német nyelvű anyakönyveit indexeli. Arról szokott panaszkodni, hogy pl. a Miina női nevet régiesen Mijna-nak írták, de az ellenőrök átjavítgatják neki Mÿna-ra, mert úgy néz ki. Szóval más népek is szenvednek az ÿ-vel. :)
Szó sincs reklamálásról. Csak okulásból, és figyelemfelkeltésből firkálok kicsit. Az azonosító számot is csak a két véglet illusztrálására hoztam ide. Ha visszaolvasod beírásaimat érteni fogsz.
A példám csak egy állatorvosi ló bemutatásáról szólt, és kicsit szőrszálhasogattam.
Sirámaim kizárólag az összevissza döntésekről szólnak.
Ha én lennék a projektgazda valahogy elintézném, hogy ………..Áh hosszú.
„…. figyelembe vettem az aláírását ….”
Nagyon helytelen. Itt nincs szó aláírásról, meg bejelentőről. Itt amit látunk egy másodpéldány, amit egy anyakönyvvezető, vagy egy névíró írt/másolt egyszemélyben, és ez az egész oldal egyedül az ö írása. (ahogy ippeg az esze volt), sőt lehet az egész év, vagy az egész könyv. Ez azért szerencse is egy kicsit. Talán láttál már eredeti egyházit. Hát az az igazán húúúúú. Írta azt legtöbb helyen aki épp ott volt.
Mondom ……’”Szerintem a kérdés „apja neve?”. Nem az hogy „Ki írta alá?” . Nem az „mi lehet a helyes?”, hanem mi az odaírt apa neve. Keresgélni, találgatni nem az indexelő dolga. Arra ott vannak a kutatók.”’
Megaztán képzelj el egy házassági anyakönyvet, ahol elméletileg négy-ötször is van garantáltan ugyanaz a családnév összevissza írva.
„Az y-ról pedig azért maradt le a kettőspont, mert én azt sosem indexelem.”
Nagyon helytelen. Régi magyar anyakönyvekben elég gyakori, létező betű. (Streliskÿ József, Hutÿra Ferenc, Harasztÿ István, Danÿ Margit, Méhelÿ Lajos). Nameg az „ä”, nameg a hajdanvolt Monarchia külsőbb tartományaiban használt ñ, ș, č, ę, sokaság. Remélhetőleg nem csak Diósgyőrt fogunk indexelni (vagy keresni).
Mellékesen az 1568-as években íródott debreceni „magistratusi jegyzőkönyv”-ekben (vegyes latin/magyar nyelven íródott) található családnevem, a kézírásban igen hasonlít az akkoriban más családnevekben is használt umlautos „ÿ”-ra, ez Baÿdo-nak is olvasható (néhol Baijdo-nak is olvassa a kutató), és kézírásban a szóközepi „ÿ” megegyezik az ij-vel. Nyelvészek szerint korában --mivel a latinban nincs „j” betű-- ezt használták. Kimondani pedig Baijdónak kell (lehet még „li”-nek, „ti”-nek, a szóvégén meg „i”-nek) . Próbáld kimondani a fenti neveket, érdekes. A betűk írásának, jelölésének, kiejtésének óriási irodalma van (szakirány nélkül nem érdemes belebonyolódni).
Végül, dejó lenne--de elfogadnám-- ha a te bírálatod lenne a legszigorúbb. Még véletlenül sem „jeleztem vissza” talán egy döntésedet sem. (A 2471208-nak majd mindegyikét.)
Üdvözöl BSH a most éppen gördülősztrájkoló 27600/98%.
Arra is emlékszem. Ott is két nagyon más dolgot sikerült kiolvasni (mármint a két indexelőnek) én meg végignézegettem az anya nevét, meg az aláírást is hátha segít. És upsz, az aláírás más volt. :) Ez a diósgyőri anyakönyvvezető borzasztóan írt pl. a z és a r gyakran teljesen egyforma. Plusz az a sok idegen (pl. galíciai) név...
Az a nehezebb, ha az anya nevénél nincs egyetértés, mert az csak egyszer van leírva. Az aláírás néha nagy segítség tud lenni.
If a variation in the spelling of the name appears in two or more places that refers to the same individual, type all versions in the appropriate fields separating them with the word "or."
Ha egy név több helyen is előfordul különböző írásmóddal egy képen, amelyek mind ugyanarra a személyre utalnak, akkor mindegyik verziót indexeljük az adott mezőben, or-ral elválasztva.
Az anya nevét nem indexelem az apához akárhogy is van írva. Pl. apa: Kovács Imre, anya: Kováts Imréné ... Ilyenkor az apához nem lehet a Kovács Or Kováts-ot beírni. Az anya nevéből nem következtethetünk az apáéra.
Az y-ról pedig azért maradt le a kettőspont, mert én azt sosem indexelem. Ha ott van nem javítom át, de ha nekem kell beírni én nem írom be. Egy kalap alá veszem az összekötött pontú ö-vel és ü-vel, az o és u feletti kis karikával, meg az ñ-el. Ilyenkor a magyar abc megfelelő betűjével helyettesítem.
Egyébként a trema az y-on azt jelenti, hogy a kiejtéskor az y nem olvad össze az előtte lévő betűvel. Azaz a nÿ ejtésekor nem ny-t mondunk, hanem ni-t. A Blatniczkÿ esetén momentán fogalmam sincs milyen szerepet tölt be az y felett a kettőspont/vonal.
'Az utasítás „az amit látok”.'
Jelen esetben Blatniczki Or Blatnickȳ-t kellet volna írnom, ȳ-vel és nem ÿ-vel a végén. Én vállalom, hogy nem mindig azt indexelek, amit látok. Pl. Azt látom, hogy Fereuc, de úgy indexelem, hogy Ferenc. Van az a pont, ameddig hajlandó vagyok követni egy szabályt, de itt ezt már elértük.
Ma reggel elbírálva visszajött. Hát tényleg itt tarunk? Csak arbitratorból van sok.
Ezért szerintem nem ártana, hogy a (makacs) bírálók--mondjuk havonta-- muszájból indexelnének néhány tucat adatlapot is. Talán lassan megértenék mekkora rombolást okoznak az utasítások félreértelmezésével (2471208). Aztán a 92%-ával talán megszűnne bíráló lenni (mert az indexelés eredményét még látni lehet). Mert ha így folytatódik, lassan nem lesz aki indexel.
Különben szerencsém volt, bírálóm (7338916) egész jól döntött, már szerintem. Csak két 98, és négy 99 % volt benne. Ezek némelyikén is el lehet elmélkedni.
Például: Rettenetes bonyolult ez a „Or”, azaz „Vagy” kombináció. Olvasgattam itt mindenféle variációt, meg annak az ellenkezőjét is.
Mostani példámban egy lapon háromféle módon jegyzett családnév variáns volt. Igaz kicsit szőrszálhasogató, de példának jó.
Blatniczki György apai családnév ami nagyobb betűírással elég jól olvasható, és csak az „n” olvasható „u” nak. Mivel a másik két kisbetűs beírás mind jól olvasható „n”, ezért elfogadható. A „György” ö pontjai meg keresztvonallal vannak írva, és elfogadva (a csomagban mindenhol).
A feleség asszonyneve a sétáló ékezet es a kézírásos hosszú/rövid aposztróf miatt Blälníczkí-nek is olvasható, mert a „t” betű áthúzása csúszott az „a” betű fölé, és ha nagyon szigorú akarnék lenni, akkor az „ä”. De a lánykori név kell, hanyagolható.
Az aláírás pedig „Blatniczkÿ”. Az omlautos „y” keresztvonallal van lejegyezve (mint a sok oldalon ismételt pontos ü-k, és ö-k), a rendes y-nál, és a hosszú hangzóknál ez nincs, ami látható az anyakönyvvezető Kisszey Papp Ferencz aláírásán is. Természeteden a bíráló sima y-t javított, és így lett szerintem így helyes Blatniczki-ből ----Blatniczki Or Blatniczky, ami kicsit igaz is, meg nem is.
Namár most mi a helyes?
Az utasítás „az amit látok”.
Szerintem a kérdés „apja neve?”. Blatniczki. Nem az hogy „Ki írta alá?” . Nem az „mi lehet a helyes?”, hanem mi az odaírt apa neve. Keresgélni, találgatni nem az indexelő dolga. Arra ott vannak a kutatók. Ráadásul a kereső simán kiteszi egy keresésre ezt is, meg azt is.
Persze ez csak az én magyaros logikai(?) véleményem, ami néha nem egyezik a projekt amerikás véleményével. Gondolok itt a régebbi fejtegetéseimre, a törvényes apa dologra, a keresztnév utáni „neme” dologra, a pontos születés/halál nem elfogadására, a na mindegy, lenne mit ……..
Hát ezzel én sem vagyok kibékülve, lehet hogy a jobb megértés kedvéért fogalmazzák meg többféleképpen, de nálam a hatás inkább ellentétes.
A 708-al kapcsolatban azt hiszem igazad van. Ha nem mondják, hogy az adott esetben lehet az előző vagy következő képről indexelni, akkor nem lehet.
"(Gondolkozva a témán, milyen „izgalmas” lehet kitalálni, hogyan kell indexelni két elvileg duplicate képet, ahol két bejegyzés van, és az egyik képnél az egyik, a következőnél pedig a másik bejegyzés van részben kitakarva)."
Remélem ez nem fog előfordulni. Kíváncsi lennék a fotózásra milyen szabályok vonatkoznak, mert biztosan arra is van jó néhány.
Az általunk használt magasminőségűberendezésekésanyagok előállításáhozhamis dokumentumokat.mindentitok jellemzőia valódiútlevelekgondosanduplikáltmihamisított documents.weis egyeditermelőiminőséghamisés a Realdocuments.Weajánlat csak eredeti jó minőségű hamisútlevelek, jogosítványok,azonosítókártyák,bélyegek, Visa,iskola Diplomák és más termékekszámosolyan országok, mint:USA,Ausztrália,Belgium, Brazília, Kanada,Olaszország, Finnország, Franciaország,Németország, Izrael, Mexikó, Hollandia, Dél-Afrika, Spanyolország,EgyesültKirályság.Ez alista nemteljes.Ahhoz, hogytovábbi, Részletes információka kiváló minőségűhamisútlevéllel /vezetői engedélyek/idkártyák/bélyegek, Visa,iskolaiokleveleket és Mástermékekkapcsolatbavelünk azalábbiinfó;
Pedig többször is átnéztem ezt a szabályt, de valamilyen rejtélyes oknál fogva mindig csak az új BIG-ben. Így már tényleg érthető, hogy miért NED lett. Valahogy nem vagyok kibékülve a rendszerrel. Nem értem, hogy miért nem egységesítik a szabályokat, ha már több helyen is utána lehet nézni. (Tartok tőle, hogy az idő teltével még több „szabálykönyvből” kell majd kiderítenünk az éppen aktuális változatot). A 708. hsz.-ben feltett kérdéshez hozzászólva, szerintem nem kell foglalkozni a júniusi szabállyal, mert az új BIG felülírja. Ráadásul a köteg előtti és utáni képet csak megnézni lehet [Show Previous or Next Image], csak akkor szabad foglalkozni vele, ha átlóg a bejegyzés egy kötegen kívüli képre. Minden egyéb esetben tilos. (Gondolkozva a témán, milyen „izgalmas” lehet kitalálni, hogyan kell indexelni két elvileg duplicate képet, ahol két bejegyzés van, és az egyik képnél az egyik, a következőnél pedig a másik bejegyzés van részben kitakarva).
A NED-et onnan szedtem, hogy az 1., 2. és 4. linken lévő szabály úgy zárul, hogy ha sem a cetlin sem a mögötte lévő dokumentumon szereplő információt nem kell indexelni, akkor NED. A 3. (az új BIG) csak annyit mond, hogy ebben az esetben ne indexeld.
"Szerintem NED sem lehet, mert vannak rajta indexelendő adatok (attól még, hogy azokat nem lehet indexelnünk, ott vannak)"
Ezzel vitatkoznék, pl. a második képen is van indexelendő adat, mégis NED. Fel lehet fogni akár úgy is, hogy ez a bejegyzés nem két képre nyúlik át, hanem háromra.
Bár ezzel a második oldal indexelésének ötletével most egy kicsit elbizonytalanítottál... Azt hiszem alszom rá egyet.
Ha jól értem, akkor a cetlihez (második kép) hasonlóan a harmadikat is NED-nek fogadod el. Habár valószínűleg ez lesz a helyes megoldás, nem értek vele egyet, bár elfogadom.
Saját véleményem: Duplicate, mint arra időközben én is rájöttem, nem lehet, hiszen a cetli kitakar egy indexelendő adatot. Szerintem NED sem lehet, mert vannak rajta indexelendő adatok (attól még, hogy azokat nem lehet indexelnünk, ott vannak), ahogy Blank és Unreadable Image sem lehet. Marad a Normal. Mivel a cetlis képet nem lehet indexelni, ezért én Blank-olnám a (részben) kitakart bejegyzést, még pedig úgy, hogy az anyakönyv típusának meghatározásánál Ctrl + B-t nyomnék. Persze mivel két bejegyzés van a másikat, ami nincs kitakarva, indexelném, attól függetlenül, hogy ez a bejegyzés egyszer már volt, mert maga a kép nem Duplicate.
