"Mivel ott a fény oda-vissza halad, azzal a kísérlettel semmi nem vehető észre."
Szerintem részedről ez nem indoklás, legalábbis számomra nagyon nem annak tűnik
Írok valamit: Ha az interferométerben az egyik irányban vonuló fotonok sebessége kisebb lenne a visszafelé vonulókénál, akkor nem alakulna ki állóhullám, s ezáltal nem jönne létre interferencia.
A kísérletet arra tervezték, hogy az éterszelet kimutassa. Ha az Astrojan által kitalált gravitonszél valami hasonlót csinálna mint a mások által kitalált éterszél, akkor kimutatná.
Konkrét állítást persze akkor lehetne tenni, ha Astrojan megadna egy konkrét összefüggést ami alapján fel lehet írni a gravitonszél és a fény terjedés kapcsolatát. Mivel ilyet nem ad meg, persze csak találgatni lehet, használni a modellt pedig nem lehet semmire.
Ha létezne az Astrojan féle graviton-szél - amely állítólag befolyásolja a fotonok sebességét - úgy felvetődik, hogy e jelenség miért nem vehető észre Michelson-Morley típusú kísérleteknél.
Ezt a jelet te sinushullámnak értékeled, de a fotonnak ehhez a hullámhoz nemsok köze van, csak annyi, hogy az ő tulajdonságváltozásaiból kreáltad. a magad örömére.
Nem egészen. Én az oszcillátor jeléről mondok kézenfekvő, közismert dolgokat. Az nem az én dolgom, hogy a tényeket összeegyeztessem egy általad kitalált modellel, hanem az a te dolgod lenne. Tudniillik ez lenne a modellek értelme.
Az atomóra oszcillátora az egy periodikus jelet kelt, amit megszámolnak. Ennek a periodikus jelnek van egy frekvenciája. Ezt a jelet ki lehet sugározni egy antennával. Ha lefelé sugározzák, a földön az kék felé tolódó, nagyobb frekvenciának mérik. Ők is meg tudják számolni.
Van ezzel valami gondod? Az hogy ezt nem nagyon tudod beilleszteni a világképedbe, az nem az én hibám.
Nem akarod észrevenni, hogy a gravitációs blueshift meg az egységes világidő nem fér össze.
Most miért kevered a föld felé gyorsuló foton (nemlétező) hullámait az atomóra periódusaival?
A fotonban ciklikus tulajdonságváltozások vannak miközben a foton c sebességgel halad. Nincsenek semmiféle hullámok, meg hullámhegyek. Negyedhullámhosszanként tulajdonságváltozások vannak amit mi emberek a magunk alkotta műszerekkel próbálunk kijelezni vagy kimutatni. Ezt a jelet te sinushullámnak értékeled, de a fotonnak ehhez a hullámhoz nemsok köze van, csak annyi, hogy az ő tulajdonságváltozásaiból kreáltad. a magad örömére.
Lata: a graviton sebessége durva becslésem szerint olyan kb 1 Mc. Ezt szoktam jelölni c2-vel.
Gondold ezt át még egyszer. Ugyanazt az oszcillátort számolják. Nézi valaki mind a kettőt. Mondjuk pont félúton a kettő között. Nem csúszhat szét a két számláló, mert ahhoz plusz hullámhegyek kellenének.
1088-ban minden megvan, linkek, képek, magyarázat. Írjál levelet.
mormota nem a beérkező sréteket akarja megszámolni, hanem valamiféle hullámokat ami nincs. A hullámjelleg nem más mint a foton spirálisan keringő (4) alkototórészeinek egymáshoz viszonyított helyzetéből származó tulajdonságváltozásai.
Ha a 4 alkotórész egy egyenesre esik, akkor elektromos jellege van a fotonnak.
Ha a 4 alkotórész egy négyszöget alkot akkor a gravitonok mágneses jellege dominál.
Ez az elrendeződés félhullámhosszanként ismétlődik, de eltérő polaritással, így egyszer pozitív lesz a foton, míg félhullámhossz múlva negatív töltésű.
Negyedhullámhossz eltolással meg mágneses jellegű, ami félhullámhossz múlva ellenkező polaritású mágnességet okoz. A képen tudod ezt kibogarászni. Ha megérted leesel a székről.
A foton a graviton alkotórészétől pörög. A graviton energiarészecske, alapvető tulajdonsága az örökös, rendkívül nagysebességű mozgás, a gravitonpárok sebessége c2. A gravitonpárok egy DNS szerű kettős spirál alakú pályán mozognak egyenes vonalban. Ezek a csillagok.
Ha ezek a csillagok egy egy bolygót kötnek meg (+ és - töltéseket) akkor az összesodort kettősfonal alakú pálya megmarad, csak a rendszer fotonsebességre LASSUL. Mert ez lesz a foton.
A gravitonszél a papírlapot tudja fújni (amire felrajzoltad a csillagokat meg a 2 bolygót).
A pörgés az előbbiek alapján tehát nem begyorsul, hanem inkább lassul, mert a keringő töltéseket is kell cipelni.
Bizonyára van tehetetlensége, ez okozza a foton tömegét. Ha a foton kettéhasad, az alkotórészek 2 tóruszt alkothatnak (1 elektron és 1 pozitron tórusz). Az ebben keringő alkotórészek tehetetlensége okozza az anyagi világ tömegét.
Hát mit mondjak, a Higgs Nobel egy csúnya melléfogás.
Kis hiba van a magyarázatodban. A fenti kalibrált órajel lesugározva kék-eltolódáson esik át, ezért gyakrabban is számlálod idelent, mint fent. Ha ugyanezt a jelet visszatükrözöd a műholdra, akkor visszafele vöröseltolódáson esik át, és a műholdon a tükrözött jel szinkronban lesz a helyi jellel, persze jó nagy késésben van ahhoz képest. A lenti óra is az ismert kalibrált frekvencián számlál idelent, így a fentről érkezett kéken eltolódott jelhez képest lassabb. Tehát a lenti számláló többet számol az égi jelből, mivel lassabban múlik az ő ideje, mint a fenti órának. Nem veszik el, és nem is keletkezik útközben órajel, csupán az idő telik másképpen fent, és lent. Lehet, hogy te is ezt akartad írni, de az pontatlan azt írni, hogy a két óra eltérően jár, hiszen pontosan ugyanolyan kalibrált órákról van szó, amelyek egyformán járnak. Az idő múlásának ez a viszonylagossága csak az eltérő helyek összehasonlításában értelmezhető eltérés, mivel lokálisan mindenütt ugyanolyan a világ, csak az egyik helyről a másikra való áttérésnél adódnak különbségek a téridő görbültsége miatt.
Persze hogy nem, csak próbáltalak rávezetni arra, hogy nem függ a hullámhegyek beérkezési üteme a sebességüktől, ha mindegyik azonos idő alatt futja be a távot.
Az atomóra egy oszcillátorból meg egy számlálóból áll. Az oszcillátor előállít egy folyamatos periodikus jelet, a számláló meg számolja. Minden periódusra lép egyet. Minden n periódus 1 mp-et jelent.
Az oszcillátor jelét akár le is sugározhatnák. Éppen akkora kék eltolódáson esne át mint a műhold tényleges adása.
Erre a jelre lent is köthetnének egy ugyanolyan számlálót. Ez ugyanazt a jelet számlálná, a fenti meg a lenti számláló kényszerkapcsolatban lenne, mert az úton nem keletkezik és nem tűnik el hullámhegy.
Egy másik ugyanolyan szerkezetű lenti atomóra oszcillátora viszont lassabb, mert nem esik át kék eltolódáson az oszcillátora. Ezért ritkábban lép a másodpercmutatója. Lassabban jér, folyamatosan késik ahhoz az órához képest, amelyik fentről kapja a kék felé tolódott oszcillátor jelet.
Ez a két egyébként egyforma készülék egymás mellett van, a számlálóik közvetlenül összehasonlíthatóak. Nem egyformán járnak, amelyik fentről kapja a jelet az siet a helyihez képest.
Az Asrojan-fizikában egy Astrojan-foton esetében hogyan számítható ki a fotoelektromos effektus, például a nikkel felületéből mikor tud kiütni egy elektront és mekkora lesz az elektron sebessége? (Képlet, levezetés, kísérleti ellenőrizhetőség, meg ilyenek kellenének, a rizsa csak utána, hogy pörög, hogy tórusz stb.)
továbbra sem világos, hogy kell elképzelni ezt az Astrojan-fotont
Miért nem tekinthető sörétnek az a részecske, ami legfeljebb több alkatrészből áll és pörög saját tengelye körül?
Hogyan befolyásolhatná a saját tengely körüli pörgés az eredményt, amikor a beérkező sörétek számát számoljuk?
Mitől pörög ez az Astrojan foton? Esetleg ez egy fogaskerék, aminek a fogai az éterbe kapaszkodnak, ettől forog? esetleg egy szélkerék, amit a graviton-szél pörget?
Illetve ha egyszer begyorsult a pörgés, akkor van ennek a pörgésnek tehetetlensége?
Mister, ha nem vigyáz kilötyögteti a sörét és a hőhullámhegyeinek száma is drasztikusan megváltozhat az útja során mialatt önmagában nem képes megállni a lábán.
Na de a foton NEM sörét, soha nem említettem még neked? Mert ebben a srétben forgó alkatrészek vannak és ez a forgás okozza a hullámjelleget. Tehát nem a srétek száma változik meg hanem azon ciklusok száma amik időegység alatt beérkeznek a szemedbe amikor a foton gyorsul vagy lassul.
Ha a foton gyorsabban jön akkor ezek a ciklusok nagyobb frekvenciával látszanak, miközben a srétek száma természetesen nem változik meg.
Ennek következtében esetleg egy 1983-as méter nem azonos hosszúságú mint a mai. Nem azért, mert változik a fénysebessége, hanem mert a mérési pontosság idővel változik.
--------------------------
Mindenképpen megmarad a régi definíció szerinti pontosságon belül, ami a kripton86 sugárzásából vezette le a métert, aminek a bizonytalansága kb. 4 nanométer.
Ha ebből az intervallumból kilógna valamikor a jövőben az eredmény, akkor az jó eséllyel annyit jelentene, hogy megváltozott magának a fénynek a sebessége.
Mivel minden mérés a műszerek fejlődésével pontosabbá válik, eleve elhamarkodott volt a fénysebesség, illetve hozzá rögzítve a méter rögzítése 1983-ban.
A jelenlegi mérési bizonytalanság kisebb, mint egy atom átmérő. Tényleg katasztrofálisan gyenge. De te biztosan tudsz egy ennél pontosabb módszert is.
Ha a sörétet kilövik és a célba csapódik, attól ugyanannyi sörét érkezik, mint ahányat kilőttek, gyorsulástól függetlenül.
Hiába gyorsul fel a vonat, attól a kocsik száma nem változik, csak több darab halad el idő egység alatt a vasutas mellett.
Ettől függetlenül az említett (16m/s) pontosság nem elégséges a fény esetleges gravitációs gyorsulásának kizárására.
Mivel minden mérés a műszerek fejlődésével pontosabbá válik, eleve elhamarkodott volt a fénysebesség, illetve hozzá rögzítve a méter rögzítése 1983-ban.
Ennek következtében esetleg egy 1983-as méter nem azonos hosszúságú mint a mai. Nem azért, mert változik a fénysebessége, hanem mert a mérési pontosság idővel változik.
Amit ő felvetett az önmagában sem áll meg. Folyamatos jel hullámhegyeinek a száma miért változna meg attól, hogy a jel sebessége megnő az út során? Minden hullámhegy leér ami elindult.
Pl. ha sörétet potyogtatnak egy állványról, minden sörét gyorsul, de ettől nem lesz sűrűbb a beérkezés mint az indulás.
A GPS holdakról a földi állomások felé haladó rádióadás sebességét pl. mérték a GPS adatok feldolgozásával. (mindenféle irányban, sok holdról sok állomásra, de mind GPS hold -> földfelszín irányban). Azt kapták, hogy az adás sebessége 12m/s-os hibahatáron belül c. Elég jó pontosság, 300 000 000 : 12
