És persze folytathatjuk még a "regionáils" Kéktúrák sorát olyan helyekről, mely útvonalakról valószínűleg nem sokan hallottak (ez a lista sem valószínű, hogy teljes):
Dráva-sík - Villányi-hegység (Sellye - Diósviszló - Villány és ebből kiágazva (!): Drávapalkonya, gát - Matty, Keselyősfapuszta)
Gödöllői-dombvidék (Gödöllő - Juharos - Gödöllő, Állami telepek)
Az utóbbi kivétel, hiszen ez egy jelvényszerző túramozgalom. Bár, ha belegondolok, ez az útvonal a maga 20 km körüli hosszával igencsak elmarad a Gödöllőt szintén érintő Pest megye turistája (Pest Megyei Piros Túra) útvonalától. Az előbbi jele Kék az utóbbié pedig Piros sáv. Mindegy...
Lehetséges, hogy a mozgalom kezdetekor már egységesen kezelték az útvonalat, én mégis találkoztam ebből az időből származó olyan turistatérképpel, melyen a Kék sáv bizony nem volt folytonos!
Igazad van, a Bükki Kéktúraa sietségem miatt kimaradt a felsorolásból :-) Kösz a kiegészítést!
Valóban, az országban nincs még egy hegység / kistáj, ahol egy országos és legalább két, azonos színű és alakú jelzéssel ellátott túraútvonal ennyire "szövevényes" kapcsolatot képez.
Nem megvédeni szeretném a Bükki Kéktúrát, de a nevében mégiscsak ez a túra hordozza a "Kék" szótagot. A nagyobb hagyományokra visszatekintő "Kohász Kéktúraként, Kohász Kékként" emlegetett utat újabban "Kohászok útja" néven lehet fellelni mind a kezelő szervezetek részéről, mind a jelvény szövegén (persze lehet, hogy régen is ez volt a hivatalos neve, de térképeken Kohász Kéktúraként jelent meg).
Arról el lehetne vitatkozni, hogy Upponynál, Ómassánál és a többi elágazásnál jó-e a Kék kereszt bevezetése. Így ugyanis (mivel valamennyi útvonalkövető mozgalom) megszakad az egységes tursitajelzés alkalmazása.
Részlet a Szent István Vándortúra honlapjáról (Forrás):
"A Magyar Turista Szövetség 1938-ban ünnepelte Szent István király halálának 900 éves évfordulóját és megalakulásának 25. évét. Ünnepélyes keretek között, minden magyar turista közreműködésével rendezték meg a Szent István-túrát, bejárva azt az Országos Kék-jelzéskéntismert útvonalat 1938. március 20-tól június 6-ig terjedő időben , mely a mai határaink két, majdnem legtávolabbi pontját az ország legszebb területein keresztül köti össze, útbaejtve azok legérdekesebb látnivalóit is. A Szövetség irányítása mellett a tagegyesületek majd mindegyikének áldozatkész közreműködésével, turisták százainak önzetlen, lelkes és fáradságos munkájával létrehozott és fenntartott, egységes útjelzéshálózat gerincét alkotja ez a kék-sáv jelzés. A 885 km hosszú útvonalat két részre bontotta a Vörös Tihamér által vezetett előkészítő bizottság. A keleti szakaszra 31, a nyugatira 28 túranapot írtak elő. Dr. Strömpl Gábor és Babós Imre közreműködésével készült a Magyar Térképészeti Intézetben (Az Országos Kék-JelzésTérképe) a KÉK-JELZÉSszínes térképvázlata."
Mészáros János pedig ezt írja az 1988-as Szent István emléktúrával kapcsolatban (Forrás):
"Az idén 50 éve, hogy a Szent István vándorlással megnyitották az Országos Kék turistautat (!)hazánkban. Ezen félszáz éves jubileum és a budapesti természetjárás centenáriuma alkalmából a Bp. XI. ker. Természetbarát Bizottság jubileumi Kéktúra vándorlást szervez az Országos Kék jelenlegi útvonalán."
Ezen és még egyéb források alapján azt állítani, hogy a Szent István Vándorlásnak és az Országos Kéktúránaksemmi köze egymáshoz (!), meglehetősen meredek állítás! Az Általad hivatkozott dr. Vízkelety László és az újkori sportturisztika (MSTSZ) "megálmodója", a későbbi Szent István Vándorlások lelkes megszervezője Mészáros János mindketten a rendszerváltás utáni természetjáró mozgalom megújítói voltak. (Még Vízkelety is elismerte, honnan vette az ötletet. Szent István Vándorlás nélkül egyáltalán nem biztos. hogy ma lenne a szó szoros értelmében vett Országos Kéktúra!)
Annak okairól pedig, hogy miről "lehetett / lehet" beszélni a természetjárással kapcsolatban, hogy lehetett nevezni (nem nevezni) utakat, mozgalmakat stb. 1938-ban, 1953-ban, 1979-ben, 1988-ban vagy akár ma, mindenkinek megvan a saját tapasztalata / véleménye...
Lehetséges, hogy az mozgalom kezdetekor más egységesen kezelték az útvonalat, én mégis találkoztam ebből az időből származó olyan turistatérképpel, melyen a Kék sáv bizony nem volt folytonos! Majd megkeresem.
Nekem is lenne egy kiegészítő megjegyzésem a leírtakhoz.
A 90-es évekre datált kék-jelzésrendszer racionalizálásakor a felsorolt Kohász-, Balatoni-, és Börzsöny mellett a Bükki-kék jelzés is létezett és létezik ma is. Az ötvenes években történt OKT útvonal kijelölés a Bükk-hegységnek csak egy részét érinti. Ennek ellensúlyozásaként lett létrehozva döntően a Kelet-Bükk területén (Miskolc-Pereces és Eger közötti, nagyjából hatalmas S alakban) áthaladó Bükki-kék, melyet a rendszerváltás utáni rendezési hullám ugyancsak érintetlenül hagyta.
Érdekessége, hogy a másik bükki kékkel, a Kohász kékkel Ómassa és Látókövek-Mária-forrás (vagy fordítva) között közös nyomvonalon halad. A Kohász egyébként Diósgyőrtől Upponyig K+ jelű. Tehát ő lett hátréb sorolva, mint későbbi "születésű" útvonal.
Elnézést, de ez az írás most igen sok tárgyi tévedést tartalmaz.
Csak hirtelen kettő ezekből:
1. Élesen el kell választani a Szent-István Vándorlást és az Országos Kéktúra mozgalmat, mert a kettőnek csak minimális köze van egymáshoz.
A kéktúra atyja Dr. Vízkelety László írja erről:
"...A Turisták Lapja 1938. évi jubileumi számát olvasva ismertem meg turista elődeink nagy vállalkozását.
...Ezek az okmányok adták az ötletet a Kéktúra mozgalom megindításához és megszervezéséhez."
2. Az Országos-Kék túrák kézikönyve pedig 1953-ban jelent meg. Nem azért írták többesszámban mert még nem volt egybefüggő útvonal. Mert volt. Csak rövidebb és nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a túrák szétválasztásának. A füzet idézem: "...tartalmazta az útvonal felosztását 25 szakaszra. Akkor a 852km-es táv csak Tapolcától - Tolvaj-hegyig terjedt...."
Az 1938-as -ezek szerint ötletadó- jubileumi Turisták Lapja egyébként megvan nekem, erről a Szent-István Vándorlást pedig már közzé is tettem úgy kb 3 éve. Itt:
A kezdeti időkben szinte minden tájegységben léteztek "fő, főbb, legfőbb" neveken emlegetett útvonalak. Ezeket általában Kék sávvaljelölték a terepen és a térképeken is.
A Szent István Vándorlás és az Országos Kéktúra egységesülésének időszaka (1940-1960-as évek):
Az 1930-as években megszervezett Szent István Vándorlás, majd az ebből kinövő Országos Kéktúramozgalom már egybefüggő, az egész országon át vezető, egységes útvonalat igényelt. Nagyon jellemző erre a korszakra, hogy kezdetben még Országos Kék Túrák(esetleg Országos Kéktúrák, többes szám!) névvel illették a Nagy Kék Utat. Ez abból adódott, hogy ekkor még nem voltak összekapcsolva a rész szakaszok. Később összefüggő Kék sávvá alakították az útvonal jelzését. Ettől függetlenül maradtak "kóbor Kék jelzések" szerte az országban.
"Másfélmillió lépés Magyarországon" - Végig az Országos Kéktúrán
Csak egy példa arra, hogy a sorozat mennyire érzékenyen érintette az akkori természetjáró és politikai (!) vezetést is: a Nagy-szénási (Szabó Imre) antialkoholista turistaház (már akkor is csak szétvert, "szétlopott" (!) romjánál) könnyeikkel küszködő turisták meséltek az építkezés körülményeiről, hogy akkoriban pl. birkozók hordták fel a gerendákat a vállukon stb. A politikai vezetés természetesen nem tűrhette, hogy a "szocialista" televízióban bemutatott helyzet sokáig fennálljon... Rockenbauerék ottjárta után - ezt maga Sinkó László narrációjából is tudhatjuk - a hatalom az "romokat munkagépekkel eldózeroltatta (!), így azok nem éktelenkednek tovább a Nagy-Szénás csúcsa alatt". A házat egyébként a Munkás Testedző Egyesület építette... (No comment)
A sorozat után nyilvánvalóvá vált, hogy a régi állapotok, a jelzésrendszer lassan "tarthatatlanná válik", új típúsú turistatérképekre van szükség, ki kell építeni az útvonalhoz tartozó megfelelő(bb) infrastruktúrát. Mivel a Kéktúra ekkor vált igazán ismert fogalommá, fel kellett készülni esetleges nagyobb tömegek megjelenésére és emiatt változásokra volt szükség.
Az új rendszerű turistatérképek megjelenése (1970-1980-as évek):
A régi, elavult 11 Ft-os, majd a "rajzos címlapos" turistatérképek korszaka a 70-es évek végére lejárt. Ekkor a Kartográfiai Vállalat új típusú, valamivel részletesebb (30 Ft-os) turistatérkép-sorozat kiadásába kezdett. Ezen térképek még mindig "torzítottak" voltak és az érintkező, egymást átfedő térképek továbbra sem készülhettek azonos méretarányban. Mindezek ellenére a térképek pontosabbak lettek és a szebb grafika következtében jobban áttekinthetővé vált a turistaút-hálózat rendszere. Ezeken a térképeken már világosan látszott, ha egy hegységen / kistájon belül több Kék sávjelzés volt. Ezt a vállalat úgy próbálta meg kivédeni, hogy az Országos Kéktúraútvonala mellé "OK, OKT", a sima Kék sávokmellé "K" betűket / betűt illesztett, ez a rendszer azonban nem terjedt el. A terepen továbbra is fennállt a sokszoros Kék sávjelzések anomáliája.
Új turistaút-hálózat kialakítása, a régi rendszer alapjainak újragondolása (1980-as évek közepe):
Ez a "projekt" az MTSZ vezénylete alatt zajlott le. A "helyi" Kéktúrák ekkor alakultak ás más színű, alacsonyabb szintű turistajelzésekké (elvileg, mert helyi szinteken ez eleinte nem nagyon működött: pénz hiánya, a bebetonozódott szokásokhoz / útvonalakhoz / útjelzésekhez való ragaszkodás stb.) A Budai-, a Pilis- és a Visegrádi-hegység lettek ebben az időben a "mintaterületek", melyet a Szövetség az ország többi tájegysége elé szerett volna példaképül állítani. (Nem sok sikerrel). Ekkoriban kezdtek elterjedni a kötött útvonalakon vezető teljesítménytúrák Magyarországon, melyek szintén megkövetelték a "logikus", követhető jelzésrendszer meglétét.
A rendszerváltás után (1989-től - Napjainkig):
1989 után lassan még jobbak lettek a térképek, melyeknek grafikáján tovább javítottak a turistajelzések, a terepi színnel és formával megegyező megjelenésű piktogramjai. A kezdeti időszakban lettek főjelzések a következők: sáv, kereszt, háromszög, az összes többi jelzés alkotta a mellékjelzések rendszerét. A mai "Kék kör" akkori útvonalán kívül csak a Kohász, a Balaton-felvidéki és a Börzsönyi Kéktúra útvonalán maradhatott a Kék sávturistajelzés. A jelzésrendszer módosítása, alapelveinek csiszolása a mai napig tart.
Mostanság az "Országos KéktúraProjekt" és ehhez kapcsolódóan a "Természetjárók Térinformatikai Rendszere TTRMap" korszakát kezdjük. Újabb szabványok, újabb változások, újabb technológiák követik egymást... Csak éppen lehet, hogy pont az, aminek valóban változnia kellene, az marad a régiben...
Mondjuk a Keszthelyi-hegységeben most is elég kaotikusnak találom a túrajelzéseket. Tegnap egész nap ott barangoltam, több, mint negyven kilométert, és két össze nem függő piros, és két, össze nem függő zöld jelzésre akadtam. A Bakonyban például egyértelmű, hogy merre, és mit érintve halad a kék, piros, zöld, sárga jelzés, teljesen magam előtt is van térkép nélkül is az alakjuk, de itt semmi koncepciót nem találok.
Nekem is van egy 69-es térképem a környékről (az általad berakottnak az ötödik kiadása), most előkerestem, valóban nem az OKT része, hanem valami kóbor jelzés kanyarog ott. Egyébként gondban lennék, ha ennek a térképnek a segítségével kellene jelzést követni.
Megnéztem ahol tudtam, minden régebbi füzetben, térképen (ami van nekem) de arra jutottam hogy az Országos Kéktúra biztosan nem vezetett errefelé régebben sem.
Még a Hörpölinnél meglévő (nekem is megvan papíralapon is) 1938-as kéktúra nyomvonal sem vezetett errefelé, sőt az ki is hagyta egy az egyben ezt a környéket.
A Balatoni Kéktúra sem lehetett, mert az meg csak Badacsonyig tart.
Egy 1965-ös Balaton térképen találtam errefelé egy kék jelzést, de számomra úgy tűnik hogy az mindössze Vállustól Balatongyörökig vezetett egy rövid szakaszon. (Nagyon ramaty ezen a térképen a turistautak ábrázolási módja egyébként, ezért nehéz nyomon követni)
Egy kép hobo-bobonak, a régi kék jelzések gyűjtőjének: https://plus.google.com/photos/104359071885244490429/albums/6019685109294614289/6019685510290392738?pid=6019685510290392738&oid=104359071885244490429
Vállustól délkeletre, a jelenlegi zöld kereszten készült
Mi most ide megyünk, nagyon kedves a tulaj, személyes beszámolót majd csak egy hónap múlva tudok írni, de sokan ajánlják a helyet, és elég olcsó, plusz a kék túra az utcában megy.
Az udvarban egy tetőtéri 4 ágyas apartmant kaptunk, tiszta volt, rendezett. A házigazda pedig kedves, az igazolófüzetünkben az egyik keszthelyi rubrikába az ő pecsétjük került, mármint a panzióé, adtak szívesen.
Mi még 4000-ért voltunk éjszakánként 3 éve, most ha jól látom már 5000. Minden szempontból tudom ajánlani a helyet, de lehet hogy találsz olcsóbbat is.
Kaját valami pizzériából rendeltünk mindig, az is jó volt, a házigazda adta a telefonszámot.
fent volt a szállás a tetőtérben, ősszel voltunk
jó volt a pizza is, a hely telefonszámát is megtaláltam!
Gondolom személyes tapasztalat érdekelt, neten te is tudsz keresni.
Hidegkútpuszta (Tátikahidegkút) - OKT nyomvonal a különböző interenetes adatbázisokban
Az előttem szólók hozzászólásaiból ítélve az OKT nyomvonaláért felelős szervezet / szervezetek itt sem állnak a helyzet magaslatán. Valamennyi forrás az erdőszéli - talán beszántott / megszűnt - nyomvonalon vezeti a Kéket.
Turistautak
Turistautak + Google hibrid
OpenMaps
OpesStreetMap
WaymarkedTrais
Végül a készülő Természetjárók Térinformatikai Rendszere (TTRMap) - pedig ez egy önálló projekt, "milliós" technikával, hitelesen (??), hivatalosan (??) és pontosan (??) felmérve
Valahogy nekem úgy tűnik, hogy nem skerült / sikerül 2014. májusában elindulni, mint ahogy az a kezdőlapon olvasható (Persze van még kb. 35 óra a határidő lejártáig :-))
fent volt a szállás a tetőtérben, ősszel voltunk
jó volt a pizza is, a hely telefonszámát is megtaláltam!
