Néma tojó és magyar gácsér formában is tudnak szaporodni, de akkor inkább a némákra fognak hasonlítani és a két ivar között szintén nagyobb lesz az ivarok közti különbség. Ezt a formát én nem próbáltam, de a kacás könyvem szerint a fajhibrid tojók tojást tojnak, de mind magtalan. Az utodok terméketlenek lesznek, mint a ló és szamár keveréke az öszvér is.
Természetesen lehet. Nekem volt is mikor elkezdtem kacsázni. Csak épp a tojó novemberbe akart letojni. De a tojások termékenyek voltak, keltetésre alkalmasak és ehető kacsák lettek volna. Ha van kapacitás, akkor belehet tenni nyugodtan!
Azért kérdeztem, mert van 3 db fehér, - úgynevezett magyar kacsa, - és 2 db némakacsa gácsér.
A némakacsa rendszeresen ráugrik a fehér kacsa tojóra, ezért az érdekel, hogy ezek a tojások egyáltalán szemesek lesznek-e?
Nem díszállatot tenyésztek, nem a tojás érdekel, hanem az ehető kacsa. Ezért az érdekel, hogy egyáltalán érdemes-e ezekkel a tojásokkal foglalkozni, kikelnek-e? Van-e valakiek ilyen irányú tapasztalata?
Abszolút nem érdekel, hogy milyen színű, milyen fajta, csak lehet-e belőle szemes tojás?
3-4 éve én is kipróbáltam a mulárd kacsa ,,tenyésztést szaporítást. Már 1-2 hetes koruktól együtt neveltem őket. Meghagytam két pekingi hibrid (a pontos fajtára nem emlékszem) tojót és hozzájuk tettem a legvilágosabb némakacsa gácséromat (85-90 % tolla volt fehér a többi fekete). Tél végén tettem őket külön ólba. Március végétől gyűjtöttem alóluk a tojást és amikor egy némakacsa tojó elkotlott az alá tettem 16-22 db tojást. A kiskacsák 31-32 napra keltek és egy sem lett fehér. A kelési eredmény nem lett a legjobb 40-50%. A négy fészekaljból egyben sem kelt 50% felett. A nálam kelt mulardok kisebbek lettek, mint a nagyüzemiek és jó tarkák. Külsőre a nagyobb korban a pekingire hasonlítanak jobban és ezek a faj hibridek nem szaporíthatók tovább. Feltehetően, mert ott szelektálják ebbe az irányba a szülőket és a nagyszülőket. Azóta többször nem próbáltam és nem is fogom.
Dehogynem lehet keresztezni. Kicsit gyakorlatiasabban, mert gondolom te nem több generáción át fogsz húsra tenyészteni.
- Szerencséra csak fajtatiszta pézsmaréce van, szóval kacsászoltán ezt kicsit furán írta.
- A néma kacsa gácsér x 28 napra kelő magyar/pekingi/hasonló fajták (mert igen, itt már több fajta van), ebből lesz a mulard kacsa, amit húsáért és májáért tartanak, ez kimondott végtermék.
De kicsit nézzük a valóságot: Nagyüzemben inszeminálják a tojókat, mert több tojót lehet tartani kevesebb gácsérra és a gácsérok sem biztos hogy petélik majd a más fajta tojót. Szóval már is előjött az első gond. Ha van saját fajtája, akkor szívesebben párzik azzal. Ha nincs, akkor jó a másik is. A másik eset, amikor mindegy hogy mivel párzik... (nekem kakas is petélt már néma tojót).
Nekem tavaly a magyar gácsér petélte a néma tojókat. Ekkor még nem volt tojás szezon aztán meg nem akartam ilyen kacsát úgyhogy túladtam rajta. Na mindegy.
Másik eset a magyar/stb gácsér x néma tojó. Itt kisebb testű tojógépeket kapunk. A gácsérok lehetnek termékenyek, de általában kétmagvúak az ivarsejtjeik, amiből életképes utód nem, vagy nagyon kis valószínüséggel keltethető. Szóval ez inkább dísz végtermék, esetleg tojás miatt jó.
A mosúsz kacsával azonos értéket képviselnek a mosúsz gácsér és a pekingi jellegû tojók után származó fajhibridek. Ezek terméketlenek. A két faj közötti köztes alakot képviselik. Hústermelésük felülmúlja a kiinduló fajtákat. A fajhibridek májtermelésre különösen alkalmasak.
A mulard kacsákat általában három vonal keresztezésébõl állítják elõ. Az anyai szülõpár nyeréséhez két pekingi vonalat használnak. Egy kisebb testû, jó tojástermelõ-képességû tojóvonalat párosítanak egy nagyobb testû, sok értékes húsrészt tartalmazó, szuperizmolt nagyszülõ apai vonallal. Az így nyert ivadékok tojóit (ez az anyai szülõpár) keresztezik a kiváló májtermelõ tulajdonságú és jó húsformájú, fajtatiszta pézsmaréce gácsérral.
Itt egyik tojás sem kacsatojás legalábbis nem némakacsa tojása. A némakacsa tojás fehér,de nem hófehér. Matt színű, piszkos fehér esetleg szürkés. A tojáshéj tapintásra zsiros viaszosnak tűnik. Nálam általában 75 gr körül van darabja, de ez függ a tojók korától, a tápláléktól és a víz mennyiségétől......
Most az a kérdés, hogy mik lesznek barna gácsér fehér vagy fekete tojóval, és hogy lilával is ez-e a helyzet?
A fehérekkel az a gondom, hogy elég eltérő infókat találtam. Ha a kalkulátort veszem alapul, akkor a fehérek dupla faktoros tarkák, vagyis a fehér részlegesen domináns. Ha egy faktorral rendelkezik a kacsa akkor tarka, ha kettővel akkor fehér. Ez gondolom érthető. Ebben az esetben barna gácsér fehér tojóval (amibe ha "belenézünk" tarka, ez is hülyén hangzik, tuti kiröhög egy genetikus ha olvassa :)) a következőket adná : fekete tarka gácsérokat és barnatarka tojókat. Fekete tojóval ugyanez csak nem tarkák hanem fekete gácsérok barna tojók. Lilával is ugyanezt adja, csak mivel ott van egy kék színt adó gén, az utódok fele (mivel csak egy van a gácsérnak) örökli a kéket is, tahát fele gácsér kék lesz, a másik fele fekete, fele tojó barna, fele lila. Nálam ez az utóbbi párosítás is lesz, lila x fekete: innen lesznek fekete és kék gácsérok, barna és lila tojók. ( Itt van az, hogy nem lehetnek barna és lila gácsérok sem. )
A barana tojótól barna és lilla, tojók és gácsérok. És a barna gácsérokatkat fehérel vagy feketével párba állítva.Lesznek a barna vagy barnatarka tojok.
Köszönöm! Ha sikerül meggyőzni a családot, akkor a fehér gácsér még tepsibe kerül :). A lila gácsér marad 3-4 tojóval, ez lesz az össz állomány. A fekete tojók alatt lesz a leg színesebb alom, ott 4 szín is lehet, fekete és kék gácsérok, lila és barna tojók. A barna tojóktól pedig barna és lila kicsik kelhetnek.
Igen, k-val a kéket jelöltem, de ezek most csak az én házi jelzőim voltak. A mutációkat általában az angol nevük kezdőbetűivel jelölik, vagyis szinte csak angol nyelvű forrásokat lehet találni. Fehér az W (white), barna az Ch (chocolate), kék az Bl (blue) stb. A fekete az a némánál a vad tipus, ezt díszmadaraknál így is írják, wild type. Ez az alap, ebből indulsz ki. Tudnod kell egy színről, hogy dominánsan vagy recesszíven öröklődik-e. Ha dominánsan, akkor már egy gén elég, hogy megjelenjen a madáron. Ha recesszíven akkor mindkét szülőtől kell kapnia. Van egy vadszínű kacsád. Fekete. Kap egy kék gént. (Párosítod kékkel) Mivel a kék domináns kapsz kék utódot. Ha pl. levendulával párosítod, ez recesszív, így megintcsak feketét kapsz, mert csak egy levendula gént kapott. Ha ehez újra levendulát raksz, már kapsz olyan utódokat, amelyekben megkétszerezted a levendula gént, így lesznek levendula színű kacsáid. Ezeket kell megtanulni. Az utolsó mondatod egy nagy bölcsesség. Éveket spórolhatsz, ha tudsz tervezni. És esetleg nem adsz el olyan madarat ami külsőleg semmit nem mutat, de értékes lehet ami belül van.
A fehérnek mi a jelzője? A feketének csak simán x y?
A kéknek van speciális jelzője? Az egyéb színeknek van vmi jelzője? Még a végén megtanulom ezt a színgenetikát és akkor tudatosan előre tervezhetek, és nem a szerencsében kell bíznom.
Próbáltam érthetően leírni, olvass vissza majd, de leírom mégegyszer. Az x és az y a madarak nemét meghatározó kromoszómák. Egyet kapnak az apától, egyet az anyától. Ha két x-et kap gácsér lesz azaz x x, ha egy x-et és egy y-t akkor tojó lesz. Vagyis xx gácsér, xy a tojó. Az xb-vel jelöltem azt amikor ezen az x nemi kromoszómán rajta van a barna szín génje. Csak a barna van az x-en, a többi szín génje más kromoszómán. Mivel a nemi kromoszómán helyezkedik el ez a gén, együtt öröklődik a madár nemével, ezért nevezik nemhez kötött öröklődésűnek. Az is lényeges, hogy mivel recesszíven öröklődik, csak megduplázott formában jelenik meg, vagyis ha mindkét ivari kromoszóma rendelkezik a barna szín génjével. Ez egy gácsérban így néz ki, mivel két x kromoszómája van, xb xb , ekkor barna gácsérunk van. Tojóknál azonban mivel az ő kromoszómaképletük xy, az x kromoszómán lévő barna génnek nincs ellenfele, ezért ha nekik az az egy x rendelkezik a génnel barnák lesznek, xb y. Ezért nincs barna hordozó tojó, csak barna.
xb xb : barna gácsér
xb y : barna tojó
Ha a gácsérnak csak az egyik kromoszómáján található barna gén így néz ki : x xb
x xb : fekete gácsér, barna hordozó
Egy fekete tojó csak simán x y , ha rendelkezik barna génnel akkor xb y, de akkor már barna is lesz, mert az x-nek nincs ellenfele.
Nézzünk egy párosítást, ahol egy barna gácsért (xb xb ) párosítunk egy fekete tojóval (x y )
Lehetséges variációk: (a négy betűt kell összepárosítgatni, így kapjuk meg a lehetséges variációkat, xb xb, x y, egyet az apátl, egyet az anyától )
xb x fekete barna hordozó gácsér
xb x fekete barna hordozó gácsér
xb y barna tojó
xb y barna tojó
Amint látod fele fekete gácsér lesz, fele barna tojó. Ezért írom, hogy kizárt, hogy barna gácsérok létrejöhetnek ilyen párosításból. Jobban nem tudom elmagyarázni.
A kéket ahogy írod abban a formában elvileg nem lehet sötétíteni. Feketével nem a kéket sötétíted, hanem a feketét világosítod. A kék gén a fekete pigment csökkenését okozza, ezért lesz a fekete világos. Fehérrel sem tudod a kéket világosítani, mert akkor a fehér világosító mutáció lenne. Lehetnek eltérő árnyalatok, de valószínűleg más okai vannak. Ha egy madárban megduplázod a kék gént, ezüstöt kapsz. Vagyis mindkét szülőtől kapja meg : kék x kék
Amit írtál tegnap egy világoskék kacsádról, arról kellene kép. Szerintem van ott egy világos mutáció ami nem a kék.
Mindenek előtt még azt kéne megérteni mit jelent az x y xb az x sztem az x kromoszóma, az y az y kromoszóma. De mi az xb? Mi alapján pároztatod a betűket? Még az alapokat sem értem, nemhogy egyből ilyen dolgot értsek.
Ami viszont fix:
Hogy lett lila tojó, lila gácsér, barna tojó, barna gácsér.
Képeket még ma készítek. A lila tojó még nem mutatja a gácséros vonásokat de már sásog. A barna gácsérokon már látszik. A barna tojón is látszik. Sajnos a lila tojó megdöglött, már kisebb korában is elég gyenge volt. Ebből még az is érdekes, hogy a lila gácsér is jobban le van maradva a többitől és a fekete-fehér gácsér is és a fekete gácsér is levolt. A barnák viszont jól növekednek. Egy helyen egy takarmányt esznek, az etető és itató elég nagy szóval az ilyen okot is kizárhatom, hogy lemaradtak a többiek.
Az is fix, hogy barna gácsér x kék tojó párosításból lettek az említett kacsák. Vagy barna x barna. De a barna gácsér felmenőiben nincs kék, esetleg pici fehér. A barna tojókban meg csak fekete barna felmenők.
Szóval valahogy még is lett lila tojó és lila gácsér is. Akkor mi lehet az oka? Még csak azt se mondhatom, hogy a kék gácsér x barna tojóból, mert az utolsó kelés annyira későn volt, hogy a tojásokat már semmiképp nem termékenyíthette meg kék gácsértól származó sperma.
"A 3. kör amit írsz az nem lehet. Barna gácsér kék tojóval nem tud összehozni barna vagy lila gácsért. Itt valami nem stimmel. Ez csak úgy lehet, ha nem az a kék tojó volt az anyjuk."
Akkor csak a barna gácsér x barna tojó lehetne a másik párosítás, de egyiknek sincs lila vagy kék felmenője, ami sztem elengedhetetlen a lilához.
Ja mégegy kérdés?
Ha a kéket sötétíteni akarom, akkor milyen színt tegyek oda? Véleményem szerint a fekete sötétítene. Ha mégvilágosabb lesz, akko vagy ezüst lesz, vagy világoskék-fehér tarka, ami nagyon rontana a színen. Így is lett idén egy fehér alapon kék foltos gácsérom, akinek a csőrén lévő bőr az fekete, ezeket fekete tojóhoz teszem, remélve, hogy kicsit erősebb kéket kapok. (Mivel ez bnőméké, így ott inkább a fehér a kívánatos szín a pucolás miatt.)
Nem nem megyek tömegtermelésre csak a kertben tartom őket fűnyironak.Halkan üzemelnek,benzin nélkül,füstmentesek,környezet barát,automata,reprodukálja önmagát,a szaporulatott elehet fogyasztani. Igazad van a tojó húsa izletesseb, de szemet gyönyörkötetőb egy nagy kacsa tebsiben.
