Pár hónappal ezelőtti bükki túránk során az ereszkedést Mályinkára már a busz elérésének jegyében tettük meg, így aztán a tervezett dédesvári kitérő akkor elmaradt, viszont a szándék ennek megtételére bennem nem maradt el... Tudtam hogy nagyon szép vidékről van szó, ezért családdal együtt érkeztünk meg szombaton kora délután a Bánkúti Fehér Sas Panzió elé. Az egykori turistaház nagyon szép, felújított állapotban van, hála egy debreceni utazási irodának, ha jól tudom ők vették meg és tartják karban, de legalább is reklámozzák az biztos, gyakran látom a buszukat az M5-ös autópályán "Éljen Bánkút" felirattal a hátulján.
2. az egykori turistaház kitűnő állapotban ma panzió
3. az Ördög-oldal
A parkolóban mindjárt meg is volt az első érdekes látnivaló, egy hölgy egy focilabda méretű fehér gombával a kezében sétálgatott, ilyen nagy gombát még életemben nem láttam! Utólag sajnálom hogy nem fotóztam le...
A Bálványon lévő Petőfi-kilátó megtekintése után a kéktúra ösvényén kezdtük meg az ereszkedést Mályinka felé. Gyönyörű út ez a kék sáv és a kék rom jelzés elágazásáig, végig szép bükkerdőben vezet, jobbra meredeken emelkedik a hegyoldal, balra szinte szakadék, a helyet ennek megfelelően Ördög-oldalnak hívják. Ördögi érzés lehet itt legurulni, az biztos... Az elágazásnál rövid pihenő után a kék rom jelzésen indultunk el a Dédesi várhegy felé, nem kellett sokat várni, 20-30 méter után meg is lett az első "antik" kék sáv jelzés is, amit örömmel fotóztam le, a család meg már el is kezdett macerálni a szenvedélyem miatt (minden hülye fánál meg kell állni egy kis kék pacsmagot fotózni?? :-) )
A Dédesvárig vezető 2 kilométer a gerincen csodaszép utakon vezet, nagyon jó ötlet a kéktúra (vissza)terelése erre az ösvényre, nagyságrendekkel szebb, járhatóbb, egyértelműbb ez az útvonal mint a Torma-völgyben vezető mai kék jelzés. Egy ponton nagyon szép kilátás van nyugat felé, innen a Karancsig láttam el ismét, éppen úgy mint pár hete Dobogókőről. Akkor a keleti látóhatárt zárta a Palóc Olympos, most pedig a nyugatit.
1. a kéktúra és a kék rom jelzés elágazása
2. régi kék jelzés Dédesvár felé
3. kilátás nyugat felé, egészen a Karancsig, tisztább időben valószínűleg még ennél is távolabb
4. a Vásárhely-kő kilátóhely, nekem picit a Gazos-kőre hasonlít a hely
5. a Bálvány a Vásárhely-kőről
A Vásárhely-parlag alatt lévő Vásárhely-kő pedig még egy kis hab a tortán, afféle meglepetés annak aki még nem járt itt. Egy 15 méternyi kitérő, kék háromszög jelzéssel egy kilátópont felé, a panoráma pedig egyszerűen innen is pazar! A két vár nyergében útelágazás, a Nagyvisnyó felől érkező sárga sáv jelzés indul tovább Miskolc felé, pihenőhely, aztán még egy utolsó nekifutás egészen fel a Dédesvár csúcsáig! Maga a vár egy picit csalódás, nagyon kevés maradt meg belőle, a kilátás a Bükk belseje és a Torma-völgy felé szép, de a magas fák miatt egyéb irányban korlátozott. Mályinka felé is van egy kilátópont, de itt meg egy sűrű "szemivó bogár" raj korlátozta a kilátást, nem lehetett tőlük megmaradni, ennyit ebből én még nem láttam egy helyen, egy fotót lőttem, azon is van vagy tíz ilyen repülő kis szemétláda! Na, gyerünk innen... Indulás lefelé, a rettegett kék rom jelzésen a Baróc-patak völgye felé!
1. kék jelek
2. Ennyi maradt meg a várból (+még egy faldarabka lentebb)
3. a Dédesi kisvár, balra lent pedig a Torma-völgy, a kéktúra jelenlegi útvonala
Nem volt hosszú, de nagyon meredek ez az ösvény, sok helyen tényleg szinte seggen-csúszva, kapaszkodva, araszolva haladtunk, jókat röhögtünk, lányom például utólag elmondta hogy ezt a részt élvezte a legjobban. Hamarosan leértünk a bő vízzel csobogó patakhoz, amelynek túloldalán fut a kéktúra ösvénye. Nem tehetek róla, beugrott egy nóta...
"...Most hát okulásul figyelj a szavamra, Figyelj, s kezed merítsd a hűs patakba Érezd a pataknak sebes rohanását Az ország szívének minden dobbanását..."
A patakban megmosakodtunk, és irány Mályinka, eléggé eltelt már az idő, kezdett alkonyodni! Kb fél órás menetelés után megpillantottuk a nemrég átadott kilátót Mályinka határában, picit viccesen hatott hogy az általunk eddig látott hegyek legalacsonyabbikán van egy ilyen építmény, de meglepően szép kilátást nyújtott a környékre az újonnan épült fatorony. Az itt piknikező helyiek szerint tényleg látszik innen a Magas-Tátra is, én ezt nem hittem el mikor még csak olvastam róla a múltkor.
1. az új kilátótorony
2. kilátás Mályinka felé (részlet) Élesebb szeműek észrevehetnek némi furcsaságot a képen, bohókás helybéli fiatalok ugyanis buborék-fújó versenyt tartottak a kilátóban...
3. Visszatekintés a dédestapolcsányi aszfaltról
Mályinka iszonyúan tetszett a famíliának, el tudnák képzelni itt az életet, egy igazi élő, dolgozó, tiszta kis bükkaljai falu, mi tagadás ha a pénz nem lenne korlátozó tényező az életemben akkor én is el tudnám képzelni az életet egy ilyen helyen...
Harangláb, Sanyi kocsma rendben, aszfalt Dédestapolcsányig már nem annyira, de egy helyről érdemes visszanézni a Bükk hegyeire, nagyon szép a táj, és szinte végig látszott az aznapi utunk Bánkúttal, a Bálvánnyal, és a Dédesi várakkal. Fél 8-ra értünk haza a szállásra, amelyet stílszerűen Dédesvár Apartmanháznak hívtak, 6 és fél órába telt megtenni ezt a 10 km-t ezen a gyönyörű vidéken annyit bámészkodtunk...jöttünk, láttunk, visszamennénk!
A másik felét később. Ha végeztem a bemutatással, leírom, hogy miket mondtak cigányok és fehérek vegyesen az élet ottani folyásáról. A műemlékvédelem a létfenntartás utánra való, röviden.
megint pár ambicíózus fiatalember a fővárosban kitalálja a frankót, hogy mitől fog jobban élni valaki vidéken - az ezeréves utat követve gazdálkodjon egy földdarabon és ebből termelje ki majd a sok értékvédő gittegylet által jóváhagyott épületfelújításokat a házán, amit valaki egy hivatalban műemléknek sorol be.
az említett Szanticska jó példája annak, hogy az működik, amiért elkötelezett magánemberek áldozatot tesznek és semmi köze ennek a műemlékvédelemhez.
elhiszem hogy van ekinek tetszik a romantikus vidéki lét és kis faluba, tanyára költözik, de Rozaa példája is mutatja, hogy olyan alapdolgok, mint (meleg)víz, élelmiszerbolt sem feltétlenül tartoznak az ott élők komfortjába.
Pavarotti már helyesen megfejtette, szép védett rovarunk a havasi cincér. Én még csak kétszer-háromszor találkoztam a fajjal, de fényképezésre még egyszer sem volt alkalmam, úgyhogy irigyellek érte :)
Köszönöm a naprakész helyzetjelentést. Valóban némi javításra sor került az utóbbi időben, mivel már a Bükki NP is felszólította a jelenlegi gondozót (Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság) a veszélyhelyzet megszüntetésére. De a felelőség kérdése a kiírással ügyesen mégis a turistákon marad.
A képen látható "gömb" a Bánkút melletti Felső-Borovnyákon létesített katonai lokátorállomás, mely mivel a Bálvány csúcsánál csak 11 méterrel alacsonyabb (945m), jól látszik nemcsak a Bükk egyes részeiből, de a hegység körüli tájakról is. Pl. Sajó-völgye.
Ami a Kéket illeti, örülök, hogy megnyerte tetszésedet ez a vidék. Itt minden évszakban nagy élmény a túrázás. Érdemes lehet egy ilyet is betervezni.
A jelekről. Valóban a 60-as évekből származó jelzésekkel lehet itt találkozni. Ekkortájt került sor az Észak-Bükk turistaútjainak létrehozására és a tájegység turisztikai bekapcsolására az országos hálózatba.
A kék felújítására az idei tervekkel ellentétben várhatóan a következő idényben kerülhet sor, ha a fellebvalók is úgy akarják. Erről már többször volt szó itt. Ekkor kerül majd sor a Torma-völgy kiváltására a Várgerinc felé és ekkortól szűnik meg hivatalosan az említett meredek KL jelzés is.
Tökéletes! A képen Bánkút víztornya látható a Bálványon lévő Petőfi-kilátóból. Ez egyben helyzetjelentés is egy régebbi itteni témához, amit még garass vetett fel, ez pedig a Petőfi-kilátó látogathatósága, és állapota. Jelentem 2014. augusztus 30-án, délután a kilátó látogatható volt, nem volt lezárva, de ki volt írva hogy saját felelősségre mehet fel a turista. Meglepő módon szinte folyamatosan érkeztek a túrázók. Szerintem a közelmúltban újíthattak fel részeket az építményen, volt egy újabbnak tűnő deszkázás, és számomra szinte az összes a vasszerkezetet összetartó csavar újnak tűnt. Vagy ha ezek rozsdamentesek és azért voltak fényesek akkor nagyon jól állják az időjárás viszontagságait. Egy helyen, a legfelső szinten volt egy deszka letörve, ez a törés nem régen történhetett, az alatta lévő szinten volt a deszka darabja, ettől eltekintve jó állapotúnak mondható a kilátó.
1. a -szerintem- javított lépcsőforduló. jól láthatóak az újnak tűnő, fényes csavarok
2. a kilátó második szintje, hátul a sarokban a 3. képen látható foghíj hiányzó deszka darabja
3. ennyi az összes hiba amit én láttam
A kilátás szép volt most is, bár kissé párás volt az idő, télen, vagy ennél hidegebb időben messzebbre látni innen mint most szombaton lehetett.
1. a Bükk-fennsík
2. a nyugat (Szilvásvárad) felé lefutó gerincek, völgyek
3. kilátás, a fák lombja felett kikandikál a Dédesvár
Bánkút-Dédesvár-Mályinka-Lázbérci víztározó-Uppony-Putnok túrát csináltuk meg két nap alatt, Dédestapolcsányi szállással, hát mit mondjak...
Visszautalva az előző témákhoz, ez az a túra amit akár havonta megcsinálnék a kékből olyan szép vidékeken vezet keresztül.
Érintve a dendromániát is: Dédesvár felé az öregebb bükkfákon 50 év körüli kék jelek látszottak nagyon szépen, ha jól tudom a '60-as évek közepe felé terelték el innen a kéktúrát.
A kék L jelzés pedig valóban brutális, igazi seggencsúszós.
Annyi baj legyen, nem vagyok jártas bogarász körökben, megmondom őszintén nem is igen érdekel, de erre kíváncsi lennék hogy ez ugyan mi, és csak téged ismerlek akit valamelyest érdekel a téma.
szóval mi lehet ez? Nekem ritkának tűnik, nem tudom miért, talán mert olyan szép színes és ilyet még nem láttam...:-)
Az alábbi kérdésem miatt nem mondom meg hogy hol fotóztam, majd később.
Szokásos találós kérdés: Hol jártunk a hétvégén? (Becsapós!)
Rozaa, köszi a képeket és a rövid leírást is! A hollandok mentik meg a Cserehátat? Már többször hallottam hogy ide, vagy oda beköltöztek, pl Jósvafői kedvenc szállásunk is hollandé.
Utánanéztem a muemlekem.hu-n, hogy is állnak a települések országosan vagy helyileg védett műemlékekkel, ebből azért következtetni lehet a válaszra a kérdésedre.
Gyakorlatilag semmi nem valósult meg.
Abaújszolnokon még a templom sem védett.
Sok kistelepülésen a vezetés nincs is tisztában, hogy lehetőség lenne épületeket, szobrokat, kereszteket védetté nyilvánítani. Vagy egyszerűen nem érdekli őket a dolog, és a lakosság sem fogja éppen ezt erőltetni (útépítést, járdaépítést, segélyezést annál inkább).
A másik visszatartó tényező, hogy - legalábbis országos védettség esetében - a felújítások, karbantartások sokkal több adminisztrációt, utánajárást igényelnek a szigorúbb szabályozás miatt, a költségek is valószínűleg magasabbak, így gyakorlatilag ellenérdekelt lesz az önkormányzat a védetté nyilvánításban, különösen az ilyen szegény térségekben, ahol az önkoriknak épp úgy nincs pénze, mint a lakosságnak.
És hogy valami jó hírt is írjak. Ongánál ezt találtam:
Erre a cikkre valójában az első szó a legjellemzőbb. Érdekes.
Hogy a három évvel ezelőtti nagy tervekből mi valósult meg, arra elég röviden válaszolni.
Talán annyi, amit a cikk írója oly finoman írt le Abaujszolnokról: "A lakosság egy része...széthordta". Ez azóta tovább fokozódott. De talán rozaa friss szemmel, elsőkézből többet is tapasztalt.
Nagy fák továbbra is túracélpontok:) Nemrég kerestem fel az egyik pár éve felfedezettemet, és továbbra is jó egészségnek örvend.
A Kovácsi-hegy Bazalt-utcájának az északi bejárata közelében bárki megtekintheti. Előbb említett képződmény amúgy is az egyik kedvenc földtani formációm, gyakran felkeresem. Sajnos a hegyen lévő tavak viszont az "unokáink sem fogják látni" kategóriába kerültek. Száz éve még csónakkal járhatták, most már víz sem nagyon van benne:
1. Fel és levonulás: Keletiből Hidasnémetibe a 6.30-as vonattal, vissza Szemeréről 6.06-os busszal Encsig, onnan 6.53-as vonattal Keletibe.
2. Szakaszolás: 24-én indultunk Hidasnémetitől Kány utánig, szállás dombtetőn vadkempingben; hétfőn Kány - Becskeháza, szállás Becskeháza szélén az új állattartó telepnél vadkempingben; kedden Becskeháza - Irota Talentum, kemping; szerdán Irota - Nyésta, szállás nyéstai polgármesteri hivatal tornácán (van vizesblokk is, 2008-ban ingyen odaadták akkor is sátoroztunk, érdeklődni a Fő út 34-ben lehet), most nem sikerült vizesblokkhoz jutni és Felsővadász után ronggyá áztunk, ráadásul a faluban le van szerelve a csapokról a nyomókar :(! Csütörtökön Nyéstától Szemeréig bezártuk a kört, másnap haza jöttünk.
3. Igazoló pontok: A terepen lévő betűk megvannak és olvashatók, a kódolt bélyegzők Perecsén és Becskeházán a templomkerítésen fixen vannak felszerelve, Rakacán a gör.kat. plébánia udvarán lévő oszlopon van. A bélyegzők közül az irotai és a felsővadászi van meg.
4. Jelzések állapota rossz, ritka és párhuzam/egypofás rendszerű. Az útvonal néhol nem egyezik sem a tuhun lévővel, sem az atlaszban feltüntetettel (Debréte-Rakaca és Fáj-Szemere viszonylatban). Szemere és Kány között összesen 20 db jelet találtunk, ez később azért javult. Keresztéte után lekerítés miatt az iránymenetet gyakoroltuk, később a Köbli-híd előtt ki kellett térnünk Tornaszentjakab felé az út állapota (nem léte) miatt. Egyébként folyamatosan kellett használni a tájolót.
5. Étkeztetés: főleg kása alapú kaját vittünk, de Rakacán már tudtunk vásárolni is. Zabpelyhet és puliszkát használok, a zabpelyhet kávédarálón ledarálva, a puliszkát felfőzve, kiszárítva és darálva viszem. Mindkettő ehető sósan (porlevessel) és édesen (mézzel, gyümölccsel) is. Szedtünk hozzá gombát is. Kenyér, felvágott, sajt is akadt vásárlás után.
Pallavicini kastélyszálló
és a kútja
temploma
a kastélypark grottája
és a kastély szintén Pallavicini (iskola)
olajütő
szóval mi lehet ez? Nekem ritkának tűnik, nem tudom miért, talán mert olyan szép színes és ilyet még nem láttam...:-)
Hernádszurdokról induló P+
Jelzés Szemerénél
Kecske-pad
Darvaspuszta - marhajárás
Út Debréténél
Perecsei bélyegző
Konyha
Kukoricakása = puliszka
Pöffeteg és vargánya
Fürdőszoba a szemerei focipályán
