Mariska néni! Sajnos új gépem van és még keresem a képek kezelését. A sziv paradicsomról tettem fel képet http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=121120034&t=9108176 A növekedése: 2+ m körül, de függ a talajtól és a nevelt hajtások számától. A lugas paradicsom 3+ m-es! (Most néztem a könyvben, hogy ott 4-5 m magasak lehetnek.)
Ugyanez a helyzet a keményszárú fokhagymák bulbillijeivel is. Ha kapok egy új fajtát, elültetem mindet, de később már csak a gerezdeket dugdosom be, nem bajlódom az apró vacakokkal. Az is számít, mennyi idő megy el a munkákkal.
Na igen! Te már sokkal sokkal bölcsebb vagy nálam :) Rám igaz a sokat akar a szarka...kezdetű közmondás. Annyi mindent szeretnék a kertbe,de az energiám is és a kert mérete is korlátozott.
Ez a krumpli palánta azért tetszett meg,mert igéretem van pár szem lila krumplira ,és azt gondoltam így felszaporítani.
Szerintem a laza, nedves, nagy szervesanyag tartalmú közeget a krumpli szeretné. Az a lényeg, hogy a lomja ne legyen nedves, amúgy vízigényes. Ez a része tetszik a módszernek.
Viszont bőven elég nekem a pardicsomból, paprikából, tökfélékből palántát nevelni, a fene vacakolna még a krumplival is. Meg a virágokat sem lennék hajlandó lecsipkeni. Elég a krumplibogarat, mert az így is menne rá.
Flanell kollégának van hasonló kertje, keress rá az írásaira, vagy ha itt lesz, úgyis válaszol, ha kérdezed.
Ha a magot beáztatod vetés előtt, akkor igen, hamarabb kikelhet, de igényelni fogja a rendszeres öntözést. Áztatás nélkül akkor kel ki, amikor ő jónak látja :D
Takarást, felületi komosztálást próbáld meg, csak segíthet. Mind homokos, mind agyagos talajon ugyan az a módszer, dolgozz be sok szerves trágyát, de csakis érettet. Ez évek alatt segíteni fog a talajon. Ha nincs trágya, akkor darálj/vágj össze minden növényi részt, ami összegyűlik egész évben a kertedben. A gyomnövényeket lehetőleg virágzás előtt húzd ki, hagyd ott, fű valószínűleg mindig lesz. A beteg, fertőzött növényi részeket kerüld, vagy elégeted, vagy egyesek szerint a komposztban is megfő, de erről személy szerint nem vagyok meggyőződve. Minél apróbbra vágsz valamit, annál gyorsabban bomlik, fenyőkről levágott ágakkal, lehullott tűlevelekkel vigyázz, mert lúgosítják a talajt. Lakmusz papírral ellenőrizheted, mennyire. Sok tapasztalatot olvasni itt is a mulcsozásról, sokan osztottak meg könyveket, amiket letölthetsz, és olvasgathatod ebben a nagy hóesésben.
Mikor nem sikerült porhanyós magágyat készítenem, volt, hogy homokkal takartam a sorokat. Jó volt. Ha laza, rögös, le szoktam lapogatni, mielőtt elvetem a magokat, mert tényleg el tudnak tűnni a mélyben.
Nekem persze könnyű, mert csak a kert alsó része agyagos, kb. a fele homokos. Egy-két homokos vakondtúrással szépen be lehet takarni a sorokat, két legyet ütök egy csapásra, a túrásnak is lesz helye.
Az agyagos rész felére bedolgoztunk egy kupac homokot, ami szomszédnak maradt a házbővítés után. Jót tett.
Azt mesélték a helyiek, hogy egykoron lápos terület volt, amit lecsapoltak. Azért ilyen agyagos a talaj, ami ha nedves akkor nagyon puha, ha kiszárad akkor viszont kemény mint a kő.
Ki fogom próbálni a bakhátat, hátha ott jobban kel majd.
Viszont akkor hagymára maradt a dughagyma, vagy pedig ha más nem, akkor megpróbálhatom bevetni a majd elvetett, szaporítótálcákon kikelt hagymákat elduggatni.
Hát a friss rotálás után is sajnos maradnak nagyobb rögök, gereblyével szoktuk eldolgozgatni a felszínét és abba vetni. Ahogy olvastam a cikkbe, lehet túl mélyre kerültek a magok, és ezért nem keltek ki. Idén megpróbálom majd kicsit tömöríteni vetés után, bakhátat csinálni próbaképpen, és hátha úgy jobban kel.
Igen, végső esetben ilyenre gondoltam én is, vagy magház földhöz hasonló, vagy valami külön petrezselyem-sárgarépa ágyás kialakítása az udvar egy másik szegletében.
Az aprómagvakkal van a gond leginkább, azok nem kelnek.
Eddig március elején vetettük, volt hogy akkor kikelt egy jó része, de a később vetettnek már nem. Hát akkor megpróbálhatom szakaszosan vetni, hátha úgy kiderül melyik a jobb. Az öntözéssel való nedvesítést próbáltam már, de mindig csak bekeményedett a talaj tőle, az aprómorzsás szerkezet teljesen eltűnt, és nagyon kemény lett.
lemaradt a kép.... ők fognak érkezni, már mindenkinek szétosztottam és becsomagoltam az adagját, aki nem kért az így járt :) és rossz a link mert nem nyomtam szóközt, bocsi :)
A vetőládákat feltöltjük földel, majd egy vonalzót a földbe nyomva kis sorokat készítünk. A magokat egy edénykébe szórjuk, egy másikba pedig vizet engedünk. Ezután egy kihegyezett ceruzát belemártunk enyhén a vízbe, (elég épp a hegyét) majd lerázzuk. A ceruza hegyével megérintünk egy magot, ami hozzáragad, majd a helyére tesszük, ahol meg a földhöz ragad. Egy vizezéssel kb 15 mag rakható ki, pontos helyre.
Ez a módszer szép egyenletes és megfelelő sűrűsségű kelést eredményez. Az előbbi hozzászólásban mutatott kép, szórásos módszerrel vetett magokról készült, ezek még nem kelnek, de látható lesz majd a különbség.
