- Nem, de szerencsére nincs az sehol a szentírásban, hogy a rádióamatőröknek a legfejlettebb technikával kellene rádiózni - mellesleg a saját örömükre. Gondolok itt hasonlóra mint ahogy a zenei hangok elektronikus szintetizálásában is gyakorlatilag végtelen lehetőség van, de a zemberek elé jelentős része kitart a zongoraművek mellett és a jó öreg bösendorfernél. Ahogy Bástya elvtárs mondta: "Szerénység!" (azt szeretem önmagamban is :-)
Már volt régebben szó itt róla, hogy egy rádió hangja mitől kellemes.Persze nem tudtunk dűlőre jutni .Tény, hogy egész nap szól a TS930 és nem zavaró.Az előző (TS440) egy órán belül kiborított.A DRAKE is mehet egész nap.
Az biztos, hogy nem a beépített hangszórón múlik a jelenség.
Érdekes rádió az a Kenwood. Volt és van jobb mért paraméterű rádióm, de annyira kellemes hangja van és annyira kézre esik minden kezelőszerve, hogy azt hiszem soha nem fogok tőle megválni, annyira megszerettem. Pedig a digit-panel kontakthibái miatt már néhányszor felidegesített, mégis előbb-utóbb visszakerül a helyére. Sajnálni fogom, ha majd végképp bedöglik.
Én csak egy amatőr véleményt tudok mondani. Az analóg szűrőknél rengeteget számít a szűrő átvitele. Pl. SSB szűrő esetén az a jó, ha az átviteli sáv két oldalán van púp, középen nem gond, ha beesik kicsit. A középen domború szűrő sokkal érthetetlenebb jelet
eredményez. Természetesen mindig a füllel történő szubjektív megítélésről beszélek. Távíró szűrőnél pont fordítva van, keskeny
sávszélességeknél a "púpos" szűrőnek van jobb hangja, a "szögletes" sokkal rosszabb, ugyanolyan -3dB-es sávszélesség esetén.
Erre természetesen megvan a korrekt fizikai magyarázat, de talán így szemléletesebb.
A digitális szűrőnél egészen más a helyzet, olyan átviteli alakokat és fázismeneteket lehet megvalósítani, amit analóg áramkörökkel
(sajnos) lehetetlen. Emiatt teljesen más hangot eredményeznek (hiszen az nem valódi, hanem szintetikus), nem cseng, az oldalmeredeksége egyszerűen elképesztő, stb. stb. A brutális nagy jelek viszont képesek zavarba hozni, legalábbis az általam ismerteket. Amíg analóg rádiónál egy 9+30-cal belerondító oroszt elintézel egy k.. a..d-dal, a DSP esetleg durván recsegni vagy kihagyogatni kezd, ami teljesen eltüntetheti a gyenge hasznos jelet. Persze ebben is óriási fejlődés van, lassan bele kell nyugodni,
hogy a DSP olyannyira felnőtt, hogy jogosan követeli a dobogó legfelső fokát. Valahol szomorú ez, mert megint kukába repül egy
teljes szakma és ami helyette jön, az jóval magasabb szintű elméleti ismereteket követel meg, így újra csökken a vele foglalkozni
tudók száma, de sajnos nem tehetünk ellene semmit.
Lehet más tapasztalat is.Nekem a Kenwoodban a narrow 200Hz (VBT).A TR-7 -ben 125Hz (PBT).Akkor használom ha rájön a dili a társaságra.Sokszor segít de nem mindig.A jelek nem csengenek.Zivatarban sem.
A zerusokba és polusokba ne nagyon menjünk bele..................
A nagy CW mágusok szerint nagyban függ a szűrőtől. Voltak kedvenc és utált típusok. Hasonló paraméterekkel az egyik jobban "visszhangzott", a másik jobb volt hasonló paraméterek mellett. Persze ez már szubjektív kategória.
Kiváncsi lennék egy profi véleményére egy jó kvarcszűrő, egy jó mech.szűrő és egy modern DSP-s szűrő GYAKORLATI összehasonlítása eredményeként. Azonos sávszél mellett igen gyors CW-re durva QRM alatt. Az elmélet mennyire fedi a valós életet.
Igen... A '70-es években - jobb híján, HI - a munkahelyemen egy Siemens 30 MHz-s messplatz vevőt hallgatgattam, aminek 200 Hz széles kvarcszűrője volt. Igencsak zavaró volt tempósabb táviróadásnál...
- ertem, szvsz. nagy esellyel pint a csoben volt a nagy jelu allomas.
- amugy az inrados szuro amire gondoltan nem a meredeksegerol hires, ha ezek brutal meredekek lennenek ne tudnad oket megfizetni. Az a szuro teljesen mas celt szolgal, sokan keverik a fogalmakat..
- ha tobbet akarsz megtudni a temarol, keress ra a "roofing szuro" szavakra..
Ezeknek a mérése nem egészen amatőr szintű feladat és a mérendő berendezéseknél egy nagyságrenddel jobb műszereket követel......Amikhez igen sok amatőr igen sok évi fizetése kellene. Szerintem.
A mezőny legelején meg ott az előlap-méretű Elecraft KX3, full SDR az egész. Pár év és a hagyományos felépítésű rádiók eltűnnek a piacról...
Néhány katonai vevő mérési eredményeire is kíváncsi lennék (ML R-1250 vagy 1251, ML-400, R-4, R-323M, R-326). Írhatnának a mérés részleteiről is, hogy a melóhelyen meg tudjam ismételni :-).
Maci-nak fehérzaj esetén a "pár százalék" sávszélességváltozás esetén (pl 5-ről 4-re) van igaza, és valóban csak "pár százalék"-al csökken a zaj AM vagy SSB modulációnál; neked meg akkor van igazad ha szomszéd csatornás (idegen) jelet kell elnyomni.
De FM (WFM) esetén (pl műsorszórás) minnél nagyobb a sávszálesség annál jobb a jel/zaj viszony... Az ultraszélessávú adásoknál egészen döbbenetesen rossz jel/zaj viszonyból is hibátlan átvitelt lehet megvalósítani... (szóval ne ragadjunk le a 80'-as évek technikai színvonalán)
Bizony ez a kapcsüz tápoknak és a sűrű biteknek köszönhető. Mindenben órajelek, kábeleken adatcsomagok. Ha kicsit is szivárog, már ott a zaj. Inverter mindenben. Asztali lámpákban pár W-os, kerámialapos főzőkben kilowattos impulzusgenerátorok.
Hát, ha valaki biztosat tudna, talán már gyakorolhatná is a pálcikákkat történő étkezést, hi. Jó középkategóriás rádió, de engem nagyon zavart ez a tulajdonsága. PSK31 esetén többször lementem 100 Hz sávszélességig, ugyanilyen eredménnyel. Voltak azóta itt más rigek is, kellett volna vizsgálódni, de állandóan közbejön valami fontosabb...
