Az ő állítása nem befolyásolja az enyémet, az csak a hab a tortán. :-)
Az csak a hab a fejre állított torta alján. Még egyszer: a specrel egyetlen transzformációs képletében SEM az szerepel, hogy mit látunk. Ahhoz még ferde fénykúpokat kell húzogatni.
Amúgy nem nagyon érdekelnek azok, akik a relativitáselméletet naponta többször is, sok különböző módon meg tudják cáfolni, de úgy a sok cáfolat sem egymással, sem önmagával nem konzisztens. Csak duma-duma-duma.
"A linked így kezdődik: "... a hossz megrövidülése, noha valós, mégis láthatatlan. "
Mivel az animációt nem én készítettem, ezért az ő érvei, nem az enyémek, illetve fordítva is igaz.
Ha megtudnánk figyelni a gyorsan mozgó objektumot, akkor se látnánk a kiszámított rövidülést az észlelés során.
A valóságban (helyi IR-ben) meg nem rövidül. Az ő állítása nem befolyásolja az enyémet, az csak a hab a tortán. :-)
Tehát a papíron kívül, hol észlelhető a hosszkontrakció?
Amikor azt számolod ki, hogy a Földi megfigyelő milyennek LÁTJA az űrhajó méretét,
óráját, vagy fordítva, akkor valóban megváltozik az űrhajó mérete, órája?
Nem. Csak az észlelése lesz elvileg olyan. Az animáció szerint (nem ellenőriztem) az se.
Ha az én észlelésem nem változtatja meg a (múltban, mivel a jel a múltból indult) az objektum tulajdonságait, akkor az továbbra is a saját IR-nek megfelelő tulajdonságokkal fog rendelkezni.
Se hosszkontrakció, se idődilatáció, bár ezek a torzulások különböző IR-ek esetében a mérés során észlelhetőek (lennének, ha nem igaz az animáció).
De semmi olyan következtetést nem vonhatunk le, ami az eredeti objektum tulajdonságainak megváltozására vonatkozna, mivel annak csak a leíró koordinátáit változtattuk meg.
alighanem a relativisztikus mechanikát írja le, a specrel elméletéhez illesztve, aminek kidolgozására eddig nem került sor.
Már hogyne került volna rá sor! Többek között Novobátzky Károly és Marx György csinálta meg szép általánosan. Hasonlít a newtonihoz, csak éppen minden fogalom "négyes" benne: négyessebesség, négyesgyorsulás, négyesimpulzus, négyeserő, stb.
A gyorsuló mozgások tehát, amelyek valamiféle fénysebességgel közlekedő gravitációs mező hatására történnek, nem igazán voltak tárgyalhatók eddig a specrel-ben.
Elég bonyodalmas angol nyelvű munka számomra, de alighanem a relativisztikus mechanikát írja le, a specrel elméletéhez illesztve, aminek kidolgozására eddig nem került sor. Ugyanis Einstein midőn hozzálátott ehhez, erősen eltérítette magát, és inkább az áltrelt dolgozta ki. Tehát így a specrel félkész maradt. A Newton törvények nyilvánvalóan nem illeszkednek a specrel-hez, hiszen a specrel-ben nincsenek azonosidjű hatások. A gyorsuló mozgások tehát, amelyek valamiféle fénysebességgel közlekedő gravitációs mező hatására történnek, nem igazán voltak tárgyalhatók eddig a specrel-ben.
Leírja, hogy mi van, és speciel azt is, hogy ebből mint látsz. Nem pedig a fordítottja, hogy leírja amit látunk, de azt nem, hogy hogy van.
Na, kimaradt egy szó. Helyesebben:
(A relativitáselmélet) Leírja, hogy mi van, és speciel azt is, hogy ebből mint látsz. Nem pedig a fordítottja, hogy leírja amit látunk, de azt nem, hogy hogy van.
Majd átnézem. Mindenesetre lehet ilyen transzformációkat csinálni, le lehet írni a specrel téridejében zajló dolgokat nem inerciarendszerből nézve is, csak nem hiszem, hogy egyszerűbb lenne. Inkább érdemes inerciarendszerből leírni a gyorsuló mozgást is, mint fordítva, szerintem. Integrálni a változó sebesség mentén, stb-stb. Közelebb vagyunk a kályhához, áttekinthetőbb minden, az eredmények könnyebben értelmezhetőek. De előfordulhat olyan eset, amikor a másik az egyszerűbb, végülis a newtoni fizikában is dolgoznak néha gyorsuló vonatkoztatási rendszerből.
Azt gondolom észre sem veszed, hogy össze-vissza forgolódsz azon a bizonyos lovon.
A linked így kezdődik: "... a hossz megrövidülése, noha valós, mégis láthatatlan. "
Ezek után hirtelen 180 fokos fordulatot veszel a "gondolatmenetedben", és kihozod, hogy a relativitáselmélet nem a valóságot írja le, hanem "amit látunk". Éppen fordítva van, nem veszed észre? A linked is arról szól, hogy egy dolog hogy mi-hol-mikor van, és másik dolog, hogy abból mikor-mit látunk. Azt, hogy mit látunk, azt ki kell számolni, hogy honnan-mikor indulva mikor ér hozzám a fény.
A relativitáselmélet leírja, hogy a testek hogyan mozognak, mikor-hol VANNAK. Azt, hogy te ebből mit látsz, ahhoz pedig tisztázni kell, mit jelent látni. Látni azt jelenti, hogy a téridő bizonyos pontjairól (valahonnan-valamikor indulva) a fény a szemembe jut. Messzebbről induló fényjelek később érnek a szemembe. Ha két távoli eseményről "egyszerre" indult a fény felém, akkor azt nem egyszerre fogom látni. Ez a különbség aközött, hogy mi hol van, és ebből mikor, mit látok. Pláne, ha a test mozog is hozzám képest.
Tehát azzal, hogy hoztál egy cikket, ami leírja, hogy más az ami VAN, és más az amit LÁTUNK, és speciel kihozza, hogy kontrakciót (állítólag -de nekem inkább számolnom kellene, mint színes körcikkeket nézegetni) nem látsz, abból ne hozd ki azt, hogy a relativitáselmélet amit mond az csak a látszat, mert valójában nem úgy van, mert a cikked is éppen ennek a fordítottjáról beszél.
Leírja, hogy mi van, és speciel azt is, hogy ebből mint látsz. Nem pedig a fordítottja, hogy leírja amit látunk, de azt nem, hogy hogy van. Éppen ellenkezőleg.
Gondolkodni, gondolkodni, ha már tanulni derogál. Rózsaszín láthatatlan egyszarvú.
Történetesen még nem sikerült a gyakorlatban kísérlettel igazolni, hogy egy fényközeli sebességgel száguldó laboratóriumban is ugyanakkor a fény sebessége vákuumban, mint itt a Földön.
képzeld!
mi most itt a Földön, fényközeli sebességgel száguldunk.
Ha van egy kis idotok kerlek Benneteket, hogy vessetek egy pillantast a kovetkezo levezetesre:
http://arxiv.org/pdf/physics/9907037.pdfEn ugy ertelmezem, hogy ez az orosz fizikus (A A Ketsaris) keszitett egy modelt, ami teljesen hasznalhato, amivel a gyorsulo mozgast is lehet transformalni pont ugy mind a sebesseget a specrel kereti kozott. Csakhogy a masodik oldal kozepen felallit egy axiomarendszert, ami nekem eleg meredek. Talan ez a model mar nem secrel?
Legyártatsz néhány atomórát jó közelítéssel egyformán járóra. Egy idő múltán egy részüket felviteted az űrbe. Újabb idő múltán a maradékot is felviteted az űrbe..
Nocsak, gratulálok. Végre egy hsz ami nem a bigottságot akarja ráerőltetni a hitetlenekre.
Bign 5352: szégyen, hogy ilyesmivel egyáltalán foglalkozni kell "tudományosnak" minősíthető fórumon.
fuhur 5353: Ha az észlelés alklamatlan a világ megismerésére, akkor mit javasolsz? Hogyan ismerjük meg a világot?
Senki nem mondott ilyet (szerintem). A repülőt odafönn kicsinek észleled, de senki nem akadályoz meg, hogy kiszámold a valódi hosszát. Néhány dolgot észlelned kell hozzá, pl távolságot, mások által kitalált szögfüggvényeket, esetleg más megfigyeléseket.
De azt állítani, hogy a repülőgép kisebb lett odafennt, hallatlan primitívség..
A mentőautó rendszeresen jön, és megy. Amikor megy, mélyebb a hangja, amikor jön, magasabb. A rezgések megszámlálhatók, és összehasonlítható a számuk a saját hasonló szirénám rezgéseim számával. Ha a mentőautó mindig tőlem ugyanolyan távolságra fordul közeledőből távolodóba, ezt a hang erősségéből meg tudom állapítani, akkor ezt a fordulási eseményt felhasználhatom a szinkron ellenőrzésére. Ekkor (tehát amikor a mentő legközelebbi állapotából hozzám ér a hang) hasonlíthatom össze a számlálókat. Ha a számlálók azonos különbségeket mutatnak minden ilyen ellenőrzéskor, akkor a két sziréna hangjának eltolódásai látszólagosak. Ha minden egyes összehasonlításkor egyre nagyobb a különbség, akkor a két sziréna hangja nem csupán látszólagosan, de ténylegesen is másként szól. A fény esetében pontosan ez az utóbbi helyzet áll fenn, tehát a mentő fénykürtjének számlálója lassabban jár a nyugvó megfigyelő fénykürtjének számlálójánál. Ez következik abból, hogy a fénysebesség mindenki számára ugyanakkora. Ehhez egyáltalában nem szükséges, hogy a mentő letarolja a megfigyelőt, mint azt Astrojan képzeli. Ez amúgy sem megvalósítható, mivel a Pauli-féle kizárási elv megakadályozza, hogy a megfigyelő, és a mentő azonos helyet foglaljon el a téridőben. Tehát meg kell nyugodnunk abban, hogy az események csak bizonyos, nem nulla távolságból hasonlíthatók össze.
A definíció nem befolyásolja a korábban valóságra vonatkozó kérdést.
Ha csak az észlelésekre építünk, akkor ellentmondásokhoz vezet.
A mentőautó száguld.
Aki felé közelít, az magasabbnak hallja a hangot, akitől távolodik az mélyebbnek.
Miközben valójában egy mentőautó van, s egy hangot bocsát ki. Ez a valóság.
A relatív mozgás nála is módosítja az észlelést, ezért a valóságos frekvenciától eltérőt fog észlelni a megfigyelő.
Tehát észlelés esetén mindig figyelembe kell venni, hogy milyen relatív mozgások, gyorsulások is történnek a megfigyelt és megfigyelő között és nem az észlelt jel szabja meg a megfigyelt tulajdonságát, mivel az a jel már a múltból jön, tehát nem szabhatja azt meg.
Legyen egy kozmikus rádióforrás. Ami x frekvenciával sugároz.
Ha én mint megfigyelő változtatom hozzá képest a sebességem, gyorsulásom
akkor más frekvenciájúnak fogom észlelni az "óráját".
Ha a sebességem fényhez közei sebességű lesz, esetleg a Jupiterről figyelem, akkor is mást fogok észlelni.
De ez természetesen nem jelenti, hogy a sok millió éve sugárzó óra megváltoztatta volna a járását.
Mert a valóságot nem befolyásolja az én "figyelésem", a figyelésem csak az én észlelésemet befolyásolja.
"3. Visszahozodaz órát és megnézed kiestek e a szinkronból."
Jobbat mondok - méréstechnikai szempontból kevésbé kikezdhetőt:
Legyártatsz néhány atomórát jó közelítéssel egyformán járóra. Egy idő múltán egy részüket felviteted az űrbe. Újabb idő múltán a maradékot is felviteted az űrbe,
..bizonyosan állítható, hogy a különböző helyeken levő órák nem működhetnek szinkronban.
A működés meg a látás két teljesen különböző dolog. Ha te másként látsz valamit nem jelenti azt, hogy az másként is létezik.
Legfőképpen azt nem jelenti, hogy ha ezer helyről figyelve ezerféleképpen látod ugyanazt az objektumot, akkor az ezerféleképpen működik.
1. Egymás mellé helyezed az órákat és szinkronizálod őket.
2. Most elviheted az óráid egy részét (= néhány órát) sétálni.
3. Visszahozodaz órát és megnézed kiestek e a szinkronból.
De óra legyen !!!!!!!!! Óra legyen ami számlálja a ciklusokat, ne csak egy frekvencia jeladó amit távolról figyelsz meg (lásd Chou Al "órája" amit nem hoztak vissza..)
"fénysebességről beszélünk, és nem általános távolhatás-sebességről. Ugyanis minden távolhatás ezzel a fénykúpokkal teremt kapcsolatot minden létező között."
Ez igaz, de kell-e kapcsolatot teremteni, hogy teljen az idő?
A vonalzódat merőlegesen megvilágítod egy lámpával.
Egyszerre lett fénybe az egész vonalzó, vagy meg kellett várni, míg a 0cm-től eljut a fény 0,5m-ig?
Ahogy egyesek pedzegették: mi bizonyítja, hogy az idő olyan ütemben telik, ahogy észleljük a fénysebességgel haladó jeleket?
Felvesznek egy filmet.
Megnézed, az ideje szinkronban van a tieddel.
Játszd le gyorsítva, vagy lassítva.
Ugyan azokat a képeket másképpen észleled, de ez azt is jelenti, hogy a filmen szereplőknek a valóságban másképpen telik az ideje?
Ja, hogy ez egy korábbi felvétel? :-)
Amikor a csillagászok figyelik a csillagokat az is.
Sőt minden, hiszen akár milyen távolságról figyelsz valamit. Annak a képe korábban indult. Tehát egy térben terjedő "pillanatfelvételt" észlelsz a múltból.
Ennek ellenére felmered tételezni, hogy a te észlelésed befolyásolja az eredeti óra járását.
Ha meg nem, akkor miért járna más ütemben az órája?
Ezt átgondolhatod a teáltalad elfogadott fénykúp aspektusából is.
Visszafele nem hat semmi.
Az atomok, részecskék mérete is teljesen szinkronban van az egész univerzumban.
Pedig az idődilatáció szoros kapcsolatban van a hosszkontrakcióval.
Ha az egyik eltér, akkor a másik is.
Az atomok meg ennek ellenére egyformák.
"Az euklideszi tér eszméje egy hatalmas elméleti felfedezés lenne, amely messze menő elvonatkoztatást jelentene a valóságtól."
Mit tekintünk valóságnak?
Azt, hogy a mentőautónak változó hangmagasságú a szirénája (mert így észleljük),
vagy azt, hogy állandó a hangmagassága, csak a relatív mozgás miatt torzítva jut el az észlelőhöz?
A fénynek is időre van szüksége, míg megtesz egy távolságot.
Azért mert nem ismerünk nála gyorsabbat mi alapján kötjük hozzá az óra járását?
Talán az zavar meg, hogy fénysebességről beszélünk, és nem általános távolhatás-sebességről. Ugyanis minden távolhatás ezzel a fénykúpokkal teremt kapcsolatot minden létező között. A fény csupán e távolhatás szövedéknek, a téridőnek a rezgése. Tehát a téridő nem csupán egy logikai keret, hanem az elektromágneses mező, maga, ami minden lehetséges fizikai kapcsolatot magába foglal. Amit gravitációnak nevezünk, az csupán e elektromágneses-téridő-mező torzulása, vagyis egy olyan jelenség, ami azt mutatja, hogy ez a távolhatás mégsem homogén, és izotrop, hanem azt a téridőben levő tömeg, energia eldeformálja.
2D-s síknak 2 pontját 3D-ből mennyi idő alatt tudsz összekötni egy pálcával?
Mivel elvileg egyszerre érinthető a két pont, ezért 0 idő különbséget, tehát végtelen sebességet kapunk.
Ha a fénysebességet érzékeinkkel észlelni tudnánk, akkor azt is látnánk, hogy egy vonalzó atomjai állandó mozgásban vannak, és talán eszünkbe jutna, hogy ez távolságmérésre is használható. Ahogyan a galaxisok átlagos távolságát sem használjuk mértékegységként. Az euklideszi tér eszméje egy hatalmas elméleti felfedezés lenne, amely messze menő elvonatkoztatást jelentene a valóságtól.
"Ami különlegessé teszi az az, hogy a sebessége minden inerciarendszerben azonos"
Ez elfogadható megállapítás lenne, de inercia rendszerben soha nem mérték a fénysebességet.
A Földön részben gravitáció van, másrészt forog (kering, stb,) is, tehát nem IR rendszer.
A mérések rendelkezésre álló mérések egyre pontosabbá váltak.
A legpontosabb mérést nem tudom kinek a nevéhez kötik.
"After centuries of increasingly precise measurements, in 1975 the speed of light was known to be 299792458 m/s with a measurement uncertainty of 4 parts per billion"
Ennek ellenére 1983-ban rögzítették mint univerzális konstanst 299792458m/s értéken.
Ekkor a métert is hozzá definiálták:
az a távolság, amit a fény vákuumban megtesz a másodperc 1/299 792 458-ad része alatt.
Tehát a métert meghatározza a fénysebesség és az idő.
"1967-ben hozott döntése értelmében az a meghatározás, hogy: A másodperc az alapállapotú cézium-133 atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.
1987-ben a 18. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezleten kiegészítették azzal, hogy a céziumatomnak nyugalmi állapotban kell lennie és mindenféle mágneses és elektromos zavarást ki kell szűrni. 1997-ben még egy kiegészítés történt, mely szerint a céziumatomnak nyugalomban, 0 kelvinen kell lennie a méréskor."
Ezek után joggal kérdezzük meg:
Mit értenek azon, hogy nyugalomba van?
A 0 K-t még soha nem érte el senki, mikro méretben se, nemhogy egy atom óra méretében.
Ha ezek a paraméterek nem biztosíthatóak, akkor hogyan jár az atomóra?
Mivel a fénysebességnek csak közelítőleg annyi az értéke, mint amit meghatároztak,
viszont meghatározza a távolságot (métert), jelenleg mérhető-e 299792458m/s-tól eltérő érték?
