Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted).
Francot. Jól van, jól van ez már beszéd, nem kell a rizsa. A francot nekem azt jelenti, hogy nem.
Ahogy az óra beljebb és beljebb esik, az esés nem változtatja meg a járását, egyetértek ezzel, megegyeztünk, a sajátidőt nem éri behatás a fekete lyukban, sem repülés közben, sem a GPS-en, sehol.
Ha az etanol óra százat kattan az asztalon, a lyukba eső óra is százat kattan mert a sajátidejét nem éri változás akárhol repül a francba. Innen nézve másként látszik, ez lenne a relativitáselmélet.
Bajban vagy mormota azért rizsázol, mellébeszélsz. Mondd ki a francot: Nem változik a sajátidő (a sietés nem változik a gyengébbek kedvéért, a járás sebessége nem változik a méggyengébbek kedvéért)
"Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted)."
Francot. Semmit se értesz, kitalálsz különféle téveszméket és ezeket cáfolod.
Semmi se változtat semmit az órán, az jó és mutatja az időt. Csak éppen az idő egy relatív mennyiség. Különböző rendszerekben ezt más-más ütemnek értékelik.
Ötvenszer elmondtam, de látszik hogy sose fogod megérteni. Hasonló ez ahhoz, ahogy a bicikli sebessége más az úthoz és más egy mozgó autóhoz képest. Nem azért mert valami furcsa és érthetetlen dolog történt a biciklivel, hanem egyszerűen a sebesség egy relatív mennyiség. Ezt feltehetőleg még érted is - bár ki tudja.
De ha véletlenül ezt még érted is, azt mondod az egészen más, mert a sebesség relatív mennyiség, az idő meg nem.
De igen, az idő is relatív mennyiség. Kísérletek tömege igazolja, bemásoltam egy csomót, csak nem érted, letagadod, azt mondod mind hazudik, összeesküszik vagy hülye.
Nincs semmi értelme, nem vagy hajlandó gondolkodni, a rögeszméd nem hagyja.
Ha az órásmester eltekeri, akkor az óra nem a saját idejét mutatja, hanem bármit amire tekerik. További hülye kérdések?!
Jó akkor kérdezek egy hülyét.
Az órásmestert helyettesítsd be egy olyan változtató erővel ami az órára van hatással amikor esik bele a lukba.
Ez a változtató erő egyre erősebb lesz ahogy az óra egyre beljebb esik, ez változtatja meg az óra járását (szerinted).
Bocs leesett, azt hitted a mester az órát állítja előre, feltételeztem, hogy érted, de rendben pontosítok.
Az órásmester nem előreállítja az órát mint mi tesszük tavasszal meg ősszel, hanem az órásmester azt a gombot állítja amitől sietni fog az óra, vagy késni, mert az órákon van egy ilyen gomb.
Amikor rosszul jár a karórád akkor az órás ezt a gombot állítgatja addig amig az óra megfelelően pontos járású nem lesz. A pontos idő beállítása a karórádon az egy másik esemény.
Na, nem tudom tiszta e. Most már olyan szóljon aki érti is amit olvas.
Mindig ugyanoda lyukadunk ki: képtelen vagy felfogni azt hogy az idő relatív mennyiség.
A legkülönbözőbb módokon bizonyítod, hogy ha az idő abszolut mennyiség, akkor ez a jelenség ezért meg azért önellentmondásos és mint ilyen lehetetlen. Ez valóban így van, ezek a jelenségek pontosan azért léteznek, mert az idő nem abszolut hanem relatív mennyiség.
Sajnos attól tartok hogy ha ezt sok év alatt képtelen voltál megérteni, akkor erre most sincs esélyed.
Saját magához képest hogy tud bármi is megváltozni? :-)
Az óra sajátideje egyszerűen a mutatott értéke. Az változik ahogy telik az óra ideje. Erre te megkérdezed, hogy változik-e saját magához képest?! Ennél hülyébb kérdésed is van?
Mondjuk saját magához képest. Nem kell mérned, a mérés csak később következik amikor visszahoztam az órát. Most nincsenek külső megfigyelők, meghaltak a lukban†.
Változik a sajátidő vagy nem ?
Ha nem érted, akkor mondjuk így: vele együtt esik egy órásmester aki nem halt meg és tekeri az órát, elállítja a sietését. Az óra így saját magához képest lassul. Vagy gyorsul ha éppen olyan kedve van a mesternek.
u.i. Astrojan kedvéért: igen, ez a különbség a mutatott időben megmarad, ha mindkettőt ismét egymás mellé tesszük... :-)))
Most (bár sajnálatos †) egy kis lélegzethez jutottatok a takarítás után, akkor nézzük 472-t is,
Attól függ, kinek az idejében mérve. Külső, az adott távolságot megtartó megfigyelő rendszerében a behulló anyag megállni látszik a horizonton. A behulló objektum viszont véges saját idő alatt eléri a szingularitást.
A behulló óra sajátideje akkor most változik vagy nem változik szerinted. Letehetnéd a garast valahova, mert a kettő együtt nem megy.
Ha a behulló anyag sajátideje nem változik, akkor ugye elég hamar beleesik a lukba. De akkor visszahozva az órát (nehogy beleköss, még hamarabb visszahozzuk mielőtt nagyon beleesne) az etalonhoz hasonlítva nem is lesz semmi eltérés, hiszen a repült óra sajátideje nem változott. Ugyanúgy mint az asztalon várakozó etalonnak, neki értelemszerűen nem változik a sajátideje.
Valami más elképzelésed van esetleg? Vagy semmilyen?
A fizikusok ott tévednek, azt hiszik engem érdekel a külső szemlélő véleménye. Nem érdekel !!!! Az érdekel mit látok itt az asztalon amikor előttem vannak az összegyűjtött órák.
A képletekhez való viszonyod szerintem egész más mint az átlagemberé. Legtöbben a képleteket mint szerszámokat alkalmazzuk, azért, mert ezek segítségével tudunk adott feladatokat megoldani.
Te viszont valahogy önmagukért szereted őket. Nem kapcsolod konkrét gondolatokkal a feladathoz, hanem felszórod őket, minél bonyolultabbak annál jobb. Ha a feladat túl egyszerűnek tűnik a kellően hosszú képlethez, inkább elbonyolítod a feladatot.
Számtalanszor "segítettél" már képletek felszórásával olyan kérdezőknek, akik konkrét feladatot szerettek volna megoldani. Általános iskolás szinttől egyetemiig. Előfordult egyetlen egyszer is, hogy megoldottad a feladatot? Vagy hogy a kérdezőnek sikerült a te képleteid és segítő hozzászólásod alapján megoldani a feladatot?
Én úgy emlékszem, soha nem volt erre példa. A kérdező reakciója általában egy óvatos "biztos jó ez de nem egészen értem" válasz volt, és továbbra se tudta megoldani a feladatát.
Aztán jött valaki és egész más módszerrel megoldotta a kérdést.
Szerintem érdemes lenne eltűnődnöd ezen, persze ha megfelel az az álláspont hogy mindenki szembe jön az autópályán akkor felesleges.
Ez a példa megint más. Ez egy gyorsuló vonatkoztatási rendszer. A gyorsuló vonatkoztatási rendszer sem tekinthető inerciarendszernek. Az én példámban maga a rendszer mozdulatlan vagy egyenes vonaló egyenletes mozgást végez. Ezekben az esetekben a két óra járása egyformán jár.
"Ha nem forog akkor az órák járása már megegyezik, mert a sebességük is már megegyező."
Szó sincs róla, pont ezért írtam hogy lényegi kérdésben tévedsz.
Két egymáshoz képest mozdulatlan, de eltérő gravitációs potenciálon levő óra nem egyformán jár. A magasabban levő óra gyorsabb.
Ez az altrel egyik lényeges előrejelzése, amit több korábban linkelt kísérlettel igazoltak is.
Specrelben is előállítható hasonló helyzet, ami az ekvivalencia elv alapján ugyanaz: tekintsünk egy egyenletesen gyorsuló űrhajót, amelynek az elején meg a végén is van egy óra. Egy a hajón levő megfigyelő szerint az elöl levő óra folyamatosan gyorsabban jár mint a hátsó, egyfolytában növekszik a mutatott idő különbsége amíg tart a gyorsulás. Az órák ütemének eltérése a gyorsulással és a hajó hosszával arányos - ez feleltethető meg a gravitációs potenciálkülönbségnek.
A specrel példát érdemes rendesen megérteni és kiszámolni, mivel ennek a matematikája sokkal egyszerűbb mint az altrelé, így sokkal jobban meg lehet belőle érteni hogy mi is történik pontosan.
Azért nem jó az ellenpélda, mert a forgo mozgást végző vonatkoztatási rendszert nem tekintjük inerciarendszernek. De amúgy jó amit írsz csak az én példám képzeletben máskép néz ki.
"Ha az órák nem mozognak egymáshoz képest vagyis inerciarendszerben vannak és ugyanolyan erejű gravitáció hat rájuk, akkor egyforma sebességgel járnak"
Ez azért nem igaz, mert konstans távolságú, azonos gravitációs erőnek kitett órák nem feltétlenül járnak egyformán.
Ellenpélda:
Egyik órát felvisszük egy toronyba, olyan magasra, hogy a súlya mondjuk 0,9-szerese legyen a felszíni súlyának.
A másik órát levisszük egy kútba, olyan mélyre, hogy a súlya szintén 0,9-szeresre csökkenjen.
A két óra azonos gravitációs erőnek van kitéve, és konstans a távolságuk.
De nem járnak egyformán, a toronyban levő siet, folyamatosan gyorsabban jár, egyre nagyobb lesz a mutatott idő különbsége.
u.i. Astrojan kedvéért: igen, ez a különbség a mutatott időben megmarad, ha mindkettőt ismét egymás mellé tesszük... :-)))
Hát az égitestek mozgásának kiszámításához nincs is szükség sötét anyag meg sötét energiára. De a galaxis forgásához kelleni fog a sötét anyag, vagyis valami, ami összetartja forgás közben. Mert e nélkül szétesne.
Akkor úgy fogalmazok, hogy nincs közöttük gravitációs erőhatás különbség, de ez azt is jelenti, hogy ugyanolyan gravitációs erőhatás hat minkét órára. :)
A Föld a Nap gravitációjában "úszik", ezért a középpontban is van gravitációs erőhatás csak az már a Napé.
"Ha az órák nem mozognak egymáshoz képest vagyis inerciarendszerben vannak és ugyanolyan erejű gravitáció hat rájuk, akkor egyforma sebességgel járnak"
Ez nem így van. A gravitációs potenciál különbsége az ami számít (melyik van feljebb), nem pedig az hogy milyen erős a gravitáció az adott helyen. Pl. ha a Föld felszínén van ez egyik óra, a másik pedig a Föld középpontjában, akkor a felszíni óra lesz a gyorsabb, pedig a középpontban pont 0 a gravitációs erő.
Ha az órák nem mozognak egymáshoz képest vagyis inerciarendszerben vannak és ugyanolyan erejű gravitáció hat rájuk, akkor egyforma sebességgel járnak, függetlenül attól milyen messze vannak egymástól. Ahogy elkezd az egyik óra mozogni a másik felé a mozdulatlan óra lassabbnak méri a felé haladó óra járását. Ez egyszerűen azért van, mert a fény ilyenkor is ugyanannyival terjed közöttük, mint amikor mozdulatlanok voltak egymáshoz képest. Ami változik az az, hogy a mozgó óra idejének egy része áttevődik térbeli mozgássá. A mozgó óra saját szemszögéből csak annyit érzékel, mint változást, hogy mozogni kezdett a téridőben. Ahogy közelít a mozdulatlan másik órához a közöttük fellépő időeltérés folyamatosan növekszik, mert más sebességgel járnak egymáshoz képest. Amikor odaérkezik a másik órához és megáll, megint ugyanolyan sebességgel kezdenek járni, de az összesedet időeltérés megmarad. Mert abban a pillanatban, amikor megállt az óra, a másik várakozó óra nem lát rajta olyat, hogy hirtelen előre ugorna a mutatott ideje, és ugyanannyi időt mutatnának. Hanem azt látja, hogy a mozgó óra megint ugyanannyival jár, de eltérő időt mutatva. Vagyis őhozzá képest a mozgó óra a jövőbe utazott.
Én? Te mérted meg a méterrúddal is a saját 5 méteres ugrásodat változott-e az eredményed magában, olvasd vissza. Ne erre írtam, de már többször is, hogy a sajátidőd megmérve invariáns mennyiség.
Ugy kell merni ahogy lehet. Ha itt vannak az orak az asztalon akkor mindegyiknek megallapithatod a sajatidejet. A tobbi nem erdekel.
Miért is nem érdekel? Mert neked bezavar a fénykábel? Hát aztán, beleszámítod a mérésbe azt, szevasz. A fizikus pont attól fizikus, hogy kiszámolja anélkül, hogy vissza kéne hoznia az órát. Már ismerjük a rádióhullám terjedési sebességét.
