Azóta felvettem a kapcsolatot Gergellyel, és az Érdi Lap-ban folytatásokban lejön a tanulmány. Az első rész már meg is jelent.
Buzás Gergelynek annyi köze van Érdhez, hogy Gyurkó János közeli rokona, és segített annó az Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében c. könyv megjelentetésében.
Ebben az évben emlékezünk az 1838-as nagy árvíz 175. évfordulójára.
Ez a jeges árvíz végig pusztította a Duna menti településeket, nem kímélve Budát és Pestet sem.
Ehhez az árvízhez kötődik a régi Érd pusztulása, valamint egy új település rész Fülöp város kialakulása.
Hegedűs József plébános úr így örökíti meg az eseményeket:
Ugyan ezen 1838-diki év örökre emlékezetes lőn az akkor történt árvíz által. Voltan ugyan itt több téli s nyári víz áradások, melyeket azonban ez az évi mint magassága, mint félelmes következései által sokkal felül haladott.
Oly nagy volt a víz magassága, hogy tekéntve Érdnek földirati fekvését magasabb lehetetlen.
Mert a Duna partján létező s Horgonyhoz czímzett borháztól, mellyet elegendően áztatott, kezdve a kis Duna partját a plébánia házig s a Fehér macskáról czímzett fogadóig víz lepé s így vízmérnöki arányba véve a helység minden alacsonyabb fekvésű részeit víz önté el, menttek csak azok házak maradván, melyek a plébánia templom s urasági vár körül építvék.
Iszonyú látványt nyújtott a nevezetes vízár az azt szemlélőnek. Mert a Duna partján emelkedő Érdbattai hegytől, melyen a száz halomok elszórvák, egész Érd mezővárosát Kutyavárig s Diósdig, Tétényt, mely egészen vízben úszott és egész Csepel szigetet Jászkunságig jég torlaszok s vízhullámok borítták, s a Rómaiak alatt oly nevezetes Fejér tengert juttatták eszünkbe. Mivel pedig a víz négy napon túl áztatá vidékünket, csak magában Érd mezővárosában több háromszáz háznál omlott összve.
1838-diki mártius18-a volt azon vészteljes nap, melyen Érd lakói kiönve lakjaikból emelekedettebb helyekről valának kénytelenek házaik nagy robajjali összeomlását szemlélni. Kétharmadánál több lakók maradtak födél nélkül.
Battyhány Fülöp főherceg birtokából három egyenes utcát vágatott ki, a mai Alsó-, Felső, Ilona, utca 250-300 négyszögöles házhelyek telkek kiméretésével építő anyag biztosításával segítette az árvíz károsultakat.
Az uradalmi mérnökök, valamint a mezőváros elöljáróság Hegedűs József plébános közreműködésével felügyelte az építkezéseket.
Ez az újonnan épült mezőváros magába tekintve szabályosabb mint a régi, mert három egyenesen vonuló s fasorokkal díszes utcái, kellemesen hatnak a szemlélőre, még kellemesebben leendők ha lakosaik házaikat s kertjeiket fa ültetvényekkel ékesítenék. Kül díszét telepítvénynek végre leginkább emeli az országút mellett épített nagyszerű vendégfogadó, mely mellék épülettel akármely város díszére lehetne ( 1842. a mai Földrajzi Múzeum épülete) . Az így emelkedett új város, mely főméltóságú Batthyány főherceg nevéről Fülöp városnak neveztetett így lett, hogy a régi négyszeg formájú helység mind a lakók egymással közeledését, mind pedig az egyházi kormányzatot nehézíttő hosszú alakú alakot ölte fel.
A város lakói minden év május 1-én Fülöp napján emlékeztek meg alapítójukról Batthyány Fülöp főhercegről.
Fülöp város alapításának elmékét őrzi az Felső utca és a Kinga utca sarkán álló barokk kőkereszt. A háború utáni évtizedekben ezen a napon mindig friss virágot lehetett látni a kereszt talapzatán, melynek haranglába a II. Világháború alatt megsemmisült.
Összeállítva: Hegedűs József plébános úr nyomán ÁA
A helyiek által lovagteremnek nevezett hatalmas, hozzávetőlegesen 25 méter hosszú, hat, hét méter széles pincehelyiség kétségkívül gótikus, de már egy korábbi középkori épület alá ásták be. Ez természetesen még csak feltevés, megerősíteni akkor lehetne, ha feltárásokat lehetne végezni a pince boltozata feletti területen, ahol a középkori kastély, udvarház állt - jelentette ki a műemlékem.hu magazinnak a helyszíni bejárás után Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. A terepi adottságokat szemrevételezve valószínű, hogy a pince falai még egy, akár másfél méter magasságban is folytatódhatnak a boltozat felett, így komoly középkori, gótikus, esetleg reneszánsz részletekkel is számolhatunk - tette hozzá.
Kutatás nélkül természetesen csak feltevések, remények lehetnek a föld alatt lévő csonka falakról - véli a régész-művészettörténész. Az viszont biztos, hogy sokkal értékesebb még ebben az állapotában is annál, semmint végleg pusztulni hagyjuk.
Apja Szapáry András, Győr megye alispánja, anyja Csáth Anna volt. Neje Egressdy Zsófia, fiaik Miklós és Péter. 1650-ben már részt vett Csákvár visszafoglalásában. Pichler Carolina von Geiner (1769-1843) osztrák romantikus írónő Bécs ostroma című művének regényhőse, akinek történetét még a dualizmus idején is olvasták Agárdi György magyar átdolgozásában (1829). Eszerint Szapáryt Ercsi körül sebesülten elfogták a törökök és Hamza bég kegyetlenül bánt vele, még szántatott is a szerencsétlennel. De kiszabadulva fordult a kocka, mert Buda visszafoglalása után Hamza bég került fogságba, akit Károly lotharingiai herceg Szapárynak adott, és aki megkegyelmezett a töröknek. A megbocsátás ereje a béget jó útra terelte és keresztény hitre tért. Ez a mese a magyar-osztrák kapcsolatokat volt hivatva erősíteni Metternich szellemében. Érd ura valóban Hamza bég volt, akivel sok bajuk volt a Szapáryaknak, és valóban csatában fogta el Szapáry Pétert. De Szapáry barátja, Batthyány Ádám fogott egy török agát, akiért visszakapta Szapáryt, aki nem szenvedett többet az ilyen helyzetben szokásosnál. A többi részlet sem igaz a történetből csak az, hogy Érd később Szapáry birtok lett. Szapárynak megyei birtoka és kúriája Dunacsúnban volt. Az 1681-es soproni országgyűlésre Moson megye egyik követe lett. 1682-ben Moson megye alispánjává választotta. Komoly erőfeszítéseket tett a megye védelmében az 1683. évi súlyos károkat okozó török hadjárat alatt. 1684-ben Szapáry ismét alispán lett. 1688-ban újra országgyűlési követ, miután I. Lipót arany lánccal tüntette ki Buda visszavételekor tanúsított hősiességéért (1687). Alországbíróvá is megválasztották az érdemes férfit. Halála után a dunacsúni sírboltban temették el. Magyaróváron a városkát elkerülő Pozsonyi útba torkolló, a mai Ady Endre utca őrizte nevét a XX. század első felében.
A magyar történelemnek több olyan eseménye volt, amelyek révén Érd az országos, sőt a nemzetközi politika fénykörébe került. Ezek közé tartozott az a repülőbaleset is, amely 70 évvel ezelőtt történt az érdi Duna- parton. Sajnos egyre kevesebben vannak közöttünk, akiket még személyes élmények kötnek az egykor Ófaluban működött érdi repülőtérhez. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület kezelésében működő repülőtéren számos kiváló magyar pilóta fordult meg. A repülőtérnek köszönhetően Érden élénk repülős élet folyt, a helybéliek pedig csodálattal és izgalommal figyelték a repülőgépek műrepülő figuráit. Az érdi repülőtér úgyevezett "fedett" objektum volt, ami az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés katonai korlátozásainak megkereülését célozta. A békeszerződés értelmében Magyarországnak nem lehetett légiereje, miközben nyilvánvaló volt, hogy egy eljövendő háborúban a légihadviselés döntő szerepet fog játszani. A "fedett" repülőtér azt jelentette, hogy látszólag polgári repülés és kiképzés folyt, valójában viszont itt történt a pilóták katonai kiképzése is. 1942. augusztus 20-án a keleti fronton repülőgépével lezuhant Horthy István kormányzóhelyettes, aki a gép becsapódásakor azonnal életét veszítette. Szent István ünnepe így Horthy Miklós kormányzó és egész Magyarország számára gyászos emlékű nap lett. Tekintettel arra, hogy a kormányzó 75. évében járt, fölmerült a kérdés, hogy ki legyen idősebb fia halálát követően a kormányzóhelyettes. Egyik lehetséges utódként merült föl idősebb gróf Károlyi Gyula neve, aki jó barátságban volt a kormányzóval, s két alkalommal Magarország miniszterelnöke is volt. Ennek az elképzelésnek ellent mondott, hogy az idősebb Károlyi gróf majdnem egykorú volt a kormányzóval. Egy másik megoldásként merült föl politikai körökben ifjabb gróf Károlyi Gyula (1907-1942) esetleges kormányzóhelyettesi megbízása, aki a kormányzó veje, egyben ifjabb Horthy Miklős sógora volt. Az akkor 35 éves, gépészmérnök végzettségű Károlyi gróf a Danuvia Fegyver- és Gépgyár vezérigazgatója volt, aki kedvelte a technikai sportokat, mindenekelőtt az autóversenyzést és a repülést. Károlyi Gyula Horthy Istvánhoz hasonlóan a magyar légierőhöz jelentkezett csapatszolgálatra, mivel ő sem akart távoli szemlélője lenni a 2. magyar hadsereg harcainak. Frontra indulása előtt azonban gyakorolni kívánta azokat a repülő manővereket, amelyek egy vadászpilóta számára elengedhetetlenül szükségesek a légiharcok során. Oktatója Tasnádi László (1916-1942), műegyetemi hallgató, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület elnöke, az egyik legképzettebb magyar pilóta lett. Tasnádi volt az első aranykoszorús magyar vitorlázórepülő, aki több távolsági és magassági vitorlázórepülő rekord birtokosa volt, de kiválóan ismerte a motoros repülőgépeket is. 1942. szeptember 2-án 16 órakor az érdi repülőtérről felszállt Tasnádival és Károlyival a kétüléses motoros iskolagép. Mintegy félórán kersztül ezer méter körüli magasságban Tasnádi irányításával Károlyi műrepülő figurákat gyakorolt, ezt követően azonban drámai események zajlottak a Duna felett. A repülőgép mozgását a földről figyelő szemtanúk azt vették észre, hogy a gép orsóból dugóhúzóba perdül és zuhanni kezd. Nem tudhatjuk, hogy mi játszódott le a pilótafülkében. Mindkét pilóta eléggé képzett volt ahhoz, hogy tisztában legyen a helyzet súlyosságával. Nem motorhiba történt, ez esetben ugyanis Tasnádi éppen vitorlázó repülőgépes gyakorlatának köszönhetően valószínűleg megmenthette volna a gépet. A repülő azonban másodpercek alatt elveszítette magasságát és megállíthatatlanul zuhant a folyóba. A szemtanúk látták, hogy mintegy 50-60 méter magasságban Tasnádi ejtőernyővel kiugrott a repülőgépből, ejtőernyője azonban már nem nyílt ki, s a repülőgép is rázuhant. A gép és a pilóták eltúntek a folyóban, s a tragédia helyét csak a repülőgép néhány fa alkatrésze és egy olajfolt mutatta. Szinte azonnal megkezdődött a mentés, amelybe bekapcsolódott az éppen Érden tartózkodó Bakody Ernő százhalombattai plébános és Lendvay Zoltán káplán is. Hamarosan kitűnt, hogy a mentéshez jelentős műszaki erő szükséges, ezért a keresésben közreműködött a folyamőrség is. Keresőláncokkal és búvárokkal kutatták a Duna medrét, de néhány napig nem jártak eredménnyel. Később sikerült megtalálni a repülőgép motorját és Tasnádi holttestét. Már több mint egy hét telt el a tragédia óta, amikor Ercsinél repülőgép darabokat sodort partra a víz. Szeptember 11-én Ercsitől délre, a szigetújfalui Duna szakaszon halászok egy pilótaruhás holttestre lettek figyelmesek. A holttestet a hivatalos szervek Ráckevére szállították, ahol megállapították, hogy kétséget kizáróan Károlyi Gyula földi maradványait találták meg. A holttest beszentelését a ráckevei plébánia templomban végezték, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó és felesége, valamint özvegy Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona is. A baleset okait vizsgáló bizottság megállapítása szerint gróf Károlyi Gyula lába valószínüleg beszorult a repülőgép pedáljai közé, ezért az irányíthatatlanná vált. A balesettel kapcsolatban szabotázs, vagy merénylet gyanúja nem merült föl. Tasnádi Lászlót szeptember 12-én szülővárosában, Mohácson helyezték végső nyugalomra. Károlyi Gyulát szeptember 14-én előbb Nagymágocsra vitték, majd Kenderesen a Horthy család sírboltjában temették el. Tasnádi László személyében a magyar repülőélet egyik legképzettebb pilótáját, ifjabb gróf Károlyi Gyula esetében pedig a Horthy család egy újabb tagját, a magyar politikai élet pedig az esetleges kormányzóhelyettest veszítette el. A kormányzóhelyettesi tisztség betöltésének gondolata a továbbiakban komoly formában nem merült föl. A repülőbaleset Érd történelmének legszomorúbb eseményei közé tartozik, de itt történt, ezért áttételesen velünk is történt, s 70 évvel a tragédia után megemlékezni róla nem csak lehet, de talán kell is. Pergel Antal
Az igazság kedvéért: van repülőgépgyárunk, igaz, inkább manufaktúra mint gyár. Egerben gyártják az Apolló fox nevű gépeket. Párszáz db már repül belőlük világszerte. Pár éve Kántás Andor - figyelemfelhívásként - a saját ilyen gépével Egerből Sidney-be repült.
A hétvégi Pécs-Pogányi repülőnapon is ott volt a gép (és még két ugyanilyen gyártmány), amikkel kötelékrepülést mutattak be.
Nem túl rég egy másik komolynak induló repülőgépgyárunk is volt - Ballószögön.
Pár éve még világszinvonalú kompozit gépek gyártásáról volt szó, és a prototípus el is készült. Utána elkezdődtek a - jellemzően magyar - gondok. A tulajok gazdasági okokból megpróbálták "könnyíteni" a gépeket. Az eredmény az lett, hogy a gépeket tervező komoly szaktekintélynek számító repülőgép mérnök otthagyta a céget. Ezután néhány gép tisztázatlan körülmények között ok nélkül (?) szétesett a levegőben. Kb. egy éve a gyárat felszámolták. Érdekesség, hogy Besenyei Péternek is építettek egy gépet, amivel ha jól tudom, a mai napig repül. Gondolom, azt még rendesen összerakták.
Látod az is szégyen, hogy egy olyan gyárról is mélyen hallgat az utókor.
Miért nincs most autógyárunk(saját), repülőgép gyárunk(saját) stb....saját.
legalább akkor az utókornak valamilyen emléket állítanának, hogy hülyék egykoron volt saját,csak a kapitalizálódott csinovnyik pártfunkcik mind elherdálták idővel.
