A Vegesol eReS hivatalos dózisa valóban az, tehát lemosó permetezésnél 100 ml, állománykezelésnél 40-50 ml 10 liter állott vízhez adagolva. De ami nagyon fontos - nehogy valaki félreértse ezt -, vegetációban fokozottan figyelembe kell venni az adott növény kén és rézérzékenységét és esetenként, hogy milyen fejlődési szakaszban van.
Pl az őszibarack rézérzékeny, csak finom rézzel (Cuproxat, az is fél dózis) szabad permetezni tafrina ellen, vagy természetesen rézpótló szerekkel is. A direkttermő szőlő (otello) kénérzékeny, ezért csak kénpótló szerrel (pl. Topas) lehet leveles állapotban permetezni. Az örökzöldeket is megperzselheti a kén. Az érzékenység magasabb hőmérsékletnél (24-25 fok) fokozottan érvényes kevésbé érzékeny növényeknél is, főleg, ha még ráadásul hideg vízzel permetezünk.
ez ásványolaj+réz+kén, viszont ez csak lemosásra alkalmas, vegetációban nem. Meg hátrány lehet még, hogy a 0,25-ös flaska még 10 literre sem elég a hivatalos leírás szerint. (általában 3%, szőlőben 4%)
No igen, eddig még nem jutott eszembe, hogy vegesoleres-t vegetációban használjak.
Tényleg? Én szőlőre meg uborkára minden évben szoktam nyomatni hűvösebb nyári napokon... nem állandóan azt, de egy szezonban 2-3x... a hivatalos cimke ha jól rémlik lemosásra 100 ml/10l-t, vegetációban meg 50 ml/10 litert ajánl, én azért óvatosságból inkább 35-40 ml-rel nyomulok, és soha nem volt vele semmi gond.
Mondjuk gyümölcsfáknál nincs nagyon miért a vegetációban, de a szőlő meg a legtöbb zöldségféle abszolút szóba jön, lehet, hogy idén a paradicsom-paprika témában is előveszem a rézoxiklorid helyett...
És szívesen:)
ps: azt észrevettétek, hogy a mankoceb ÉVI-jét szőlőben idénre 28 helyett 56 napra emelték? Lehet vakaródzni, hogy a korai érésű tőkékre mit használ az ember kontakt szert peronoszpóra ellen a nyári kánikulában. Meg alkottak, mert ezentúl a 250 gr és alatti kiszerelései maradtak III. kat, a 1/2 kg és felettiek meg mentek II. kat. ba.
Tavalyi kutatásaim alapján olyan ellentmondásos infókat találtam keverés témában, hogy megfogadtam: lehetőleg nem keverek össze semmit, csak a vízzel.
Pl. olvastam egy "jótanácsot" a trisó vízlágyító hatásáról, hogy akkor majd könnyebben oldódnak a permetszerek. Vettem trisót, beletettem a javasolt mennyiséget, elkevertem, aztán a permetszert, azt is - és láss csodát: baltával is alig tudtam átverni a nylonharisnyán a keveréket. A trisót a zasszonynak adtam, a konyhára:-))
A Vegesol eReS mérsékli a növényi vírusok terjedését is azáltal, hogy a levélfelszínen lévő olaj eltömíti a vírusvektor levéltetvek és kabócák szívószervét, így azok nem tudnak újabb növényeket megfertőzni.
Szóval a Vegesol eReS növényi olajat (20% napraforgó étolajat:) - onnan kapta a nevét SZVSZ:)) az Agrol meg ásványi olajat (90% paraffinolajat) tartalmaz és emulgeálószereket, mindkettő olaj a vízben típusú emulziót alkot, és megszáradva olajfilmet képez, eltömítve a kártevők légcsövecskéit és szájszervét. Viszont a hatása abszolút kontakt, csak ott hat, ahova jut, ezért teljes irtást nem lehet vele elérni, csak gyérítést. Az ásványolaj erősebb hatású, de épp ezért fitotoxikusabb is, általában csak nyugalmi időben, lemosószerként jácc. A növényi olaj kíméletesebb és enyhébb hatású, ezért vegetációban is használható hígabb formában. (a manapság terjedő narancsolajnak is hasonló a hatása, ami ma a Prev-B2 nevű bórtartalmú lombtrágyaként érhető el növényvédelmi célra, aminek narancsolaj az oldószere:))
Mindegyik olajos cucc alkalmazásának az szab határt vegetációban, hogy a növény gázcsere-nyílásait is eltömi valamennyire...
ami nem olajat tartalmaz hanem zsírsavésztereket, de szintén filmet képez, és szintén alkalmas önállóan gyérítésre, vagy más rovarölők mellé hatásfokozónak.
Utóbbi két cucc legnagyobb hátránya tán, hogy a legkisebb kapható kiszerelése az 1 liter:(
Én az Agrol plust csak a körtefáknál szoktam használni a körtelevélbolha megelőzésre. Arra vigyáz lemososzerként használt töménységel nem lehet semivel sem keverni.
Én pl. 2%-osan szeretem használni körte levélbolha ellen egérfüles állapotban (nem én vagyok egérfüles, hanem a körtefa:-)
Azt csupán gyanítom (mert kezdő vagyok a témában), hogy az Agrol Plusz bevonó rétegétől fullad meg a lapuló kártevő.
De a vegesoleres olajtartalma (idézem):
A Vegesol eReS egy kontakt hatású fungicid kombináció, ami növényi olaj alapú hatás és tapadásfokozó adalékanyagokat tartalmaz. Az adalékanyagok rugalmas, a levegőt áteresztő filmréteget képeznek a növényen.
Én nagyon szeretem a Vegesol eReS-t ez mentette meg a tűzelhalástól -és az erős visszametszés-, a barsalmámat, ezért védelmében ide másolom a leírását, tehát nem csak hatásfokozó!
"...A Vegesol eReS egy kontakt hatású fungicid kombináció, ami növényi olaj alapú hatás és tapadásfokozó adalékanyagokat tartalmaz. Az adalékanyagok rugalmas, a levegőt áteresztő filmréteget képeznek a növényen. Ez a filmréteg stabilizálja a hatóanyagokat, így azok nagyon lassan mosódnak le, a készítmény hatástartama hosszabb mint a WP vagy FW formulációké. A Vegesol eReS biológiailag aktív rézion koncentrációja többszöröse a rézkészítményekének. A gombaspórák és a baktériumok ezért könnyebben fel tudják venni a rezet, így nagyobb hatékonysággal történik meg az osztódás illetve a spóratömlő kialakulásának gátlása. A hatás- és tapadásfokozó anyagok használatának eredményeként a Vegesol eReS használatakor a hektáronként kipermetezett réz mennyisége 40-60%-al kevesebb mint az egyéb réztartalmú készítmények esetében. A Vegesol eReS másik hatóanyaga a kén, ami szélesíti a készítmény hatásspektrumát. a kén hatásos a lisztharmatfertőzés ellen, gyéríti az atka populációt a permetezett növényeken...."
Én eddig úgy tudtam, hogy az Agrol Plusz hatásfokozó és rovarölő szer, a vegesol eres pedig csak hatásfokozó. Majd még utána nézek.
Az igazi vívódásom az (volt), hogy ha a cseresznyefán csak cserlégy kártevő és monilia ellen akarok az idén védekezni, akkor tavaszi lemosásnál nem fogok Agrolt szórni rá, csak Vegesol eReS-t. (Én még mindig abban a hitben vagyok, hogy a Vegesoleres olajtartalma nem rovarölő - de majd megingatom magam:-))
2010-re már nem is emlékszem. Gyanítom, hogy akkor még fel sem ismertem a cseresznyelegyet (ma álmomból ébresztve is:-))
2011-ben 4-4 lap két fára. Bőséges fogás, 20, 40, 60, 40 légy/lap. És alig volt kukac a cseresznyében.
2012 3-3 lap (mert elfogyott). Alig fogott, volt 2 olyan lap, amin 100 egyéb légy volt, de nem cserlégy. Viszont gyak a cseresznye 3/4-e kukacos volt. És ami még érdekes, hogy nem igaz az a mindenhol közölt állítás, hogy egy gyümölcs-egy kukac, meg feromon, meg jelölés, meg... Tucatszám találtunk olyan cseresznyét, amelyben békésen elvoltak ketten (na jó, édeshármast nem találtunk). Az egyéb legyekkel teleragadt lap csökkenti a cserlégyfogás esélyeit (nincs elég ragacsos felület!).
Még annyit hozzátennék, hogy talán a zsendülő cseri is kukacos volt, csak nem láttuk meg benne a zsendülő kukacot. Ezt azért gondolom, mert érés elején alig volt kukacos, a végén meg mindegyik.
Szerintem a cseresznyelegyek ellen nem érdemes használni Agro Pluszt.
Az nem lenne igaz, hogy csak a kukacok ellen lehet harcolni. Harcolni minden ellen lehet, de győzni már nem ennyire egyértelmű.
Első lépcsőben ragacsós ugyn. "sárga lapokkal" nem csak észlelni lehet a rajzások kezdetét és időbeni zajlását, hanem megfelelően elhelyezve és kellő mennyiségben a cseresznyelegyek számát is jelentősen csökkenthetjük. Tavaly megpróbálkoztam vele, de hiába fogott rengeteg cseresznyelegyet, akkora a fertőzöttség, hogy messze nem eleget. 50-60 túlélő már egy fá termését tönkrevághatja. Az én csapdáim óvatos becslésem szerint is több százat fogtak, nincsenek illúzióim, hogy volt túlélő is bőségesen. Az okosok szerint egy fára 4-5 darab A4-es lap kihelyezése (a naposabb déli és dél-nyugati oldalra célszerű), már komoly bio-védelem. Háááát, nem tudom...
A második lehetőség a vegyszeres védekezés a kikelt és párt kereső legyek ellen. A szakirodalom szerint a déli órákban aktívak, amikor a legmelegebb van. Ha valaki meg tudja tenni, hogy ilyenkor kontakt szerrel permetez naponta délben, akkor biztos odab---na nekik, csakhogy ugye ez elméleti kérdés, mert délben nem illik permetezni, főleg ha tényleg nagy meleg van, másrészt az én példám is igazolja, hogy nem érünk rá, harmadszor ki a fene győzné egymást követő akárhány napon keresztül minden délben permetezni?
Ezért marad a Dimilin és Mospilan (vagy Actara) kombó, mert a Dimilin a tojásokat és a kikelő lárvákat blokkolja, amit a legyek a gyümölcsre raknak, a felszívódó rovarölők pedig a mégis kikelt lárvát a kártétel legelején elpusztítják, még mielőtt a szemet tönkretehetnék.
Nagy gond az, hogy mikor védekezzünk? Rafkós dögök ezek, hosszú ideig tudnak rajzani és bár látszólag helyhez kötöttek, de nem...! Ha a környéken több, különböző érésidejű cseresznye és meggy van, akkor bizony mindegyiknek meglesz a maga "generációja", ami beköszönhet a még bőven érés előtti fára is. Olvastam olyat, hogy már a borsó nagyságú szemet is bepetézhetik, igaz azt is írják néhol, hogy csak a félig érettet. Fene se tudja, hátha itt tudja valaki a tutit, tényleg érdekelne engem is! Tavaly csak érés előtt raktam ki a sárga lapokat, így előtte nem tudom voltak-e legyek. Az biztos, hogy ahogy kiraktam 5 percen belül megvoltak az első áldozatok... Idén megpróbálom majd a folyamatos vegyszeres védekezést betartani és naplózni is. Hátha kifogok egyszer végre rajtuk!
Mezőgazdasághoz "értő" vidéki nagybátyám rámcsodálkozott, amikor elmeséltem neki a földből kibújó cseresznyelegyet. A kérdésem valójában erre is vonatkozott: ha a cseresznye kártevői közül szinte csak a "kukac" ellen akarok harcolni, akkor van-e értelme Agrol Plusz lemosót "pazarolni" a cseresznyefára?
A cseresznyelégy elleni küzdelem nekem is a tavalyi év kudarca volt. Idén új fegyvert vetek be, Antisystem által ajánlott Dimilint is belekombinálom. Amikor elkezd színesedni, akkor kapja meg az utolsó Mospilan/Dimilin koktélt. Tavaly lehet, hogy túl korán szórtam utoljára, az érés megkezdődése előtt kb. két héttel, attól tartottam, hogy túl gyorsan, egy hét alatt érik be a cseresznye/meggy és nem akartam, hogy beleérjen az élelmezési várakozási idő (Mospilan: 14 nap). Ezért ezután már csak Karate-t nyomattam néhány naponta, de sajnos csak este tudtam, mert napközben a dolgozóban voltam, márpedig ezek a rohadék cseresznyelegyek a déli harangszóra kezdenek el kamatyolni és petézni.
Végül is az érés bő két hétig elhúzódott, igaz az idő sem volt túl meleg. Szóval így utólag okoskodva nyugodtan mehetett volna még ki egy dózis. Egy kockázat még van, hogy ha sokáig hagyom a termést a fán, akkor a madarak lelegelik.
A rigók és a seregélyek ellen kell még kitalálni valamit, mert azok csaptostul jöttek. Őket nem zavarta a kukacos termés.... :-(
Én már érzem a tavaszt, és akkor majd feljebb pörög ez a fórum. Addig is...
Elhatároztam, hogy 2013-ban nem "ötletszerűen" fogok permetezni, hanem tudatos előre tervezéssel. A következő szempontok alapján:
- Milyen gombák és rovarok voltak az ellenségeim az elmúlt években?
- Mi boszantott a legjobban? (pl. cseresznyelégy, körte varasodás...)
- Milyen permetszereim maradtak tavalyról, aminek nem járt le a szavatossága?
- Hogyan tudom szinkronba hozni a 12 fajtából álló 28 gyümölcsfám permetezését?
- Támaszkodni az itt elhangzó friss ötletekre!(pl. pacsepa védelmi programjára)
És máris egy kérdés:
Mi a fenének mászom én fel létrán (permetezővel a hátamon), hogy őszi és tavaszi lemosó gyanánt Agrol Pluszt szórjak a cseresznye és a meteor meggyfámra? Azokon eddig csak a cseresznyelégy volt a probléma, de arra ez nem megoldás (szerintem).
Persze monilia ellen nyomom majd rájuk a réztartalmú szert (vegezoleres). Annak az olajtartalma csak tapadást fokoz, vagy hatékony-e valamilyen fákon telelő kártevőkre?
A kérdésem lényege tehát: nyomjak-e Agrol Pluszt cseresznye és meggy fákra?
Ezúton ezen a fórumon is köszönöm Gesztelyi-Nagy ÚRNAK, aki ma elküldte nekem (ingyen!) a garázsában fellelt néhány tasak Nevirol-t.
Jó egészséget kívánok Neki és remélem hamarosan személyesen is megköszönhetem neki ezt az óriási szívességet.
Évek óta használoma "szert", kiváló tapasztalataim vannak vele, csakhogy mostanra kifogytam a készleteimből. Immár jövőre sem kell nélkülöznöm.
UI:
Értem, de mégis soha meg nem értem, miért nem lehet forgalmazni ezt a szert az EU-ban?! Nincs egy tőkeerős és forgalmazásban is érdekelt cég aki párszáz milliót bele tudna fektetni?
De el tudom képzelni, hogy ha nincs is épp megfagyva, olyan alacsony az anyagcseréje, hogy nagyon keveset vesz fel a szerből, a többi lemosódik a harmattal.
Egyelőre nem néz ki akkora fagy, hogy a tyúkhúr elpusztuljon... A gyökere egyébként is sokat bír.
Rotálás előtt a nagy gazt le szoktam darálni motoros kaszával, csakhogy az érintett kb. 2500 nm-en sok évelő hagymás virág van, meg olyasmi, amiket nem lehet vagy kínos rotálni, ha nem látni a sorát, plusz a márciusi kapálás is nagy munka lesz, nagy tyúkhúrbozót esetén.
Máskor ilyenkor már kint van a tulipán levelének hegye, jelenleg még nem látni, ha jönne egy enyhülés, lehetne gyomirtózni. Már, ha érdemes.
Azt hiszem nem a hőmérséklettől függ, hanem attól, hogy felveszi-e a növény a levelén keresztül vagy sem. Ha nő a tyúkhur akkor valószínű, hogy hat. (Egyik évben így jártam én is, aztán télen mikor csontá fagyott egyszerűen összesepertem és a komposztra hordtam. Ha nem fagyott és nagy bozontos, akkor kaszáld le, mielőtt kapálógépezel.)
Glifozátnál hány fok a minimális alkalmazási hőmérséklet?
A tyúkhúr mindent elborított, jó lenne kiirtani, mielőtt még kihajtanak a növények. Két hónap múlva már kezelhetetlen bozót lesz mindenhol, sok foltban már most sem tudná beforgatni a rota. Mire ősszel akkorára nőtt, hogy érdemes lett volna megdolgozni a földet, akkorra bejött az esős idő.
Az összes glifozáttartalmú szer totális gyomirtó, tehát az energiafüzet is gyönyörűen kiirtja, ha zöld részre kerül.
A hozzáértők számára írd le, hogy legfőképpen milyen gyomok (vagy legalább, hogy egy- vagy kétszikű gyomok) okozzák a legfőbb problémát. Valami szelektívre lesz szükséged.
De ahogy így gyorsban rákerestem, elképzelhető, hogy jó eredmény csak I. kategóriás szertől várható, azaz keresned kell egy növényvédelmi szakmérnököt.
