Sziasztok 😃
Kényszerpihenőn voltam😃 az égő gyufa darabja belepattant a szemembe.Ez hétfő reggel fél 6kor nem esett túl jól😃 Nem vagyoknagy orvoshozjáró,de nyitáskorott toporogtam a szakrendelőben😃Szerencsére már teljesen rendbe jött. Most már teljesen leminimalizáltam a lakótelepi sétákat,reggel és este is pusztai rohangálás van😃 kapott mindkettő világítós nyakörvet😃 Angie úgy néz ki,mint egy harci kutya,egy egyszerű játék után is betadinban úszik.nagyon kis papír bőre van.
Molera nagyon jó a videó 😃 Royjal néztem,nem igazán értette,hogy vele miért nem játszanak a csajok.Pedig hívta őket😃
Tünde a kutya suli tényleg hasznos😃 Nem feltétlenül akkor látod hasznát,amikor ott vagy,ott jó móka,később amikor már "élesben"megy tudod hasznosítani az ott tanultakat😃
Kipróbáltuk a nyakövet, amitől első körben földhöz vágta magát :) Aztán ült szomorú kiskutya szemekkel, és mozdulni sem akart... Az biztos, hogy egy kettőre megszelídült, ahogy a nyakára tettem az övet, és máris más lett a felállás, nem ő húz engem, hanem én őt... Idén ismét indult itt Várpalotán kutyaiskola, ahova szeretném elvinni ezt a rossz csont fiút, mert ezzel a gonoszkodással valamit mindenképpen kezdenünk kell. Rettenetesen makacs, és olykor azt hiszi mindent lehet. De hát megtanuljuk ezt is, mert muszáj lesz, ha együtt akarunk költözni, már pedig más opció szóba sem jöhet. Úgy vettem észre, hogy az alapvető probléma számára, hogy hiányzik a társaság. Hiába van a két puli, nem foglalkoznak vele. Megtűrik, de nem játszanak vele, és nem vevők Bombi huncutságaira. Sétánál, ha találkozunk más kutyákkal, és mondjuk a másik gazdi is közel engedi a kutyust, nincs semmi baj, máris megy a játék. De a mi két pulinkkal azon kívül, hogy jó nagyokat futnak a kertben, semmi más kontakt nincs.
A lépcsőzős problémánk, gyakorlatilag ahogy jött, úgy el is tűnt. Volt egy kis sírás, nyüszítés, aztán rájött, hogy ha fel kar jönni aludni akkor fel kell jönni a lépcsőn. Úgyhogy 4 napig hallgattam a hisztit, aztán egyik napról a másikra megszűnt, és lépcsőzik mint a kis angyal...
A hámot kifejezetten szánhúzóknak, és munkakutyáknak fejlesztették ki, hogy akadályozza őket a haladásban, szóval ne csodálkozz, ha hámban húzni is fog. Megfelelő nyakörv helyes használata mellett egy-kettőre megtanulná, hogyan kell sétálni.
Ahogy olvaslak, van még bőven problémátok, szóval mindenképp üdvös volna, ha felkeresnétek egy kutyaiskolát, mert ezeket a dolgokat ki kell belőle nevelni, különben hamarosan ti lesztek a lakótelep rémei.
Ami a lépcsőzést illeti ha jól értem, akkor este nem akar fel-le közlekedni, de napközben simán megy. Ha ez így van, én inkább a látásával hoznám összefüggésbe. Létezik olyan szembetegség, ami megváltozott fényviszonyok mellett jelentkezik, s az ebben szenvedők enyhe fénynél csaknem vakká válnak. Figyeld őt egy ideig ezzel a szemlélettel, hátha ez a titok nyitja.
Azt azonban semmiképp nem ajánlom, hogy ilyenkor ölben cipelgessétek. Olyan nincs, hogy egy kutya ne kövesse a gazdáját. Rá kell szánni egy kis időt... tudom, idegőrlő lehet, mikor egy séta után még vacakolni kell, hogy rábírjátok, menjen fel.
Javaslom, hogy menjetek le vele ketten sétálni még kaja előtt, és a séta során is végezzetek vele váltott behívást úgy, hogy hol egyiktek, hol másoktok hívja magához, és jutalmazzátok meg őt minden sikeres behívás után egy finom falattal. A behívásnál hasznát veszitek a hosszabb póráznak, amivel motiválhatjátok őt az indulásnál. Pl. Menj oda a párodhoz, és ültesd le mellé a kutyát, majd kezedben a pórázzal távolodj el tőle, miközben maradj vezényszóval jelezd számára, hogy nem kellhet fel! Aztán várj pár másodpercet, és szőlítsd őt hozzám vezényszóval, és rántsd meg egy hirtelen, határozott mozdulattal magad felé. Amikor odaér hozzád, jutalmazd meg! Ezt ismételjétek meg jópárszor, mondjuk 8-10 alkalommal, majd ezután induljatok haza. Az ominózus lépcsőhöz érve megint ismételjétek meg a gyakorlatot úgy, hogy ezúttal egyiktek a lépcső alján leülteti a kutyát, és felmegy a lépcsőn, majd magához hívja. Ha nem indul, akkor megint segítségedre lesz a póráz, de a párod is segíthet, hogy felsétál vele. Természetesen ez is nyakörvben kell hogy történjen, mert a hámban valószínűleg a füle botját sem mozgatná ilyen helyzetben.
Az utcán körülöttetek elhaladó járókelőkről mindenképp el kell vonni a figyelmét. Tudom, nem lesz könnyű, de hidd el, hogy nem lehetetlen, csak akarni kell! El kell nála érnetek, hogy rátok figyeljen!
Molera! Veszett jó ez a videó. A lányaid teljesen kivetkőztek magukból. Kekszi olyan hempergéseket rendez, hogy öröm nézni. A kis westi meg milyen nyugisan, megszeppenten üldölgél a lábatok mellett. Ő mindig ilyen passzív?
Képzeljétek mi meg voltunk anyósnál látogatóba múlthéten, és haza felé be kellett ugranunk vásárolni. Amíg én bementem a voltba a párom kinn maradt Bombival az áruház melletti füves részen. Jött egy gazdi egy 8 hónapos kutyussal akit szabadon engedett a kis füves területen. Bombi rögtön "rámozdul" és nagyon nagy lett a barátság pár perc alatt. A gazdi mondta a páromnak, hogy engedje el Bombit mert játszani fognak, és csak húzza. Úgyhogy lekerült a póráz és olyan édesen játszottak... Egy percig sem léptek le a fűről, és nem is foglalkoztak senkivel. Hozzá teszem Bombi sose sétált még szabadon, mert mindenkit ugat és mindenkire morog... Ezen dolgozunk de a mai napig nem akar szépen sétálni. Jutalomfalattal hiába is próbálkozom, gyakorlatilag ahogy kitesszük a lábunkat a kapun, megfeledkezik mindenről, nem kell neki semmi, és nem is hallgat semmire... Most vettem neki egy rövid bőr pórázt amitől egyszerűen földhöz vágja magát. Amúgy egy 8 méteres pórázunk van, amivel számomra lehetetlen tartani. Gondolom a hám sem feltétlenül előnyös egy ekkora kutyának mert borzasztóan húz. Most nyakörv vásárláson gondolkodom, kipróbáltuk az egyik puliét, és hirtelen nem ő húzott engem hanem fordítva. Most, hogy le költözünk a lakótelepre jó lenne, ha nem akarna minden mellettünk elsétáló embert széttépni, vagy legalábbis rá ijeszteni.
Pár napja az az új szokása, hogy nem hajlandó feljönni a lépcsőn. Nem nagy a lépcsőnk, feljön a lépcső fordulóig és ott csak nyüszög. Úgyhogy esténként a párom cipeli fel, mert máshogy nem hajlandó. Napközbe amikor megfeledkezik magáról fel jön, lemegy... Néha meg valami bekattan neki, és nem hajlandó mozdulni. Arra is gondoltam már, hogy biztos fáj a lába vagy a háta, de ahogy végig nyomkodtam nem jelezte, hogy fájna. Nem tudom, hogy ez most valami hiszti, vagy fél a lépcsőtől? Pár napja megcsúszott, és 2-3 lépcsőfokot lepottyant, de nem volt nagy esés. Lehet, hogy ez ennyire megmarad a kis fejecskéjében?
Panni jóvoltából Bella nálam tudta tölteni a hétvégét, íme képekben
jin és jang... egymásra vannak cuppanva, vagyis inkább Kekszi Bellára, de ha együtt vannak, akkor nem tágítanak egymás mellől:-)
Helyzet felmérés: jobbról ok, balról ok...mehetünk
Megkezdődött a habos korszak:-)
Nyilván nem ér rá, előre rohan, aztán értetlenkedik, hogy mi van már a többiekkel. Haladjunk már!
A sok ránc egy nyakat rejt valahol:)
Beuka drága remek formában, egyre őszebben és továbbra sem emeli fel a fejét a földről csak a szaglászás, itt egy falevéllel tudtam lekötni a figyelmét...:-) Kicsit csalódott volt utána:-)
Panni is megerősítheti, hogy Dalmácskánál nem csak beképzelem a súlytöbbletet. Hülyeség, egyáltalán nem tűnt karcsúbbnak fekete nyakörvvel:-) Megkapta a pirosat, mert azzal csinosabb:-) Bella után azt hihetnétek, hogy nem nagy ügy formába hozni Dalmát, de nem igaz! Egy lusta kutyát fogyasztani nehezebb:D Kutyát gazdájáról...ugyebár:)
Bár a fotózás szöge alakította ki ezt a vicces fejarányt.....lássuk be, nagy arca van a kiscsajnak amúgy is, ez jól szemlélteti :D És persze a biléta is beszédes, nem is értem, mit bizonytalankodtatok itt :D
Utólag is nagyon sok Boldog Születésnapot kívánok a szülinaposoknak!!!
Mi is ünnepelünk a hó végén, Bobci 1 éves lesz:) A szülinapi ajándék a tervek szerint valami ruhácska lesz, amiben télen tud sétálni. Jövőre költözünk, családi házból, panelba. Kíváncsi leszek, hogy viseli majd, egyáltalán szeret-e majd ott lenni. Bár most úgy tűnik, hogy bárhol el van, csak ott legyek :) Szerencsére alig 10 percre lesz a lakás, így nem nagy távolság. Új szokásunk van, amit én csak kucogásnak hívok. Rájött a kis zsivány, ha jön és kicsit kucog, röfög, sípol, akkor anya ugrik és megy... Nagyon szereti apa gazdit, de ha bármi kell, hát akkor persze hozzám jön, legyen az játék, kaja, vagy csak szöszmötölés az udvaron :) Köszönöm a tippeket a fültisztításra, egyelőre nem jártam sikerrel, pedig aktuális lenne mert sokat rázza a kis füleit, de ha már meglát a kezembe bármit amivel közelítek, világgá megy. Úgyhogy próbálkozunk, próbálkozunk...
Most tényleg nem mehetek bele a vízbe??? Most tényleg???
A Napra lehet nézni ugyebár...:)
Itt valami izgi van és fejenként 3 nyakörv :D
Egyfelé visz az utunk.
jin és jang... egymásra vannak cuppanva, vagyis inkább Kekszi Bellára, de ha együtt vannak, akkor nem tágítanak egymás mellől:-)
Helyzet felmérés: jobbról ok, balról ok...mehetünk
Megkezdődött a habos korszak:-)
Nyilván nem ér rá, előre rohan, aztán értetlenkedik, hogy mi van már a többiekkel. Haladjunk már!
A sok ránc egy nyakat rejt valahol:)
Beuka drága remek formában, egyre őszebben és továbbra sem emeli fel a fejét a földről csak a szaglászás, itt egy falevéllel tudtam lekötni a figyelmét...:-) Kicsit csalódott volt utána:-)
Panni is megerősítheti, hogy Dalmácskánál nem csak beképzelem a súlytöbbletet. Hülyeség, egyáltalán nem tűnt karcsúbbnak fekete nyakörvvel:-) Megkapta a pirosat, mert azzal csinosabb:-) Bella után azt hihetnétek, hogy nem nagy ügy formába hozni Dalmát, de nem igaz! Egy lusta kutyát fogyasztani nehezebb:D Kutyát gazdájáról...ugyebár:)
