Úgy vélem, az illendőséget nem rajtam kellene elsősorban számonkérned ilyenformán:
Szerintem inkább ilyesfélét illett volna írnod: Még nem sikerült arra a következtetésre jutnod, amelyre Hírmérnök topiktárs jutott.
Ezt te írtad a 63374-ben:
Az elméletből az következik, hogy mérőeszközeid ezalatt - tudtoddal, vagy anélkül - olyan változáson kellett keresztül menjenek...
Az elméletből ez nem következik. Ez a te külön-bejáratú véleményed. Ha már az illendőséget hánytorgatod, akkor illendő lett volna jelezned, hogy szerinted.
Elolvastam a linkelt cikket (Fizikai Szemle), az se semmi, van olyan mint Astrojan "elmélete"...
Na nekem is sikerült megtalálnom. A hőtágulásos effektusra tett megjegyzésemet visszavonom. Tényleg nem tudom, Astrojan mitől lett boldog, mert a magyarázatot az áltrel-ben vélik megtalálni Astrojannal ellentétben.
Kétségtelen hogy a legjobb drótkötelekkel kikötött adótoronnyal gravitációt mérni. Mi is lehetne ennél megbízhatóbb... A műholdakkal csak a gond van, még az órájuk se úgy jár ahogy kellene.
A Fizikai Szemle az 1999 aug 11-i Napfogyatkozás alatt történő méréseket összegzi, amikor a Nap magasan áll 13 órakor. Ez az időpont a magasan álló Nap miatt kevéssé alkalmas a torony dőlésének megfigyelésére, mert a gravitációs változás csaknem felülről éri a tornyot, ezért a lakihegyi torony dülöngélése kicsi, a 7. ábrán láthatóan csak maximum 6-7 cm.
Az 1961-es fogyatkozás kora reggel volt, a toronyra merőleges irányból, csaknem vízszintesen érte a tornyot a gravitációs változás, ezért a torony dülöngélése megdöbbentően látványos volt a maga 65 cm-es összesített kitérésével.
Az csak természetes, hogy téged a sokkal rosszabb körülmények közötti mérés fogott meg, ahol a torony dőlése sokkal kisebb amplitudójú, mert az erő (változása) felülről érte a tornyot, másrészt a hőmérséklet változása is jelentősebb hatással lehetett a feszítő kötelekre. Maga a teodolitos leolvasás hibája is kb 2 cm.
Ami a relelmet illeti az az 1961-es fogyatkozás totalitásakor bekövetkező torony elhajlás, méghozzá a Nap-Hold rendszertől ellentéstes irányba.
Azért az nem semmi, hogy egy sima hőtágulási effektusból gravitációs elmélkedést csinálsz.
Szerintem a hozzád hasonló nagy elméről szól a következő anekdota:
Egy kutató megtanít egy bolhát, hogy ha koppant az asztalon, akkor a bolha ugorjon. Vizsgálatai közben kitépi a bolha egyik lábát, majd koppant az asztalon. A bolha, kicsit ványadtabban, de ugrik. Így tesz ezután a kutató, szépen egyenként kitépi a bolha lábait és feljegyzi, hogy hogyan reagál a koppantásra. Mikor az utolsó lábát is kitépte hiába koppant, a bolha nem reagál. Fel is jegyezte, hogy a bolha a lábával hall, mert ha az összeset kitépik, megsüketül.
Na jó, ha már cáfolat, tegyük ebbe a topikba: a relelm tanításával ellentétbenNapfogyatkozáskor (= fedéskor) a Földfelszínre ható gravitációs erő növekszik. A két test (Nap és a Hold) gravitációs hatása nem összeadódik, hanem kisebb lesz.
Ebből hogyan sikerült azt a marhaságot kolvasni, hogy c+c=/=2*c ?????
Ha gondot okozna a betűk jelentése: (Két tárgy azonos irányban mozog)
Az állónak tekintett vonatkoztatási rendszerben w sebességgel mozog az egyik tárgy, amihez képest a mozgó tárgyról mérve v sebességgel mozog egy másik tárgy.
W az állónak tekintett rendszerből mérhető sebessége a második tárgynak.
Amit te 'valóság' alatt értesz, az tkp az úgynevezett 'hétköznapi intuíció', ami nem más, mint az abszolút tér és abszulút idő. (Hátha annyi év után most érünk el egy áttörést... vagy, ha nem, akkor esetleg hollókat fogok tanítani víz alatt repülni.)
Így legalább azt tisztáztuk, hogy a specrel nincs összhangban az abszolút térrel és idővel.
Miféle abszolút térrel meg idővel? Nincs semmiféle abszolút tér, abszolút idő, sőt abszolút meg nem abszolút téridő sincs,
a specrel a valósággal nincs összhangban,
logikai hiba van benne. Amíg a c+c =/= 2c, ami a matematika megcsúfolása, addig a relelm nyilvánvalóan téves leírása a természetnek, mégha annyira kedves is nektek a pecrel. :)
Így legalább azt tisztáztuk, hogy a specrel nincs összhangban az abszolút térrel és idővel. (Igaz, hogy a topik megnyitásának pillanatában is pont ugyanitt tartottunk, szóval komoly fejlődésről nincsen szó.)
..a másik zseblámpából kijövő foton mekkora sebességgel távolodik tőlem?
Nézd meg hol tartanak a fotonok mondjuk 1 év múlva. Az egyik foton ment 1 fényévet, a másik foton szintén ment 1 fényévet az ellenkező irányba. Nem nehéz kiszámolni, hogy a fotonok 2 fényév távolságra jutottak egymástól összesen 1 év alatt.
Egymáshoz képest a sebességük pontosan 2c. Ezért nem szeretnek koordinátarendszert tenni a fotonra, mert akkor kibukna a relelm tarthatatlan bugyutasága. De ne tegyél rá koordinátarendszert,
csak számold ki, 1+1=2.
De az sem rossz ha a lézerfény egy fotonjára ülsz és nézed a szomszéd fotont ott van e melletted egy hét múlva, egy hónap múlva, egy év múlva vagy száz év múlva.
Mindig ott lesz melletted. Na akkor számold ki mekkora az ő sebessége a Te fotonodhoz képest..
(ha valakit zavar, hogy a fotonra ültél, akkor ne ülj rá, a fotonok akkor is egyszerre érnek célba, a sebességük egymáshoz képest nulla lesz).
Üdvözlök Mindenkit! Még ezt a topikot nem olvastam, elnézést kérek, ha nem ide vágó problémával jelentkezem. Volna egy pár kérdésem és egy megjegyzésem. Az itteni szakemberek közül foglalkozott-e valaki egy kicsit jobban az Abraham A. Ungar nevéhez kötödő girovektorterekkel? Továbbá vizsgálták-e Novobátzky Károly A relatívitás elmélete c. magyar nyelvű könyvben található 4x4-es Lorentz transzfomáció kommutatítvitását? Van egy matematikus barátom aki igen behatóan foglalkozott e témakörrel és elemi úton eljutott Ungarn egyik rendszeréhez tartozó trigonometriájához, amit kedves barátom Ungarntól függetlenül sebesség-trigonometriának nevezett el. (Ennek nyomán sikerült általánosabb alakban leírni Héron-képletét is.) Van-e érdeklődő a fórumon e témák iránt? Sajnos nem tudok topiknyitó sem lenni, mert hozzászólásaim száma nem érte el az elvárt mennyiséget.
...Az elméletből az következik, hogy mérőeszközeid ezalatt - tudtoddal, vagy anélkül - olyan változáson kellett keresztül menjenek, melyek folytán - a használatukkal továbbra is c-nek fog adódni számodra a kérdéses sebesség ...
A pontosság és a történelmi hűség kedvéért azért tegyük hozzá, hogy Hírmérnök különbejáratú elmélete szerint.
Az eredeti, Einstein féle elmélet szerint a mérőeszközeiddel nem történik semmi olyan, mint amiről Hírmérnök uram étekezik. Ettől függetlenül bármelyik foton mindig c sebességűnek fog adódni, ezt helyesen állapította meg.
"Kérdés: ha ezek után ezt a koordinátarendszert nyugvónak tekintem saját magamhoz képest, akkor a másik zseblámpából kijövő foton mekkora sebességgel távolodik tőlem?"
c-vel. Vegyük azt az esetet, hogy gyorsulással tettél szert a lámpákhoz viszonyított majdnem c-sebességre.( magaddal vitt mérőeszközeiddel együtt gyorsultál).
Az elméletből az következik, hogy mérőeszközeid ezalatt - tudtoddal, vagy anélkül - olyan változáson kellett keresztül menjenek, melyek folytán - a használatukkal továbbra is c-nek fog adódni számodra a kérdéses sebesség - mármint a másik lámpa fotonjainak sebessége.
A relativitáselméletben a fotonhoz nem rendelhető nyugvó koordináta rendszer.
Válassz a fénysebességhez közeli sebességgel mozgó objektumot és alkalmazd a "sebesség összeadási" formulát. Akkor akár hogy bűvészkedsz minden tömeggel bíró dolog a fénysebességnél kisebb sebességgel mozog hozzádképest, a fény pedig megint csak fénysebességgel.
Valószínűleg volt már hasonló kérdés, de azért segítsen valaki: van két hátlappal összefektetett zseblámpa, bekapcsoljuk őket. Az egyik lámpából elinduló fénynyaláb egyik fotonjára üljünk rá (képzeletben), legyen ez az új koordinátarendszerünk. Kérdés: ha ezek után ezt a koordinátarendszert nyugvónak tekintem saját magamhoz képest, akkor a másik zseblámpából kijövő foton mekkora sebességgel távolodik tőlem? Azt gondolom, hogy nem 2xc, meg azt is, hogy nem döntöttem meg a relativitáselméletet, csak szeretném tudni, mi a paradoxon feloldása.
Gondolom, nem különösebben bonyolult az az állítás, hogy két Lorentz transzformációt össze lehet vonni egyetlen transzformációba. A vonat vízszintes, és az asztal vonathoz képes függőleges sebességvektorának transzformációját egyetlen ferde sebességvektor transzformációjává, a sebességvektorok relativisztikus sebességösszegzésével. De közben rájöttem, hogy hibáztam, vagyis egyetlen transzformáció esetén is kialakulhat, és ki is alakul ferde asztallap, csak nagyon egy egyenes állású téglalap photoshopos nagyításban gondolkodtam, de még photoshopban is nyilvánvaló, hogy egy ferdeállású téglalap oldalirányú nagyításakor megváltozik az oldalak dőlésszöge. Így hát ez a megoldás nem megoldás, mint ahogyan a 63361 megjegyzés sem vezet közelebb a megoldáshoz.
Marad tehát egyetlen lehetőségként a 63358-ban leírt megoldás. Ha az asztallap csak azért látszik ferdének, mert az asztallap különböző pontjai különböző időpontokhoz tartoznak, akkor ez a ferdeség nem vehető figyelembe. Meg kell határozni tehát, hogy milyen helyzetben vannak az asztallap saját rendszerében vett egyidejű pontjai, és itt lehet csak eldönteni, hogy ferde az asztallap, vagy sem. Ez pedig nem más, mint a következtetési láncodban való visszafele haladás, tehát a triviálisnak tűnő egyetlen lehetséges megoldás.
