Mielőtt tévútra terelődnél, az én állításaim Magyarországra nézve a következőek:
1. A fiskális politika a legfontosabb, ennek a függvénye nagyon sok minden, pl. állampapírhozamok
2. A jegybank mozgástere szűk 1) miatt.
3. A jegybanki alapkamat szerepe kicsit túl van dimenzionálva a mai helyzetben, ugyanis sem az állampapírhozamokra, sem pedig a hitelezési aktivitásra nincsen jelentős hatása annak, ha 0,5%-okat változik az alapkamat.
Összességében pedig a jegybank a következő dillemmával állhat szemben:
1. ha megpróbálja fokozni a forint hitelállományt, akkor az inflációt növelhet
2. ha ezt meg sem próbálja, akkor a deviza hitelállomány csökkenésével jelentősen csökken az összhitelállomány és ez a GDP-re tuti nem lesz jó hatással.
Vagyis eléggé egyedi a magyar helyzet, biztos kiváló modellek léteznek, de én egy petákot sem tennék rá, hogy bármilyen modell ebben a helyzetben működhetne. És azt sem hiszem, hogy bárki meg jósolhatná, milyen összhatása van 0,5% alapkamat növelésnek vagy éppen csökkenésnek.
... kedves padisah összeesküvéselméletedhez további sikereket és havi 30% inflációt kívánok. Maradok tistelettel és lelépek a hozzáadott érték, tudásszint, gazdálkodás, verseny, szegények adója fogalmakkal a búsba.
a magyar gazdaság a természetesnél sokkal magasabb munkanélküliséggel működik már 10enx éve
sokkal fontosabb szempont az inflációnál hogy
- emelkedjen a foglalkoztatottság (a valós munkanélküliség csökkenjen)
- a gazdaság külső egyensúlyban legyen, ne kerüljön eladósodó pályára
igazából ez utóbbi szempont ami miatt az IT bukik, mert nem képes ezt a szempontot a kellő súllyal belépítenie a lépések közé egy nyitott gazdaságban
a jegybank nem tud olyat lépni, hogy azzal egyszerre csökkentse az inflációt és serkentse az exportot, hanem csak olyat tud lépni, hogy amivel az inflációt csökkenti, az importot serkenti, és azzal felborítja a külső mérlegeket
azzal hogy az inflációt priorizálják, boritékolható lesz a mérlegek borulása
attól kezdve, hogy még van devizahitelezés is, még az antiinfláció is megbukik, mert a hitelfelvevők devizára térnek át, amire nincs a jegybanknak hatása, tehát lényegében csak a mérlegeket felborító hatás marad, ami meg nem kívánatos
már eleve az hibás szemlélet, hogy a jegybank dolga az inflációra vigyázni, mivel az adott feltételek között gyakorlatilag nem tud, tehát lehetetlen feladatot szánnak neki
én csak azt fejtettem ki hogy miért van nálunk állandósult infla, de látom érted.
Nyitott gazdaságok is alkalmazzák jól az IT-t, ne ragozd hanem fogadd el hogy a racionális állami gazdálkodásnak nem az IT a fő eleme. Már megint az IT-t osztod, holott megállapítottad a fiskális ámokfutást.
mi teszi a magyar gazdaságot úgy hajlamossá a stagflációra? más országok kevésbbé hajlamosak erre
Nincs itt semmifele hajlamossag, max az idiota politikusok megvalasztasara vonatkozo hajlamossag:)
Ami a Phillips gorbet illeti, a gondolatmeneted elegge leegyszerusitett. A modern, ujkeynesianus Phillips-gorbekben megjelennek a varakozasok es az inflacio kapcsolatat irja le az inflacios varakozasokkal es a kibocsatasi ressel (meg vmilyen sokkot is hozzacsapnak). De a lenyeg, hogy nem hinnem, hogy az IT gyakorlataban ennyire tamaszkodnanak az elmeleti modellre, ennel azert rugalmasabb a rendszer a gyakorlatban.
Ami a nyitottsagot illeti, Svensson hires papirja targyalja a nyitott gazdasagok esetet is, igy egyaltalan nem uj a tema, es nem jelenti, hogy az IT nem mukodne nyitott gazdasagokban.
egy hozzászólással lejjebb Hecse épp cáfolta hogy a világ minden országában megállna az alacsony infla/recesszió vs magas infla/boom páros, mert máshol is létezik stagfláció nem csak itt
és tökéletesen igaza is van,
szándékosan provokáltam hogy ebbe az irányba menjen a beszélgetés
mi teszi a magyar gazdaságot úgy hajlamossá a stagflációra? más országok kevésbbé hajlamosak erre
mitől ez az infláció paranoia, hogy itt mindenképpen infláció lesz akár recesszió van akár növekedés?
ez az amivel utóbb indokolják az IT létjogosultságát, és a Taylor hibáját, mivel az az állítás, hogy a munkanélküliségnek van egy természetes értéke, és ha a jegybank expanzív politikával feltolja az inflációt, a munkanélküliség csökken, majd a magasabb infláció beépül a várakozásokba, és visszatér a munkanélküliség az eredeti természetes értékéhez, csak már a magasabb inflációval
tehát kiderült hogy létezik inflációs várakozás
mi van ha ez igaz a másik komponensre is, a foglalkoztatásra, és annak is van időben változó jellege?
pl. ha 10 évig nagyon magas a munkanélküliség, akkor az abban élők, főleg ha közben állami ellátásokból elvegetálnak, fokozatosan alkalmatlanná vállnak a munkavállalásra, mind egészségi, mind képzettségi okból, tehát ha sokáig úgy marad a munkanélküliség, akkor nem (csak) az infláció ragad be, hanem a munkanélküliség is, az lesz a társadalom által elvárt aktivitási ráta, amit megszoktak a hosszú munkanélküli periódus alatt
Az IT alapvető hibája, ami a magyar gazdaságnak biztosan sajátja, és a modell USA vagy más nyugati gazdaságnak nem, az a nyitottság. Ha a jegybank a magyar piacon ugyanazzal a relatív súllyal lenne jelen, mint a FED az USA piacán, akkor lehet hogy valóban az inflációs várakozások lennének a főleg hosszú távon döntő inflációt befolyásoló erők, de itt erről szó nincs, a jegybank nem a kamatokra hat hanem az árfolyamra, és az árfolyamon keresztül gyűrűzik be vagy ki infláció
ettől kezdve nem lehet az IT alapján tevékenyekedő jegybank lépéseit különválasztani az egész gazdaságra ható, az árfolyamváltozásból fakadó külkereskedelmi és folyó fizetésbeli mérlegváltozásoktól
A fenti okoskodás a philips curve alatt végig azzal számol, hogy a munkanélküliség kiinduló helyzetben a természetes értékén van. Ehhez képest az expanzió átmeneti mn. csökkenést, a restrikció átmeneti mn. növekedést okoz. De mi van ha nem a természetes mn. a kiinduló szint, hanem eleve annak a duplája? (kb történeti okból, a rendszerváltás miatt)
Akkor is ugyenez történne? hogy mivel ragaszkodik a magyar polgár az 56%os foglalkoztatottsághoz, az expanzív politika foglalkoztatottság emelése csak átmeneti, és visszatér ehhez, csak már egy magasabb infláció mellett?
Tisztazzunk vmit. Te allitottal ismet vmit, amit semmivel nem tamasztottal ala, csak kb annyival, hogy "ez egyertelmu". Ugyhogy ha vkinek igazolasi kenyszere van, az te vagy.
Szóval a mai magyar helyzetben igazolni kellene, az alapkamat csökkentésének hatását az inflációra.
Visszatertunk a magyar helyzetre? Eddig a 0 kamatu orszagokkal jottel, mint "bizonyitekkal":)
Modell legyen a talpán, ami ilyen körülményekre pontosan működik. Vagy a vak tyúk is talál szemet alapján dolgoznak?
Nyilvan nem konnyu es nagyok a bizonytalansagok, de meg egy megkozelito modell is jobb, mint a modell hianya. De mitol lenne olyan nehez elorejelezni? Te mindig elore megmondod imponalo magabiztossaggal mi lesz, tehat nem lehet olyan nehez:) Vagy csak a hulye kozgazdaszoknak az?:)
padisah itt egyelőre én cáfoltalak téged. Még mindig érdekel hogy minek a jegybankon lovagolsz, ha te is leírtad hogy fiskális ámokfutás mellett nincs mit tenni...
"hiába paprikázod fel magad, nincs igazad"
indoklás? szoktak néha indokolni is egy vitában.
"nálunk miért lesz recesszióban is infláció, "
mert mi elkúrjuk, szemben a világ szerencsésebb országaival... nálunk nem szempont olyan gazdpolt csinálni ami ezt kivédené(pl anticiklikus gazdpol), ugyanis az elkúrt kiadásokat inflával(ÁFA növelés, évről évre növekvő vállalkozói terhek, önmaga igazolását kereső tökhülye bürokrézi,etc... ) akarjuk helyre hozni. Nálunk a legnagyobb inflátor Bokrost is halhatatlan megmentőként és gazdasági zseniként emlegetik a megvalósult csomagja alapján. Holott amit utána akart volna csinálni, az lett volna a lényeg, horn nem is vállalta be. Minek is tette volna? Ehhez a magyar tudásszinthez? Te se érted hogy Magyarország nem USA, ahol a FED típusú élénkítés nem működhet, mert nem hiszik el a befektetők? (helyesen) helyette évek óta a dutch-deaseset emlegeted, közben le sem esik, hogy jópár velünk indult ország jól elvan a felelős gazdálkodásával, aminek része az IT is.
inkább arra adj választ, hogy nálunk miért lesz recesszióban is infláció,
és a világ összes többi országában defláció
Ez tenyszeruen nem igaz, ugye tudod. Nezd csak meg pl az elmult 50-60 ev amerikai recesszioit (nber.org) es az inflaciot. De mondhatnek mas orszagokat is, ahol nem igaz. Igazabol olyat lenne nehez mondani, ahol igaz:)
Nagyon off, de a felhatalmazasi torvenyt teljesen demokratikus uton szavaztak meg a konzervativ es katolikus partok a naci parttal egyutt (nem a Reichstagban, mert akkorra az mar leegett). Igaz, hogy addigra a kommunista partot mar betiltottak (nem demokratikusan), de ez sem valtoztatta volna meg a vegeredmenyt. Csak a szocialdemokratak mertek a torveny ellen szavazni - hamarosan munkataborokban talaltak magukat. A tovenyt megszavazo tobbi partot, es minden mas partot meg betiltottak. A demokracia demokratikus uton mult ki. Ez sajnos minden demokraciaban benne rejlo lehetoseg.
Én kérdeztem először, nem illik visszakérdéssel válaszolni. Szóval a mai magyar helyzetben igazolni kellene, az alapkamat csökkentésének hatását az inflációra.
Arra is válaszolhatnál, hogy a mai magyar helyzetre a múltból hogyan tudsz következtetéseket levonni, hogyan lehet modelleket alkalmazni. Elég egyedi helyzetnek tűnik a dinamikusan csökkenő deviza hitelállomány enyhén emelkedő forint hitelállománnyal fűszerezve. Ráaadásul a nemzetközi hatások is teljesen egyediek, az eurózóna válsága, az ennek ellenére magas nyersanyag- ill. élelmiszerárak.
Modell legyen a talpán, ami ilyen körülményekre pontosan működik. Vagy a vak tyúk is talál szemet alapján dolgoznak?
padisah most vágjam be az éves inflát 40 évre visszamenőleg? Irracionális érzéseid neked vannak itt. Mesélj már arról, hogy szerinted mekkora az elviselhető/jó/megfelelő infla!
"iváncsi vagyok hány Magyarország nyitottságával, méretével, külső dependenciáival (pl energiahordozó) összemérhető és az IT-t sikeresen alkalmazó országot tudsz felsorolni"
A többi visegrádi ország? De nehogy azzal gyere hogy ja ők normális gazdálkodást folytattak mert TRIVI, HOGY NORMÁLIS GAZDÁLKODÁST KELL FOLYTATNI! erre te is rájöttél lentebb.
Izlandot, nem az IT, hanem a töketlen pénzügyi felügyeletük vágta földhöz. (ahogy részben minket is lásd (dev)hitelezés elengedése)
"a világ többi országában ha boom van, akkor infláció, mennek fel az árak,"
Ahol IT van ott a kamattal jól tudják az inflát kordában tartani. Épp ezért van az IT.
"itt viszont ha válság van, akkor is infláció van, itt emelkednek az árak"
Az inflációnak elég jó szakirodalma van, de itthon kár is rá hivatkozni, hisz egy országban ahol az inflára még a közgazd 'elit' is azt mondja hogy jó, oda nem kell indoklás.
Ha a hitelezést nem pörgeti az alacsony kamat és a csökkenő kamat nem vezet tartósan romló valutához egy nyílt gazdaságban, akkor milyen inflációs hatása lenne a csökkenő kamatnak?
Tudom, hogy ezt egy nyolcadikos is latja egybol, de ala tudnad az erveidet adatokkal es szamitasokkal tamasztani? Pl hogy a jegybanki alapkamat mennyire es mennyi ido alatt gyuruzik at mondjuk a beteti es hitelkamatokba, hogyan alakitja a piaci varakozasokat, mik a konkret arfolyamhatasai, a berdinamikara gyakorolt hatasai, es vegso soron mennyire es milyen idotavon hat az inflaciora? Nyilvan ez szamitasok nelkul is egyertelmu, de vilagosits fol egy tudatlant, ha kerhetem. Meg nyilvan az MNB is tanulna belole, mert megsporolnanak egy csomo melot, ha teged szerzodtetnenek. Beszelned kene Orbannal, talan teged is benyom az MT-be es akkor vaghatsz, ahogy akarsz:)
Ugyan keves a tudasom, de abban a kevesben benne van az, hogy a monetaris politika nemileg modosul zero nominalis kamat mellett. Ennek megvan a maga irodalma, keresgelj a "monetary policy + zero lower bound" cimszavaknal. Persze tudom ezek csak mellebeszelesek, de mintha lenne nemi inkoherencia nalad. Eddig ugye arrol beszeltel, hogy a magyar alapkamat nem hat az inflaciora, es ezt azzal "tamasztottad ala", hogy folsoroltal orszagokat, ahol 0 az alapkamat. Igaz, azon orszagok eseteben se hoztal fel tul sok ervet amellett, hogy az inflacio es az alapkamat teljesen elszakadt volna egymastol. De ez nyilvan csak a tudatlansagom eredmenye...
Lenin alig 25%-os támogatottsággal (Alkotmányozó Nemzetgyűlés) csinálta meg a puccsot, és Hitler SEM volt túl szégyenlős, hiszen a totalitárus diktatúra bevezetés előestéjén a Reichstagban a náci párt csak a szavazatok alig harmadát kapta.....-
2. Az alapkamatcsökkentés 0,25%-kal miért politikai lépés (persze ha az egyest nem sikerül igazolnod, akkor ezzel kár is próbálkoznod)
Mert nincsen olan, szabadon válsztott európai alkotmányozó gyűlés, mely, mint törvényhozó hatalom- és ennek választott szerve- koordinálná az EU gazdaságpolitikáját......
Így aztán sajnos a mon pol még mindíg politikai lépés, iszen nem is lehet más az anyag (államérdek) természetéből fakadóan: gondolj csak az EU mostanában kicsúcsosodott permanens válságára....
az hogy irracionális érzések vezetnek ebből derül ki:
"Azt mondani hogy az infla nem túl fontos egy 40 éve folyamatosan az inflával küzdő országban"
Ráadásul más országokban működött az IT.
kiváncsi vagyok hány Magyarország nyitottságával, méretével, külső dependenciáival (pl energiahordozó) összemérhető és az IT-t sikeresen alkalmazó országot tudsz felsorolni
én kapásból mondok egy ellenpéldát: Izland, ahol az IT kifejezetten hozzájárult a valuta irreálisan magas nominális árfolyamának a kialakulásához, ami mellett az izlandiak eladósodtak, aztán amikor borult a bili és leértékelődött a valutájuk oda amit ténylegesen mindvégig ért, akkor meg egy bazi nagy adósság és devizahitel válságban találták magukat
a a tünetek jó része innen is ismerős
azért az is érdekes, egyszer elmagyarázhatná itt egy hozzáértő, hogy van az, hogy
a világ többi országában ha boom van, akkor infláció, mennek fel az árak,
ha nálunk boom van, akkor itt is mennek fel az árak,
ha recesszió van a világ bármely más országában, akkor ott defláció van, vagy 0 közeli infla, nincs kereslet, esnek az árak
itt viszont ha válság van, akkor is infláció van, itt emelkednek az árak
Igazából jobban belegondolva egy okot látok a magasabb inflációra, még pedig azt, hogy a deivza hitelezés gyakorlatilag megszűnt, a deviza hitelállomány csökken és ugyan az össz htelállomány is csökken, de a forint hitelállomány nő.
"Egyebkent szerinted az inflacio fuggott valaha az alapkamattol vagy ez mindig is a jegybankarok bloffje volt?"
Ha tudnád értelmezni, amit írok, akkor pár hozzászólással lejjebb erre megtalálnád a választ.
Ha a hitelezést nem pörgeti az alacsony kamat és a csökkenő kamat nem vezet tartósan romló valutához egy nyílt gazdaságban, akkor milyen inflációs hatása lenne a csökkenő kamatnak?
Erre várom tőled a választ, de csak nem sikerül megszülnöd.
A szád ismét nagy, a tudásod kevés, a legalapvetőbb tényeket sem ismered.
Japánban hány éve 0 közeli az alapkamat? 10? 20? Sikerült inflációt generálni? Nem. A defláció ellen küzdenek most is. Milyen náluk a hatása az évtizedek óta 0 körüli alapkamatnak az inflációra? Te tudod?
Az USA-ban a 0 kamat ellenére a cél alatti az infláció. És ez a minimális infláció minek a hatása, a 0 közeli kamatnak vagy a 10% körüli deficitnek? Te tudod?
Az eurózónában a jelenlegi 0 körüli kamat milyen hatással van az inflációra? Te tudod?
És a cseheknél?
És nálunk?
A nagyképű szövegeden kívül sok értelmeset nem olvasni tőled.
1. Javaslom a monetaris transzmisszioval kapcsolatban olvasgass. Egyebkent szerinted az inflacio fuggott valaha az alapkamattol vagy ez mindig is a jegybankarok bloffje volt? Vagy ha igen, most miert nem?
ha az mnb Fed típusú Taylor szabály alapján hozta volna a kamatdöntéseit, akkor másképp alakult volna a 2001-2009 közötti kamatpolitika, meg főleg a 2008-2010-es
Kiszamoltad? Melyik Taylor szabalyt hasznaltad es milyen parameterekkel?
Szerintem itt van egy dutch-disease paradoxon, hogy a kamatemelés hatására reálfelértékelődés következik be, erre spekulálva pénzt hoznak be és kihitelezik, a hitelből meg fogyasztási buborék jön létre, ami pörgeti a gazdaságot.
A dutch disease egy mas teszta, nem ezt jelenti.
Penzugyi stabilitas: en nem hinnem, hogy tojtak volna ra, inkabb arrol lehet szo, hogy rosszul szamitottak ki a kockazatokat. Bar tegyuk hozza, hogy az MNB idonkent figyelmezetett a devizahitelezes veszelyeire, de az ugy politikai prioritast elvezett. De a penzugyi stabilitas nincs ellentetben az inflacios celkovetessel, nem zarjak ki egymast.
Allam vs jegybank: ez a jegybanki hitelesseg elvesztesehez vezetett volna es nagy hiba lett volna. Pont azert garantaljak a fejlett orszagokban a jegybanki fuggetlenseget, hogy erre ne kerulhessen sor. Meg hogy a kormany ne tudja befolyasolni a jegybankot, aminek nalunk lottek...
Az inflacios celkituzes meg nem illuzio, a rendszer sok orszagban sok evig sikeresen mukodott es mukodik, csak megjelentek uj kihivasok is.
