Golyán: Talán a lengyel Golan ~ Golian családnévvel azonos, esetleg a szlovák Golian közvetítésével. E mögött a lengyel Goly Jan ’csupasz (kopasz, gyér ruházatú, szegény) János’ kettős név összeforrása áll, amelyet a középkor során Keresztelő János körülírásaként értelmeztek. Ez utóbbi szerepében terjedt el Lengyelországban és akörnyező katolikus szláv népeknél.
Andorfer: Vö. német Andorfer (No., Au.) családnév, amely egy német Andorf településnévhez képzett lakosnév. A családnév elterjedését figyelembe véve ez a település a legvalószínűbben a felső-ausztriai Andorf.
Gentischer: Vö. német Gentischer családnév. Etimológiát nem találtam róla. Mivel a név Baden-Württembergben koncentrálódik Karlsruhe környékén, a jobb híján bennem felmerülő bizonytalan szláv alapú etimológiát (vagyis a Gen[t]scher névvel való összekötést) elvetettem. Így nem maradt más, mint egy helyi ismertségű *Gentisch helynév feltételezése, amelyhez képzett német lakosnévről lehetne szó. Ennek az elképzelésnek a változata az, hogy a német -isch melléknévképző néha adhat lakosnevet: így a Gentisch lehet ’a flandriai Gentből való’ értelmű ragadványnév, amely apanévképző funkciójú vagy erős melléknévi alakot képző -er toldalékkal bővülhetett.
Esetleg még – bár ez nagyjából alap nélküli feltételezés a részemről – a német Gans ’liba, lúd’ szó nyelvjárási alnémet gent és szász Gen(t)sch formáinak valami keveredése eredményezhetett *Gentisch alakot, amelyhez így az -er apanévképző járulhatott volna.
Amon: Ritka családnévként kimutatható Morva- és Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból. Lengyel területen az alapnévnél gyakoribb az Amonowicz apanévi származéka. Emiatt régi személynévként lehet tekinteni. Szláv területről kimutatható a némileg gyakoribb Aman névforma is. Ez utóbbi felveti a német Amman (< Amtmann) ’szolga, szolgáló, tisztviselő, (urasági) intéző, (falusi) elöljáró, kisbíró’ tisztségnévvel való összefüggést, illetve az Am- kezdetű német nevek (pl. Amelrich, amelyből német Ammen) szláv -on ~ -oň, -an ~ -aň kicsinyítő képzős továbbképzéseit.
Rupa: Vö. lengyel Rupa, cseh-sziléziai Rupa, Rúpa. A jelenkori Szlovákiából nem mutatható ki. Ez -a adaptív képzős alakulat lehet az alábbiak egyikéből:
lengyel, régi szlovák rup ’lárva, pondró, kukac’, nyugat-szlovák rúp ’bögöly; hernyó’;
régi lengyel rupiec ’mar, csíp’ ige;
régi szlovák rúpať ’ropog, pattog’ ige;
a német Ruppert < Rupprecht (< hruod ’dicsőség’ + beraht ’fényes’) személynév rövidülése.
Ez utóbbi a magyar keletkezést is megengedi, minthogy az -a régi magyar kicsinyítő képző is.
Szomor: Kázmér Miklós szerint régi világi személynévvel azonos. Ezt magyarnak tartják, ősi finnugor eredettel, de a részletekben vita van. Egyesek a *szomor ’bánat, búsul’ igenévszóból vezetik le, mások az eredetileg összetett szomjú > szomjas szó *szom ’éhség, szomjúság’ előtagja régi -r kicsinyítő képzős származékának tartják.
Faschko: Vö. mai szlovák Faško családnév. Ez Fa- alakúvá rövidülő személynevek (pl. Fabian) -ch és -ko kicsinyítő képzős származéka. (A vezetéknév kis mértékben Cseh- és Morvaországban is kimutatható, de nem jobban, mint ami szlovák bevándorlással is indokolható. Lengyelországból hiányzik. A keleti szláv forrásokban sem találtam meg.)
Banko: A párhuzamos szláv-magyar névkincs tagja, mind szláv, mind magyar alapon kifejlődhetett a személynévvé lett bán méltóságnévhez járuló szláv -ko, illetve magyar -kó kicsinyítő képzővel. Személynévként délszláv területen is előfordul, de ott nem lesznek képzőtlenül apanevek (vö. horvát-szerb Bankić, Banković), ezért szláv családnévként elsősorban szlováknak (ill. ruszinnak) vélhető.
Sajgal: Vö. szlovák Šajgal családnév, de van Šajgala változata is. Mivel a lengyel *Szajgal(a) név hiányzik (a /g/ miatt pedig a cseh eleve kizárt), így sajátos szlovák névként kell értelmezni. Az -ala (részben -al) végű nyugati szláv nevek szinte kizárólag melléknévi igenevek (vö. Supala alább), így a šajg- alapot is igetőnek vélelmezhetjük. Mivel szlovák fejleményről van szó, és /g/ hang szerepel benne, ez az ige vélhetően a magyar sajog ’csillog, ragyog; tompán fáj’ ige nyelvjárási (?) átvétele (ha szlovák szóként nem is szótározták).
Borcsik: Vö. szlovák Borčík, Borčik, lengyel Borczyk családnév. A szlovák név esetén ez lehet a régi szlovák borek ’fenyőliget, kis fenyves; kis fenyőfa’ szóból lett személynév -ík (-ik) kicsinyítő képzős származéka. Valamint lengyel és szlovák esetben is lehet a Bor- kezdetű kéttagú szláv nevek rövidülésének -czyk ~ -čík (-čik) kicsinyítő képzőbokros alakja.
Supala: Vö. szlovák Šupala családnév (a cseh és lengyel párhuzamai hiányoznak). Ez a šúpať ~ šupať ’hánt, kopácsol; hámoz, (borsót stb.) fejt; tol, csúsztat’, šúpať sa ~ šupať sa ’hámlik; csúszik’ ige cselekvő múlt idejű igeneve ’aki (rendszeresen vagy jellemzően) …-t(t)’ értelemben.
Ha már szóba került a Horák és a Hornyák, talán nem érdemtelen megemlékezni a komplementer névpárról: Dolák, Dolnyák. Loosnál (1871) a szlovák dolák, doliak ’völgylakos’ jelentésű, illetve a ’tallér’ pénznév tükörfordítása. A dolniak viszont ’alföldi’. bernolák (1825) csak ez utóbbit hozza: doľňák ’al-földi férfi’.
A kapcsolódó alapszavak (Loos 1871 szerint): dol ’üreg, bánya; bányatelep; völgy’, dolu ~ dole ’lent, lefelé’, dolný ’alsó; bánya-’, doliť ’épít (bányát); bányászkodik; forgat, földet mélyen fölszánt; szőlővesszőket bujt’.
------
A szlovákban a Horniaky ’Felvidék’ hagyományos komplementere a Dolniaky, a dolniak szó élettelen többes száma; ennek nincs pontos magyar megfelelője (talán „Alvidéki” lehetett volna): a mai Szlovákia déli-délnyugati lankásabb vidékeit és a Magyarországnak megfelelő területet értik alatta. Ettől eltérő, délebbi határvonalú felosztás a Horná zem ’Felföld’ ~ Dolná zem ’Alföld’.
> Szerintem a magyar Felvidék szó ennél jóval tágabb területet jelöl, hagyományosan beleértve a teljes hegyvidéket a Mátrától északkeletre
Az a Felföld, de abba beletartozott a mai Északi-középhegység is. A Felföldi hagyományos magyar családnév, a *Felvidéki nem. Ebből is látszik, hogy a XVIII. sz. előtt a Felföld volt a magyar megnevezése annak a területnek: a Felvidék annak a része volt. Az utóbbi az Alföldről „nem is látszott” a Felföldtől. Most lapozgattam Mocsáryt (A régi magyar nemes, 1889), ő „felföldi és alföldi nemesség”-ről beszél. Az egész műben kétszer fordul elő a felvidék szó: egyszer az ínség kapcsán, másszor pedig a frissen magyarrá lettek tótos akcentusára utalva. A felföld szóval viszont nagyon sűrűn él.
OFF
Igazából csak a II. vh. utáni irredenta szóhasználatban terjedt ki a Felvidék szó magyar értelme, majd szorította ki a Felföldet. Amely mára azzá a komikus eredménnyé lett, amit 3x is említ: éppen azt értik alatta, ami nem volt, az Alvidéket.
Egy politikai vagy bulvár topikon elmegy az, hogy az utóbbi, recens plebejus jelentését hangsúlyozzuk (meg leerdélyezzük a Partiumot stb.), de egy névtani topikon konzervatívabbnak kell lenni, mivel a vezetéknevekben is a konzervatívabb jelentések maradtak meg.
magyar Felvidék szó megfelelője, azaz a mai Szlovákia északi, hegyes részének a neve.
OFF
Szerintem a magyar Felvidék szó ennél jóval tágabb területet jelöl, hagyományosan beleértve a teljes hegyvidéket a Mátrától északkeletre (viszont nem beleértve Pozsonyt és a Csallóközt). Ma pedig leginkább Szlovákia területére szokás érteni történelmi/néprajzi vonatkozásban...
A mai szlovákban a horák szó valóban ’égő(fej)’ értelmű szó a horieť ’ég’ igéből, de a családnevek jelentésvizsgálatánál a régi nyelvállapotból kell kiindulni. A középszlovák nyelvet szótárazó Loosnál (1871) a horák jelentése ’hegyilakó’ a hora ’erdő, (erdős) hegy’ szóból, a horniak szóé pedig ’felföldi, felvidéki’*. Ez utóbbi a horný ’hegyi; felső’ szó származéka**. Bernolák, aki a nyugati szlovák nyelvjárást kodifikálta 1825-ben, a horák és a horňák szavakat szinonimának hozza ’havason lakó, hegyen lakó, hegyen született-ember’ jelentéssel.
Nyugat-szlovák területen tehát lehetnek szinonim nevek, középen és keleten olyan különbség van köztük, mint a magyar Hegyi és a Felföldi közt.
* Egyébként ennek a horniak szónak a Horniaky élettelen többese a magyar Felvidék szó megfelelője, azaz a mai Szlovákia északi, hegyes részének a neve.
** A hora ’ erdő, (erdős) hegy’ és a hore ’fent; felfelé’ szó etimológiailag végső soron összefügg. A régi nyelvben horný mindkettő melléknévi alakja lehetett, a maiban csak ’felső’ értelemben használatos.
A szovák, cseh hora, orosz гора jelentése hegy. A Google fordító égőnek fordítja a horák szót, ez szerint a horieť orosz гореть (égni) szóból származik. Lehet, hogy szénégető, faszénkészítő volt az eredeti jelentése? A hornyák biztosan a hora szóból származik, az orosz горняк bányászt jelent, a horňák talán hegylakót, hegyi embert.
Menéztem a Husti nevet a Hajdú féle személynév enciklopédiában! Helynévi eredetű, magyar családnévnek mondja. Ma már egyértelműen a máramarosi Huszt városához kapcsolják a nevet, pedig volt Tolna megyében is egy ilyen nevű település. Ez utóbbi magyarázza, hogy miért oly gyakori név azon a környéken...
"Apanévi eredetű magyar családnév. Eredete: Végső forrása a bibliai héber Elázár, amelynek a jelentése 'isten megsegített'. Ez került a görögbe Lazarosz, a latinba pedig Lazarus alakba. A magyar nyelvben ez utóbbi elvesztette latin -us végződését, az első magánhangzója pedig a hangsúly hatására megnyúlt. Meglehetősen gyakori keresztnév volt mind az Árpádok, mind az Anjouk korában, így sok apai családnév is lett belőle 'Lázár nevű személy fia, leszármazottja' jelentésben. Elterjedettsége: Erdélyben, különösen Gyergyószékben gyakoribb." Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája
Nekem is van Lázár Rozália nevű felmenőm,de egyelőre csak addig jutottam,hogy Pátkán született Fejér megyében 1866-ban.Sajnos a szülei nem tudom honnan jöttek(István),valószínű,hogy még ő is Pátkai,de nem biztos.Család fát kutatok és sok meglepetés ért!
Buozik nevemmel kapcsolatban olyannal találkoztam egy későbbi, minden bizonnyal magyar nyelven beszélő, indexet készítő személy által, miszerint a nevet már zs-vel, de még mindig uo sorrendel írja, vagyis Buozsik-ként. Az anyakönyvek a korai időkben is végig tartották magukat ehhez a sorrendhez (legalábbis nekem 1750-től visszafelé bukkant fel ez a név). Szóval most úgy néz ki, mint a két megoldásod keveréke a 10639-es válaszodban. Ettől függetlenül, és mivel később már csak Bozsik-ként van jelen, gondolom ez lesz a megoldás.
Újabb neveim lennének még, szintén Breznóbányáról (ev) 1600-1700-as évek: Faschko, Banko, Sajgal, Borcsik, Supala.
Amennyiben bármilyen forrást tudsz/tudtok, a fenti Faschko, Banko nevek, illetve a korábban már kérdezett Agner illetve Rostar neveim nemesi mivoltukról (az anyakönyvekben volt a tényre utalás) azt is szívesen venném. Sajnos a nemesi forrásokban még nem vagyok rutinos.
teljes mertekben igazad van. Itt egy nagyon szimpatikus nemzetközi es föleg europai forumba kerültem mint nemet.
Mindnyajunk viszont europaiak vagyunk es korabbi hatarok ne erdekeljenek - mehetünk most mar ahova akarunk , dolgozhatunk ott ahol tetszik es ott a hazank ahol bekeben elhetünk. Ez a lenyeg nempedig egy bizonyos nephez valo hozatartozasunk.Pont mi tudjuk itt a forumban hogy többnyire nem lehet egyertelmüen azt mondani hogy magyar,szlovak,roman,nemet vagy akarmi vagyok - hala a jo istennek.Ezenkivül szerethetjük es tisztelhetjük az anyanyelvünket es anyaorszagot anelkül hogy mast leertekeljük.Ami ebböl keletkezne ezt mar lattuk a pont nemetek eseten (Sajnos!)
Minden jot minden europainak, de minden földi polgarnak is Fulco
