Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Egyszer láttam egyről néhány képet,de sok nem derült ki belőle a belső elrendezést tekintve.A felvetés teljesen jogos ,mert ez a fakitermelés mellékterméke és nagy mennyiségek állnak belőle rendelkezésre.
Jó ideje már én is a kérdés megoldásán fáradozom azt hiszem el is jutottam a megoldáshoz.
A lényeg az ,hogy az aprítékot tartályban helyezzük el a kályhatesten belül.Az égés alul történik gravitációs önadagolással.Rendkívül lényeges,hogy az apríték "szemcse"szerkezete ne akadályozza a lassú vertikális mozgást .Magyarán olyan formájú és méretű fűtőanyagot kell előállítani ami nem torlódik fel.
Praktikus ,mert égés folyamán a tartály tartalma újratölthető a tűztér hőmérséklet esése nélkül.Ez addig ismételhető amíg a kívánt mennyiséget el nem égettük.
Az égés teljes folyamatában a fűtőanyag kis térfogatában jelentkezik gázképződés ezért az égési levegő jól adagolható.Az egyik neves kályhaépítő és fejlesztő szóhasználatával élve:"A tűztérgeometria állandó."
Mint korábban írtam az elképzelést kísérletek fogják megelőzni.Ennek alapja az a -már az üzemből kivont-kazán képezi ami a fenti elrendezés mintájául szolgál.
Sajna minderre még nem volt időm ,de remélem most a hideg beköszöntével nyílik rá mód.
A kályha falazatául a kemence esetében jól bevált hódfarku vagy egyfülü tetőcserepet javaslom.Én ezt úgy oldottam meg ,hogy keresztben négyfelé daraboltam-így 10cm-es falvastagságot alakítottam ki .Természetesen lehet ettől több és kevesebb is.Egyfülű esetében kínálkozó lehetőség a takarások összeillesztése -minimális sárral-,így masszívabb falszerkezet hozható létre.
A legnagyobb igénybevételű helyekre természetesen célszerű samottot alkalmazni .Itt jegyzem meg az én fűtőművemben egy sincs-költségkímélés miatt.
A múltkor kérdeztél valamit hogy másnak kell valamit kiszámolni.
Erre van a szoftver hogy a kályhaépítőnek (mesternek sem) ne keljen fizikussá képeznie magát.
Letöltöd, behelyettesíted a dolgot és kapsz egy eredményt.
Mivel a terveim közöt típuskályha építés van, és ennek a különböző modul teljesítményeit be tudom mérni (majd beméri hiteles akreditált labor is persze) akor a változtatásokat is tudom kezelni.
Az egy kályha nem egy űrsikló, ne keverjük össze valami hihetetlen bonyolult dologgal.
Ennnek ellenére igen röhejes összehasonlító méréseket látni a neten, különösen amikor a környezetet is prezentálják. Pld. volt egy ilyen akció amikor húsz profi kályhát hasonlítottak össze és méregettek, de a huzatviszonyok eleve nem voltak egyformák (látszottak a kémények és a tető). Az egyik oldal eleve szarabb helyzetben volt, a huzat erő jelentős különbségeket mutathatott, de ez nem zavart senkit.
Egy gyártónak, aki gyárt valamit, annak KÖTELESSÉGE erről adni!
Pont ezért, és erről kérdeztelek ezelőtt!
Ha Te gyártod, akkor erről már a beszerelés előtt a vásárláskor, vagy annak beszerelésekor adni kell.
Vagy Te ilyen hülyének nézel engem, hogy ha én szerelem össze, én szereltetem össze kályhással, akkor én számoljam ki??? rám, vagy ránk akarod hárítani?
Én nem értek hozzá. Ezért kérdeztem tőled: számold ki, vagy számoltasd ki.
És ne hárítsd rám a felelősséget.
Mégis hogy gondolod őszintén: laikusokkal akarod összerakatni, de a papírokat nem adod hozzá. Számolja ki Ő (én). De mi nem rendelkezünk hozzá szakmai végzettséggel.
Vagy előtte el kell menni, és OKJ-s kályhásnak lenni?
"Azt minden esetben a gyártónak fel kell tüntetni vagy a készüléken vagy a hozzá adott bármilyen papíron, általában Pascalban."
Persze és ezt meg is adják általában.
De épített kályhákmál, mint pld a tömegkályha ezt az építő sem tudja akkor ha egyedi kályhát épít.
Csak abban az esetben tudhatná ha pontos terv és bevizsgálás előzi meg az építést, tehát típus kályha készül.
Egyébként pedig pld az Atmos kazánoknál megadott 22-24 Pa huzat igényeknek a kis átmérőjű és sok egyéb gonddal küzdő hagyományos kémények nem igazán felelnek meg, mert nincs is elég magasságuk és átmérő sincs megfelelő.
Az ellenáramú kályhákkal az a gond, hoyg ha nincs folyamatosan fűtve, akkor óvatosan kell kezelni a begyújtást és fel kell melegíteni a kéményt mielőtt berak valaki 15-20 kg fát.
Cserépkálykánál is ez van, a bonyolult füstjáratok szintén fokozzák a huzatigényt.
Tehát önmagában a kémény huzatteljesítményét nem elég hidegen ellenőrizni, majd felmelegítve némi papír égetésével. Ellenőrizni kell a kályhát is hidehen és melegen is.
A kettő együtt mond valamit, mert a környezet is belejátszik, + időjárás, a ház fedettsége, uralkodó szélirány stb.
A mérés körülmányeit is meg kell választani ha jó és megbízható eredményt akar valaki (nem szélviharban kell elenőrizni a huzatot nyilván).
A kéményseprő viszont munkavégzése során képtelen ideális esetet mérni, akkor mér ha éppen ott jár a háznál munkaidőben.
Folyamatosan mértem műszerrel az időjárás esetei és a kályha működése közben az értékeket, és elég érdekes tapasztalatok keletkeztek.
Ezért csináltam egy speciális huzatfokozó eszközt ami szabályoz is ha nagy a szél. Kb 5-6 méter kémény magasságot pótol.
A kéményseprőnek nem is az a dolga, hogy a tüzelőberendezésnek mekkora a huzatigénye. Azt minden esetben a gyártónak fel kell tüntetni vagy a készüléken vagy a hozzá adott bármilyen papíron, általában Pascalban. Ha ez meg van és mondjuk a kémény mérete adott, tehát már meg van, akkor ki lehet számolni, hogy a kémény tud e megfelelő huzatot biztosítani az adott készüléknek. Persze kell sok más is, pl.: levegőutánpótlás, a kémyén milyen hosszan megy fűtött téren és mennyit hidegben és még jó pár dolog - ez a hő és áramlástechnikai méretezés, amit 2012.01.01-től hivatalosan csak épületgépészmérnök állíthat ki.
"Ez persze nem biztos hogy sikerül azonnal, az eredmény a koncepciótól is függ"
1-1,1/2 fűtési szezon erre kevés...
"Igen, kérdésedre az a korrekt válasz hogy akár jobb is lehet a dolog, és sok szempontból rugalmasabb is"
Hány ilyen verziót és teljesítményüt építettek (UZ37) összehasonlítás céljából, mert gondolom ez alapján lehet valamit mondani...
"Most szétszedem a régit és módosítom az azóta kitalált dolgokkal (nem a tűzteret módosítom, azzal nincs gond)"
Ha jól tudom a KOK(osztrák kályhás szövetség) elég komoly akkreditált laborral rendelkezik pár főállású munkatársal, ezt a tipusú tüzteret is ott fejlesztették ...
Minden fejlesztési elárás arra irányul általában hogy a már megismert létező műszaki eredményeket felülmúlja.
Ez persze nem biztos hogy sikerül azonnal, az eredmény a koncepciótól is függ.
A szögletes kerék nem vált be pld. :)
Pld a Wamsler cég több száz millió forintot fordít most tűztér fejlesztésre, és még nem tudni megvan e az eredmény, pedig a kihirdetett határidő mintha lejárt volna, és telefonon történő érdeklődésemre nem kapram még határozott választ.
Igen, kérdésedre az a korrekt válasz hogy akár jobb is lehet a dolog, és sok szempontból rugalmasabb is.
Most szétszedem a régit és módosítom az azóta kitalált dolgokkal (nem a tűzteret módosítom, azzal nincs gond).
A huzatigény jelentősen csökkenni fog, új burkoló anyagok kerülnek kipróbálásra, és a hőtárolás feladat terén is egy új anyaggal próbálkozom (ez már beépült most egy változatban, és jó, de még egy csomó verzió lesz kipróbálva)
Köszi majd megnézem !Meg most találtam egy elég jó orosz oldalt ,de a Google fordító nem valami perfekt :)Viszont mindenféleképp részt akarok venni egy workshopon mielőtt munkálatoknak kezdek.
"A tk. akkor fog elterjedni ha egyszerű és olcsó lesz."
Pontosan. De azért túl olcsó se legyen. Szerintem 3-400000 Ft a határ amíg érdemes ezzel foglalkozni.
Hasonló a fejlesztés célja nálam is.
A hőtároló tömeg a tonna árát tekintve nagyon jelentősen kedvezőbb árú lett mint amit eddig használtam, ugyanakkor javultak a paraméterei és gyorsan és egyszerűen lehet beépíteni.
A felépítés is sokkal gyorsabb és egyszerűbb mint eddig.
Most a külső megjelenés érdekes módjait keresem, és konzultálok az ipari formatervezés tanáraival ez ügyben.
Lenne lehetőség tényleg villámgyors és olcsó felépítésű tk. kályhát is csinálni, csak nincs benne üzleti érdek. Kb. eldobós golyóstoll lenne belőle, csak mivel szétfűteni sem lehetne a piac telitődne és vége is lenne a kályba üzletnek pár év alatt.
Igen azt a fickót elég nehéz elérni. Kusnetsov oldalán is jó képek, tervek vannak, de mindenképp kell a kézzel fogható tapasztalat. Ha Sancibá csinál idén workshoppot akkor nevezz be oda.
A vegyes rendszerek kiválóak ,korszerűek,takarékosak.Ám ha valami ilyen kiváló tulajdonsággal bír biztosan nem fog széles elterjedésnek örvendeni.Biztosan tudod -miért.
A tk. akkor fog elterjedni ha egyszerű és olcsó lesz.
Szerintem a tartósság sokak számára nem is elsőrendű kérdés.Akkkor lesz olcsó ha, helyben fellelhető nyersanyagokból készül.(lásd.:kemence,sár,cserép).
Itt jegyezném meg ,a kemenceépítésnek is van olyan technológiája ahol a fal un. agyagcsukákból készül.
A jobban sikerült kemencék akár 30-40 évig is üzemelhettek.Természetesen rendszeres karbantartás mellett.
Miért ne lehetne az egész tk.sárból?
A tulaj a saját kezével fűtési szezon előtt vagy akár alatt is szépen karbantartja egy kis sárral ,lóganéval ,tehénlepénnnyel ,szilvalekvárral stb.
Ezt azért bátorkodtam megjegyezni ,mert a saját elgondolásomnak van egy ilyen irányú változata is.
Értem köszi a választ !tavaly volt láttam ,de aki azt szervezte még nem sikerült elérnem.Esetleg van olyan oldal ahol tervrajzokat találok vagy részletesebb leírásokat ?Tavasszal szeretnék építeni egyet kéthelyiség közé csak még nem tudom milyen típusú lenne jó orosz típusún gondolkozom most nagyon.
A számolgatás tetszőleges paraméterekkel, nagyjából tudományos szerencsejáték, ha nem rendelkezel a NASA számítási kapacitásával.
Pont arról ment a vita régebben hogy ha nem vesznek figyelembe minden paramétert akkor a valóság úgyis cáfolja a tervet.
A nagy Lars is csinálhat egy akármilyen kályhát az ő környezeti paraméterei mellett, az itt nálunk nem úgy fog működni mint nála. (semmi sem stimmel)
Ezért kellenek típuskályhák, és azokat is különböző helyszineken kell tesztelni és bemérni.
Ezért minden dolog tól -ig.
Mivel kiértékeltem a tapasztalatokat én is, a szélesebb körben és különböző környezeti viszonyokhoz is egyszerűen igazodó kályha tervet csináltam, és az olcsóbb megvalósítás és tesztelés miatt nem új kályhát csinálok hanem a régit alakítom át részben.
Ez február közepéig meg is lesz (a hónap második hetében fogok erre ráérni) hogy még idén a teszt is elkészülhessen.
Ebből a típusból sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet majd tömegkályhát csinálni mint a régebbi módszeremmel.
Kérdeztem tőled, hogy mi okozza az áramlási sebességben azt a nagy különbséget (amit te hoztál fel). Illetve, hogy annak az adott, kért méretű kályhának milyen általános adatai vannak: teljesítmény, hatásfok, tüzelő szükséglet, huzat, égési levegő, meg mit tudom én, már nem emlékszem.
De a dolog nem így működik sajnos.
Ha felhívok egy gyártót és egy anyag receptúrát szeretnék megkérdezni, amiben semmi extra nincs, akkor is üzleti titokra hivatkozva megtagadják az információt, pedig nem is védett a dolog. (én is naponta futok bele ilyesmibe).
Még a samott tégla pontos receptjét sem fogod megkapni, pedig nem új dolog.
Tévedésben vagy. Ha egy fúró gépet, vagy mosó gépet, bármit veszel, ahhoz meg kell!!! adni a gép hány kW, hány kg ruha mehet bele, hány év a garancia, stb.
Ezek az általános dolgok.
Én nem receptet, rajzot, anyaglistát, betekintést a kályhába, vagy ilyesmit kértem. Azt más kérte.
Ha meg nincs terméked, és nem is lesz; akkor meg meg nem kéne itt szétOFF-olni a topikot.
Ha lesz majd, akkor meg ezek nélkül az adatok nélkül, és a bizalom nélkül még egy samott téglát sem tudsz majd eladni :(
Legalább is nekem nem. Ezt kérdezted tőlem, ne felejtsd el!
(mondjuk van más 1-2 dolog de azokat majd ezután).
A tömegkályha képzés szerintem az elkövetkező 15évben nem valószínű h lesz, de még utánna sem. Ha érdekel a téma fizess be 1-2 workshoppra ha valaki szervez. Ma a kályhás képzésbe is csak megemlítik de nem foglalkoznak vele komolyabban. A Libik féle könyv jó de kevés...
Sziasztok érdeklődni szeretnék hogy az országban indítanak e tömegkályhás képzést valahol ?Vagy esetleg vannak e olyan kiadványok amit érdemes elolvasni ha az ember megszeretne ismerkedni a kályha építéssel.
Természetesen igazad van a saját szempontjaid szerint. Én is hasonlóképpen gondolkoznék, különösen ha kiváncsi vagyok valamire.
De a dolog nem így működik sajnos.
Ha felhívok egy gyártót és egy anyag receptúrát szeretnék megkérdezni, amiben semmi extra nincs, akkor is üzleti titokra hivatkozva megtagadják az információt, pedig nem is védett a dolog. (én is naponta futok bele ilyesmibe).
Még a samott tégla pontos receptjét sem fogod megkapni, pedig nem új dolog.
Ha technikai szabadalomra előkészített termékről van szó (amiről a vizsgálat közben kiderülhet hogy nem is védhető akár) maga a jog rendelkezik úgy, hogy ami már nyilvánosságra került az nem védhető le.
Nézd meg az üvegbeton körül létrejött pereskedést és sok év után lett csak eredmény.
Egyszerűen nincs lehetőség érdemi információkat ismertetni idő előtt.
Amíg nem védett, addig termék sincs, tehát a bizalomra sincs szükség.
Ettől még lehet a témát vesézni, mert sok részletkérdés van ami nem érint semmit.
Ilyen volt pld a huzat kérdése. Sötét folt ahogy én látom egyenlőre.
Ilyen az időjárás kérdése, légnyomás, stb. stb. Dániában más a helyzet mint nálunk.
