Egy jó vízteres kandalló és egy jó vegyestüzelésű kazán közel azonos árban van.
Bekötni mindkettőt ugyanannyiba kerül. A pincébe lecsövezés plusz költségét nem számítva.
A kandalló körbeépítésének költsége alapvatően a tulajdonos elképzeléseitől függ. Egy esztétikus de nem túl elrugaszkodott burkolat azért olcsóbban kivitelezhető mint egy pince.
A pincében lehet krumplit tárolni, de állandóan le kell mászkálni télen a kazán miatt.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt hozzászólókat, hogy ne vonja el a figyelmüket a tűztérben lévő tisztítószerekről, a kandalló esztétikai megjelenése! :))))
a "kiskályhával" gyakran előfordult, hogy az időjárási körülmények miatt csak szenvedett az égés benne, ugyanazzal a fával, amivel máskor vígan lobogott a tűz (tehát nem a fa nedvességén múlott).
a külső levegős kandallóval soha ilyet nem tapasztaltunk.
persze tudom, akkor lenne valódi összehasonlítási alap, ha ugyanaz a kandalló működött volna egy szezon külső levegő nélkül, majd pedig külső levegővel... ilyennel nem szolgálhatok sajnos.
de arra emlékszem, hogy most télen itt többször szóba hoztátok, amikor olyan idő volt, hogy nem nagyon akar égni a tűz, nálunk sosem volt ilyen...
"Tehát belső levegőfogyasztás esetében feltételezed a megfelelő levegő-átjárást, de külső levegőellátás esetében feltételezed, hogy szűk keresztmetszeten kanyarog?"
Alapjában véve igazd van: elmiéletileg nincs különbség a kettő között.
De
- egyrészt a gyakorlat azt mutatja, hogy a levegő-bejutás a lakótérbe a csőhöz képest jelentősen "túl van méretezve", tehát míg a külső 12,5 cm-es átmérőjű levegőcső általánosnak mondható, viszont az olyan lakás, amelynek mindössze 1 mindössze 122 cm2-nyi külvilágra nyíló tényleges légrése van, az szerintem igen ritka (habár a legtöb lakás tulajdonosa azt hiszi róla, hogy az övé jól tömített ;)
- másrészt pedig a gyorsan megnövekedett erejű szél (szélroham/széllökés) által megrántott kéményhuzat esetén a lakás sok száz köbmétere egyfajta levegő-pufferként simán ki tudja szolgálni a hirtelen (akár többszörösére) növekedett levegő-igényt, míg a külső levegőcső erre nem képes.
Ami persze a tüzelés hatásfoka szempontjából nem hátrány (sőt: előny), csak rávilágítottam, hogy a külső levegőcsöves és a légbeejtéses dolog mégsem teljesen ugyanaz.
"Nem vagy te ügyvéd? ;-))"
Az a kérdés, hogy ki számít ügyvédnek?
...egyébként a hatszázadik mesterségem felettieket már nemigen tartom számon - szóval bármi előfordulhat ;)
Tehát belső levegőfogyasztás esetében feltételezed a megfelelő levegő-átjárást, de külső levegőellátás esetében feltételezed, hogy szűk keresztmetszeten kanyarog? Nem vagy te ügyvéd? ;-))
Szerintem elég világos, hogy a két készülékes probléma egy esetben biztosan nem fordulhat elő, ha legalább az egyik készülék kintről veszi a levegőt. Ráadásul, ha nem megfelelő mennyiségben, veszélyt akkor sem okozhat, hiszen a rendszer a lakás felé zárt.
Nem egyértelmű számomra, hogy pontosan mire gondolsz.
Eredetileg arról volt szó, hogy van egy - külvilágtól közel légmentesen elzárt - lakásban két kályha két külön kéményen, az egyikben dübörög a tűz, a másikban meg éppencsak ég.
"És az nem "veszteség", ha légfűtéses a kandalló és relatíve túlfűtöd vele a lakást/házat ?
Magasabbra mint amúgy fűtenéd ?"
Túlfűtés miatt csak az veszteség, ami extra hőmenyiség a ház hőszigetelésén át a magasabb hőmérséklet miatt távozik (a normál hőszigetelési veszteség és a megemelkedett hőveszteség különbsége).
Tehát amikor a lakásban 22 fok van, akkor a teljes hőszigetelő burkon át óránként X forintnyi hő távozik a külvilág felé. Amikor a kályha a lakást (felfűtési időszak) felmelegíti mondjuk 25 fokra, akkor a hőszigetelésen át sacc/kb X+10% forint fog távozni (ez a fával tüzelés egyik olyan vesztesége amiről nem illik beszélni ;)
A fenti jelenséget tovább árnyalja pár dolog:
1 - a túlfűtés hő-hulláma a fal belsejében annyira lassan közlekedik, hogy jóval előbb vége szakad (és elindul a lakás visszahűlése), hogy ezen hőhullámnak többnyire csak egész kicsike része jut el végül a fal külső felületéig (tehát a hőszigetelésig), hogy ott veszteséget okozhasson (tehát a hőhullám elindul a falban kifelé, hogy jó kis hőveszteséget okozhasson, de mondjuk a felének már félútról vissza kell fordulnia sajnos). Nagyon durva sacolással aztat mondanám, hogy pl három fokos túlfűtési hullámok durván 1-2 százalékos forintveszteséget okoznak.
2 - a túlfűtés csak viszonylag rövid ideig tart és a fenti túlmelegedési veszteségét egy kis utólagos vacogással szokás nullára kompenzálni ;)
"Kedves Mesterem. engedje meg eme segédletet, melynek megszerzése nem esett nehezemre:"
Sajnos ez sem tartalmazza a jelen esetben szükséges információkat - mint az általam már megtekintett számos hasonló segédlet közül egyik sem.
Itt most olyasmi adatok kellenének, hogy mekkora a ketyere bemenetének impedanciája és feszültségtűrése "TC" üzemódban. De talán még jobb lenne egy kapcsolási rajz.
Ilyen adatok híján csak kikísérletezni lehet a dolgot, amihez nálam pár feltétel hiányzik: készülékek, alkatrészek és szabadidő :)
Tehát szerinted csak attól erősebb lesz a kéményhuzat, mert a kályha kintről kapja a levegőt?
Az igazág éppen az ellenkezője: a külső levegő töbnyire fékezve/fojtva jön (hosszú vékony cső kanyarokkal/törésekkel és legtöbbször recés belső felülettel), tehát ugyanaz a kémény egy nagyobb légellenállású rendszeren át kevebb levegőt/füstgázt tud szállítan (persze ezért a picike huzat-veszteségért bőven kárpótol a külső levegővel elért energimegtakarítás)
"hogy pl. az új készüléknél, kis lángnál az "erősebb kutya" elv alapján esetleg megforduljon a gyengébb huzatű kémény áramlása"
Az bizony valós veszély, hogy az egyik kéményben éppen vágtató erősebb huzat megfordíthatja az áramlási irányt az éppen sokkal gyengébben muzsikáló kéményben - de csak abban az esetben, ha a külvilág és lakás belső légtere között nincs biztosítva megfelelő levegő-átjárás (megfelelő jóságú légbeejtés = amikor a fenti eset soha az életben nem fordulhat elő).
Többek között ezért is kell(ene) minden esetben szakembert megkérdezni - még házilagos kivitelezések esetében is.
"Ezt úgy lehet érteni, mintha a külső levegő bevezetés valamilyen módon "rásegítene" a kéményhuzatra. Ez nem igaz."
Hát szerintem meg igaz.
Nem vagyok feltétlen híve, de épp most csinálok külső levegőbevezetést egy készüléknek. Az ok a következő. Egy nagyobb teljesítményű készülék (14 kW-os kandalló) már szívja a lakásom levegőjét, és bár gondot viselek rá, hogy legyen utánpótlás, mégse akarom a lehetőségét megteremteni, hogy pl. az új készüléknél, kis lángnál az "erősebb kutya" elv alapján esetleg megforduljon a gyengébb huzatű kémény áramlása (mellesleg ezért van a jobbféle kéményes konvektoroknál a deflektorban hőérzékelő). Szélsőséges eset persze, de az, hogy a huzatot ebben az esetben mindenképpen segíti a külső levegő az biztos. A házban ugyanis, belülről sok levegőt fogyasztó fűtéskor, ha nem kényszeráramoltatással pótlódik, mindenképpen alacsonyabb a nyomás, mint kint.
"A külső levegőbevezetés egyetlen célja az, hogy a tűz az égése során elhasznált rengeteg levegőt ne a lakás (drága pézé felmelegített) légteréből szívja el."
Ez pedig lehet a célja, de az eredménye nem lesz jobb egy nullszaldónál, az is csak akkor, ha eltekintünk a magasabb égési hőmérséklet tökéletesebb égésre gyakorolt jó hatásáról.
"Kell hozzá külső levegő, vagy elég lenne a kémény huzatja?"
Ezt úgy lehet érteni, mintha a külső levegő bevezetés valamilyen módon "rásegítene" a kéményhuzatra. Ez nem igaz.
A külső levegőbevezetés egyetlen célja az, hogy a tűz az égése során elhasznált rengeteg levegőt ne a lakás (drága pézé felmelegített) légteréből szívja el.
Ha veszel egy külső levegős kályhát és nem kötsz rá egyből külső levegőt, az attól még teljesen jól fog működni.
"hát minnél jobban barátkozoma közel 1 millával ,annál jobban hajlok a pince felé!"
A pincébe leköltöztetett fűtőberendezés és a hozzá vezető sok cső (meg miegymás) külső felületein éves szinten több tízezer forintnyi olyan hőveszteség lesz, amely fent a lakásban hőnyereség lenne.
És ne mondd azt, hogy majd tökéletesen hőszigetelni fogod az összes csövet és szerelvényt, plusz az egész kazántestet...
Hőveszteség nélküli fűtésrendszer szerintem csak egyféle létezik: amelyet úgy terveztek, hogy egyáltalán ne kelljen hőszigetelni ;) mert az összes meleg felülete a hőszigetelő burkon belül található.
A pincén nem sokat spórolsz. Az ár összetevői: hőtermelő készülék+puffer(esetleg + hmv)+szerelvények+fűtőtestek. Ezek közül a hőtermelő készülék lehet olcsóbb ha egy egyszerűbb kazánt veszel vízteres helyett. A többi ugyanannyi. Viszont számolnod kell a hatásfok különbséggel is, ami még ha névlegesen ugyanannyi is, akkor se a pincét fűtöd vízteres esetén... Viszont akkor bent koszolsz. Kb. ezeket kell meggondolni választás előtt. Na meg a házasság minősége is számít. Sokakat ismerek, akik már csak azét sem vennének vízterest, mert akkor nem lenne okuk órákra eltűnni a pincében...
a rózsák sem akarnak nyílni ebben a hülye időben, ez az egy tő nyílt ki igazán még csak... kaptok belőle hangulatjavítónak, jól mutat így nyáron a kandallópárkányon:D
Meleg volt már, nyár még nem. Talán lesz az is. Az biztos, hogy a nyaralás szervezéséről lemondtam, majd ahogy esik úgy puffan alapon elindulunk valahova, ha jó idő lesz :)
Tavaly is szervezkedtem, aztán július közepén/végén el is indultunk a lefixált helyre. Kár, hogy nem síelni szerettünk volna, mert az idő kb. arra lett volna jó. Ez van, kutya egy világ ez.
