van valami ilyen elméleti kérdés, hogy mennyi Anglia kerülete.
indul atlasz és vonalzótól odáig, hogy a tengerparton a kavicsot körbemérje-e.
mivel itt természetjárásról beszélünk úgy gondolom 2-3% hiba bőven belefér az ilyentén számolgatásokba - de hogy vegyük komolyan pl. egy teljesítménytúra hosszát legyen ez max 1% és senki sem fog hőbörögni jobban, mintha a frissítési ponton túl vastagon/vékonyan kennék a zsíroskenyeret.
még szerencse, hogy egy (durván) százas túrát kaptál elő így könnyű látni, hogy a vetületi huncutságok miatti párszáz méter differencia 1%-on belül van. így szerintem nem lényeges hány töréspontból és lejtőből számolja ki bármelyik rendszer a tényleges hosszt, pláne hogy nem a hossztartó meridiánon nyílegyenes vonalban halad a túra. magában a számítások bemenő adataiban (GPS, nyomvonal, magaságadatok) van egy olyan fajta pontatlanság, ami hozza magával, hogy nem lehet a végtelenségig csiszolni az eredményt.
A vízszintes és a ferde távolság problémája a GIS / GPS-rendszerrel támogatott természetjárásban
(Felsőgeodéziai és vetülettani eszmefuttatás...)
A megtett / rajzolt / digitalizált távolság előírt pontosságú meghatározása nem is olyan egyszerű feladat.
A derékszögű háromszögben érvényes koszinusztétel átrendezésével kiszámoltam a következőt:
A lejtővonal hossza = a lejtőalap hossza / a lejtőszög koszinusza, fokban. Tehát a ferde távolsaág = vízszintes távolság / a lejtőszög koszinusza, fokban.
A vízszintes távolságot egységnek tekintve a szorzóra a következő értékek jönnek ki:
10 fokos lejtőszögnél: 1,0154 = 1,5 %.
20 fokos lejtőszögnél: 1,0642 = 6,4 %.
30 fokos jeltőszögnél: 1,1547 = 15,5 %.
40 fokos lejtőszögnél: 1,3054 = 30,5 %.
50 fokos lejtőszögnél: 1,5557 = 55,6 %.
Ezek az értékek az egyenes lejtőre vonatkoznak. Tehát, ha egy túra útvonalára szeretnénk alkalmazni, akkor az útvonalat fel kell bontani egyenletes emelkedésű / lejtésű szakaszokra. Mindegyikre egyenként ki kell számolni a fent említett százalékos értékekkel beszorzott megfelelő hosszúság értékeket. Ezeket összeadva megkapjuk a túra teljes hosszát, a ferde távolságok figyelembevételével. Belátható, hogy ez nem egy egyszerű feladat. A lejtőszög meghatározássa tangenstétellel lehetséges a két végpont távolságából és magasságkülönbségéből, aztán erre kell alkalmazni a koszinusztétel átrendezését. Ha majd egyszer lesz hozzá kedvem, megírom az Excel függvényeket vagy Delphi-ben összeütök valami programot.
A másik probléma, hogy nem tudjuk, hogy a vízszintes távolság (x,y szempontból) mennyire valós! Arra gondolok, hogy hosszrövidülés vagy éppen hossznövekedés lép-e fel a digitalizálási alapanyagként használt forrásban. A póbaútvonalat is a Google Earth képei alapján toltam le / rajzoltam meg, ha úgy tetszik. Földgömbre két vetületet szoktak ráhajtani: Plate carrée (Transzverzális Néygzetes hengervetület) illetve UTM (Universal Transverse Mercator; Általános Transzverzális Mercator vetület). A Földet 3 vagy 6 fokos zónákra osztják. Az UTM 33-as és 34-es 6 fokos zónája tartalmazza Magyarországot (15 és 21 fokos, keleti hosszúságú Középmeridiánnal). A kettő közötti határ a keleti hosszúság 18 fokán futó Meridián. Az UTM vetületeknél a Középmeridiántól kelet illetve nyugat felé számítva az 1 fok 37 szögperc 15 szögmásodpercnyire lévő két Meridián torzulásmentes, hossztartó. Ezektől a Meridiánoktól befelé a hossztorzulási értékek 1-nél kisebbek (a távolságok a valósnál rövidebbek), kifelé pedig 1-nél nagyobbak (a távolságok a valósnál hosszabbak). Ezek az értékpárok a 33-as zónában 14 fok 22 szögperc 45 szögmásodperc és 16 fok 37 szögperc 15 szögmásodperc, a 34-es zónában 19 fok 22 szögperc 45 szögmásodperc és 22 fok 37 szögperc 15 szögmásodperc.A Google Earth-ben az UTM vetülettel közelítik a valóságot. Ezek alapján pl. Budapest környékén a Google Earth képen rajzolt / lévő vektoros vonalak valamivel hosszabbak a valósnál. Persze a későbbi feldolgozás során a 18 fokos meridiánt átlépő állományok esetében - ha UTM-ben akarjuk kezelni az útvonalat - zónát kell választani, amely miatt a másik zónába eső darab más hossztorzulási viszonyokkal fog rendelkezni (ezek nagyon kicsi, 1-hez közeli értékek).
Ez a GPSies oldala. Próbából feltoltam a K100 próba nyomvonalát. Távolság (hossz) a Google Earth és a Global Mapper (vetületkonvertáló) szerint: 98 218 méter
Távolság (hossz) a GPSies szerint: 98 040 méter
Távolság (hossz) a magassági adatok figyelembevételével a GPSies szerint: 98 423 méter (Távolság újraszámítása magasságadatokkal nevű gomb).
Látható, hogy a GPSies szerinti távolság (amely kb. 180 méterrel rövidebb a Google Earth adatánál) csak 383 méterrel tér el a magassági adatok figyelembevételével készült adattól (kb. 0,35 %)! Kérdés, hogy ezt mi alapján számolja ki, mert így a lejtővonal átlagos meredekségére csak kb. 2 fok jön ki. Persze egyenlőtlenül eloszló meredekségekből nagyon nehéz átlagot számolni, ez az érték egyelőre nem sokat mond (Ha sok a 0 fok, tehát a terep vízszintes, akkor az eliminálja a rövid, rövidebb meredek szakaszokat).
Más jelkulcsi kategóriaként kerültek vissza a rendszerbe a korábban attribútumhibák miatt "levett" Felmérendő turistautak. Ezt így kell, mert most már elsőre látszik, hogy mi a helyzet a Felmért / Felmérendő turistautak helyét / mennyiségét / arányát illetően! A grafikai elkülönítés nagyban segíti a Felhasználót, hogy hol keressen és egyelőre hol ne keressen Felmért TTR turistautat.
Egyelőre tárgytalan a további elemzés / érvelés / vita, mert amit nagy lendülettel a hét végén felraktak ("a Gerecsétől a Bükkig tartó gráf" - gyakorlatilag ez az egész "felmérendő út" kategóriába tartozik a Budai- Pilis-, a Visegrádi-hegység és a Kék Kör kivételével) attribútumhibára hivatkozva a mai napon (2014. augusztus 19.) leszedték.
Nem is tettem volna szóvá a dolgot, hogy ha nem jelennek meg régi jelzett turistautak ugyanolyan jelkulcsi grafikával, mint az "élő" jelzések. Ez két különböző kategória. Ugyanez vonatkozik a "felmért" és a "felmérendő" útkategóriákra is.
Ha rákattintasz, látod, hogy az "felmérendő" turistaút, tehát senki nem állította, hogy fel van mérve, látszik is, hogy egyenes vonallal van megrajzolva, ideiglenesen.
Ez csak egy újabb példa a rengeteg adathiba közül melyekből több száz, de könnyen lehet, hogy ezernél is több van! Ezek kijavítására kiváncsi leszek!
A kékkel áthúzott szakaszon már jó ideje nem megy Piros és Sárga Sáv turistajelzés (A GERECSE 50 is elkerüli ezt a vadvédelmi kerítéssel elzárt szakaszt. Vagy az is lehet, hogy az MTSZ és a TTRMap - az ötletem alapján - elkezdte felrakni a régi, megszűnt turistautakat :-))))) Az is érdekes kérdés, hogyan mérték fel pl. ezt az elzárt útszakaszt?
Mindig csak a hiteles, hivatalos, TTRMap-en szereplő úton... :-))))
Ja, és néhány helyen a szintvonalérték-számok talpa NEM a lejtés irányába, hanem a magasabb térszín felé mutat (ez persze az OSM CycleMap következménye).
Látszik rajta, hogy jó kezdeményezés, de még gyerekcipőben jár.
Az Openmaps-os vagy Tuhus térképet egyenlőre nem cserélném le erre.
Az első installálás utáni tapasztalatok után amit láttam nagyon biztató azonban.
Nagyon jól beállítható kellemes kezelőfelület. Rögzíteni is lehet az útvonalat, kedvenceket jelölni, útvonal ajánló van benne.
kb. 30 MB-ot szed le térkép betöltése gyanánt, nem tudom, hogy a térkép fizikailag ilyenkor teljesen letöltődik vagy online adatbázisból dolgozik még ez után is, ez kritikus kérdés lehet, a 3G miatt. Túrázás közben nem biztos, hogy találunk olyan helyet ahol a térkép be tud töltődni.
Majd csinálok vele egy tesztmérést, hogy a táv és szintadatokat hogyan rögzíti és mennyit fogyaszt.
nem hiszem, hogy az lenne az irány, hogy beállnának OSM-et szerkeszteni a TTR kialakításával megbízott térinformatikai cég munkatársai. ez egy szükséges rossz, hogy most ott is látszódik az OSM-es nyomvonal, ahol már megvan a saját felmérésük. az OSM-es nyomvonal felejtőssé válik, mihelyst meglesz (közel) a teljes úthálózat felmérése. mondjuk ekkor is bután néz majd ki, hogy az OSM szerint adott helyen megy egy földút, aszfaltút, a TTR-es nyomvonal, pedig nem illeszkedik mindig ezekre ott ahol kellene.
A ttr sajnos úgy tűnik, egyelőre az alaptérképet nem pontosítja, így a jelzés sokszor máshol megy, mint az alatta lévő út. Reméljük, az alaptérképet is a felmérés után húzzák, és ekkor valóban közösségi lesz a projekt.
Rendesen bugos még, vagy a megjelenítő, vagy az adatbázisa. Tetszőlegesen kiválasztott tájegységben találok simán háromfelé ágazó kék jelzést. :) Azért lesz belőle valami, az látszik.
az igényes szintvonalas megjelenítés erősen kézimunka igényes, szemben a mai automatizált generálással - igaz egyszer kellene jól megcsinálni.
pl. más szintvonalköz szükséges magashegységben, középhegységen sík terepen.
én azt gondolnám a nagy aránynál (ahol már zavaró lehet a sok szintvonal és a fedettség színezése nem ad túl sok információt) lehet hasznos a rétegszínezés és a domborzatárnyékolás. közepesnél szintvonal+domborzatárnyékolás, kicsinél meg számozás+szintvonal.
elektronikus megjelenítésnél még a display mérete is befolyásoló tényező.
Igen, a TTR szintvonalas domborzatábrázolást (amely nem azonos magával a digitális domborzatmodellel, hanem annak csak egy - ha úgy tetszik - kimenete / származtatott terméke) együtt "kapja" az OSM OpenCycleMap-el.
A térképészetben léteznek szabályok a domborzatábrázolásra, melyet a térinformatikában is használni kell(ene):
- Nagy és nagyobb közepes méretarányokban a szintvonalas domborzatábrázolással (szintvonal: izohipsza) nagyon jól ábrázolható / modellezhető a terep. Ez kombinálható az ún. domborzatárnyékolással (summer), a jobb plasztikai hatás elérése végett.
- Kisebb közepes és kis méretarányokban inkább a rétegszínezés (színfokozatos domborzatábrázolás, hipszometria) az elterjedtebb ábrázolási módszer. Ezeket alkalmazzák általában az iskolai atlaszokban, földrajzi térképeken. Ez a módszer is kombinálható a domborzatárnyékolással.
- Kis méretarányokban a domborzatárnyékolás (summer) és a magassági számos (kótás) domborzatábrázolás az elterjedt. Magassági szám mindhárom módszerrel kombinálható és szükség is van rá, a pontos magassági adatok megjelenítése miatt (hegycsúcsok stb.)
A szintvonalas domborzatábrázolásra - úgy mint az összes többire - is vannak szinte kötelezően betartandó ábrázolási szabályok, melyek a "kézi" szintvonal rajzolásnál azonnal alkalmazhatók. Az automatikus szintvonalrajz előállítása esetében e szabályok által előírtakat utólag kell (!) alkalmazni a generált szintvonalrajzra. Ez utóbbi elég nagy munka, ezért sem látszik semmi nyoma a mostani rendszerekben.
ha jól értem a TTR az OSM-et a szintvonalakkal együtt berakta háttérbe tapétának, az aktív része (útvonalinfó, tervezés) pedig csak a saját felmért nyomvonalain működik. így több látszik, mint ami tulajdonképpen használható egy képernyőn megjelenített papírtérképhez képest.
ha sok felmérésük lesz akkor a turistautas OSM helyett jobban fog mutatni egy sima háttér.
na ezt majd tesztelem. bár azt nem tudom a gyerekek tabletjeiben van-e GPS.
korábban volt róla szó, hogy valamilyen módon közöségi irányba mozdul el a TTR is a központi információs oldali szemléletből. azt hittem ez ennek a része.
De: összevetve a két szintvonalas domborzatábrázolást jól látszik, hogy "töréspontra" megegyeznek és a magassági számok is ugyanott vannak a TTR-ben, mint az OSM-ben. Nem tartom valószínűnek, hogy a TTR SRTM-ből újra legenerálta volna a szintvonalrajzot. Miért is tette volna, hiszen az OSM-ből - adatként - az OSM OpenCycleMap-el együtt átveszi.
Csak arra szerettem volna utalni, hogy az SRTM hibáit mindenki hordozza magával tovább és tovább, akkor is, ha simít rajta valamit.
"Nem tudom, hogy néztétek-e de én pl. kevesebb jelzés látok a térképen a tuhu-hoz képest."
Egy jó darabig még kevesebbet is Fogsz látni: a Tuhu tizenvalahány év alatt építette ki a jelenlegi adatbázisát / a látható adatmennyiséget. A TTRMap idán májusban indult és saját maga mérte / méri fel az utakat.
"A térkép megjelenítésénél én hiányolom a szintek jelölését."
Az Általad említett alkalmazásba vagy nem került bele a szintvonalas domborzatábrázolás (amelyet egyébként az OSM-ből szed és ugyanúgy hibák terhelik, mint a Tuhu domborzati alapját is képező SRTM domborzatmodellt) vagy opcionálisan kapcsolható és nincs bekapcsolva.
"Persze friss fejlesztés, de mi a vélemény Térképész szemmel?"
Nincs okostelefonom, gyakorlati használatról nincsenek tapasztalataim. A Google Play képernyőlépei alapján azonban a menetidő és szintadaok eléégé aggályosak (ezen adatok - természetesen - megegyeznek a webes változattal - TTRMap): pl. a Hűvösvölgy - Rozália téglagyár 14,2 km-es szakaszára 3 órát ad és "Könnyű" kategóriába sorolja ezt a Kéktúra szakaszt. Meggyőződésem szerint, a közel 5 km/h átlagsebesség semmilyen körülmények között nem minősíthető könnyűnek! További kérdés: menetirányban 384 m szintemelkedést jelez, amely még el is fogadható. Ám ellenirányban a szintemelkedés 992 m, amely biztosan rossz adat. A Rozália téglagyártól a Hármashatár-hegyen, a Fenyőgyöngyén és a Határ-nyergen át vezető útvonalon biztosan nem kell 992 méter szintkülönséget legyőzni! Egyébként is alapszabály a szintszámításnál, hogy ellenirányban csak annyival kevesebb / több a szintemelkedés, mint amennyivel a végpont alacsonyabban / magasabban fekszik a kezdőpontnál, hiszen visszafelé is ugyanazokat a hegyeket kell megmászni / ugyanazokba a völgyekbe kell leereszkedni, mint odafelé. Jelen esetben: Hűvösvölgy tengerszint feletti magassága kb. 220 méter, a Rozália téglagyáré - az egyszerűbb számolás miatt - kb. 120 méter. Ebből az következik, hogy a két irány szintemelkedés-különbsége maximum 100 méter lehet!
"Más adatbázist használ?"
Igen, mint efemm is említette, saját adatbázist épít OSM alaptérképre.
"Miért nem használja fel a tuhu-nak a eddigi rendszerét?"
A TTRMAP alaptérképnek az OSM nyílt licence-es térképi anyagát használja. A TUHU licence zárt, és nem tudott korábban megegyezni róla az MTSZ és az MGKE, így a TUHU továbbra is csak egyéni felhasználásra elérhető.
Egy újabb Térkép került fel a TTRmAPP. Nem tudom, hogy néztétek-e de én pl. kevesebb jelzés látok a térképen a tuhu-hoz képest. A térkép megjelenítésénél én hiányolom a szintek jelölését. Persze friss fejlesztés, de mi a vélemény Térképész szemmel? Más adatbázist használ? Miért nem használja fel a tuhu-nak a eddigi rendszerét?
