Khmm.. a ház a'sszem 63-as építésű volt. 6-7 éve vettük meg, akkorra már új fa ablakok voltak benne. A tetőteret én varázsoltam rá, a régi bejárati ajtó lett újra (tömítettebbre) cserélve.
A kandallót is én raktam be. Légfűtéses, becsövezett helyiségekkel. Külső levegős.
A tetőtér-kandalló projekt előtt 70 % páratartalom felett is mértem. Hőhidas sarkok - koszorú pár részén páraküszöb alá hűlt a fal (B30-as+vakolat+kőpor) felszíne, természetesen bepenészedett pár folton.
Építés után (10 cm grafitos EPS) sehol nem penészedik. Ugyanott stabil, kicsivel 50 % feletti a légnedvesség.
Szellőztető nincs. Légcsere szellőztetéskor, nyílászárók résein, páraelszívó gravitációs zsalus kürtőjén, WC és fürdő zárható szellőzőjén keresztül.
gondolom, ez egy viszonylag "friss" ház lehetett... addigra száradtak ki a falak rendesen (kell vagy 2 év hozzá, bár ezt nem szokták elhinni, de simán).
de ők a 7 éves házat szigetelték le, utána lett dunsztos.
Én nem a tiédről beszéltem ,hanem ismerem az általánosságokat, mert én is megnéztem ezeket építkezés előtt. Tehát én nem támadlak téged -miért is tenném -pusztán felháborít ami az építőiparban megy, és aminek a normális ember általában megissza a levét. Láttam már ilyet, de köszi!
Nézd, zárjuk le annyival, hogy neked a tégla tetszik, nekem a fa - ízlések és pofonok.
Az alábbi infókat még elmondom, csak azért hogy ne hülyeséget tároljon le az internet :-)
A gerendaházat (a kivitelezőnk legalábbis) minimum 12x18cm-es (pontosabban 20, csak a nutolást nem számolják bele) gerendából építik a falat. A mi 140nm-es házunk (a tetőszerkezettel) másfél kamion volt, azaz ~35 tonna. (ha akarod, kiszámolom pontosan a faanyagot m3-re) Hazai fatelepen ennek az ára minőségtől függően 160-220e/m3. (1m3 műszárított faanyag durván 600kg -> 35 tonna durván 60m3)
a 60m3 ára átlagáron 11.5milla - ez már persze a nettó anyagár, azaz a beépítésre kerülő tömeg.
Természetesen van szabási, feldolgozási veszteség - nyilván a gyártó kifizeti azt az anyagot amit a nútoló gép levág, etc.
Egy ház elkészítési ideje 2-4 hét (mármint ennyi idő alatt készül el a gyárban a precíziós esztergapadon), majd elhozzák az ország másik felére, ahol összerakják.
3-4 ember itt is dolgozik vele pár hetet amíg beköltözhetsz. Szerintem a kivitelező nem keresi halálra magát vele, van durván 20-30% árrése, és nem kevés kockázata.
(képzeld, mi van akkor, ha kifizetted a ház felét előre, majd a másik felét nem tudod kifizetni? elvinni már nem fogja máshová...)
Ezeknek a házaknak minimális méretváltozása van. Az EOTA engedély szerint emlékeim szerint max 0.5cm méterenként, nálunk a ház két végén kb negyed fordulatot kellett állítani a teraszon lévő csavaroknál.
Szóval mielőtt hazugságot, átba**ást kiáltasz, ezt vedd figyelembe kérlek!
Nézd! Nekem 38-as pht falam van. Kíváncsi voltam valamire, ezért mikor még nem volt rajta a tető, elkezdtem slaggal locsolni bent a téglafalnak mintegy 10 nm-ét. Hát az döbbenet volt. Félóra locsolás után még mindig csak itta, és itta befele a vizet. Alul csak az folyt le, amit abban a mp-ben épp nem tudott beszívni. Döbbenetes mértékű volt a téglafal víz-pufferelését így látni, pláne, hogy magam próbáltam ki! És ez csak 10 nm volt, ellenben válaszfalakkal együtt van 200 nm-em! Állítom neked - ne hidd el - hogy simán bele tudnék vinni 1 tonna vizet úgy, hogy még mindig csak inná befelé!
Nem tudom a számokat, nem is érdekelnek, a fele kamu. Egy tény: a téglafal brutális mennyiségű párát képes elnyelni és akár visszaadni a lakótér felé szárazabb napokon! Nem kell, hogy átjusson a falon, az úgyis egy lassú folyamat. Elég ha tárolja és visszaadja! Én soha másból nem építkeznék , csak téglából. Egyszerűen tökéletesen szabályozza a lakótér páráját és a hőmérsékletét is télen és nyáron - gép nélkül!
De mindegy, nem akarlak meggyőzni semmiről, csak azt akartam jelezni az elején, hogy a gerenda az bizony könnyűszerkezet, főleg az "átbaszósabb" formában, amikor gyakorlatilag imitáció, mert egy vastagabb deszkafalnak felel meg! 10x10 cm-es fadarabot adnak el gerendának manapság. Ez a röhej kategóriája....nem a gerendáé!
És ezzel rákényszerítenek mindenféle kiegészítő trükkre, mindenféle fóliákra meg rétegrendekre. Ahelyett, hogy gerendát adnának! Hány m3 fa van egy gerendaház falazatában?! Várjál kiszámolom....egy 10x10-es ház 3 m magas falazata 25 cm vastag gerendából az 30 m3 faanyag, némi oromfal, de az már deszka, mondjuk legyen 32 m3. Egy m3 jó minőségű faanyag legyen 100 ezer ft - de nincs annyi. Akkor 3.2 millió ft a 100 nm-es ház faanyaga! Mi a francot csinálnak vele, hogy a végén a 3.2 milliós faanyagot 35 millióért adják el???? És akkor a fogadó szintet még készítsd el te.....Érdekes, hogy egy őrségi boronafalas háznál a faanyagot még nem kellett 3-ba vágni és összeragasztani, hogy ne vetemedjen és "kontrollált repedésképződést" sem kellett rajta produkálni. De egy erdélyi faház dettó! Egyszerűen az van - és ezt az egész építőiparban látom - hogy legális lett a hazugság, marketingnek hívják és az embereket meg átb@sszák! Olyan ez a szó mint a lobbizás. Mi a lobbizás? Maffiázás! Mi a marketing? Hazugság!
Ez a para ateresztes. De ott van meg a para(viz) tarolas, puffereles is.
Az 5 liter napi para amit emlitesz az egy 100m2-es lakas 100m2 plafon+200m2 falfeluleten mar csak 17g/m2.
Ha a fal belso 5cm-e vesz csak reszt a parapufferelesben, es a vakolat/tegla atlagos suruseget 1500kg/m3-nek veszed, akkor ez a 17g/m2 viz 0.023tomeg% nedvessegtartalmat jelent. Tehat a feluletek 30 napon at kepesek napi 5 liter vizet abszorbealni, es ekozben a nedvessegtartalmuk csak 0.7%-al no meg.
A belso parahaztartasban a fal puffer szerepe igenis nagyon jelentos. Es nem mindegy hogy ez a sok szaz m2 mibol van es mivel van burkolva/festve.
- Páradiffúziós ellenállási szám mértékegység nélküli együttható, jele: μ A μ érték egy viszony-szám, ami egy adott vastagságú levegőben áramló pára sebességét - aminek értéke 1 - viszonyítja az ugyanolyan vastagságú egyéb anyagban mérhető pára átjutási sebességéhez.
Az anyag páraáteresztésére jellemző együttható, EPS esetén jellemzően 20 és 100-as tartományban.
Az sd érték jellemzi egy adott anyag, 1 m levegő páravezető képességéhez viszonyított mutatóját. sd = μ•d (m), ahol „d” a vizsgált anyag vastagsága m-ben.
A legelterjedtebb homlokzati EPS μ értéke ~30, 10 cm-es vastagság esetén az sd = 3,00 m A páradiffúziós ellenállási szám pedig egy olyan viszonyszám, amely a levegő és az adott anyag páradiffúziós tényezőinek a hányadosa. Minél nagyobb ez a szám, annál kevésbé ereszti át a párát.
Néhány példa a falszerkezetek és szigetelő anyagok μ értékeiből: Magyarországon használt építő anyagok, falszerkezetek páraáteresztése :
A falakon keresztül mindössze 1-3 % pára diffundál át, és a kilépő nedvesség legtöbb része szellőztetéskor távozik. A falszerkezet és a választott szigetelőanyag μ értéke megegyező legyen.
Meglepő, de egy négyfős háztartás esetében körülbelül napi öt liter vízgőz kerül a levegőbe, ami a főzésből, fürdésből, mosásból adódik. Továbbá nem elhanyagolható tényező az emberi szervezet páraleadása sem. Az emberi légzés során is egy-két liter vízgőz kerül naponta a ház légterébe. Ezt a párát nem szabad bezárni a lakótérbe, hanem gondoskodni kell az elvezetéséről!
Alapvetően kétféle irányban tud távozni a lakótérből a pára. Vagy rendszeres szellőztetéssel, vagy olyan épületszerkezeten keresztül, ami képes átereszteni a lakótér felől érkező párát a külvilág felé.
A cellulóz alapú szigetelőanyag tudja kezelni a levegő páratartalmát, fel tudja venni és le tudja adni anélkül, hogy a szigetelőképessége csökkenne! Így lehetséges olyan rétegrendek kialakítása párafékező éspáraáteresztő fóliák segítségével, akár födém, akár tetősík vagy könnyűszerkezetes fal esetén, ami átereszti a párát a lakótér felől a külvilág felé. Ez a páraáteresztő képesség a lakótér felől nézve kifelé egyre nagyobb kell, hogy legyen!
A cellulóz alapú, ökohőszigetelő rendszerrel olyan páraáteresztő rétegrendek alakíthatók ki, amelyek biztosítják a komfortos klímát a lakótérben, megőrizve a nagyon jó hőszigetelő képességet!
Persze lehet, hogy ez mind marketing bullshit, és a tégla a király. Ha jól számolom akkor 30cm tömör fa esetén ~48 lesz az érték, amíg 30cm tégla esetén 300, valamint 15cm perforált polisztirol esetén tovébbi 150. ez pont 10x akkor mint fa esetén. Erre a szigetelésre pedig még jön vakolás is...
Lehet, hogy mostanában a jobb készházépítők ezért választják inkább a fagyapot táblát a polisztirol helyett.
"A hőszigetelések 99 százaléka NEM párazáró: a hungarocell kb ugyanolyan páraáteresztésű, mint a tégla, a kőzetgyapot meg harmincszor jobb a téglánál, tehát a téglafal páraáteresztését egyik sem korlátozza."
Kedves Mekk Mester!
És a ragasztó, és a szinezőanyagok? Azok milyen páraáteresztőek?
Ismerőseim akik szigeteltek elég egyöntetűen állítják, hogy ugyanazon ablakok mellett, ugyanazon szokások mellett, amikor felkerült a szigetelés, érezhető dunszt keletkezett és érezhetően leromlott a levegő minőség!
Én is éreztem ilyet!
Szóval elmélet ide, elmélet oda, bizony szarabb lesz mindenhogy a levegő minőség, és az épület szellőztetőért kiállt!
"hanem egy évszakban szép lassan telítődik, majd a következő évszakban szépen lassan engedi ki magából."
Az óránként 2 deci víz szükséglet az az egész téli fűtési szezonra vetítve közel 1000 liter (egy köbméter) víz. Attól tatok, hogy egy rönkház faanyaga nem tud ennyit bespájzolni a nyár végére,
csak ha a végén rásegítesz egy kerti locsolót a nappali közepére állítva :)
de akkor meg pár hét alatt fogja kiadni magából és nem jövő év májusig szépen elosztva.
"Lélegző fal: házépítésből élő szaki mondta, h elvileg megoldható lenne nem teljesen párazáró szigetelés téglafal esetén is - de még nem hallott olyanról, akinek sikerült..."
A hőszigetelések 99 százaléka NEM párazáró: a hungarocell kb ugyanolyan páraáteresztésű, mint a tégla, a kőzetgyapot meg harmincszor jobb a téglánál, tehát a téglafal páraáteresztését egyik sem korlátozza.
....szóval azzal a szakival én nem csináltatnék semmit ;)
"Szükségtelen az ablakot is lecserélni? ezt nem értem...."
Az ablakcsere költsége a nem túl magas energia-megtakarítás miatt csak igen sokára térül meg (olykor csak 20-30 év múlva hozza az első forint hasznot) a tömítettség pedig régi ablakoknál is olcsón orvosolható.
Tehát akinek nem teljesen rosszak (vagy baromi rondák) a meglévő ablakai, az kétszer is gondolja meg, mielőtt bedől egy ablakkereskedő parasztvakító dumájának.
én mondjuk el tudom képzelni, hogy a fa nem páros óra alatt szívja be a nedvességet, és páratlanban adja vissza (mint egy fűtési rendszer), hanem egy évszakban szép lassan telítődik, majd a következő évszakban szépen lassan engedi ki magából.
Nyilván friss levegő érdekében mind tégla, mind gerendaházban KELL szellőztetni. A cserépkályha frisslevegő ellátása miatt úgyis kell nyitott ablak, nem? :-)
Egyébként mindössze azt akartam mondani, hogy a szigetelt téglaházból a falon nem megy ki a levegő, csak a nyílászárón (ill. szellőztető rendszeren) - viszont a gerendaház esetén nem egészen van így.
Lélegző fal: házépítésből élő szaki mondta, h elvileg megoldható lenne nem teljesen párazáró szigetelés téglafal esetén is - de még nem hallott olyanról, akinek sikerült...
"A penész azért szokott megjelenni, mert a hőszigeteléssel egyidőben az ablakokat is le szokás cseréni (többnyire szükségtelenül) és az új, jól tömítő ablakok miatt lesz annyira rossz a lakás szellőzése + olyan magas a páratartalom, amit szeret a penész."
Szükségtelen az ablakot is lecserélni? ezt nem értem.... Mindenesetre leginkább az ablaknál vérzik el a történet, mert minden frankón szigetel (párazár) és az ablaknál eddig el tudott távozni a pára, mostmeg nem tud. Sőt, nagyon sok helyen nem is a falat kezdik szigetelni, hanem az ablakot cserélni.
"A Delta Luxx párafékező fóliát elsősorban cellulózrost hőszigetelések belső oldali védelméhez ajánljuk"
A méretezési hibával egyetértek. Nálunk komoly tervező tervezte a fűtést, és azt mondta, h radiátor is kell a padlófűtés mellé (nyilván a cserépkályhát nem tervezte bele a fűtésrendszerbe). A radiátor annyira kellett, hogy a padlófűtés soha nem ment egy nap 8 óránál többet (-15C-ban 38fokos előremenővel)
Hát, ezt viszont meg kell cáfoljam. Jó a példád, de nem úgy. Jelen esetben a vízzel teli ajtó egy szép takaros felhőrétegnek felel meg. Ha kimész tehát 21-én 10:51-kor és felhős az ég nem lesz annyira meleged.
Csak arra akartam célozni, hogy a többség könnyűszerkezetesnek tekinthető lévén a szerkezet könnyű :-).
Egyébként milyen szigetelés van benne? Kőzetgyapot? Mert a többségnél az van, ahol két gerenda közt van. Ott pedig nem párafékező, hanem párazáró fóliát használnak, mert a kőzetgyapotba egy csepp víz sem juthat! Párafékező fóliát tetőterekben és a cserépoldalon használnak.
De nem leszek többé off, csak azért tettem, mert a kandalló-kályha kérdés nem választható külön a háztól. A ház paramétereit még mindig sokan - és ez főleg tervezői hiba - nem veszik tudomásul. Feltesznek 20-30 cm hőszigetelést és a 4 kw hőigényre meg "ökölszabály" alapon bevágnak a házba egy 200-as kéményt! Aztán a drága építkező csak kapkodja a fejét, hogy egyik készülék se lesz jó, és nem érti.
"A faszerkezet úgy szabályozza a párát, hogy a fa bizonyos szintig képes nedvességet beszívni és leadni. Ha túl sok pára van, akkor felvesz - és leadja amikor kevesebb van."
Én készséggel elhiszem, hogy ha a nappaliban páros órákban túl magas lenne as páratartalom, páratlan órákban meg túl alacsony, azt ki tudná egyenlíteni a fa. Na de ilyen a való életben szinte soha nem fordul elő: a legtöbbször napokig/hetekig/hónapokig van probléma a túl magas/alacsony páraszinttel, azon meg a fa nem segít a világon semmit. Tehát a fa csodálatos páraszabályozó hatását nem tudjuk kihasználni, ezért inkább ne emlegessük ezt, mint a rönkházak egyik nagy előnyét, mert ilyen előny nem létezik.
Persze ha télen egy darabig nem szellőztetünk rendesen egy rönkházban (tehát egészségtelen levegőt szívunk), akkor el lehet érni olyan durván magas páratartalmat, amiből a fa el tud raktározni annyi vizet, amivel egy darabig lehet utána akár egészséges (és optimális páratartalmú) levegőnk is, de nem jó ötlet egészségtelen levegőt szívni csak azért, hogy néha élvezhessük a fa páraszabályozó képességét ;)
"valamint nincsen "dunszt"hatás. "
Ez a dunszt hatás is az egyik elterjedt téveszme. A hőszigetelés által létrehozott dunszt hatás nem létezik, csak rosszul szellőző épület létezik. A "dunszt" téveszme alapja az, hogy a házak a falon keresztül szellőznek ("lélegző fal" mese), ez az egyik kiirthatatlan, szájról-szájra terjedő butaság.
"Valamint nem "süt" a falból a hideg télen,"
A hideg fal valóban kellemetlen (hősugárzási hőveszteség), ez a hőszigetelés után megszűnik bármilyen fal esetén, mert utána a fal felülete kevésbé lesz hideg.
"a hőszigetelés teljesen párazáróra sikeredett és ettől lesz penészes a lakás."
Ez is egy tévhit. A lakásokból a pára 97-99 százaléka NEM a falakon át, hanem a szellőzőlevegővel távozik, tehát ha a falakat egyik napról a másikra tökéletes párazárással burkolnánk, akkor is csak maximum 3%-al lenne magasabb a belső páratartalom.
A penész azért szokott megjelenni, mert a hőszigeteléssel egyidőben az ablakokat is le szokás cseréni (többnyire szükségtelenül) és az új, jól tömítő ablakok miatt lesz annyira rossz a lakás szellőzése + olyan magas a páratartalom, amit szeret a penész.
Olyan butaság ez, mintha felvennénk egy kabátot (hőszigetelés) és a fejünkre húznánk egy zacskót (jól tömítő ablakok), majd amikor nem kapunk levegőt (nincs szellőzés a lakásban -> pára -> penész), akkor megállapítanánk, hogy egész biztosan a kabát az oka ;)
Nézd, ez ugyan erősen offtopic, de mi kb 1 évig kerestük a kivitelezőt, ezalatt bejártuk az országot és sok elkészült és építés alatt lévő házat is megnéztünk.
alapvetően a következőket láttuk:
- gerendavázas gerendaborítású ház (pl Rantasalmi, Honka amik Finnországban készült, itthon összerakott házak)
- szigetelt gerendaház, a gerenda adja a tartást (nem mint előbb) és belülről van természetes szigetelés (cellulóz, fagyapot)
- boronafalas gerendaház (két réteg gerenda között fenti szigetelés)
Mi azért választottuk a 12-15-3-2 cm rétegrendet (gerenda,szigetelés,légrés,lambéria) mert árban sokkal jobban kijött mind a 21cm gerenda, de jobban szigetel. Az lehet, h a párafékező (nem záró!) papír (nem fólia) némileg fékezi a párát, de technikailag ez a kapható legjobb megoldás. Én inkább aggódnék a rétegragasztott gerenda párazárása miatt mint a rétegrend többi eleméért...
A 30cm rétegragasztott gerendából épült ház ára szerintem simán 350 000Ft/nm felett várható (szerkezetkészen) erre szerintem itthon elvétve van kereslet. Bár hallottam olyat is, h vörösfenyőből rendeltek házat...
ps: a kivitelezőnk rendszeresen épít Ausztriában, de épített már Franciaországban is.
Ha gondolod gyere el a házunk télen és/vagy nyáron, nézd meg milyen, mennyire élhető.
Abban igazad van, hogy a legjobb a 30cm tömör gerenda, ahogy abban is, hogy a autóból minden Ferrarri műremek. De hogy azt mondani, hogy az Audi vagy Toyota nem autó, azért erős túlzás!
A faszerkezet úgy szabályozza a párát, hogy a fa bizonyos szintig képes nedvességet beszívni és leadni. Ha túl sok pára van, akkor felvesz - és leadja amikor kevesebb van.
Ez a speciális mikroklíma. jó a szigetelés, valamint nincsen "dunszt"hatás.
Valamint nem "süt" a falból a hideg télen, emiatt sokkal jobb érzetre a ház.
A hőszigeteléstől penészes lakás igaz, csak nem úgy :-) a hőszigetelés teljesen párazáróra sikeredett és ettől lesz penészes a lakás. Egy jól szigetelt téglaház esetén emiatt lehet szükség szellőztető rendszerre.
Ha komolyan érdekel a dolog, javaslom, utazz el 1 hétre authentikus helyre, és tapasztald meg magad. Pl Mátrában, Őrségben van kivehető rönk és gerendaház, Szent Orbán hotelben rönkből épült szárny (itt a nyílászárók azért nem olyanok amit berakatnék magamnak), esetleg sógoréknál is megpróbálhatod :-)
"hogy érvényesül a gerendaház azon kritériuma, hogy a fa-szerkezet szabályozza a párát és a belső mikroklímát?"
A fa szerkezet hogyan szabályozza a párát?
Tehát nálam pl egész télen folyamatosan nagyon száraz a levegő a lakásban, jól jönne óránként kb 2-3 deci víz (pára formájában) a hálók/nappali levegőjébe. Ha rönkházban laknék, akkor a farönk előállítaná valahogyan ezt a napi 5 liter vizet? Honnan/hogyan?
Másik kérdés: tessék mondani, pontosan mi is az a "mikroklíma", amit szintén automatikusan szabályoz a sok farönk?
;)
Az a baj, hogy az emberek gondolkodás nélkül bevesznek sok mindent, amit tudatlan tudálékosok, vastag arcbőrű gátlástalan marketingesek és/vagy nulla szaktudású megélhetési "újságírók" szépen becsomagolva eléjük tesznek.
A másik baj, hogy sok ember nemcsak elhiszi, de még terjeszti is ezeket a butaságokat.
A "hőszigeteléstől penészes lesz a lakás" meg "rést kell hagyni a hőszigetelés mögött", "a meleg mindig felfelé megy" közismert tévhitek és társai csak a jéghegy csúcsa, a valóságban több száz butaság (jobbik esetben féligazság) terjeng szájról szájra kiirthatatlanul, sokszor évtizedeken át.
Ne higgy el egyből senkinek semmit (még nekem sem), mindent ellenőrizz több, egymástól független, sőt, lehetőleg ellenséges/konkurens hírforrásból.
érdekes kérdés, mert az ép.hiv szempontjából (ha jól tudom) vannak olyan épületek (pl téglaház) amik ÉMI minősített anyagokból megépíthetők, ill. vannak a könnyűszerk házak. utóbbiak típusengedélyesek. minősített szerkezettel építendő készházra elvileg 30 napon belül kiadják az engedélyt. nekünk majd 1 évig tartott, mert a hivatalnak hasonló gondja volt: se nem tégla, se nem könnyűszerkezetes. de végülis megvan, itt már ki van taposva az ösvény.
Mert van olyan "gerendaház" ami nem gerendaház! A gerendaház fogalma Svéd-Finn-Németországban vagy az USA-ban minimum 30 cm átmérőjű gerendákra értendő. Van vékonyabb persze. De amit itthon gerendaháznak adnak el, 10 cm-es "gerendákból" amiket még a lehető legrosszabb módon belülről kell hőszigetelni - itt már valóban semmi szerepe a "gerendáknak" a díszítő funkción túl - azok igen is könnyűszerkezetesek! Mert csak imitált gerendaházak, nem pedig gerendaházak!
Gerendaház az, amire nem kell póthőszigetelést tenni! Ha kell, akkor hogy érvényesül a gerendaház azon kritériuma, hogy a fa-szerkezet szabályozza a párát és a belső mikroklímát?! Párazárófóliával?!
Szóval a marketingnek ne üljetek fel, Magyarországon még annál is kevesebb a gerendaház, mint ahányat látni lehet, lévén kétharmaduk nem az!
"Valamiért a gerendaház is könnyűszerkezetnek van kezelve,"
Nem hinném, hogy a gerendaház bármilyen hivatalos megfogalmazás szerint könnyűszerkezetnek számítana. Ennek persze utána lehetne nézni, csak nem tudom, hogy hol :)
"Állandóan tiszta korom lenne, ha a két üveg között víz kering"
Egy átlagos kandallóüveg csak azért nem kormolódik, mert egy folyamatos levegő "függöny" távol tartja a kormot tartalmazó füstgázt az üvegtől. Mennyiben fog másképp működni ez a dolog, ha az üveg belső felülete nem 200, hanem 60 fokos?
minden anyag jó hőszigetelő és minden anyag jó hőtároló - valamihez képest :)
A réz pl kitűnő hőszigetelő - a gyémánthoz képest,
a hungarocell pedig kiváló hőtároló anyag - a vákuumhoz képest :)
Tovább bonyolítja az összehasonlításokat az, hogy az emberek hajlamosak az egyes építőanyagok hőtárolási képességét a súlyuk alapján összehasonlítani, holott elsősorban nem a súlyuk, hanem a házban elfoglalt térfogatuk az, ami igazán számít.
Nagyon sokan megdöbbennek, amikor az általuk unalomig ismert hőtárolási táblázatokat először látják térfogatra átszámolva. Csak egyetlen érdekesség a sok közül: egy köbméter (11 tonna) ólom hőtároló képessége alig különbözik (a nála 22-szer könnyebb!) 1 m3-nyi száraz fenyőfáétól.
Az, hogy (térfogatos összehasonlításban) az egyszerű víz majdnem minden más anyagot lever hőtárolásban, az már szinte köztudott dolog :)
igen, direkt azért írtam, h van padlófűtés. ~140nm a ház, állítólag a padlófűtés is megfelel ~2m3 -nyi puffernek.
Hm. tényleg nem gondoltam volna, h a fa hőtároló, én úgy gondoltam, h szigetelés :-) az mindenesetre előnyös, hogy máshogy működik, és nem sugározza a hideget, mint egy téglafal. A közfalak 12-es gerendából vannak (mint a falak külső oldala). Emellett jók az ablakok és a benapozás is - ha van direkt napsütés, szinte alig kell fűteni.
