Nem, akkor kellene, ha már tartósan 0-5 fok környékén lenne a külső hőmérséklet, és bőségesen mehetne a levegő a lakásból, mire ilyen külső hőmérséklet lesz, addigra már rég üzemmeleg lesz a kémény:))) A nyári esők által bekerült vízmennyiség elpárolgott.
van kondenzvíz elvezetője a kéménynek, úgyhogy nem probléma, nem marad a kéményben víz... hogy mennyi, használatban nem derül ki, mert elfolyik a csövön keresztül.
a rács mögött látszik a csonk
már a kutya is a kandalló helyén fekszik, nem érti, tavaly ott olyan jó meleg volt, most meg sehol semmi?:)))
". gyakorlati tapasztalatok alapján beszámolna, hogy a kondenzvíz-visszafolyás - száraz fával,."
Igy jártam a télen (írtam is róla) teljesen eldugult a kémény. Ki kellett menni a tetőre (-22 C-ban)
és vésni, vésni a ki keményedett kormot, kátrányt. Csodálkoztam, hiszen 2-3 éves szárasz fáfal fűtöm....az idén majd használom a KONIX-t, remélem lesz hatása...(((
Nekem egy schi... sr20-as kéményem van bekötéstől kb 5-5,5m. Addig amíg nem használtuk a kéményt, és a lakásból tudott egy kevés levegő távozni, folyamatosan fojt a kondenzvíz a kémény falán, az alsó gyűjtőben (koromzsák) 10-15 cm magasan állt a víz. Ezt mindig meregetni kellett, mivel én marha hallgattam másra és nem kötöttem be a kémény kifolyó csövét a szennyvíz hálózatba, az első begyújtás alkalmával kicsapódott egy vékony filmréteg(kátrány) a hideg béléscsőre, de utána már csak korom lerakódás volt, 1 fűtési szezon után, max. 2-3 mm.
Néha, az esővíz ami a felső likon beesett, az folyt le, de kátrány nem volt több. A tüzelő főleg fenyő (50 évig száradt) elszáradt és kivágott gyümölcsfák a kertből, szilva, stb.
A kerámia béléses kémények már hőszigeteltek, így kicsi az esély arra, hogy a füst bennük 65 fok alá hűljön és a kémény belső falán víz jelenjen meg,
különöen azért, mert igen kevés helyen megy a kéménybe anyyira alacsony hőmérsékletű füstgáz, hogy annak lenne esélye a kéményben 65 fok alá hűlni (úgy látom, hogy a kályhákat úgy építik, hogy a kimeneten maradjon még BŐVEN hő a kémény fűtésére is).
Tehát laikusoknál ha nem is nulla, de elég kevés esély van arra, hogy folyamatos vízkicsapódás legyen a kéményben (a begyújtás utáni perceket leszámítva, amikor még hideg a kerámia).
A profik persze addig veszik ki a hő utolsó grammjait is a füstgázból amíg csak lehet, ott már előfordulhat folyamatos víz a kémény falán. Ennek figyelésére jó dolog pl egy olyan hőmérő, ami méri a füstgáz hőmérsékletét a kémény becsatlakozó pontján (de még jobb lenne inkább a kémény kijáratánál figyelni a 65 fokot).
Így szerettem volna én is összerakni, de a kályha csonkjába nem ment bele a cső szűkebb fele. Így a csövek szűkülő fele néz felfelé. Egyébként a falba is csak a szűkülő rész ment, úgyhogy más lehetőségem nem volt, csak így megoldani.
Füstjelzőtök van? Fogok venni azt is... nem tudom, láttátok-e, ill. ismeri-e valaki innen az indexről, vagy egyébként őket... én már évek óta, két fórumról és rettenetesen sajnálom, ami történt velük.:(
A kéményseprő már volt, akkor még nem volt bekötve a kályha az egyébként szűz kéménybe. ( ami egyébként idáig szellőzőként működött.)
A kazánkéményt megkotorta, majd egy kistükrével nem látott ki rajta. ( az kb 12 méter, nem elhúzott). Azt mondta nem baj, ha nem lát ki rajta, meggyújtott egy darab papírt a tisztítónyílásnál, abból következtette ki, hogy jó lesz.
Az első dolgom az volt, hogy vettem kéményseprűt, ( 10 méteres) és magamnak átkotortam a kazánkéményt. Kb feleannyi cucc kijött még, mint amait a szakember csinált.
A padláson lévő tisztítónyíláson felfelé és lefelé is koppig tudom magamnak kotorni a seprűvel a kéményt.. Ha kell, megcsinálom kéthavonta, kb 5 perc.
Magyar oldalak nem túl informatívak ez ügyben, de az angol nyelvűek ezt ajánlják:
"- The crimped (male) end of the pipe always points TOWARD the stove; this keeps liquid creosote accumulation inside the pipe rather than allowing creosote to dribble outside the pipe! - The first piece of pipe attached to your stove must fit to the INSIDE of the stove's flue outlet."
Magyarán a füstcső vékonyabb vége álljon a kandalló felé, az első elem pedig a tűztérBE csatlakozzon,
hogy az esetlegesen keletkező kondenzvíz és kátrányos cucc inkább a csőben folyjon le, mint kívül.
valahol azt olvastam, hogy a fűtőkészüléknek árthat a túl nagy huzat, van olyan gyártó, aki ilyen esetben nem is vállal garanciát... nem tudom, az a kémény nem túl nagy egy ilyen mobilkandallóhoz?
A fanedvességgel nem lehet gond. A nyár 1 éve, a tölgy 2 éve, az akác 4 éve szárad hasogatva, fedett szellős helyen. Most éppen kölcsönben van a nedvességmérőm, de nyáron olyan 4-10% körüliek voltak a fák. Egy picivel több levegőt adok most neki, inkább égjen kicsivel nagyobb lánggal. Most 85 fokos a falnál a füstcső külseje.
A kémény egy 25*15 cm-es kazánkémény téglából rakva, kívűl-belül vakolva, kb 9-10 méter magas. 1986-os építésű a ház, akkor még ilyet is lehetett.