A pokol kapui Egy Nobushige nevezetű katona elment Hakuinhoz - a zen mesterhez - és a következő kérdést tette fel neki: - Valóban létezik Paradicsom és Pokol? - Ki vagy te? - kérdezte Hakuin. - Szamuráj vagyok - válaszolta a harcos. - Te? Szamuráj? - kiáltott fel Hakuin. - Miféle uralkodó fogadna fel téged testőréül? Hiszen olyan a képed mint egy koldusé! Nobushige annyira feldühödött, hogy már-már kardot rántott, de Hakuin csak folytatta: - Szóval kardod is van. Biztosan az is olyan tompa mint a fejed! Amint Nobushige kardot rántott, Hakuin megjegyezte: - Innen nyílnak a Pokol kapui. E szavakra a katona - megértvén a mester tanítását - visszadugta kardját a hüvelyébe és fejet hajtott. - És innen a Paradicsomé - mondta Hakuin. (Zen történet)
Egészen más, ha valaki tanításával hat, vagy eleven erővel, a növekedés erejével. A bodhiszattva egészen addig tanítómester, míg buddha nem lesz belőle, attól kezdve viszont eleven erő, valamilyen vonatkozásban szervező, életet adó erővel hat.
És vajon mi a zen buddhizmus? A zen sohasem beszél abszolútumokról vagy az ellentét világról. Nem próbálja megmagyarázni az ürességet, az igazságot vagy a teljes világot. A zen gyakorlás sohasem magyaráz meg semmit. A zen egyszerűen rámutat közvetlenül az elménkre, igazi önmagunkra, mégpedig úgy, hogy közvetlenül elérhessük a megvilágosodást, és segíthessünk minden lénynek. Így a zenben nincs hangsúly sem a nyelven, sem a tanuláson a zenben egyszerűen a meditáció gyakorlása van. A zen tanítás sohasem vizsgálja az ellentét világot, sohasem vizsgálja az abszolútumot, és sohasem beszél a teljes világról. Minden zen tanítás egyszerűen az elmédre mutat, éppen ebben a pillanatban. Mit csinálsz most? A zen tanítás mindig visszavisz bennünket oda, amit pillanat világnak nevezhetünk. Ez a pillanat nagyon fontos. Egy pillanatban benne van minden. A pillanatban végtelen idő és végtelen tér van. A pillanatban az igaz út van, az igazság van és a helyes élet van, és a pillanatban nincs semmi. Így ha eléred a pillanatot, közvetlenül elérsz mindent. Ez a zen buddhizmus. Nincs elme, nincs Buddha, nincs isten, nincs semmi! És mégis van elme, van Buddha, van isten, van minden! Ennek megtapasztalása a zen buddhizmus.Seung Sahn
Hol van a múlt? Hol van a jövő? Nem találhatod meg őket sehol. Mindenki tudja ezt, és megelégszik azzal a hittel, hogy legalább a jelen létezik és valóságos. Mégis, ha a jelenre azt mondod, hogy létezik, még az is éppen olyan nagy tévedés. Hol van a jelen? Miközben jelent mondasz, az már a múlt. A pillanat, amelyben kimondod a jelen szót, már a múlté. A gondolkodásod hozza létre a múltat, a jelent és a jövőt, így jön létre a te időd.
Gyertyák ezreit gyújthatjuk meg egyetlen gyertyáról, és a gyertya élete ezzel nem lesz rövidebb. A boldogság soha nem csökken, ha megosztjuk valakivel.
"Az önzetlen, emberbaráti magatartás kialakítása létfontosságú mai világunkban. Ha különböző szempontokból vizsgáljuk a kérdést, például tanulmányozzuk modern életvitelünk komplexitását, egymásra utaltságunkat, akkor fokozatosan észre fogjuk venni a változást életszemléletünkben. Így amikor "másokról" beszélünk, másokra gondolunk, többé nem fogjuk őket semmibe venni, és számunkra jelentéktelenként kezelni. Többé nem leszünk közönyösek."
Azt kérdem, felhasználhatják-e a zent a festőművészek, ahogyan Sesshu, a nagy mester tehette, hogy elérje a komoly művészi alkotáshoz szükséges tudatállapotot. A mester azt felelte:
- A zen nem olyasmi, ami "felhasználható"; a zen művészet nem más, mint a zen szellem kifejeződése.
Amikor elménket minden körülmények között tisztán tartjuk mindenféle szennytől, azt nevezik "eszmenélküliségnek".
Elménknek távol kell állnia minden külső körülménytől, és semmiképp sem engedhetjük, hogy azok befolyásolják elménk működését. Ám nagy hiba elfojtani elménkben mindenfajta gondolkodást, mert még ha meg tudnánk is szabadulni minden gondolattól, és közvetlenül ezután meghalnánk, akkor is újraszületnénk másutt.
