Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
A nagy földrajzi felfedezések korából keresnék olyan könyvet, utinaplót, leírást, ami akkor keletkezett, ott a hajón, tehát nem egy később írt életrajz, vagy összefoglaló érdekelne, hanem naplószerű útibeszámoló.
1540 körül, ha jól emlékszem, de a kapitány neve most nem jut eszembe.
Új-Guineát biztos, hogy ők érték el elsőként az európaiak közül, egy bizonyos Jorge Meneses 1526-ban, onnan meg már csak egy "ugrás" az ausztrál kontinens.
Egy 1580-1620 közé datálható portugál kéziraton állítólag kenguruszerű lény látható, ami egyesek szerint arra volna bizonyíték, hogy a portugálok érték el először Ausztráliát.
"Ti. hogy az utóbbi 50-100 évben sok sötétebb színkomplexiójú ember vándorolt oda Németország középső és délebbi részeiről, akik aztán elkeveredtek a szőke, "nordikus őslakossággal"."
Annyit pontosítanék, hogy a Kiszely-könyv szerint ez a folyamat már a virágzó középkorban megkezdődött, csak a legújebb korban öltött igazán jelentős méretet.
Ti. hogy az eredetileg zömében világos színkomplexiójú, mesocephal és dolicocephal koponyaformájú, többé-kevésbé nordikus jellegű északnémet lakosság közé sötétebb színkomplexiójú és brachycephalabb koponyaformájú emberek települtek be délről, főleg iparosok és kereskedők.
Azok alapján, amit Eirik leírt a sötét haj- és szemszín domináns jellegéről, a keveredés nyilván a sötétebb színkomplexiójú lakosság számarányának növekedésével járt.
Nem rejtélyes genetikai változásról beszélek, hanem a domináns öröklődésről. A szem-, haj- és bőrszínnél is a sötét a domináns, a világos a recesszív. Gondolom, ez csak az europid rasszra igaz.Nevezhetjük keveredésnek.
"Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az emberi génálomány változása a világos bőr, kék szem, szőke vagy vörös haj felől a "sötétedés" felé halad, mégpedig rohamos mértékben. Az ókori meditárrán népek még jellemzően világos bőrű/hajúak voltak. Például Mohamed próféta egyenesen vörös (a szakálláról legalábbis biztosan tudjuk), II. Ramszesz, Nagy Sándor, Sulla (,Odüsszeusz) vörösek. Még a középkori, dél-európai történelmi alakok közül is meglepően sok a világos árnyalatú - a mai helyzethez képest."
Ez a fejtegetés nekem kicsit meredek. Forrással alá tudod támasztani?
A mai mediterrán népek között is szép számmal vannak világos vagy átmeneti színkomplexiójú emberek, pl. a katalánok és az északolaszok között kifejezetten nagy számban, de máshol is.
Észak-Németországban meg a keveredések miatt csökken a világos színkomplexiójúak aránya, nem valami rejtélyes genetikai változás következtében.
Ti. hogy az utóbbi 50-100 évben sok sötétebb színkomplexiójú ember vándorolt oda Németország középső és délebbi részeiről, akik aztán elkeveredtek a szőke, "nordikus őslakossággal".
A Kanári-szigetek kapcsán van olyan elmélet is, hogy a grönlandi skandináv kolónia lakói települtek át oda a XIV-XV. század fordulója táján. Ha így lenne, némi genetikai azonosságot biztosan ki lehetne ma is mutatni, de erről meg nincs hír. Gondolom az elmélet tudományos megalapozottsága annyi, hogy Grönlandról hirtelen eltüntek a skandinávok, a Kanári-szigeteken meg világos hajú őslakókat találtak - nosza, kapcsoljuk össze a kettőt!
Az észak-afrikai fehérebb népességet részben magyarázhatja föníciai majd a vandál örökség - nem sok idő máig az az 1500 év, amikor úgy döntöttek, beolvadnak. A Kanári-szigeteken konkrétan Hannó tengernagy járhatott, és kolonizált is a források szerint. Az általa alapított városok utána nyom nélkül eltüntek.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az emberi génálomány változása a világos bőr, kék szem, szőke vagy vörös haj felől a "sötétedés" felé halad, mégpedig rohamos mértékben. Az ókori meditárrán népek még jellemzően világos bőrű/hajúak voltak. Például Mohamed próféta egyenesen vörös (a szakálláról legalábbis biztosan tudjuk), II. Ramszesz, Nagy Sándor, Sulla (,Odüsszeusz) vörösek. Még a középkori, dél-európai történelmi alakok közül is meglepően sok a világos árnyalatú - a mai helyzethez képest.
Az antropológiai szakirodalom szerint az észak-afrikai berber törzsek között is vannak olyan csoportok, akik között sok világos haj- és szemszínű egyén él.
Tehát akár egy ilyen csoport leszármazottai is lehettek a szőkés hajú, kék szemű guancsók...
A hajókon való csapatszállításról még annyit, hogy szintén a spanyol örökösödési háború alatt a franciák egy expedíciót terveztek partra tenni Skóciában, és az ehhez szánt csapatokat fürge fregattok fedélzetén(!) vitték az Északi-tengeren. A britek meg ugyancsak a fedélzeten vitték utánuk a saját üldöző kontingensüket.
Mivel a britek állandóan a franciák sarkában voltak, így nem tudták végül partra tenni a katonákat, de ez az utaztatás igen sok emberéletet követelt mindkét féltől.
kicsit csodálkoztam a szállított sereg méretén az akkori hajók befogadóképessége miatt, s rákerestem (az angol wiki szerint) 12 hajó, 6.000 fő - a portugáloknak 7 hajója, 5 erődje és 12 ezer embere volt (a zsákmányból megduplázta a bevételt, ami azért Drake és társaihoz mérten nem extra)
- a hadműveletet nem írják le, de nyilván az erőfölényével élve először a hajókat győzte le, vagy üldözte el, aztán szépen sorban, egyesével ostromolta az erődöket... a széttagolt ellenség ellen mindenütt erő és tűzfölénnyel rendelkezett.
Az volt. Tisztes foglalkozására nézve korzár, azaz szerződéssel kalózkodó személy, aki békeidőben kereskedelemből tengődött. XIV. Lajos alatt szerencsére nem kellett sokat kalmárkodnia, legalábbis nem a saját portékával. :-)
Több mint 300 angol-holland hajót fogott el pályafutása alatt, és csak a flamand származású kalózkirály Jean Bart vívott ki nála nagyobb hírnevet a francia tengeri haramiák közül. (Na jó, ezek a kapitányok igazából úriemberek voltak. Annak is tekintették őket.)
A Rió elleni kalandban másfél tucat hajót és sokezer főnyi expedíciót vezetett. A britek szerencsétlen Quebec elleni invázióját nem számítva tudomásom szerint ez volt a spanyol örökösödési háború legnagyobbszabású Európán kívüli hadművelete. Ráadásul a jelentős portugál túlerő és erős védelmi pozíció ellenére teljes francia sikerrel járt. Azért ez nem semmi.
később is voltak érdekes területi megállapodások, pl. az oroszok bagóért eladták Alaszkát, pedig már ez a XIX. század második felében történt... pedig, ha tudtak volna az aranyról :D vagy, ha a cári adminisztrációnak minimális tratégiai érzéke van, akkor minimum az Aleut-szigeteket megtartják...
az említett francia nagy zsivány lehetett, ha vállalta a Tűzföld megkerülésének kockázatát...
Bár még mindig igen jövedelmező volt a cukor, de a XVIII. századra már megfizethetőbbé vált. Duguay-Trouin riói kalandja (ami amúgy elképesztő sztori) során szerzett hadisarc egy része a raktárakban már készen lévő cukor volt. Ezt berakodta két zsákmányolt portugál kereskedőhajóba és nem Franciaországba küldte őket, ahol a cukorért már nem kaphatott volna akkora árat, hanem a perui spanyolokhoz, akik ezüsttel fizettek érte. Ez a húzása hatalmas hasznot hozott a francia vállalkozóknak.
Jó, akkor úgy kérdezem, hogy honnét tudjuk, hogy a Kanári-szigetek őslakói szőkék voltak? Kitől származik ez a hagyomány? Van-e egyáltalán, vagy csak valaki valamiért beleszerkesztette a wiki magyar szócikkébe? (Jó eséllyel felületes fordítás az angolból.)
Al-Idríszí említése talán nem is a Kanári-szigetekre vonatkozik, ráadásul Hamdaninál nem világoshajúként szerepel a rájuk való hivatkozás, ezért talán a fordítás sem biztos, hogy helyes. Látni kellene az eredetit. Ráadásul ugyebár az arab szerző másodkézből dolgozott legendákat is belefoglalt munkásságába.
Nem tudom honnét van ez az adat. Ha a magyar wikiről van, akkor ott hivatkozás nélkül szerepel, talán egy régi keletű szöveg spekulatív továbbgondolása eredményeként. Az angol wiki szócikk szerint a legvalószínűbb a berber, észak-afrikai eredet, s ezt számos jel megerősíteni látszik. A nyelvből fönnmaradt kevés szó, a népességgenetikai eredmények, sziklarajzok hasonlóságai stb.
A szigetek azonban nem voltak teljesen ismeretlenek. A kontinensről időnként érkeztek hozzájuk kereskedők.
A Kanári-szigetek egyikének Tenerifének lakossága nem volt berber eredetű. A sziget lakói magas, erőteljes testalkatú, szőke, kék szemű emberek voltak. Valószinűleg az Ibériai-félszigetről érkezett kelták utódai.
Madeirán a portugálok megjelenése ökológiai katasztrófát jelentett. A szigetet előtte babérlombú erdő borította. A portugálok kiírtották és helyette Tengerész Henrik parancsára cukornádat hoztak be Szicíliából és szőlőt Krétából. Ma a délamerikai olcsóbb cukor miatt banánt termelnek helyette.
