Egyszer egy szíriuszi duplacsavart dns-ű engem is beugratott, hogy a nevezett helyen van egy ciszterna, amiben a víz szintje a holdállástól függően változik. Ehhez képest találtam egy sáros vaddisznódagonyát, amibe mindenki azt lát bele, amit akar.
Valamiféle többszörös sáncrendszer azonban tényleg van, csak éppen párhuzamos a hegyoldallal.
A cikk 2012. március 28. napján jelent meg, ma pedig 2013. december 20. napja van. Eltelt több, mint másfél év, de nem igazán lehet hallani, hogy olyasféle áttörés történt volna, amit a cikk beharangoz.
Ettől még persze lehetnek ott fejedelmi sírok és Ős-Buda is, de ez esetben az időmúlás is sokatmondó...
Én is úgy érzem, hogy valamikor jövő ősszel egy helyszíni várlátogatással kell "lemeóznom" a diósgyőri építkezést.
Persze a legjobb megoldás a középkori alapanyagokkal, középkori módszerek szerinti helyreállítás lenne. Ezt azonban szakmai és gyakorlati indokok miatt nem lehetne végrehajtani. Ugyanis a jelenlegi múemlékvédelmi gyakorlat szerint élesen meg kel különböztetni ez eredeti részeket a kiegészítettől. Másodsorban napjaink építőipara másképpen dolgozik, mint az évszázadokkal ezelőtt élt mesterek.
A lényeg: végre VÉDŐ lefedést kapjanak az egyes épületrészek. Ezt a 4-ből 3-nál végre valahára meg fogják kapni a palotaszárnyak. Így tovább nem rongála az időjárás + helyiségeket kapunk kiállításokra.
Én olvastam és örülnék neki,ha tényleg valami nagy felfedezés történne. Azonban ez még mindíg a feltételezés kategória. Itt is várhatjuk a jövő évi ásatásokat,feltárásokat. A jelek biztatóak.
Szóval,amint a képek mutatják,a diósgyőri várat tulajdonképpen téglából építik újjá. Az egész kap egy kő köpenyezést. Így épül napjainkban egy kővár. Mondjuk a látványba nem fog befolyásolni igazán,ha jól elrejtik a téglát. Hm...majd kiderül minden jövőre.
Több kastély és Árpádkori templom felújításáról illetve feltárásáról hallható itt egy beszélgetés. A felvétel második felében sok szó esik ezen fórumon is néha felbukkanó visegrádi királyi palotáról,illetve annak nagy mértékű újjáépítéséről.
Amikor Somogyváron jártam, a történelmi falak árnyékában egy lelkes patrióta ajánlotta szíves figyelmembe a kiadványait. Gyócsi Lászlót főként a somogyi históriák fogták meg, arról regélnek szövegei.
Hát igen... Végignézve a somogyi várak -- amúgy tiszteletre méltóan hosszú sorát -- meg kell állapítanom, hogy ezek a "várhelyek" csak az igazán várfanatikusoknak nyújtanak kellő élményt. Hiszen a legtöbb esetben csak sáncok és árkok utalnak az emberi életformára. Pedig anno minden megvolt bennük, ami a tartós lakhatáshoz kellett.
Somogyvár és az ispáni vár vázlatos történetét, kutatástörténetét két forrásból származó idézetekkel igyekeztem összeszedni.
„A 11. században készült sáncon belül egy kisméretű templom épült, amelyet temető övezett. Szent László király 1091-ben alapította meg Somogyváron a Szent Egyed apátságot, amelyet francia földről származó bencés szerzetesekkel népesítettek be. Az alapító 1095. július 29-én bekövetkezett halála után földi maradványai ezen apátságban leltek első nyughelyet. A 13. században az apátság már magyar vezetés alá került. A 15. század a hanyatlás időszaka. 1508-ban már nem volt szerzetesi élet a kolostorban. 1553-ban említik a kolostor utolsó apátját. 1556-ban jutott a várrá alakított kolostor török kézre. 1799-ben még magasan álltak a templom és a kolostor falai, valamint a védőfalak.”
„Somogyvár a királyi alapítású bencés apátság a Szentháromság, Szent Péter és Pál, valamint Szent Egyed tiszteletére volt szentelve. Az 1241 előtti Magyarország 80 Szent Benedek rendi monostora közül ez volt a legnagyobb. Somogyvár község északi részén a Kupavár hegynek nevezett, 170 m magas domb háromszög formájú platóján helyezkedett el. Szent László király első sírhelye, ahol 1095 július 25 – 1173-ig nyugodott. „
Ispáni vár:
„A templom és a kolostor a védművekkel körülvett ispáni vár területén épült fel. 12 lá széles, kőből és téglából, habarcsba rakott várfal egykor körülvette az egész térséget. A kívül-belül két láb széles falköppeny közét kő és téglatörmelékkel töltötték ki. A hatalmas várfal alapozás nélkül épült, eredetileg fa védművek készültek a X. században, amelyet később átépítettek és többször megújítottak (XII. és XIII. században) A királyi apátság védművei tehát nagyobb részt együtt épültek a kolostorral. A hagyomány szerint Koppány vára volt. A néphagyomány máig őrzi a vár alatti Szentesica forrás legendás históriáját-ahol a megölt Koppánynak kopjafás emlékoszlopa áll. A nép úgy tudja, úgy tartja, azért szent a forrás, mert itt mosta meg István király gyilkosságtól véres kezét. A somogyi várat csak a XII. század végén említik először, amikor vármegyei ispáni várként szerepel. A XV. század elejére hadi jelentőségét elveszítette, a XVI. század első harmadában pedig teljesen figyelmen kívül hagyták a templomerőd kialakításakor. „
Kutatástörténet:
„A Somogyvár-Kupavárhegyi emlékek kutatásának kezdetei 1917-ig nyúlnak vissza, amikor a Széchenyi család megbízásából a Somogyváron élt Rótkrept Gábor (később Mátray-ra magyarosította nevét,1797-1875) hozzálátott a történeti forrásadatok összegyűjtéséhez felhasználva a somogyvári tiszttartó, Harsányi Ferenc közléseit is (1829), valamint a föld alá kerül romok régészeti feltárását is elkezdte. Ebben nagy támogatója volt Széchenyi Lajos gróf, aki jóvá akarta tenni elődei (Zsigmond és Ferenc) vétkeit s 1825 és 1855 között megtisztította a romterületet.
Sőt, kiásatta az ispáni vár falainak egy részét északon és szak nyugaton. Mátray Gábor halála után hagyatéka Rómer Flórishoz került, majd Gerecze Péter hasznosította 1895-97-ben, aki 95-ben ásatásokat is végzett. 1896-ban Széchenyi Imre gróf írta meg a Kupavárhegy történetét.Őt követte Gerecze Péter tanulmánya. 1895 után Somogyváron érdemi kutatás nem folyt egészen 1972-ig. A somogyvári Kupavárhegy régészeti feltárása 1972. július 24.-től 1989. szeptember 1.-ig tartott 15 ásatási idényen keresztül. Ez idő alatt 130 ezer lelet és 2200megmunkált kőtöredék, illetve kőemlék került elő.1991-ben a Kupavárhegy feltárt és felújított műemlék együttesét megnyitották a látogatók előtt, és nemzeti emlékhellyé nyilvánították.”
Idézetek: (wikipédia és Bakay Kornél: Somogyvár-Szent László király somogyi apátsága.)
Szándékosan használtam a várhely kifejezést. Tisztelet a nálam nagyobb helysimerettel rendelkező helybéli fórumtársaknak.
Mivel én nem sokat jártam arrafelé, az alábbi pdf brossúrát vettem alapul a tervezésnél is, amelyben bizony 38 oldalon keresztül sorolják a Somogyi fényképes várhelyeket.
Valóban a somogyi várak nem tartoznak az "átlagvárbarát" által a kiemelten látogatott vidékek közé. Pedig ott is léteztek várak a régmúltban, az abban élt emberek megélték-megszenvedték a történelem viharait.
Ha a törökkel szembeni hősiesség példaképeit felidézzük, mindenkinek Szondi György {Drégely}, Dobó István {Eger} vagy éppen Zrínyi Miklós {Szigetvár} jut az eszébe.
De a somogyi partvidéket Fonyódról {Fácános} a török túlerő ellenében évtizedekig tűzzel-vassal védelmező palonyai Magyar Bálint neve kiesett a köztudatból. Pedig élete megismerésre és ahogy szoktam írni, filmvászonra való lenne.
Buda vára 1541-ben került a török kezére. Tudták, hogy hódításuk csak az odavezető terület kiszélesítésével lehet tartós, hogy újabb várakkal biztosíthassák az útvonalakat. Pécs tornyaira 1543-ban került fel a boncsokos zászló. Szigetvár még hősíesen ellenállt, így északnyugati irányban igyekeztek a Balaton partjáig eljutni. Ott viszont Magyar Bálint várkapitány verte vissza a rohamaikat. Végül csak annak halála után 2 esztendővel, 1575-ben foglalta el az oszmán a fonyódi Fácános-várat. A véres közelharcban a várvédők az utolsó emberig harcolva estek el. Ezért emléküket örökre tisztelet övezze!
A fonyódi magyar palánkvárral szemben a török hódítók is kiépítették a maguk bázisát. Erről egy link:
A somogyi várakról még mindig a legjobb forrás a 2005-ben megjelent könyv:
Bár a somogyi várak valóban nem tartoznak a "látványos sasfészkek" kategóriájába, de feltárásuk által nagyon sok minden részletet tudnánk megismerni eme vidék múltjából.
Ahogy nézem, a helybeliek törődnek a fonyódi Fácános-várral. Területét gondozzák, várjátékokkal emlékeznek az elődök hősiességére.
Ne feledjük el, hogy a török hódoltság idejében a Balaton víze sokkal magasabban állt, mint napjainkban. Tehát azok az árkok vízzel elárasztva, mocsaras vidékkel körbeölelve oltalmazták a magyar vitézeket.
Utoljára 2010 májusában jártam a cseszneki várban. Arról érdeklődnék, hogy mi változott az odaérkező kirándulók fogadására szánt, akkoriban még félkész alsó épületnél? Abban tervezték a pénztárat, az ajándékboltot és a mellékhelyiségeket elhelyezni.
Illetve Ötvöskónyinál van még értékelhető mennyiségű maradvány, meg ide sorolhatjuk még az egykor várnak is használt Zselicszentjakabi apátságot, amiből egész sok falrészlet megmaradt. Kásivár meg földvár volt, esetleg egy torony, de az alapok jól látszanak. Ennyi.
" Pedig Kereki-Fehérkő várán kívül bizony akad egy-két látványosabbnak számító várhely ezen a területen is."
Sajnos nem nagyon. Mivel a tájegységen nem található kő, a várak vagy földvárak voltak - s emiatt egyrészt nem látványosak, másrészt mára nagyjából elkoptak, vagy téglából épültek, akkor meg elhordták őket templomok és kastélyok építéséhez. Olykor egészen komoly várakat is. Téglavár voltak Kaposváron, érdekes módon az apátság a dombtetőn nagyjából megmaradt, a Kapos árterében levő nagyobb várból viszont csak csekély törmelék maradt. Bár nem Somogy, de téglavár volt Tamási, az alaprajzát sem lehet már megállapítani, pedig mutatós vár volt egy hegy tetején.
Fonyódon a belsővárhoz tartozó aprócska templom alapjai vannak meg, aztán Berzencén egy téglafal, Kereki várából egész sok megvan, Kéthelyen még a Fáncsivár földsáncai megvannak, a többi helyen viszont csak nemi hepehupa az egykori várárkok és sáncfalak helyén. :-(
Somogy megye az eddigi vártúráim során nem szerepelt a kiemelt célpontok között. Pedig Kereki-Fehérkő várán kívül bizony akad egy-két látványosabbnak számító várhely ezen a területen is.
Október végi egynapos kiruccanásom során Fácánosvárat vettem szemügyre Fonyódon, valamint I. László királyunk első temetkezési helyét Somogyvárat.
Fonyód – Fácánosvár
Megközelítése: Fonyódon a Kupavezér u 3. sz. alatt található a Fácános nevezetű ABC/Restauant/Apartman/ Kocsma kombináció. Az épület előtt leparkolhatjuk az autót, innen kb. 50 m séta a vár területe.
Felépítése: …”Palánkfal vette körül a külső várárok belső oldalát. A várárok 4 sarkán köríves földrondellák (?) emelkedtek. A vár bejárata a mai Szent István út felöl volt, ahonnan a külső várárkon át a kapuvédművel ellátott híd vezetett a várba. A belső várban állt a román stílusban épült templom. A templomban és körülötte már az Árpádkortól kezdve temetkeztek. A későbbi templomreődöt árokkal és palánkfallal vették körül A palánkfal által bezárt négyszög alakú tér hátsó felében szinte a templomnak támaszkodva állt a várépület. Az árok 8 méter mély volt és vízzel telített. A belső várárkot is felvonható kapuhíd ívelte át.”
(Idézet a vár területén található tájékoztató tábláról)
Története: Palonai Magyar Bálint kiváló katona, és kisnemes Buda 1541-es elfoglalása után erődítési munkákba kezdett a környéken. A templomot megerősítette, palánkkal és árokkal vette körül, ezt követően a az erődített templomot is palánkkal és árokkal övezte. A kialakult palánkvár 1547-től 1573-ig állt ellen a török támadásoknak, és szolgált bázisául a pogány ellen indított portyáknak. Csak két évvel Magyar Bálint halála után, 1573. augusztus 5.-én sikerült a várat elfoglalni és elpusztítani, mely akkor Kulcsár Péter várnagy és Bornemissza Mátyás hadnagy vezetése alatt állott. A fonyódi várról az 1569-es évből fennmaradt egy alaprajz, melyet Giulio Turco hadmérnök készített. Ez a rajz képezte az alapját a Fitz Jenő által végzett régészeti kutatásnak, amely 1957-59 között zajlott. A vár feltárása előtt gazos, bozótos terület volt, nevét az itt fészkelő fácánokról kapta.
A Fácánosvár egy különös hangulatú játszótér hatását kelti. Az 1573-ban hősi halált halt védők , valamint Magyar Bálint emléktáblája adja meg az alapját a terület történelmi hangulatának. A picit pongyolán megfogalmazott felépítést taglaló tájékoztató tábla igyekszik teljesebb ismeretet nyújtani a hajdani erődítményről. A legszebb rész talán az árokkal övezett belső várterület. A belsővárban kisebb alapfal maradványok érzékeltetik a hajdani erődített templom létét.
A Fácánosvár azonban túlmutat az egyszerű játszó és rendezvénytér jelentőségén. Ez a leglátványosabban rekonstruált palánkerődítés az országban, amely igyekszik emléket állítani a 16. század hasonló felépítésű erősségeinek, melyek védelmében vitéz eleink harcoltak a pogány török ellen. Sajnos a faszerkezetek állapotán meglátszik az idő múlása, a Fácánosvár alapos felújításra szorul.
Fogja azt a vasbeton rondellát még légkalapács kopogtatni...
A tervezője már meghalt, a műemlékes berkekben új szelek fújnak. Lásd pl. a füzéri vár nagyarányú kiépítését. Csak hát az ördög a részletekben lakozik vagyis milyen módon, módszerrel és anyagokból építik újjá a várainkat?
Volt egy lengyel kollégám, Michal, aki egyszer - látva hogy váras weblapot böngészek - megkérdezte, hogy tudom-e, hol van a világon a legfiatalabb középkori királyi vár. Elkezdtem ötletelni, hogy 1640 körül hol építhettek ilyet, aztán kibökte, hogy lengyelországban, Varsóban. Mivel Varsó egészen konkrétan megsemmisült a második világháborúban, úgy ahogy volt, a lengyelek úgy dontottek, hogy ha már a korábbi klasszicista belváros újjáépítésére nincs kapacitásuk, legalább a királyi várat újra felépítik úgy ahogy volt, s amennyire a korábbi képek, fényképek alapján következtetni lehetett. Gyakorlatilag a teljesen nulláról építették újra.
Ha volt valaki Varsóban, szembesülhetett vele, hogy az egész város egy panelrengeteg, kivéve a Visztula mellett a várat.
Szóval volt alkalmuk a lengyeleknek tapasztalatot szerezni a korhű újjáépítés terén.
Viszont van egy rossz hír is. A rondellával állítólag most nem foglalkoznak. Az nincs benne a tervben. Pedig eléggé lepukkant állapotban van sajnos! Meg csúnya is a vasbetonjával.
Szép, szép terv. Innen már csak egy lépés, hogy ismét VÉDŐtető kerüljön a palotaszárnyakra + ismét gyilokjáróként üzemeljenek azok a konzolok ott körben.
Bizony-bizony! Már a budai várnak a II. Világháború utáni restaurálásánál -- hál' Isten! -- ott voltak a lengyel szakemberek, akiknek javaslatára pl. a déli nagy rondella elnyerte azt az arculatát, amilyen jelenleg. Nélkülük valószínűleg egy félig felépített, stilizált torzszülött született volna meg.
Idézet Gerő László "A helyreállított budai vár" című könyvéből:
