en az iden telen hajtattam egy novenyket, ami mara ekkorara cseperedett, de termest nem hozott. pedig a szulo nagyon termekeny. nekem is vissza kellett volna csippentenem? most azon filozok, hogy teleltessem. garazsba tudom tenni, ott nincs fagy, viszont sotet. mostanaban kezdi eldobni a leveleit.
Az sokat segíthet,ha tudod takarni.Bár egy idő után egyre nehezebb lesz,mert széles-magas,nagy-merev ágú bokorrá fejlődik.
A nagyon nagy gyümölcsű fajták lassabban érnek be,mint az átlagosak,ők kedvezőbb termőhelyekre valók.Egy jégfüge már nagyobb dió nagyságú gyümölcsöket nevel.Szerintem ez a méret sok más fajtára is jellemző,és ezek szépen be tudnak érni évente kétszer is.Először június-július folyamán,másodszor meg szeptember-október folyamán.Persze ezek is igénylik a kert kedvezőbb fekvéseit,ami lehetőleg védett fekvés legyen,de mindenképpen teljes napon legyen.A termőkorú füge nem szereti a félárnyékot se,ill.árnyékos részen kevesebb gyümölcsöt hoz,ha el is viseli.
Trágyázni a fügét nem szokás évről évre.Nem tápanyagigényes növény.Persze mint minden,azért meghálálja a mélyrétegű talajt a telepítést követően főleg.Locsolni se kell feszt,mert jól bírja a szárazságot,sőt a kettő együtt(trágya+locsolás)azt okozhatja,hogy túlságosan fejlődni fog vegetatívan,ettől nem érnek be rajta kellőképpen a vesszők,amik így kevésbé bírják a fagyokat majd.A füge igen kedvezőtlen talajadottságok mellet is bőven képes teremni,ahol soha senki nem trágyázza,nem öntözi.
A telepítést követő pár évben mindenképpen takard a nagy fagyok elől.Ha a takarás alatt nem lesz -15 C-nál hidegebb,jó esélyel már a következő évben megkóstoltatja magát,aztán pedig egyre több lesz rajta.Ha mégis visszafagy,akkor is beérhetnek rajta a termések az újonnan előtörő ágakon,de akkor csak késő őszre várható egy terméshullám,mivel az első(nyári)terméshullám mindíg az áttelelt vesszőkön tud csak beérni.
Nézz szét a dmkert-nél,750Ft-tól vannak.Szerintem csak tavasszal ültesd ki.Nekem van egy régi bokrom,féléretten is édes.Idén vettem egy jégfügét,jövőre többet tudok róla írni.
Tényleg nincs ízkülönbség a fügefajták között??? Ez meglepő, mert minden gyümölcsnél szokott lenni. Végül is nekem nem fontos, hogy flancos fajta legyen, inkább csak az, hogy viszonylag nagyot teremjen, ne valamilyen egres méretű izét:)
Sajnos mifelénk nagyon sokszor nem érnek be a fügék és 3-4 évente el is fagynak. Viszont a takarásra van lehetőségem, tudok neki lécekből, gallyakból valamilyen többrétegű fóliasátort csinálni. Van gránátalmám és datolyaszilvám is, azoknak is szoktam.
Inkább csak azt nem tudom, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy őszig beérjenek a gyümölcsök? Minden évben szervestrágyázom a talajt, a locsolás is megoldott, napos hely is akad még a kertben. Ezeken kívül tehetek még valamit?
Nagyon jól hangzik,és gratula a döntéshez,de azt javasolnám,hogy ne mindjárt valami ritka fajtával kezd,mert a kezdeti lelkesedést igen könnyen derékba törheti a fajta kisebb fagytűrése,esetleg a fajta későnérő tulajdonsága.A füge sajnos nem az a fajta gyümölcsfa,amit hazaviszek,elültetem,és garantálva van a siker.Akkor járnál el a legjobban,ha a környéken bevált fajtával próbálkoznál,kivéve,ha nagyon jó adottságú helyen lax,ahol nem,vagy nagyon ritkán fagynak el mások fügebokrai.
Az egyes fajták íze között nincs különbség,bár az ember a formagazdagság miatt azt feltételezné.
Életemben először szeretnék fügét telepíteni a kertembe. Valamilyen jobb, különlegesebb fajtát, olyat, ami extrém nagy termésű és/vagy különlegesen finom. Milyen fajtákat ajánlotok? Nálunk 1190 ft-ért árulnak szabadgyökerűt, 3500 ft-ért konténerest, de nem írják, hogy milyen fajta.
Időhiányban küszködve nem értem rá egész évben beszámolni arról, milyen nagy "füge"fába vágtam a fejszémet. Lassan 5 éve tartok egy társasház 4. emeletén fügéket, több, néha kevesebb sikerrel. A sikerekről, illetve az ez évi tapasztalatokról szeretnék nektek egy kis rövid összefoglalót írni. Előzetesként csupán annyit, hogy dézsa ide-oda, az erkélyen való teleltetést a dézsások általában nem élik túl, ez már 3 éves tapasztalat. A gyengébb teleken zökkenőmentesen kibírják, de amikor már tartósan -10°C alatt van a hőmérséklet, és itt hangsúlyozom, hogy nem kell neki -15°C (legalább is szerintem) akkor is a tartósan elhúzódó hideg hatására a dézsában található, főleg a dézsa peremén hengerben nőtt gyökérzet megfagy. Mivel a növényeknek elsősorban a hajszálgyökerek a fő tápanyag szállítói, így a fagykárt szenvedett részek a tavaszi indítást nagyon megsínylik, és a vastagabb gyökerek is nehezebben indítanak kisebb gyökérzetet, mivel a dézsa belsejében helyezkednek el, így ott kevesebb az oxigén és hajlamosabbak a rothadásra is. A gyökereknek is szükségük van ugyanis oxigénre, általában ezért növekszenek a gyökerek a dézsák peremén.
A tél sajnos ismét egy nagy kudarcot hozott számomra, mivel az összes fügém megfagyott a téli hidegekben.
Idén (2012) tavasszal a semmiből teremtettem újjá ugyanazt, amit tavaly és tavalyelőtt. Célul tűztem ki magamnak, hogy még idén a dugványok termést hozzanak, fügét érleljenek, és mint írtam, most erről szeretnék nektek beszámolni.
Januárban kezdtem a dugványoknak valót megszedni és gyökereztetni.
Májusban lettek a távhős lakásból kiköltöztetve az erkélyre.
A déli fekvésű erkélynek hála gyors növekedésnek indultak, és július 10.-én megmetszettem őket, mégpedig úgy, hogy lecsíptem a hajtás legtetejét (hegyét) és mint már tudjuk, ekkor egyes fügedugványok termőre fordulnak, egyesek pedig oldalágakat hoznak és tovább növekednek...
Augusztus elejére a termések elérték a teljes méretüket és ezek után számolhatunk úgy 60-70 nappal, hogy érésnek induljanak, mivel az érési idő és periódus fajtafüggő ez egyes fajtáknál hosszabb, egyeseknél rövidebb.
Október végére 5 db idei dugványom érlelt be termést, így ismételten bebizonyosodott, hogy a dézsásokkal lehet csodákat művelni. Igaz, hozzá kell tennem azt is, hogy így október végén már be kellett hoznom a fügéket a szobába, és a szobai meleg hozta létre az érést és nem a napfény. A termés minőségén csupán a kevesebb cukortartalom rontott. Ízre ugyanolyan volt, mint tavaly a kétéves dugványokról leszedett érett fügék. Egyet viszont levontam, mint tapasztalatot, hogy a napfény, ami az érést befolyásolja, így egy hosszan elnyúló vénasszonyok nyara sokat lendíthet a fügék minőségén és főleg cukortartalmán, mint a szőlők esetében. A melegnek az érés megkezdésében van szerepe.
Időhiányban sajnos nem sokszor érek rá a tapasztalatokat megosztani, így, mint már évek óta teszem, fényképekkel igyekszem pótolni a tapasztalatokat és ezt veletek is naprakészen megosztom a következő helyen:
Ha szerencsés helyre ültetik a fügét, gondosan betakarják a fagy elől, akkor szépen terem.
Szegeden jó az idő, sok a napsütés, de lapos a környék, mint a tehénlepény. Nem található déli fekvésű domboldal sehol. /Azt a pár tucat-méteres buckát felejtsük el!/ Itt átporzik a téli hideg, megfagy minden gezemice, ha nem védjük őket a hideg huzat ellen.
Mi tavaly föltöltöttük tövüket, de akkor is későn indultak meg, még is lett termés két bokron, a harmadik is él, bár alig látszik ki a fűből. Idén rendesebben betakarjuk mindháromójukat avarral, homokkal.
Hogy kihagyni mit lehet, arról vannak elképzeléseim, de a kigahyni-ban biztosan igazad van! ;)))
Egyébként előbb definiáld a "gyakorlatilag legmelegebb" fogalmát (legmelegebb napi maximum, legenyhébb napi minimum, netán valamilyen átlag, vagy középérték, vagy normális eloszlás szerinti tartomány, éves hőösszeg és egyéb "varázslások"), utána meglátjuk, hogy igen, vagy nem.
Ha a nyári napközbeni hőgutát tekinted szempontnak (mint én), akkor gyakorlatilag is.
Szeretnék néhány fügebokrot ültetni majd,de előbb infót gyüjtenék. Korai fajtákkal szemezgetek,hogy legyen ideje beérni itt az Alföldön is.
Elsősorban a korai lila tetszik,érdekelne,hogy valóban a legkorábbiak közé tartozik-e és van-e ismert hátránya,mint például a jégfügéről olvastam,hogy sokszor szivacsos rossz minőségű az első termése.Jó lenne tudni,hogy ezekhez képest mit tud a barna török füge vagy valamelyik másik korai fajta,persze azonos fekvésben?(a jó fagytűrés alap.)
sziasztok! az idei, az átlagos képest két héttel később jövő fagy és az októberi nap lehetővé tették a képen látható néhány füge beérését itt zalában. ha a múlt hét nem olyan ködös párás napokig, akkor talán több is lehetne. amúgy ma hajnalban volt először fagy, a bokron azonban van még jónéhány megnőtt de nem érett szem, ha nem károsodtak nagyon talán érik még pár darab :)
amúgy köszönöm a korábbi tippeket félfás dugványozáshoz, nagyon szépen megindultak a kis vesszők!
Nem túl nagy, nem túl édes, de nekem igy is finom. Viszont zöld még annyi van rajta, hogy roskadoznak az ágai. Tavaly eltettem a zöldet befőttnek, de nem volt sikere, igy a fagy fogja megenni.
Megpróbáltam ma betakargatni, de ismét akkor lett, hogy nincs mivel. A héten elmegyek valamelyik boltba, és megpróbálok venni rá valamit, hogy el ne fagyjon megint.
Képes megpuhulni meleg helyen az olyan stádiumban lévő,aminek már tényleg nem sok hét kellett volna a beéréshez,de az íze nem az igazi.Nem elég édes,nem elég lédús.Minőség csakis a bokron érik.
Nálam megjelent a harmadik terméshullám is,bár csak 5-10 darab formájában(10 év alatt elősször),most olyan 2 cm nagyok a gyümölcsök,de természetesen már nem fognak beérni.A bokor idén kitett magáért,rekordtermés volt,bár kilóra nemtudom mennyi lehetett.A veszők is szépen beértek rajta mostanra(már amelyiken nincsenek most is termések),a leveleket most hullajtja a legjobban.Mire bejönnek a fagyok,már nem lesz rajta levél.Ezt nagyon optimális felkészülésnek tartom a télre.Utáltam,mikor a fagy vitte le a még élénkzöld leveleket más években,mert tudtam,hogy nem értek be optimálisan a vesszők.Az olyan vesszőket aztán a nem túl nagy mínuszok is károsították.Most már csak az kell,h ne legyen túl kemény a tél,és akkor jövőre megint dömping.Dehát ne kiabáljuk el !-:)))
Nem elvileg a legmelegebb helye, hanem gyakorlatilag is, de csak nyáron!
És hogy fügéd mennyit teremhet a nyáron, az attól függ, hogy hogy vészelte át a telet. Ebből a szempontból viszont a dé-Alföld egyáltalán nem a legmelegebb, viszont kifejezetten szélsőséges és kiszámíthatatlan.
Ha neked (és ismeretségi körödnek is) szinte minden évben visszafagy a fügéje, és tőről indul újra, nem csoda, hogy nincs energiája termést érlelni.
Egy másik, lehetséges típushiba, ha rendszeresen visszametszed a hajtásait, mert akkor egyrészt lemetszed a nyári, első termést, másrészt erőteljes növekedésre kényszeríted a fügét, ami megint csak a termésérés ellen hat.
Használható tanácsot akkor kaphatsz szerintem (akár tőlem, akár másoktól) ha pontosan leírod, milyen fajta fügét és hogyan tartasz, mert a világgá kiáltott panaszodra tényleg nem tudok mást mondani, mint hogy simán nem úgy van.
Szüret
És ez csak egy része.