Azt lehet követni, hogy piros vagy zöld, de látni, hogy miért lett az..........
Héder Barnával sem érzek semmi pozitív változást. Régen sem lehetett követni, ma sem, hogy miért is gyulladt fel az a lámpa.
Összefoglalva, nekem érdektelen a vívóközvetítés. Kb. mint az unalmas gyömöszkölődés a birkózáson. Sőt még kevésbé érdekes, mert egy mögékerülést, vagy egy pörgetést még felfogok, de egy védés, visszaszúrást, csak segítséggel.
Kisebb versenyeken nem tudom, milyen a találatjelző technika, de például olimpiákon a párbajtőrben gyakorlatilag elég a zöld vagy piros lámpák villanását követni.
Amúgy az olimpiai vívóközvetítés látványosabbá tételéért sokat tett Héder Barna, aki 1996 óta rendezőként irányítja a vívóversenyek tévéstábját.
Atlétikában például az olimpiai program követi a világbajnokság bővülését, ami főleg a női számok terén volt jelentős az utóbbi évtizedekben. Így került be a női kalapácsvetés, hármas- és rúdugrás, 400 gát, 3000 akadály, valamint a 3000 méter síkfutást 5000-re, a 10 km gyaloglást 20-ra növelték.
Igaz, ott kötött is erről egyezményt a NOB és az IAAF.
Vívókon kívül én meg nem halottam embertől, hogy simán követ egy bármilyen szakági csörtét. Én is csak akkor nézem, ha világversenyen legalább az elődöntőt vívják.
A vívásból még leginkább a párbajtőr követhető az átlagnéző számára: teljes testfelületen érvényes találat, együttes találatot mindkettőnek megadják. A tőrben és a kardban valóban nehezen érthető a laikusnak, mit integet a zakós úr francia szöveg kíséretében (más kérdés, hogy a kard akciódúsabb és pörgősebb, mivel vágással is szerezhető találat).
Szerintem sokan azt mondják változik a világ, változzon az olimpiai program is. Kérdés, hogy mindenáron?
Bár a rendkívül unalma, vagy az átlagnéző számára követhetetlen (utóbbi például a vívás) sportok szereplését valóban nem ártana korlátozni. Nem törölni, hanem korlátozni. Akkor is, ha valamiben mi magyarok sikeresek vagyunk.
A legnagyobb baj az Olimpia kapcsán, hogy megfordult a gondolkodás. Nem a sport a lényeg már, hanem a bevétel. Emlékeztetni kellene a döntéshozókat, hogy az Olimpiai bizottság egy sportszervezet, nem rendezvényszervező iroda....
Az senkinek, de az már igen, hogy a saját sportága bekerüljön. Nem lehet korlátlanná tenni az olimpiát. Az a baj, hogy nem sok olyan sportot lehet mondani, aki be is kar kerülni és érdekes is. A birkózás sem az, de annak legalább vannak tradíciói.
A birkózás amúgy valóban klasszikus olimpiai szám, olyannyira, hogy a kötöttfogás neve sok nyelvben "görög-római", példál angolul "Greco-Roman" (de régen magyarul is használták, pl. a Révai-lexikonban).
Ami annyiban igaz, hogy az eredete az ókorba nyúlik vissza, de inkább csak a pentatlonban szereplő birkózás tekinthető az ősének. Az önálló versenyszám a szabadfogáshoz tehető közelebb.
Azoknak a sportágakban, amelyek be akarnak kerülni. A program ugyanis már így is erősen zsúfolt, a sportágak egy részénél csonka is például egy világbajnoksághoz képest.
Ezért is csökkentették a súlycsoportokat küzdősportokban és súlyemelésben, kivágták a férfi 500-as számokat kajak-kenuban, hogy a 200 méter bekerülhessen, evezésben a kormányos számok nagy része került ki a könnyűsúlyúak kedvéért, öttusában csak egyéni van, vívásban rotációs rendszer alapján kimarad egy-egy férfi és női fegyvernem csapatversenye, úszásban nincs férfi 800 gyors, női 1500 gyors valamint 50 méteres mell, hát és pillangó, ritmikus gimnasztikában csak összetett értékelés van stb.
Akkor ez biztos azt jelenti, hogy sokkal izgalmasabb a bírkózás és nem azt, hogy két tahó minden felszerelés nélkül is tud bírkózni, míg amerikai focizni, nem ennyire egyszerű.
Hogyne. És az üzletemberek akik egy-egy klubot tulajdonolnak, azok meg tűrik. Persze. Ostoba fajankók. Azért is gazdagodtak meg dollármilliárdossá, mert mindig hagyták magukat átbaszni.
