Keltetési idı A tyúkfélék keltetési ideje (a keltetési idı azelıkeltetı gép felfőtésétıl számítandó!): Tyúk (18/19+2/3) Tojótípusú fajták, hibridek: 20-21 nap Hústípusú fajták, hibridek: 21-22 nap Középnehéz fajták: 21 nap Gyöngytyúk (23/24+3) 26-27 nap Pulyka (24/25+3) Kis és középnehéz testő hibridek: 27 nap Nagytestő hibridek: 28 napKeltetés alatti hımérséklet (ºC) A keltetıgép gyártója géptípusra, illetve fajravonatkozóan megadja, általában:bújtatáselıkeltetés2.felében 37,5-37,2 37,5-37,3 37,5-37,337,2-36,7 37,2 37,5-36,91.felében 37,8-37,6 37,8-37,5 37,7-37,5 Keltetés alatti relatív páratartalom (%) A keltetıgép gyártója géptípusra, illetve fajravonatkozóan megadja, általában:bújtatáselıkeltetésnagytestő: 52-5575-78 80-85 70-80kis- és középnehéz55-60 52-54 testő: 55-60gyöngy- pulykatyúk tyúkMegjegyzés: az elıkeltetés alatti tömegveszteséget ellenırizni kell!bújtatás mindig magas páratartalom mellet Forgatás Gyakoriság: naponta minimumötször, optimális: 2óránként ellenırizni, rögzíteni agéplapon Forgatás szöge: a függıleges tálcázáskövetkeztében 45º-45º(összesen 90º) Lámpázás Különbözı lámpázó (kézi vagy asztali)készülékekkel történik Lámpázás ideje: 1. allantois vérereinek kialakulásakor 2. átrakással egyidıben10.10.6-7.1.24-25.21-22.19.2.PulykaGyöngytyúkTyúk Átrakás Optimális idıpontja: amikor az elıkeltetı gépben lévı tojások 1%-a kivágott Korai átrakás következményei: rendellenes fekvés; elhúzódó kelés a bújás során Késıi átrakás következményei: kritikus embriófejlıdési szakaszban (tüdılégzésreáttéréskor) zavarjuk a magzatot; befertızıdhet azelıkeltetı gép Kivitelezése: 27 ºC-os teremhımérséklet mellett kézzel: egyszerre annyit, amennyivel 10 perc alattvégzünk; géppel: vákuumos tojásemelıvel
keltetés
mindazon fizikai és mechanikai tényezők összessége, amelyek nélkülözhetetlenek a tojásban levő embrió fejlődéshez és kikeléséhez. A természetes keltetéskor a kotlós alakítja ki, mesterséges keltetéskor a keltetőgépben kell megteremteni a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, levegőellátást, a tojások forgatását és hűtését. A keltetőtér hőmérséklete a kotlós alatt, a bőrrel való közvetlen érintkezésben: 39-40 °C. Az optimális hőmérséklet, amiről a keltetőtérben gondoskodni kell, 37-38°C körül van. A hőmérséklet nagyobb mérvű ingadozása nem engedhető meg, mert az embrió a 41,5-42°C-on elpusztul, 28°C-on megáll a fejlődése. A páratartalom igen fontos szerepet játszik abban az anyagcserében, amely a keltetés alatt álló tojás és környezete között lejátszódik. A csirkék számára a keltetés 18. napjáig ált. 60% körüli relatív páratartalom szükséges. Ezután növelni kell a kelésig 70%-ra. A pulykák keltetésekor is nagyobb a relatív páratartalom-szükséglet. Természetes keltetéskor a tojásokat körülvevő levegő kicserélődését a tollak átbocsátóképessége teszi lehetővé. Azonkívül naponta legalább egyszer, amikor a kotlós leszáll a fészekről, megújul a tojásokat körülvevő levegő. A keltetőgép megfelelő szellőztetéséről gondoskodni kell, mert az embrió olyan közegben fejlődik megfelelően, amelynek oxigéntartalma 21%. A tojások elhelyezése és forgatása fontos keltetéstechnológiai tényező. A tojások a keltetőgépbe hegyes végükkel lefelé tálcázva kerülnek. Kivétel a lúdtojás, amelyet vízszintes helyzetben légkamrával a lapos ventilátor felé - kell tálcázni. A forgatás elősegíti a szabályos vérkeringést az embrió teste és a járulékos részek között. A forgatásnak a keltetési időszak első felében van nagyobb jelentősége. A tojások időnkénti lehűlése a hőmérséklet-változást kísérő nyomásváltozás eredményeként jó hatással van a gázcserére. Legnagyobb jelentősége az intenzív anyagcsere-folyamatokat kísérő biológiai hő keletkezésének időszakában van. A korszerű keltetés-technológiában a tojások gépben és gépen kívül is hűthetők. A keltetőüzemben v. még a termelőüzemben történik a tojások előzetes kezelése, osztályozása, lámpázása, fertőtlenítése. A keltetésre alkalmas tojásokat nagyság szerinti osztályozás után tálcázni kell, ügyelve arra, hogy egy tálcára azonos nagyságú tojások kerüljenek. Egy-egy tenyészetből származó tojásokat lehetőleg ugyanabban a gépben kell elhelyezni. A gépbe berakás előtt a tojásokat legalább 24, legfeljebb 72 óráig pihentetni kell. A kelés egyöntetűsége és gyors lefolyása céljából ugyanazon keltetőgépbe azonos módon előkezelt, azonos korú, fajtájú, ill. azonos hibrid tojásokat helyeznek. A kikelt csibéket néhány órai pihentetés után osztályozzák. A jó minőségű csibe szikzacskója felszívódott, kemény tapintású. A keltetés után 24-30 óráig nem éri a csibéket károsodás, ha nem jutnak eleséghez. Naposcsibe szállítására mindennemű szállítóeszköz igénybe vehető. A zárt szállítótér hőmérséklete 22-29°C közötti legyen. Télen elő kell fűteni, nyáron pedig elő kell hűteni a szállítójármű rakodóterét. A keltetőgépek a kapacitás, az üzemanyag, ill. a hőforrás, a tojások helyzete, forgatása v. egyéb belső v. külső műszaki jellemzők alapján osztályozhatók. Ált. három fő keltetőgéptípus különböztethető meg: asztali keltetőgépek, szekrényes motoros keltetőgépek és termes keltetők. Az asztali keltetőgépek csoportjába sorolhatók a kis asztali keltetőgépek, amelyek meleg vízzel v. meleg levegővel működnek. Kapacitásuk 30-tól 900 tojásig terjedhet. A szekrényes keltetőgépek és a termes keltetők az asztali gépeknél lényegesen bonyolultabb műszaki berendezésekkel megépített készülékek, amelyek tojásbefogadó képessége 1200-tól több tízezerig is terjedhet.
Keltetés
A mesterséges keltetés terjedt el. A tojás nem áll kapcsolatban az anyával, mindent a tojás fedez. Megtermékenyülés (a csírakorongnál) után azonnal megindul az embrió fejlődése 256 sejtes állapot ekkor hűtés a tárolási hőmérsékletre: 30 °C alá.
Keltetés:
1.nap a csírakorong körte alakú lesz, 18. óra emésztőszervek kialakulása, 20. óra gerincoszlop, 21. óra idegrendszer, 22. óra fej, szem
2. nap szív, véredények, a 2. nap végén elindul a szívverés
3. nap testrészek, végtagok, szervek, orr, szárnyak
4. nap érrendszer
5. nap ivarszervek
6-9. nap lábak, szárnyak fejlődése
8. naptól tollkezdemények megjelenése
9. naptól csibéről beszélünk
10-21. nap növekedés, fejlődés
10-11. nap csontosodás
16. naptól szaruképződmények kialakulása
19. nap behúzódik a szikzacskó
20. nap bezáródik a köldök
Extraembrionális hártyák: embrión kívüli hártyák, minden hártyának sajátos szerepe van.
-
Sziktömlő: a legfontosabb. Először alakul ki, táplálja az embriót, a köldökön keresztül kapcsolódik, a vérerek teljesen körülveszik, ezeken keresztül szállítódik a tápanyag. A tojás fehérje is belép a tömlőbe (14. nap).
-
Amnion: teljesen körülveszi az embriót, megtelik folyadékkal. Védi az embriót a mechanikai sérülésektől. Ebbe is belép a fehérje (12-13. nap).
-
Chorion-allantois: külön alakulnak ki, de azonnal összeforrnak → chorioallantois membrán. Az amnionra és a sziktömlőre is rátapad, körülveszi őket.
Feladata: -bontja a meszes héj mésztartalmát csontok
-a képződött melléktermékek, salakanyagok tárolása
-oxigénellátás a 19. napig, ekkor a csibe felcsípi a légkamrát tüdőlégzés. Néhány óráig mindkét légzés, később csak tüdőlégzés
A membrán pattogzáskor felszívódik. Külső pattogzás: a meszes héj repedezni kezd, belső pattogzás: 20. nap körül a magzat kész, szinte elfogy a hártyarendszer.
Kelés: a csibe a tojást a tompa végénél feltöri, ez energiaigényes folyamat, ezért utána néhány órát pihen, majd kibújik (feltörte a tojást, megfordul, kitolat). Ezután pihen és szárad. Csak a kelés utáni nap szedjük le a csibéket, addig erősödik és szárad. A napos súly megegyezik a berakott tojás tömegének 65%-val.
Szinkronizáció: szinte egyszerre kelnek ki, a tojásban hallják a többieket sietteti őket.
Keltetés során lezajlódó anyagcsere-folyamatok: -8-9. napig embrionális szakasz (minőség)
-10-21. nap magzati szakasz (mennyiség)
-
Szénhidrát anyagcsere: (1.héten van túlsúlyban) lebontás, beépítés. Nem minden szénhidrátot bont le, a glikogénből kb. 25-30% tartalék marad a sziktömlőben. Ez táplálékforrásul szolgál a kelés utáni néhány napban.
-
Fehérje anyagcsere: (2.héten van túlsúlyban) 7-9. napon kezdődik, a 12. naptól intenzív fehérjebontás.
-
Zsír anyagcsere: (3.héten van túlsúlyban): az összzsír kb. 30%-a beépül az embrióba, kb. 40%-a elég, kb. 30%-a tartalékot képez. A 11. naptól indul be a zsír lebontása, folyamatosan fokozódik, a tojás önhője növekedik innentől kell a keltetőgépeket hűteni.
-
Ásványianyag forgalom: a keltetés második felében zajlik.
A keltetés története: mesterséges keltetés gépek, helyek utánozzák a kotlót.
1700-as évek: első keltetőgépek (Fr.)
1780-as évek: nagy teljesítményű keltetőgépek megjelenése az USA-ban
1922: keltetés forradalma: PETELSINE-féle új és korszerűbb keltetőgép
1940-es évek: Gergely-féle keltetőgép (Mo.)
Régen a keltetés két folyamata egy légtérben történt: keltetési idő, bújtatási idő
Keltető gépek:
-
Asztali keltető gépek: kis kapacitású, max. 1000 db, nem automatizált, nincs jelentősége
-
Szekrényes: legelterjedtebb, 20-40e db, jó helykihasználtság, automatizált. Gergely-féle, Petelsine-féle (Mo.), Pas Reform
-
Termes: a feltöltés és mozgás miatt időigényes és fertőzésveszélyes
-
Multi Stage: alagútrendszer, folyamatosan tölthető, 3 hétig töltik- elején már csibe. Előnye, hogy kihasználják a tojás önhőjét
A keltetés fizikai és mechanikai feltételei:
-
Lámpázás: 1. lámpázás: 7-8. nap: -termékeny-e a tojás: kivenni, ha üres, vérgyűrűs (embrió elhalt), repedt, márványozott (héj szerkezete más-jól öröklődik)
-légkamra mérete, állapota
2. lámpázás: 18-19. nap: a bújtatóba átrakáskor történik. Ha a magzat nem mozog, akkor elhalt a tojás kivétele. Ez a lámpázás nagyüzemekben elmarad (csak 1 lámpázás kötelező)
-befolyásolja a gép, az állat kora, genotípusa, tojás nagysága, páratartalom
-hűtés: szakaszos vagy folyamatos. Ahány napos annyi percig hűtünk. Elméletileg 4 napos kortól kezdik a hűtést, gyakorlatilag el lehet menni max. 10 napos korig.
-később: 50-55% - víz párologtatás
-bújtatóban 75% - puhuljon a héj
Keltetési sajátosságok:
Tojás tömege
(g)
Lámpázás
Hűtés
Kelési idő
(nap)
1.
2.
Tyúk
55-65
7-8
18
11. naptól
21
Gyöngytyúk
42-44
10
21 v. 25
-
27
Pulyka
80-85
10
25
folyamatos
28
Kacsa
90
6-8
25
15
28
Lúd
150
8-10
átrakáskor
folyamatos
30
Pézsmakacsa
70
-
-
11
35
Egyenlőre enyi :))