Igazából ezzel a felsorolással azt akartam volna elérni, hogy felejtsük el ezt a szabályt (nem kellett volna kitörölnöm azt a részt, amelyikben táblázatszerűen felsoroltam, hogy az Angéla név variációinál melyik szabályt mikor lehet alkalmazni). Tartok tőle, hogy zavart okozhat az indexelők körében, végül is másfél projekten keresztül figyelmen kívül hagytuk.
Valószínűleg azért van az, hogy azon kevesek, akik megszólalunk ezen a fórumon, helyre közel ugyanúgy értelmezzük a szabályokat, mert mi csak egy nagyon kis töredéke vagyunk az indexelőknek és egyeztetőknek. Pedig jó lenne, ha az aktív indexelőkből és arbitrátorokból többen olvasnák a fórumot és szólnának hozzá a témákhoz, vagy tennék fel a kérdéseiket.
(Az ároktői anyakönyvvezetők nem írtak gyöngybetűkkel.)
Prelleg: Jajj, a c) csoportot nagyon nem szeretem, pláne ha van egyértelmű rövid és hosszú ékezet is a szövegben, de pont az adott névnél valahol a kettő közé esik a hossz, az indexelők meg ilyenkor mindig összebeszélnek és direkt különbözően indexelik. :) Még az a szerencsénk, hogy a keresőnek mindegy az ékezet, így elrontani nem tudjuk.
JPmiaou: Az az én gondom ezzel a Veron - Veronikával stb., hogy ez ugyanaz a helyzet, mint a Fred - Frederick, a példa. Rövidítés és becenév is mindkettő, és az ezen két halmaz közötti átfedést a rövidítés szabálya szerint kellene - minden berzenkedésünk ellenére - indexelni.
Igen érdekes, hogy itt mi alapjaiban ugyanúgy vélekedünk ezekben a kérdésekben, javításkor mégis elég ritka, ha így indexelt anyakönyvet látok. Ezért is jó néha rákérdezni, hogy másnak mi a véleménye, nem-e én megyek mindenkivel szemben... Ráadásul most elég sok volt, ahol nem volt beírva a családnév, meg a nem, ahova nem kell és az összes hiba annyi volt, hogy az indexelő nem rakott OR-t a név és a ragadványnév közé és ezért nem lett a munkája 100%-os. :(
Szerintem, ha ésszerűen akarnánk alkalmazni ezeket a szabályokat (persze nem úgy kell), akkor három csoportba lehetne osztani az egy bejegyzésben szereplő, ugyanahhoz a személyhez tartozó, különböző nevek indexelését:
a, a név minél teljesebb indexelés fajtái
pl.: bejelentő apa neve: Schneider - Kovács aláírás: Schneider
indexelése: Schneider - Kovács
b, 'OR'-ral való indexelés fajtái
pl.: Eördögh – Ördög, Horváth – Horvát, Eötvös – Ötvös, Soos – Soós, Nádasdy – Nádasdi, Gergelyffy – Gergelyfy, Simon – Simonfy, K. Nagy – Kovács Nagy
indexelése: Eördögh OR Ördög, Horváth OR Horvát, Eötvös OR Ötvös, Soos – Soós (az o és ó két különböző betű, az o nem lesz teljesebb csak azért, mert ékezetet kap és ó lesz belőle), Nádasdy OR Nádasdi, Gergelyffy OR Gergelyfy, Simon OR Simonfy, Kovács OR K. Nagy (Ez utóbbit azért ebbe a csoportba tettem, mert manapság viszonylag kevesen tudják, hogy minek is a rövidítése a nevük előtt álló betű.)
c, vegyes (ü-ű és ö-ő-s nevek)
pl.: Szücs – Szűcs. Ha a feljegyzésben egyértelműen meg lehet különböztetni az ü-ű és ö-ő betűket akkor 'OR'-ral kellene indexelni (Szücs OR Szűcs), ha pedig nem, akkor nem az aláírást, hanem a másikat indexelném.
Osztom JPmiaou véleményét, jobb lenne, ha OR-ral indexelnénk a keresztneveket főleg az olyan nevek miatt, mint az Angela (Angel, Angél, Angyel, Angyél, Angela, Angéla, Angelika, Angyalka), vagy Zsuzsanna (Zsuzsi, Zsuzsa, Zsuzsanna, Zsuzsánna), ahol a sokféle változatot többféleképpen kellene indexelni.
A "legteljesebb név"-ről és a "névváltozat"-ról szóló utasítások gyakran ütik egymást.
Például: nincs sehol részletezve, hogy hol van a határ a rövidített név és a becenév között. Az idézett példában nem nehéz a gondolatmenetüket követni: a Fred az csak a Frederick (magyarul Frigyes) első szótagja, tehát a Fred az nem névváltozat, elég csak a hosszabbik nevet indexelni. Ha viszont Millett úr egyszer Frederick, másszor meg Freddie, oda már kell az "or", mert a Freddie nem fér el a Frederick-ben. Hiába ugyanúgy becenév a Fred meg a Freddie, másképpen kell őket indexelni.
De mi történik, ha a két szóban forgó változat mondjuk Veronika és Veron, Adélka és Adél, Teréz és Terézia, vagy Zsuzsa és Zsuzsanna? Ezeknél is mindig elég csak a hosszabb változat, vagy neve válogatja, hogy kell-e az "or"?
Én a magyar neveknél az "or" használata mellett szavazok, mert nem tudhatjuk, hogy a keresőprogram mit "tud" majd a nevekről. (Jelenleg a Juliannára találat a Gyula, de az Istvánt nem találat az Istvánra.) Ha úgy indexeljük, hogy "Veron or Veronika", akkor mindegy, hogy az FS keresője tudja-e, hogy rokon nevek.
When a name for an individual was recorded more than once on the same document, review the entire document to locate all occurrences of the name, and index the name one time with the most complete form of the name. For example:
The name of a person recorded as both Frederick Millett and Fred Millett on the same document would be indexed as:
Given Names: Frederick
Surname: Millett
Nagyjából ezt jelenti: Ha egy személy neve többször szerepel ugyanabban a dokumentumban, ... ,indexeld a legteljesebb verzióját.
Azaz, ha egyszer Mária utána meg Mária Hermina, akkor Mária Hermina-ként kell indexelni.
Vagy ha Kiss Kovács Béla meg Kovács Béla, akkor Kiss Kovácsnak kell a családnevet írni.
De ha Mária Hermina meg Mariska Hermina, akkor viszont Mária Or Mariska Hermina, nem pedig Mária Hermina Or Mariska Hermina. Szóval a "névváltozatos" és a "legteljesebb név" szabályokat simán lehet kombinálni.
Abban viszont nagyon igazad van, hogy az aláírást is kell(ene) nézni, ha a bejelentőről egyértelműen kiderül, hogy ő a szülő vagy a házastárs. Ezt a fenti szabály külön nem emeli ki, de azt írja nézd át az egészet, a név mindegyik előfordulásáért.
Sziasztok!Opel corsa c osztályú kocsim van.rádió kijelzőm pixel hibás ki is cseréltem minden tuti,csak ha a rádiót bekapcsolom akkor a kijelzőn a rádió címe nem jelenik meg.meg ha nem jár a motor akkor kapcsolom be a rádiót nem jelenik meg a kijelző. Mi lehet a baj!? Előre is köszönöm! üdv
Nagyjából ugyanígy írom. Ha zárójeles, 'OR'-ral indexelem, ha pedig zárójel nélküli akkor úgy tekintem, mintha kettős név lenne, kis-, vagy nagybetűvel legyen is írva. Az aláírásokkal kapcsolatban tanácstalan vagyok. Én csak akkor szoktam megnézni, ha nem tudok rájönni, hogy pl.: Vályi Nagy Józsefnél a Vályi nemesi előnév, vagy sem. Ámde, ha jól értelmezem a szabályt, az aláírás is a feljegyzés része, pontosabban nem írja, hogy nem lenne az. És így például a kettős keresztnevűeknél már problémás lenne az indexelés. A családom egyik ágának tagjai a XIX. század végétől kezdve mindig két keresztnevet kaptak, de (talán kivétel nélkül) mindig csak az első keresztnevüket írták alá, és ahogy nézem másoknál is többnyire ez történt. Márpedig, a szabály szerint, ebben az esetben mindig 'Or'-ral kellene írni a kettő (vagy több) keresztnevűeket. Pl: Mária Hermina OR Mária. A vezetéknevek indexelése pedig még bonyolultabb a lenne. Sokszor a bejegyzett vezetéknév és az aláírás vezetékneve különbözik. Ezek szerint ezeket is 'OR'-ral kellene indexelni? Persze ilyenkor meg kell bizonyosodni arról, hogy az aláíró a születési és halotti anyakönyveknél megegyezik a született vagy elhalt apjával, anyjával vagy feleségével. A házassági anyakönyveknél nincsen ilyen probléma.
A mostanában felbukkanó rengeteg ragadványnév kapcsán merült fel bennem akérdés, hogy hogyan is kell(ene) őket indexelni. Az indexelők zöme ugye egyszerűen nem vesz róluk tudomást, a következő csoport simán hozzáírja a családnévhez vagy az útónévhez. A legkisebb csoport pedig használja az Or kötőszót.
Az ukáz így szól:
Ha olyan nevet indexel, mely több változatban (például felvett név, becenév) is szerepel a feljegyzésben, a név mindegyik változatát indexelje, és az Or (a „vagy” szó angolul) szóval válassza el őket egymástól. Az indexelési mezőbe ne írjon be se idéző- vagy zárójelet, se a neveken és as „or”-on kívül más szavakat (pl. „máskeppen”).
Mikor használjátok az Or-t, és mikor nem? Ha zárójeles a ragadványnév, akkor én használom, mivel a zárójel szerintem arra utal, hogy az egy másik változat.
Na de mi van a zárójel nélküliekkel?
Pl. Kiss kovács Béla, Kiss Béla kovács (érdekes, hogy a kovács Kiss Béla verzióval nem találkozom).
Ha a névnél az egyik módon szerepel, az aláírásnál meg a másik, akkor az már kimeríti nálam a "több változatban is szerepel" fogalmát. De mi van ha csak egyszer vagy mindenhol egyformán van leírva? (Vagy, ha az egyik helyre Kiss kovács van írva, a másikra meg Kiss Kovács. Bár ekkor már inkább or nélkül kellene...)
Tehát a nagy kérdés: Ti hogyan indexelitek (indexelnétek) a fenti két verziót és miért? Természetesen az is érdekel, ha a számomra egyértelműnek tűnőket ti másként csináljátok, akkor azt hogyan és miért?
Nagyon szivesen. Ez az új verzió nekem is csak tegnap tűnt fel, amikor rákerestem a köteged miatt :P Valaki felfigyelt még egyéb változásra? Igazán értesíthetne valahogy a FS amikor módosít valami szabályt, mert a kutya sem nézegeti őket minden nap.
01-06 Mit írjak a házastárs mezőbe? A „Ha az áthúzott adat helyére nem írnak másikat, de az olvasható, írja be az áthúzott adatot” szabály miatt kérdezem.
Ha egy adatot nem húznak át, de frissítik vagy kiegészítik azt, a legpontosabb változatot írja be.
Ennek alapján a legfrissebb és legpontosabb változat a házastárs mezőbe a <blank>.
kmsz: 431649180
01-04 a „bányász” ragadványnevet melyik szülőhöz írjam? Gondolom az apához kellene, de az aláírásánál már nem szerepel.
Szerintem nem az apa foglalkozása, mivel a kötegben sehol máshol nincs foglalkozás ebben az oszlopban. Mivel sokkal gyakrabban írták a hivatalos név után vagy közé a ragadványnevet, mint elé, így én az apához indexelném.
03-02 Itt az apa és az anya neve is Berecz Viktória legyen? Vagy értelmezzem úgy, hogy csak az anya az ismert és az eredetileg beírt anya helyett Berecz Viktóriát, az apához pedig az apát indexeljem?
Kicsit furán sikerült itt a javítás megfogalmazása. Mivel nem az anya nevét javítja, hanem a szülőkét így én a anyához beírnám Berecz Viktóriát, az apa pedig <blank>. Mert lehet, hogy a bejelentő volt az apa, de ennyi erővel a szomszéd is lehetett. Bár ezt nem használhatjuk fel, de kíváncsiságból megnéztem, a születésiében csak az anya szerepelt.
01-02 Igen, erre gondoltam, nem a 01-04-re. Rájöhettem volna, hiszen néhány bányászt indexeltem már az arlói anyakönyvből. Már mindenben ragadványnevet látok.
03-02 Valószínűleg neked lesz igazad, először a bejelentő és a neje nevét jegyezhették le véletlenül a szülő rovatba. A többesszám („szüleit”), egy kicsit zavaró a szabályértelmezésben. „Ha az áthúzott adat helyére nem írnak másikat, de az olvasható, írja be az áthúzott adatot” szabály szerint akkor Váradit írom az apának, Bereczet pedig az anyaként indexelem.
01-06 Mielőtt feltettem ezt a kérdést, már sejtettem, hogy nem lesz rá helyes válasz. Hajlok arra, hogy elfogadva a tanácsodat és megszegve a fentebb említett szabályt, blank-ként indexeljem. De a biztonság kedvéért még néhány napig nem küldöm el, hátha akad valakinek egy jobb ötlete.
Igen a ragadványnevek elég problémásak, mert alapvetően kétféle létezik, öröklött és szerzett. Az öröklöttet van, hogy több mint száz éven keresztül viselik a család tagjai, a szerzettett pedig csak egy ember, akár az életének csak egy részében. Abban igazad van, hogy valakinek az életében akár több ragadványneve is lehet. De a Familysearch szabályai szerint indexelni kell. (Én legszívesebben, ha a nemesi rangokat nem is, de a nemesi előneveket indexelném, csak a szabályok tiltják).
„Ha egy ma élő Kovács az őseit keresi, akkor esetleg átsiklik a Kovács Szőke néven, eszébe sem jut, hogy ez esetleg a felmenője.” Ez nagyon valószínű. Csakhogy aki úgy keres, hogy esze ágában sincs átnézni egy település anyakönyveit, hanem csak az indexelt adatok alapján próbálja elkészíteni a családfáját, az ne is gondoljon arra, hogy egy ilyen felületes kutatómunka alapján pontos lesz a családfája. Ha pedig úgy keres, hogy nem tudja hol élt az őse, akkor annak sajnos ki kell ismernie a familysearch rendszerét, és addig is nézze már meg az indexelt adathoz tartozó képet, hátha valamilyen elírás lehet. Egy időben gondolkoztam azon, hogy mi lenne, ha a ragadványneveket a keresztnevekhez indexelnénk, és úgy könnyen rájöhetne a kutató arra, hogy a „dorom” nem vezetéknév, hanem valami más. Végül is nincsen meghatározva, hogy a ragadványneveket a vezeték-, vagy az utónév mezőjébe indexeljük. De elvetettem ezt az ötletet, mert ahogy Bajdó is írta korábban, lehet, hogy az ember névváltoztatás előtti nevét tették zárójelbe. (Az egri anyakönyvek átnézésekor tapasztaltam azt, hogy az egyik család vezeték-, és ragadványnevét először még külön írták, később már egyben.)
Ragadványnevek esetében (nagyon jó, hogy kitárgyaljuk!) szerintem erősen megkérdőjelezhető az indexelésük szükségessége, mivel általában helyi (és nem hivatalos) megkülönböztetésről volt szó. - Amikor Kovács János (:szőke:) bevonult katonának, ott esetleg Kovács 123 János lett belőle. Ha a szomszéd faluba nősült, ott esetleg már Kovács János (:vörös:)-nak hívták. A cél minden esetben az volt, hogy helyben megkülönböztessék a sok Kovács családot. Ennek nem mond ellent az általad említett hősi emlékmű, a helyieknek fontos volt (és tudták!), hogy az a plusz egy betű a név végén pontosan melyik családhoz tartozást jelez. Ha valaki utánakeresne a hivatalos veszteséglistákban, valószínűleg csak az "alap" neveket találja meg. - Ellentmond a magyar nevek használatának az a verzió, hogy Kovács János Szőke. Ha ez a vezetéknév része lenne, akkor eleve Kovács Szőke Jánosnak kellene szerepelnie. (Bár szerintem a falun belül "szőke Kovácsként" emlegették a családot). - Ha kb. az I. világháború környékétől nézegetjük az anyakönyveket, akkor már nagyon lecsökken a ragadványnevek anyakönyvezése - valószínűleg szóltak az anyakönyvvezetőknek, hogy ez felesleges, nem javasolt, esetleg tiltott, mert nem része a hivatalos névnek. - Ha egy ma élő Kovács az őseit keresi, akkor esetleg átsiklik a Kovács Szőke néven, eszébe sem jut, hogy ez esetleg a felmenője. Ha netántán mégis ma Kovács Szőkének hívják, akkor sokkal nagyobb az esély rá, hogy megnézi az össze Kovácsot az adott helyiségben, mert esetleg 100 évvel ezelőtt még nem írták be azt a szőkét.
Ismétlem, ez csak egy személyes vélemény, pont azért van a fórum, hogy sok ember együtt találja meg a korrekt megoldást.
Autentikus választ nem tudok adni, csak a véleményemet írom le, legfeljebb megköveztek érte :o)
431649180
01-02 (gondolom ez a kérdés, nem a 01-04): Mivel sem a meghalt gyereknél, sem az aláírásnál nem szerepel a "bányász", ezért én nem indexelném. Nincs kizárva, hogy ragadványnév, de lehet hogy csak foglalkozás és az ak. véletlenül/megszokásból beírta. Egyébként valóban lehetséges, hogy a szó nem az apa nevéhez tartozik, hanem "bányász Nagy Rozália" van ott, eldönthetetlen.
03-02 Szerintem törvénytelen gyerekről lehet szó, az ak. véletlenül a bejelentő nevét beírta apának, majd aláírás előtt rájött a tévedésre, ezért a megfelelő rovatra utalva (szüleinek családi és utóneve) javított, miszerint ott csak Berecz Viktóriának kell szerepelnie. (Persze nem kizárt, hogy V. Jónás a halál idején a férje volt B. Viktóriának, esetleg természetes apja az elhúnytnak, csak sosem adoptálta, de ezt a konkrét személyt kutató majd kideríti.)
431649177
01-06: Nem egészen értem a kérdést... Az ak. jelezte a megjegyzésekben, hogy a házastárs mezőbe írtak feleslegesek (plusz egy 2 és fél éves lánynak kis valószínűséggel lehetett férje...), ergo ott nincs semmi, a mező csak blankként indexelhető.
(Személyes morgolódás: Tegnap arbitráltam néhány köteget, az egyiknél a megjegyzésben javították, hogy Jánoska nem lány, hanem fiú, a másiknál a halott korát korrigálták 21 évről 2-re, de az indexelők egyike sem vette ezeket figyelembe, mechanikusan írták amit első blikkre láttak.)
Három kérdésem lenne, az első kettő egy köteghez tartozik.
kmsz: 431649180
01-04 a „bányász” ragadványnevet melyik szülőhöz írjam? Gondolom az apához kellene, de az aláírásánál már nem szerepel.
03-02 Itt az apa és az anya neve is Berecz Viktória legyen? Vagy értelmezzem úgy, hogy csak az anya az ismert és az eredetileg beírt anya helyett Berecz Viktóriát, az apához pedig az apát indexeljem?
kmsz: 431649177
01-06 Mit írjak a házastárs mezőbe? A „Ha az áthúzott adat helyére nem írnak másikat, de az olvasható, írja be az áthúzott adatot” szabály miatt kérdezem.
Oké, ha jól értem, úgy értelmezed, hogy Nagy Gábor /:sándor:/-nál a sándor nem a név része, Vályi Alfonz /:Billentyű:/-nél pedig a Billentyű név. Szerintem ez téves hozzáállás. Már biztosan te is találkoztál olyannal, ahol a /:kocsis:/, /:vö:/, /:hadnagy:/, /:csákkata:/, /:zöld:/, /:kisbíró:/, /:felső:/, /:lovas:/, /:dorom:/-hoz hasonló szavakat nagy kezdőbetűvel írta az anyakönyvvezető. Akkor onnantól kezdve azokat névnek kell tekintenünk? Hogy aztán amikor egy másik az anyakönyvbe jegyzetelő ember kisbetűvel írja azokat, azok megszűnjenek nevekké lenni? Tudom, ne nézünk más bejegyzést, csak azzal foglalkozzunk amit látunk, de most a ragadványnevek indexelhetőségéről van szó. Vegyük például Cserépfalut és az ő világháborús emlékművét. Cserépfaluban végig kisbetűvel írták a ragadványneveket. De ha ők nem tartották a nevük részének, akkor mit keres a vh-s emlékművükön a ragadványneveik rövidítése: http://magyarhosok.hu/tesztr/upload/kep/021438322.jpg
„Hiába van odaírva a születés, és a halál pontos ideje. Mégse indexelhetem, mert nincs külön még egyszer odaírva konkrétan, hogy tizenkettő.” Ha jól rémlik korábban már beszéltünk arról, hogy ez egy nagyon komolytalan dolog a Familysearch.org-tól, hiszen ők is számolgatnak:https://familysearch.org/pal:/MM9.1.1/KYKN-5SL
Így lehet az, hogy ahol megvan az halotti anyakönyvben a születés ideje (1950-es évektől kezdve), ott nem szerepel az indexelt adatok között, ahol viszont csak az elhunyt életkora van meg, oda be van írva egy becsült dátum, akár megfelel az igazságnak akár nem. Talán valamilyen technikai oka lehet ennek a nem túl ésszerű szabálynak (feltételezem nem egyenként számolgatják ki a születési évet).
Az Ad 2-3.-hoz: Amikor a „Ha nem tudja eldönteni, hogy egy adott név családnév vagy keresztnév-e, a nevet a Keresztnevek mezőben indexelje” szabályt alkalmazzuk, nem teszünk mást mint tippelünk, talán a keresztnévhez tartozott az a betű. Én a saját szabályrendszert alkottam, tény, hogy bonyolult, ahogy az is, hogy ezzel semennyire sem torzítom az eredeti bejegyzésben leírt adatokat.
A szlovák egyházi anyakönyvek négyféleképpen fordulnak elő az FS-en:
1) Böngészhető kép is és index is, és a kettő össze van kötve. (Az index többnyire csak keresztelések, de néha más is előfordul.)
2) Csak böngészhető kép, nincs az indexben (vagy ha van, úgy félre van írva, hogy ugyanaz, mintha nem lenne).
3) Indexelt adat csak az egy filmkockához kötve, nem lehet tovább böngészni.
4) Csak indexelt adat, kép nincs/nem elérhető.
A felsorolt helységekre csak evangélikus és katolikus anyakönyveket találok az FS katalógusában. Megnéztem Uzapanyit evangélikus anyakönyveit, és azok egy filmen vannak rimaszombati halotti anyakönyvekkel 1952-ig, tehát adatvédelem miatt interneten nem elérhetőek, vagy csak korlátolt formában, az indexhez kapcsolva.
Nem találom Ujfalu, Zsip, Dúlháza, Alsó és Felső Bátka, Rakottyás - és még sorolhatnám a gömöri aprófalvakat (ezek egy eklézsiához tartoznak) - Református anyakönyveit.
Ha keresek egy nevet, akkor kiadja, de hiányzik a fejléc, hogy például a házassági és halotti anyakönyveket is megnézhessem.
„Az index azt tükrözi, hogy mi van a dokumentumon nem pedig, hogy minek kellene rajta lenni.”
Bár igen nehezen szoktam a nincs logika, nincs gondolom, nincs tudom, nincs kitalálom, nincs helyesírás javítás, nincs keresgélés másholhoz, csak szigorúan amit látni. Gondolom látható szófogadásom a 98% okán.
Az hogy valaki miképp indexel szíve joga, nem nagyon zavar. Az arb. értékelése annál inkább. Iszonyúan zavar, hogy nem egységes, pedig neki annak kéne lenni. Ki ahogy gondolja/tudja, szövegértelmezés nélküli bíráskodás, csak káoszt okoz.
A Eva, meg a Horváth dolog azért nem olyan egyszerű. Nem tudom tudod-e (lehet sokan nem), de amit indexelünk az egy levéltári másodpéldány, amit anyakönyvvezetők, valamint névírók rabszolgaként tömegesen másolnak (és néha hibáznak). Ezért az eredetiben ezek nem így vannak. Példámban a menyasszony Eva (annak jegyeztem) anyósa Éva, mamája Éva, egy tanú Éva, aláírásnál Éva (mind névíró írta sk.-val) látható. Ezért a valóságban, és feltételezhetően az eredeti anyakönyvben, és bárhol ahol számít Ő ÉVA. Általában keresztnévnél nem nagyon van elírás.
Az én édesapám születési bejegyzése is kapott egy plusz betűt, mégsem az van a hivatalosan kiadott „Születési Anykönyv”-ében, és sehol másutt.
Igazi elírás inkább a bemondás útján jegyzett vezetékneveknél (egyházi, 1895 előtti) fordul elő. Ki hogy érti az írástudatlan örömapa, vagy bábaasszony bemondását. Igen változatos a cz, sch tth y becsempészés is. Láttam már eredetit……..hááát, egy lapon elképesztő a változatosság. Írhatta azt a plébános, a bába, a harangozó, vagy aki éppen ott volt, és tudott kicsit írni. Persze olyan is van, ami irigységre méltó gyönyörű gyöngybetűvel íródott.
"Hiába van odaírva a születés, és a halál pontos ideje.” Látod, te is írod, LEHET. Pedig NEM LEHET. Pedig annál pontosabb adat mint két jól olvasható dátum, nem létezik. Sokkal biztosabb, mint a bemondott tizennyolc éves menyasszony, vagy a nyolcvanhat éves ismeretlen szülőktől származó ópapa (ha már kerestél olyat).
Persze ha én lennék a főbíráló mindezeket az említett logikás, magyar törvény szerint jegyzet nyilvánvaló dolgokat mind elfogadnám. De hát ez nem az a projekt. Nem én határozom meg a szabályokat.
Igen,szerintem is minden adatot rá kell írni.Különben soha nem fog kiderülni,hogy az azonos nevű unokatestvérek közül ki is volt az ember őse.
Nekem is van egy Zala -megyei faluban tömérdek azonos családnevű rokonom,kihámozhatatlanul.Az egyházi keresztelőnél sajnos fontosabb volt minden egyes bejegyzésnél beírni,hogy fizetett adót -gondolom egyházit-;ami mindenütt ugyanaz a bejegyzés,hogy ''fizetett''.Helyette beírhattak volna valamit,hogy kihez tartozott.És még a keresztszülők se nagy segítség,csak újabb azonos adatok.Örök rejtély,még talán DNS vizsgálat se segítene...
Azért szükséges indexelni a zárójelbe tett "neveket", mert előfordul, hogy a későbbiekben már így anyakönyvezik a gyerkeket, zárójel nélkül. (Itt most nem ilyenekre gondolok, hogy gengemájú stb.) A sátai anyakönyveknél találkoztam pl Tózsa zárójelben rigó, és pár hete hivatalos levél aláírása Tózsa Rigó .....! Arlóban pl. a Nagy (vályi) ..., már 1903-ban hivatalosan zárójel nélkül Vályi Nagy ....! Szerintem azért kell a családnévnél indexelni, mert így különböztetik meg őket. Arlóban pl. nagyon sok a Németh, Berencsy stb. családnév. Én találkoztam olyannal, ahol két Németh családnak is ugyanazon a napon született gyereke, Így talán egyszerűbb a keresés, de lehet, hogy így se!
Az index azt tükrözi, hogy mi van a dokumentumon nem pedig, hogy minek kellene rajta lenni.
Vannak olyan projektek, ahol javítani kell, tipikusan földrajzi neveket. Ha valaki nem ismeri az adott vidéket akkor azt kell beírnia pontosan amit lát. Na de mi van ha az arb meg ismeri... hát szépen kijavítgatja. Vagy fordítva: az indexelő ismeri, az arb pedig nem. Mindenkinek sokkal egyszerűbb és egyértelműbb, ha nem kell javítgatni csak gépelni, ami oda van írva.
"Hiába tudom, hogy a hölgy Éva, ha a névíró kifelejti a vesszőt, akkor ha a fene fenét eszik is, akkor is csak Evának indexelhetem. Hiába tudom, hogy olyan mint Szabó Eva a magyarban nem létezik, akkor se." De létezik, ha valakit Evá-nak anyakönyveztek, és nem javították ki, akkor az a neve.
Az én szüleim házassági anyakönyvét elírták, valamiért akkor ezt nem vették észre, később meg már nem akarták kijavíttatani a túl sok macera miatt. A nevek nem igaziak, csak az elv végett: Apukám Horvát István, anyukám pedig Horváth Istvánné, kapott egy h-t nászajándékba. Leélt (eddig) 40 évet így és már így is marad, így lett beírva az anyakönyvbe, ez a neve.
"Hiába van odaírva a születés, és a halál pontos ideje. Mégse indexelhetem, mert nincs külön mégegyszer odaírva konkrétan, hogy tizenkettő." De az is lehet hogy 22, csak elírták a születési évet. Így csak egy hibás adat kerül be, úgy meg kettő.
Az egész projekt a gépies munkára van kihegyezve. Minden utasítás erről szól.
Nincs logika, nincs gondolom, nincs tudom, nincs lehet, nincs kitalálom mit rövidített a jegyző, nincs helyesírás javítás, nincs keresgélés előbbi/utóbbi anyakönyvekben (nem is igen lehet mezeinek). Csak szigorúan amit látni.
Mert:
Hiába minden gyerek tudja, hogy a Katika lány. Mégse indexelhetem, mert nincs odaírva, hogy lány.
Hiába minden magyarember tudja, hogy a házaspár született gyereke az apja családnevét kapja (oda van írva, „törvényes”). Mégse indexelhetem, mert nincs konkrétan odaírva a név. Ha bármi cifraság van, azt odaírják.
Hiába van odaírva a születés, és a halál pontos ideje. Mégse indexelhetem, mert nincs külön mégegyszer odaírva konkrétan, hogy tizenkettő.
Hiába tudom, hogy a hölgy Éva, ha a névíró kifelejti a vesszőt, akkor ha a fene fenét eszik is, akkor is csak Evának indexelhetem. Hiába tudom, hogy olyan mint Szabó Eva a magyarban nem létezik, akkor se.
Hiába van egy név egyazon oldalon háromszor (nekem) értelemszerűen jól írva, ha a negyediket tévesztette a névíró, akkor az kerül a megnevezett rublikába, és úgy kell rosszul indexelni.
Hiába látom ………… …na mindegy, lenne még. Ott vannak az ötféleképpen jegyezhető Juliannák, a sétáló, hosszú/rövid(?) lúdtollas aposztrófok vagy kitudja mely nyelvből vett hiányjelek ( ' ), lágyítók, meg mindenmás (č ę ș ǒ), aztán az umlautos kitudja éppen hogyan ejtett betűk (Ï ë ä ÿ ), a mára homályba tűnt rövidítések. Lehetne sorolni.
Különben kicsit értem én (de fel nem foghatom) ezt az egészet, szót is fogadok. Most éppen 98% az értékelésem, több mint huszonhatezer adatlap után.
Csak néha igen feldühít az összevissza értékelés. Olyankor elmegyek egy kis időre sztrájkolni.
Aztán itt panaszkodok kicsit reménykedve, hogy olyan is olvassa sirámomat, aki tud is tenni valamit az egységes bíráskodásért, vagy legalább elolvasás után próbál a valós szabályok szerint indexelni/bíráskodni. (Talán majd a kedves JPmiaou többet tud mesélni)
Az Ad4.-ben leírtak is inkább arról szónak, hogy mért nem egyértelmű az utasítás. Nem lehet az, hogy mindenki úgy értelmezi ahogy akarja. A ragadványnév, vagy megkülönböztető név, esetleg művésznév, és a teljes név után írt zárójeles kisbetűs valami nem ugyanaz. Szerintem ha név, nagybetűvel kellene írni, ha meg tulajdonság vagy a névhez kapcsolódó titulus, vagy egyéb kifejezés, mint például csecsemő, halva született, ifj. vagy dr., akkor kicsivel, és ugyanannyit ér mint a zárójel nélküli foglalkozás/bármi (kocsis, vagy Józsi a bicegő, és nem jegyezzük). De ezt csak én gondolom.
