Ez tényleg érdekes... Pedig ahhoz, hogy a kereket megpucolja az ember, vagy kiszedje a szöszt az áramszedőlemez alól, még csak szét sem kell szedni a modellt, csak egy csipesz kell, ami befér a forgóvázmaszkok mögé...
Érdekes módon a többi helyen, lent a kardánoknál, fent a motornál, fogaskerekeknél tökéletes rend és tisztaság uralkodik, a szénkefék is szerintem újak ránézésre legalább. Úgy látszik az előző gazdija már nem jutott el a kerekekig.
Attól függ, mennyibe kerül… Ha fillérekért hozzájut az ember és valamilyen módon meglátja benne a fantáziát, érdemes megpiszkálni. Aztán csak akad valaki, aki jófejségből lefényezi. Azt a kék V100-ast csináljuk már meg! ;)
:D ahol lakatos munkára van szükség én már élből meg sem veszem, kivétel az LVT pótkocsija, neki hiányzott egy pattintófüle, amit hamarost pótoltam egy megfelelően megreszelgetett sztiroldarabbal, és tökéletesen működik, bár még a szétszedést nem próbáltam.
jah... bocsi csak a kerékcsapágyakat tunkoltam dróttal, a fogaskerekek, és kardánok csapágyait élből beleáztattam a foltbenzinbe abból viszonylag hamar kiestek a golyók.
Én a hétvégén egy flakon pálinkáért vett régi Zeuke V 200ast takarítottam! Sinre téve meg se mozdult,szétszedni se volt egyszerű Valamikor még az Áfor forgalmazott sürü
olajakat szerintem azzal locsolhatták meg gazdagon,ami min 40 év elteltével kátrányá alakult! Én az aceton mentes körömlakk lemosót használom de azzal is megkinlodtam
mire rendbe raktam. Ami nekem újdonság volt fémből voltak a hajtás fogaskerekei .A próbánál nagyon szépen ment talán az áramfelvétele egy kicsit magas 240-260mA
A frissen lomizott mozdonyaimmal mindig úgy kezdem, hogy az utolsó csavarig szétszedem, letisztogatom, lakatosmunka és festés ha kell, aztán összerakás.
Az egy dolog, hogy mit szedtél ki az áramszedő lemezek közül, de ha ez van ott, gondolj bele, mi lehet a hajtás többi részében. Nekem karácsonyra hozott a Jézuska egy LVT-t, ami alacsony feszültségre is jól reagált, ezért nem tartottam szükségesnek a kipucolását. Aztán a napokban egyszer csak gondolt egyet, és megnőtt az áramfelvétele... durr szétkaptam, olyan dzsuvát szedtem ki belőle, amilyet még életemben nem láttam mozdonyban, csak képről Tóth Gábor kolléga blogjában. A szénkefék félre voltak kopva, az acélgolyók a csapágyakba bele voltak kövülve. Foltbenzint csöpögtettem bele, és vékony dróttal piszkáltam, kavargattam, tunkoltam vagy 2 órán keresztül, mire a 10 csapágyból ki tudtam nyerni a golyókat. Kellemes szórakozás volt. Érdemes szétberhelni az ilyen régi modelleket ahogy hazakerülnek, mert soha sem tudhatod, hogy milyen állapot uralkodik a korához képest jó állapotú külső alatt. Persze vannak kivételek: A szombati Láng börzén én speciel 0 km-es soha fel nem használt két kihajtású motort vettem szinte nevetséges áron.
Szerintem ahogy lesz varrógépolajad, szedd szét, pucold ki, neki is jót fog tenni, és te is nyugodtabban alszol, ha tudod, hogy van egy tiszta, jól működő mozdonyod.
Ha már Nohab... Jó 3 éve vettem egy Zeuke Nohabot, nem volt probléma a futásával különösebben, bár elég nagy feszültségre indult el, akkor viszont rohant mint az őrült.
Én pár körnél többet nem futottam vele, jobbára a vitrinben lakott, de gondoltam szétkapom, hátha egyszerűen javítható hibája van. Amikor alul a forgóvázmaszkot eltávolítottam ez a látvány fogadott: (csak erős idegzetűeknek)
Szóval csoda, hogy futott. A 8 áramszedőről összesen ennyi szöszt szedtem össze:
Elő az alkohollal, fültisztító pálcikával megtisztítottam a rézlapocskákat a kerekekkel egyetemben, ekkor már kulturáltabb kép tárult elém:
Mindent szépen visszaszerelve, most így néz ki a jármű alfele:
Minden csillog villog, mint a Salamoné.
Kenés? Az is kéne, ahhoz még szereznem kell némi műszerolajat.
És akkor most a főszereplő, teljes valójában:
Futattam vele egy próbakört, kis feszültségre is remekül reagál, tolató mozgásokra is nagyszerűen beválna (ha ez lenne a feladata).
Néha kevés is elég hozzá, hogy mozdonyainkat szinte újjá varázsoljuk. :-)
Az itteni kép illusztráció, a valósak a linken keresztül nézhetők meg!
Egy kedves ismerősöm bízott meg azzal, hogy ezt a kis hibás TT-s Tillig 04532-es MÁV-os Nohabot hirdessem meg.
Sok hibája nincs, az egyik forgóvázmaszk vár cserére (filléres dolog, 250 Ft-ba kerül), ami nagyobb problémája, hogy az áramszedő lemezek elgörbültek, lehet, hogy azok is cserére szorulnak, nem elég az egyengetés. Ennek beszerzési lehetőségét és költségét sajnos nem ismerem. Elviekben minden más rendben, világítás, stb.
Minden többi része hibátlan, hiánytalan, doboza, papírja meg van, sérülés mentes, kiegészítői zacsiban pihennek.
Mivel nekem már van ilyen Nohabom, ezért én nem tartok rá igényt, valamint most az anyagiak sem engedik sajna meg, hogy átvegyem.
Szerintem a ragasztásnál ugyanúgy meg kell rajzolni a vágánytengelyt, mert az egyenesben ha elcsúszik a vágány, megsütheted. A szögelésnél pedig alapból kell fúrni, akkor meg már mindegy, hogy a talpfát is fúrod nem? Igaz mi H0-ban szögeltük a talpfákat és amilyen flexit használtunk (valami olasz cucc) úgy emlékszem, azon voltak likacsok így meg volt oldva a dolog. Egyébként nem értem miért nincs kiluggatva a talpfarács megtartva a lehetőséget a szögelésre...
Tatumadár: a kétoldalas szalaggal nekem nem sikerült rögzíteni, feláztatta a hígított faragasztó a kétoldalast és széthullott az egész... Ezt egy hungarocell alapon fekvő diorámán próbáltam ki, amit láttál a polcon nálam.
