Ehhem, így már világos... Egyébként tesómék néhány NDK "hánull" PIKO és Gützold modellünket ellátták zárfénnyel, ami így hirtelen eszembe jut a Br110 és Ludmilla.
Most ahogy itt a Tillig modellgleis és standardgleis körüli téma felmerült, megnézegettem az I-profilos geometriát és azt vettem észre, hogy R=267mm-es ív is gyártásban van, ami még a BTTB legkisebb ívsugaránál is kisebb. Valójában mihez lehet használni, amikor elvileg a legkisebb bejárható ív 310 mm-es sugarú?
De van. A BR119-es és a BR250-es volt az első olyan modellkonstrukció, amibe bekerült a ledes zárfény. Mivel ez a két mozdony azonos alapokra épült, így a sokat vitatott hajtás mellett az elektronika is azonos.
A fehér világítás két izzóval, szilícium lapkás egyenirányítással (lásd off Piko modellek), a vörös zárfény pedig a fényvezető prizmába ragasztott (!), négyszögletes leddel volt megoldva. Sajnos az elmúlt évtizedek során a mindenféle, önjelölt javító szándék ezeket a ledeket jól tönkrevágta a még fellelhető modellekben, ezért jöhetett az ötlet, hogy a topiktárs felújítana.
Hozzáteszem, szerencsére kapható az eredeti konstrukcióhoz illeszkedő led, illetve a rendszerint darabjaira tört fényvezető pótlásához, eredeti, gyári alkatrész, így a legnagyobb biztonsággal rekonstruálható a modell gyári állapota, magyarán nem kell belemókolni egyéb világítótesteket.
Még távolról sincs kész. Sőt, gyakorlatilag mostanában kezdtem. Kb. 1 m sín van nagyjából lenn, de még azokon is van egy kis utómunka.
Mivel egy 200 mm mély szekrényre hajazó dologba lenne majd a második rész fel (le) hajtva, így azt hiszem elég mély helyem lenne az épületek és egyéb terep tárgyak rögzítve üzemeltetésére. Persze nem New York-ot akarom lemodellezni - bár 2001 szeptemberében történt esemény nagyba segítene eme aberrációban - hanem valamilyen kies síkvidéki magyar vidéket.
Érdekes megközelítése a gyűjteménynek. A két terepasztal lehajtásával csak az a baj szerintem, hogy nem enged fixre szerelt épületeket, és egyéb tereptárgyakat, szóval vagy egy sík placcon kell hogy menjen a pálya vágány melletti oszlopok és minden nélkül, vagy mindennek mozdíthatónak kell lennie, ami macerás minden játék kezdetén és végén. Ha már terepasztalt építesz, legyen inkább szekrénybe behajtható, vagy fregoli elven a plafonra felhúzható. Persze mostmár mindegy, ha a fele készen van.
Ha már szó szerint hitvitába bonyolódunk akkor megjegyzem, hogy jó volt a hasonlatom: a Biblia is könyvek gyűjteménye nem egy önálló könyv, úgy mint a rumia. Egy összegyűjtött tudástár.
Meg mondom őszintén nemigen akarom egy asztalon szerepeltetni az I és az U profilos síneket. Az a tervem, hogy a leendő kész asztalom két részből fog állni, egy fix, lábon álló asztalból, és egy mellé lehajthatóból. (Gondolom, hogy most sikítva hagyják el sokan ezt a topicot, ilyen istenkáromlást olvasva, de sajnos nálam a szükség nagy úr, csak így tudok egy normális méretű asztalt összehozni) Most jelenleg a fix asztal épül U profilos sínekből, de a lehajtható felét a tervek szerint már én is I profilosból akarom megépíteni.
Azt kihagytam, hogy ez nem a rumia műve, hanem a 78-as katalógusé, a rumia csak a digitalizálás miatt előnyös, ha személyesen beszélgetnénk, akkor felcsaptam volna ezen az oldalon a katalógust:D
Álljunk meg egy pár sor erejéig:) : A legkisebb ív ugye 286 mm-es sugarú, annak a párhuzamosa 330 mm-es sugár. A következő meg már nagyon nagy ív 556 (a kettő között 226 mm-es a táv) és annak a párja 600 tehát a párhuzamos vágányok közötti távolság vágánytengelynél mérve 44 mm. Ha a 330 mm-es vágányhoz szeretnél nagyobb párhuzamos ívet, akkor Tillig flexit használj és vagy átalakítóval kötheted össze, vagy ahogy mondtam már valamelyik másik hozzászólásomban, összenyomod laposfogóval a U profilos egyenes végét és abba dugod bele a papucsokat. Csak ebben az esetben számolj avval, hogy a flexisínen sokkal szebben fognak a mozdonyok futni, mint a BTTB vágányokon.
Áttekintve a jelenlegi állományom és az asztalom sínigényét, látom, hogy van egy kis fölös mennyiségű vágányom. Ha érdekel keress meg a publikus e-mailomon.
Ezer bocs, igazad van, az én forrásom téved. A rumia-biblia adatai a helyesek. Eddig még csak pár R 556-as ívem volt, jövő héten kapok 1 db R 600-ast. Nem akarok belőle félkört csinálni, hanem egy már létező R 330 félkör köré kéne párhuzamos pályához. Szerintem úgy nagyon bután néz ki a párhuzamos, ha egyenes van bele toldva, ezzel az ívtoldással szebben fog mutatni.
Nem szoktam átverni senkit!!! 26. án raktam fel a vaterára!! A a gép elé csak kora reggel és este van időm leülni!És mivel pont az U prof sinekröl ment a diskurzus feldobtam hátha valaki örülne egy pár rozsdamentes sinek! Hogy egy uriember pont a fórumos megjelenés után pár orával rácsapott nem tehetek róla!(lehet hogy szintén forum tag) Ha nem vitték volna el napközben este töröltem volna a hirdetést és a fórumos első jelentkező már magáénak tudhatta volna!
Ez a táblázat szerint R600. Ami 660 az az ú.n. parallelkreis, és az is D átmérőt jelöl :) Egyébként valóban nehéz ezekből a nagy ívekből építkezni. A kisebbik R556 mm-es íven egyébként nagyon szépen, egész élethűen fut a vonat. Ha lenne hozzá helyem nem csak egy kis szoba, feltétlenül azt az ívet használnám. Egyébként felszorozva 120-szal az 600 mm, az 72 méter ami még mindig kisebb, mint az általános nagy vasúti jármű által befutható legkisebb sugarú ív, ami vonali mozdonynál 100 méter, tolatónál 80. De akkor is rohadt jól néz ki ahogy 1112 mm es átmérőn robog a hosszú tehervonat. Bár még sosem próbáltam ki hogy azt a pár (10-11) teherkocsit mind egymás mögé kapcsoljam.
Nem szoktam vaterázni, mert sokakhoz hasonlóan én sem szeretem, viszont honnan tudod, hogy amikor a kolléga a linket beküldte, akkor még nem vitték el? Valaki lecsapott rá villámáron. Egyébként meg a Láng börzén két embert is tudok, akiknek tetemes mennyiségű TT-s U-profilos vágányuk van. Jobb és rosszabb állapotban is vegyesen. Az egyiknek nem tudom sajnos a nevét, a másik pedig a Kardos Józsi bácsi, neki a speckónak számító R556 és 600-ból is egyaránt viszonylag sok van szinte új állapotban. Tudom, mert vettem tőle egy párat, hogy meglegyen a teljes kör :)
Oké, figyelem majd, és valószínűleg rárepülök. Nagyított képen látszik, hogy a doboz szélére felíródtak darabszámok. Ezek nagyjából fedik a doboz tartalmát, ugye?
Jó igazából aludtam rá egyet, vacilálok mi legyen. Látom az előnyeit a modernnek, és félreértés ne essék, én nem köteleztem el magam, hogy 85 éves koromban még mindig az akkor már 120 éves BTTB U-profilos síneket fogom pátyolgatni, de ez olyan mint egy új szakma megtanulása: Mindig a gyatra szerszámmal, vagy géppel kell megtanulni, mert akkor a jóval meg már öröm csinálni :D Majd visszatérek rá később aztán jelentkezem, ha dűlőre jutottam. Na, a három sínrendszert nem tudom hova tenni:D
Ehhez csak Ritter Rudi megszállottságát tudnám példaként felhozni. Ő Märklin modelleket gyűjt és az asztalain az adott gyártási korszaknak megfelelő állapotokat mutat be. Ez az igazi retró, vagy muzeális vasútmodellezés.
Ha majd Sebnitzben megnézed a múzeumban, hogy milyen stációi voltak a Zeuke cégnek, akkor meglátod, hogy mi is pontosan a nosztalgikus hangulat. Ebbe már beleillik a Zeuke teljes éra, sőt a Bttb eleje is. És az igazi művészet ezekhez beszerezni most az alkatrészeket, modelleket, összetevőket.
Tehát ebben van sportérték.:-) És ilyen szempontból minden tiszteletem az ilyen elgondoláshoz. Tehát ne add fel, csak helyezd át a hangsúlyt!
Utolsó mondatodat, és az elmúlt pár nap hozzászólásait figyelembe véve kicsit átgondoltam ezt a dolgot.
Akármennyire is szeretném a retro-témát megvalósítani, hosszú távra előre gondolkodva mégis csak az újabb Tillig I-profilból építkeznék a következő okok miatt:
Tillig standard/BTTB:
- Új modellek, és digitalizálás kizárva - Ingadozó áramfelvétel, akadozó járművek.
Tillig modellgleis:
- Régi modellek is közlekedtethetők
- Flexi vágány használható, így egy félvödörnyi pénzt megspórolok, mintha egyesével dugdosnám össze
- Analóg üzem (egyelőre) biztosított, de adott esetben digitalizálható.
Igen. Tehát nem azon kell most kardozni, hogy melyik és miért jobb, vagy gazdaságosabb. Hanem azt kell belátni, hogy míg akár öt évvel ezelőtt parádés sínanyagot és járműállományt lehetett kapni a használt piacon (és itt most hangsúlyozom, hogy nem a magyar börzei és vaterás állapotokat emelem ki, hanem kizárólag e-bay), addig mára erősen megcsappant ezek fellelhetősége. Most már kint is a lehasznált többszöri gazdacserélt, kilomizott ócskaságok mennek, másfélszer, kétszer magasabb áron, mint azelőtt. Ez sem véletlen, hiszen a használt árak az újakhoz igazodnak és pl. most elsején is keményen meg fognak ugrani a Tillig árak és ez a trend már évek óta így megy.
De azért vannak szerencsés kivételek, lásd a filmünket, ahol 20-25 euróért mesés MÁV Nohabok leltek gazdára a csapatunkból. De sajnos tény, hogy ez a lehetőség rohamosan csökken. És ez vonatkozik a sínanyagra is, ahogy írod. Előbb-utóbb nem lesz mivel pótolni a korrodált szakaszokat. És aztán jöhet az újratervezés...
Ha jól emlékszem, akkor a Pilz Elite H0 geometriája lett "lekonvertálva" TT méretre. Aztán ez maga után vonta a járműtervezésben a minimális befutható ívsugár fogalmát, ami rendszerint R310 lett. Sok, csupán egyedi példákból kiinduló általánosítások kaptak szárnyra e témában az elmúlt években, de megmondom őszintén, hogy jó pár évig egy két nm-es, Bttb sínanyagból készített próbapályán teszteltem minden beérkező modellemet és nagyon kevés modell bukott el rajta. Rendszerint az öt csatolt tengellyel épített nagygőzösök (BR52, BR44) finnyogtak az R286-on, de ezek közül akadt, ami az újabb, R310-esen is méltatlankodott. Aztán a legismertebb tesztalany, a BR01-es bizonyos szériái röhögve futottak a 286-on, míg mások rendre kiemelkedtek a 310-esen is.
De mindettől függetlenül az irány a korszerű alapanyagok felé mutat.
