Balogh Bálint rakodóban gondolkodom.(1/2keret) Így üresen nagyon ügyesek a kaptárak. Minden fiókra kijárót akarok, mert jelenleg alsó kijárós. Hagyományos rakodóra készítettem de Tamási rendszerű lesz higiénikus aljal fogantyúkkal. (és még pár apróság)
Ha pedig ez válna be akkor, piacra dobom a jelenlegi 1/2nb rakodókat.
Szia! Bizony, az alakítgatásnak sose lessz vége.Sajnos én nem születtem teljesen kész méhesbe,ahol mindennek meg van már a helye.A kaptárjaimat a saját, és mások tapasztalatai alapján alakítom.Kár, hogy nálunk nincs szabványos kaptár.Az ördög tudja miért van ez.Nálam már hadrendben csak egy fajta kaptár van.Természetesen a régi NB kaptárjaim meg vannak.Már amelyiket meg lehetett menteni.Lép tárolásra kíválóak.A többi ilyen olyan kaptárakat sikeresen el ajándékoztam kezdő méhészeknek.Mostmár csak Hunor 12 keretes kaptárakkal dolgozom.Egyenló kerettel, három fiókon.Egyszerű a kezelése, minden csere szavatos.Vagyis nem kell figyelgetnem mi minek a párja, csak rakni kell az elő készített fiókokat.Vagy öt féle kaptáram volt idáig.Én mindel megvoltam elégedve.Egy jó család minden kaptárban jó. Független a keret méretétől.
Érdekességnek , bemutatni leht sok félében tartani a lányokat, de a termelést kicsit bonyolultá teszi. Nekem is van az álmaimban egy ilyen régi méhest fel állítani.Természetesen, a kasokat már modern módon be rendezve, és az összes elérhető magyar kaptár hű másával, bele értve a pavilonokat is.Ahogy Báró Ambróczi nevezi őket.
Még elég fiatal vagyok, talán össze jön.
Egyébként a Balog Bálint féle kaptár elég jó volt.Szerintem ma is meg állja a helyét.Mit akarsz rarta meg változtatni? Vagy csak kikel javítani?
Használják máshol is azt a kijáró megoldást, vagyis jó a dolog. Szűkítése, zárása,tökéletes. Látom te is kapható vagy az új dolgokra. Én is agyalok mindíg valamin! Csinálom én szorgalmasan a kaptárakat, de tudom,hogy nem ez a típus lessz a megoldás. Van öt darab egyedi kaptáram természetesen más keretmérettel. (Balogh Bálint) Az idén szeretnék méheket rakni beléjük. Csak még tökéletesíteni kellene.
Szia! Szépek! Nekem még nincsenek a fiókokon kilyárók,de nem marva lesz.Minden fiók 40-50 mm.-es lyukat kap a középtől kicsit magasabbra. A zárása a gödöllői pároztatóéhoz hasonlóra tervezem.A méhészetben olvastam pár éve.Tavaly láttam fehérváron élőben is.Azért tetszik, mert gyorsan kialakítható,a zárása egyszerű és olcsó.
Szia! Az antibiotikumot én rég száműztem a méhesből. Igyekszem erős családokkal a télnek menni minimális cukorral.Átlag egy évben 2 kg a fejadag családonként.Az is inkább a " gyógyszerek" bejutatására szolgálnak.A természetes növényelnek nincs mellék hatása, és nem lehetőket túl adagolni.nem okoz gondot se nekünk se a méheknek.Az egészséges méh nincs kizsigerelve, sok mézet eszik, és kevés cukrot.Azért kell egyébként az erőscsalád mert, ott egy egyedre sokkal kevesebb a munka átlagban.
Köszönöm válaszod, kipróbálom tavasszal. Vettem már szárított ürmöt, jó drága volt (150 Ft). Rákerestem a neten, erdélyben használják, keverik csalánnal, meg mindenféle növénnyel. A közelben lévő elismert méhész azt mondta erre, kaja kell, meg sok bogi! Ha nyomod az antibiotikumot, kimutatják. Te sem eszed a gyógyszert, csak ha baj van! nekem még minden család szépen zümmög, remélem így is marad!!
Alapötletnek jó a készülék, de méhészeti célra átkellene alakítani. Az amitrázt pontosan kell adagolni kaptáranként. (mohai fajtánál 2-3 csepp) Tehát így üvegből közvetlenül nem megy a dolog.
használt már valaki ultrahangos párásítót ilyen célra? Találtam egy szerintem könnyen a kaptár bejáratához csatlakoztatható párásítót ami fél literes pet palackot fogad be mint tartályt...
Mohai féle ködölőt is használom amitrázos kezelésre, itt nincs petróleum hordozóanyag ami finoman bevonja a kaptárat. (ami ugye ásványolaj származék) Ja és ez hidegfüst. (gőz) A furettó sem rossz, de én ezt brutálnak tartom. Az oxálsavas kezelést is Mohai szublimálóval ejtem meg. Valami nagyobb teljesítményű szerkezetet akarok összehozni az idén, mert ezt már kifogom nőlni.
Sziasztok Nem rossz ötlet a bodzan virággal.Az atka ellen szerintem is sokkal jobb párologtatni, ködölni, gőzőlni, kinek milyen a készüléke van mint a csurgatásos módszerek.Jól csinálva az egészkaptárt be teríti a ható anyag, és a méhek sincsenek el áztattva. Kisebb a stressz.
Szia! Állítólag az atka nagyon utálja a bodzavirágot, sőtt a méhek sem nagyon szeretik látogatni. Arra gondoltam, hogy meg kellene figyelni élesben, hogy így van e. És azt is meg kellene figyelni,hogy füstölőbe téve a szárítmányt, és azzal megfüstölve a családot vajon lenne valami haszna? (atka gyérítésre gondoltam) Mert ez így öko bio lenne, és a méheket sem terhelné, sőtt szermaradvány sem lenne. Természetesen szezon közben!
Szia! Először is maradjunk az emberibb hangnemnél.Magázódni a hivatalokban kell.
Szóval két receptúra is va amit használok.Az eggyik: egy evő kanál szárítot fehér ürömöt 1L.-er vízben este beáztatni. Reggek felforralva szirupkészíthető belőle.Szoktam bele tenni még 3-4 gerezd fokhagymát, 1-2 g kálium sorbátot, kevés alma ecetet és béres cseppett olyan 30-40 csepp literenként. A másikat a méhészet hasábjairól mentettem most közzé teszem. A pontos hatását nem tudom.Laboratóriumban nincs ellenőrízve.Ami biztos tavasszal és ősszel nincs mászkálóm.Megelőzésre használom.Esetleg ha talákoznék a hasmenés tünetével biztos Nonost haználnék.Ezt a szert jól imerem, és nálam be vált.
Van valakinek tapasztalata, a szárított bodzavirág őrlemény atka űző hatásáról? Én gyűjtöttem virágot, sőtt meg is szárítottam, de a próbát nem csináltam meg. (elfelejtettem)
Olvastam a fehér üröm növény méhészeti felhasználásáról, és örömmel vettem, hogy itt is elhangzott már a lepénybe való adagolása, egy régebbi hozzászólásában. Érdeklődve kérdezném, hogy beváltotta- e a hozzá fűzött reményeket, esetleg a készítés-adagolás receptjét közzé tudná-e tenni? Köszönöm tisztelettel!
Szia! Bizony jól látod.Készíthetsz rá olyan fiókot amibe a NB keret fér aztán,1/2Nb méretűre is készülhet, de vannak akik más kerettel látják el a mézteret. PL:Hunor.
Én az egyenlő keretes rendszerekbnek vagyok a híve.De sajnos volt nálam már minden féle méretű és rendszerű kaptár egyszere a méhesemben.Évek kellettek mire ez a "szerencsés" állapot megszünt.
Szerintem fél keretes fiókokkal told meg őket.Így ha gondolod ki próbálhatod az egyenlő keretes kaptár előnyét és hátrányát.Két fiókot használva egyszerre. A fokozatos bővítést is tapasztalhatod, ha kis kerettet használsz fiókonként, és akkor teszed fel a kiskeretes fiókot, amikor a család igényli.
Remélem lérthetően írtam .Az Őrősi féle bibliánkban erről bővebben is olvashatsz.
Az, hogy egy családnak mekkora hely kell nem hallottam, hanem láttam, éreztem.Tudom ,hogy egy termelőnek minimum 24 NB méretű lakás kell.Különben megszorul. A kisebbekben is lehet méheket tartani, de azokhoz tartalék kaptárak kellenek.Akár egy dupla méhes a termelés idejére.A termelőket a kis kaptárakban 20 NB alattiakról beszélek folyamatosan csapolni kell.A rakodókban ez ki van küszöbölve annyi fiókot kap amennyi az igénye.
Remélem érthető voltam.Amenyiben nem akkor kiabálj!
A rajzásról jutott eszembe egy kis szösszenet. Gyermekkoromban errefelé a rajzást teljesen elfogadott dolognak tartották. Valahogy ez volt a szaporítás egyik módja. (talán még örültek is neki) A kaptársorok végénél egy-egy vödör víz volt kirakva. Az aktuális nyugdíjas ki volt ültetve, hogy figyelje a rajzást. Ha észlelte akkor réz vizi spriccelővel (mint ma a gyerekeknek vizipuska) felszívatta a vizet és rohangászott a raj után. Jól össze spriccelte a rajt, és azok a közeli fára leültek. Este a munkából megtért férfi családtag, leszedte a fáról.
Üdv Cirkusz