Ez nem igaz, a páracső alja és teteje közt több fok is lehet a hőmérsékletesés. Minél nagyobb ez a hőmérsékletkülönbség, annál jobb az elválasztás. Gondold meg, forralsz egy 5%-os cefrét, ennek a forráspontja kb. 95oC. A páracső tetjén kijön az 50%-os alkohol, aminek a forráspontja kb. 89oC, azaz a páracső két vége közt akár 6oC differencia is lehet! (Valójában ennél mindig kevesebb.) A deflegmáció arról szól, hogy folyamatosan hűtjük a párát. A probléma csak az lehet, hogy nagyon nehéz egy gőzfázisú anyag hőmérsékletét pontosan mérni. Így egyetlen hőmérőn a hőmérséklet változása fontos információ, de két hőmérő hőmérsékletének az összehasonlítása félrevezető lehet.
Mottó: A hőmérő nem a mérni kívánt anyag hőmérsékletét mutatja, hanem a sajátját. Arról, hogy fölvegye a hőmérő a körülötte lévő anyag hőmérsékletét, mindig nekünk kell valahogy gondoskodnunk.
A cefre hőmérsékletének méréséből azt tudhatjuk meg, hogy mennyi a cefre alkoholtartalma. (Milyen hőmérsékleten kezd el forrni.)
A páracső alján lévő hőmérő arra jó, hogy tudjuk, mikor kezd el a cefre forrni. Ameddig nem forr, a páracső sem melegszik. Erre egy riasztást érdemes tenni. Ha meg főzés közben csökken a hőmérséklet, az problémát jelez, gázégő elaludt, nagyon leégett a cefre, eldugult a páracső, stb. Az ilyenek is megérnek egy riasztást.
A páracső fölső végén mért hőmérséklet elég jól korrelál a kifolyó anyag alkoholtartalmával - szerintem is ez a legfontosabb mérési pont.
A sisakban lévő gőztér hőmérsékletét nem tartom nagyon informatívnak.
Ha csak egy hőmérőt teszünk be, akkor azt célszerű a páracső legmagasabb pontjára tenni, mert az itt mért hőmérséklet jellemzi az adott pillanatban kifolyó párlatot.
Ahogy látom a különféle főzőket, legtöbben a cefre feletti gőzteret mérik. Egy sima, nem túl hosszú páracső esetén egyébként közel azonos a hőmérséklet mindkét helyen, de Pistorius, vagy ilyen-olyan tirnyek-tornyok esetén már lesz némi különbség.
Ha több ponton van hőmérő, több az információ is, de ez már inkább a műszaki/tudományos ambíciók terepe. Láttam itt már négy hőmérős rendszert is.
Én meg olyat láttam, hogy "Vaszilij szeszes ital", és hogy ez ráadásul "természetes aromát is tartalmaz". Nocsak, Vaszilijjel ágyazták a krumpliszeszt?
Több helyen is van lehetőségem pálinkát kóstolni. Még jót szerintem nem kóstoltam.
Könyvekben írják, hogy ha a csuklóra dörzsöl az ember 1-1 cseppett, akkor a gyümölcsre jellegzetes illatot kell érezni. Eddig még ilyennel én nem találkoztam. Volt viszont opálos színű, pici "olajfolt" úszott az üvegben (gondolom kozmaolaj) és hiába 47 fokosra volt beállítva kapart, szorította a nyelőcsövem, illetve olyan is volt amitől ahogy leért elkezdett csikarni a hasam.
A kérdésem az volna, hogy mit lehetne etalonnak tekinteni, amire tényleg azt lehet mondani, hogy finom, igazi jó pálinka?
Olyanra gondolok, ami boltban megvásárolható - hogy legyen viszonyítási alapom végre.
Ittam falusi vendéglőben otthonfőzött pálinkát. A tulaj büszkesége. Nagyon rossz volt, már a cefre is. Külföldi vendégei is vannak. Ök nem lesznek hívei a pálinkának.
Valami kellene, de nagyon nehéz. Mondják a piac megoldja, de addigra rá megy a pálinka.
30 éve főzi, már nem emlegetem hogy én is majdnem. Főzne 1 éve de jót.
Még soha nem ittam ilyen régi pálinkát! Az enyémből tervezgettem, hogy rakok félre, hogy érlelődjőn. Nálam pár literekről van szó gyömülcsönként az meg mindig elfogy következő szezonra!:) Tavaly sok körte volt-ez 4.5l-er páleszt jelent!:D Egy 7.5decis üvegbe raktam el bellőle, karácsonykor tervezem kinyitni. Kíváncsi vagyok a különbségre, bárcsak 1év érlelődés!:D Akkár az idei körtémmel is összehasonlithatom majd. Várható mennyiség 1.5-2liter.:)
Sokszor gondolkodtam már rajta, hogy mi lehet ez az érlelődés? Mi történik ilyenkor a pálinkába? Miért jobb az öregebb?
Az igazság az, hogy ha Isten is úgy akarja, és egyszer megvénülök, akkor a még élő haverokkal elszopogatjuk őket. De, ha nem úgy lesz, és az utódaim tivornyáznak belőle, akkor is boldog leszek :D :D.
A legidősebb darab egyébként egy 30 éves törköly. Tavaly hivatalos voltam egyik kolléganőm esküvőjére, és az ő nagyapja, mikor a kislyány megszületett elpakolt az azévi törkölyből 10 litert egy üvegdemizsonba - simán parafával zárta, meg viaszolta. Egész nagy vidéki lagzi volt, és a 10 liter szeszt majdnem mind sikerült szétönteni. Az ízét nem tudom mihez hasonltni... sima egyszerű törköly pálinka adottságai ott vannak benne, összetéveszthetetlenül, viszont az állaga, meg, ahogy csúszott a torkomon... minden túlzás nélkül mondhatom, nagyon egyedi volt.. csodálatos, nem ittam még olyat.
Szerencsére kaptam belőle fél litert, amit hazaérvén egyből palackoztam, meg raktam a többi közé :D :D... ha megérik a 30 éves házassági évfordulójukat, talán visszaadom :).
Sajnos iszonyat helyszűkében vagyok... a főzőből a páracsövet úgy szeretném kivezetni hogy gyakorlatilag egy 360 fokos törés legyen benne... a lényeg az, hogy a főzőből elindul jobbra utána 360 fokkal balra és ott jön a hűtés... így a páracsövem elég hosszú lesz /170 cm / elméletileg szerintem ugyanmindegy törik vagy nem törik de mielőtt elvágom a csövet azért megkérdezném mi a véleményetek?
Csak a gyümölcs párlatra lehet ráírni, hogy pálinka, a többi csak ... ízű szeszesital.
Ha boltba vesszel pálinkát mindig alapossan nézd meg, mert sokszor trükős. Ha nincs rajta, hogy pálinka akkot nem az! Valamelyiknél szép dizájnos üvegre rávan írva nagy betűkkel, hogy SZILVA, aztán hátul a kis betűs résznél van a lényeg. Pl. "összetevök: szilva pálinka2%......"
Milyen 37,5% alatti illetve mézes italon láttad a „pálinka” megnevezést? Én szoktam nézegetni a polcokat, de ilyet még nem láttam. (Az ágyas más, az hivatalosan is pálinka.)
A pálinkatörvény szerintem is kitérhetett volna még 1-2 dologra, de a zsűrizés nem lenne jó ötlet, ilyen a leghíresebb italfajtáknál sem létezik. Olyan törvényt nem lehet hozni, hogy „ha nem elég finom, akkor nem pálinka”, kivéve, hogy az alapanyag ízének ott kell lennie. Az előállítás mikéntjét meg az összetevők (pl. illóanyagok) mennyiségét lehet részletesen megkövetelni, és ezzel lehet a gyenge termékeket gazdaságtalanná tenni (pl. az helyi eredetvédettségű pálinkáknál vannak ilyenek). De még ez sem működik, ha a vásárló minden szarért hajlandó sokezret kifizetni, és szerintem most még itt tartunk.
Meg aztán sok gyenge cefrét úgy főznek meg egymenetesben, hogy az eredmény könnyen iható legyen, ami az íz-aroma rovására megy, de cserébe eltűnnek a hibák is. Ez jellemzően nem hasonlít az otthonfőzöttre, meg jónak sem jó, de attól még pálinka (persze elhiszem én, hogy szoktak csalni is, dehát azt sem lehet akárhogy). Ellentétben a kétdekással, ami nem szilvából van, hanem cukorrépamelaszból:)
Ha 8 menetes hűtőd volt akkor abból kijön még egy hűtő. 3 menet is elég ami 3m rézcsövet jelent. Acélcsőből inkább 4-5 m ad ugyanakkora hűtést. Nem jó ha fölöslegesen csurdogál még a szesz a rézhűtőben ha már úgyis lehűlt. Tehát vágd el 3 menetnél és ha nem hűtene rendesen akkor még ott van az 5 menetes darab az biztos elég.
A fűtésed olyan legyen, hogy az üstöd minden 10l-jére 1kW essen tehát nálad 9,5kW-os gáz égőfej vagy villanyrezsó kell, akár teli az üstöd, akár nem.. A fatüzelésnek nem tudom a kW megfelelőjét. A felfűtési idő 1óra és 1,5 óra között normális, a lepárlás 2,5 óra és 4óra között. A tisztázásnál az üst telítettségétől függ, teli üst 4-5 óra.
Akármilyen kevés alszeszt is elkezdhetsz finomítani csak a fűtést kell finoman használni az elején a z előpárlat elválasztás sikere miatt, épp csak csöpögjön. Finomítsd külön a 12 liter szilvát.
spermadon
Az ecet semlegesítésére borászati meszet használnak, nézd meg a borászati boltok kínálatát, ott kell lennie. Az adagolás a csomagoláson. Ha neked is erjedés közben ecetesedik (nekem már volt ilyen), akkor legközelebb hipózd ki a vödröt, hordót amivel az édes cefre érintkezik.
CefreTársaság
A 75715 hsz.-ban kérdeztem tőled, de nem vetted észre: Mi az a killer hatás? Jól értem, záptojás szagot mulasztottál el oxigénbevitellel? Ennek mi a magyarázata?
