Ide várom azokat a szabadidős vitorlázást kedvelő kalandorokat, akik az "ultrakönnyű" - azaz tőkesúly nélküli - vitorlázás gyakorlói, szerelmesei, megszállottai... :o)
Teljesen igazatok van, használni kellene (főleg „szakszerű” segítséggel). Az a baj, hogy a kész sójakocsit szét kellett szednem (elküldtem lubickolni a jó forró horganyfürdőbe) és megint csak a partról figyelem a jó kis szeleket :)) meg kéne egy orrvitorla is…(mani, mani, mani …:))
De legalább addig is hasznosan töltöm az időm: már az összes csigát, klemmet megtisztítottam, működőképessé tettem (némelyik mozdulatlanná volt „dermedve” a rárakódott só/vízkő rétegtől), az egyenlőre felesleges dolgokat leszereltem és elmondhatom, hogy a kormánylapáttól az árboccsúcsig minden egyes darabját ismerem. Igaz, használni még nem tudom, de ha majd fogom, akkor fizikailag jól fog működni, az tutti.
Ez a kis hajó fénykorában egy jól felszerelt profi kis jószág lehetett (minden jóval ellátva – orrtuba: erről viszont fogalmam sincs, hogyan használták (ha jól tudom, a hátszélvitorlát tudták kezelni rajta keresztül úgy, hogy nem kellett előre menni a hajó orrába) - és használták is valamikor, mert a „maradványai” még megtalálhatóak.
Később egy toldozó-foldozó gazdához kerülhetett, aki nem igazán foglalkozott pl. egy csiga javításával/cseréjével, inkább megoldotta másképp. A fa burkolatokat cserélni kellene (ha ráülök félek, hogy szálka megy a sejhajomba) mondjuk ideiglenesen le tudnám ragasztani valamivel, lakkozni már nem érné meg, de inkább műgyantával helyettesíteném. Mivel itt beugrik a képbe a műgyanta, ezért gondoltam + ban a gerinc erősítésére (nem mai darab + esetleges aktív használat), bár semmilyen külső látható nyom nem indokolná. Vannak a vízvonal felett pókháló szerű repedések (nem szélesek), de nem látható zúzódás, nem benyomhatóak, kemények. Ha ez a verzió van, akkor az a szakember szerint abból is adódhat, hogy túl vastag a külső réteg és nem képes követni a benyomódásokat rugalmasan (nem a természetes használatból, hanem a szállítási/tárolási hiányosságokból adódóan).
Mivel még nem tudom vízre rakni + jön a tél, nyugodtan felfogható a dolog hajó-átalakítási hobbikén is :)) De nem baj tavaszra csili-vili lesz :))
Igaza van a Don-nak. Az első hajómra én is terveztem ezt-azt a fotelből (télen) ... és egy részéréről (a vizen !!!) kiderült hogy talán nem úgy, vagy nem oda, vagy nem akkorára kellett volna.
Azóta sokkal óvatosabb lettem - nem csak a saját hajómmal, de a máséval is, ha kérnek egy-egy módosítást ezen-azon.
Ha van rá módom, javasolok is egy kis közös kihajózást, hogy lássuk meg együtt, hogy valóban annyit kell-e levágni abból a vitorlából, vagy például valóban annyira hátra kell-e vinni azt a foksott-klemmet - mint ahogy azt a gazdi gondolta?
A legtöbbször - közös megegyezéssel: NEM.
Nem mint ha hülyeséget akarna a sporttárs, de sokszor van, hogy 5-10 centi ide, vagy oda is sokat javíthat vagy ronthat egy (egyébként egészséges) elgondoláson.
Szóval, én is azt javaslom, hogy "lakd be" előbb a hajót - különböző szél- és víz-körülmények közt - és csak azután vedd elő a flexet, a dekopírt, az excenter-csiszolót - vagy az üveg-paplant és a gyantás-bödönt :-)))
"A későbbiekben egy kicsit meg szeretném emelni a taposó felületet"
Úgy emlékszem azt mondtad, hogy teljesen kezdő vagy. Szerintem mielőtt nagyobb átalakításokba kezdesz, inkább használd a hajót, csináld meg rajta, amit muszáj, aztán menj és vitorlázz vele egy szezont, hogy lásd mi az amire tényleg szükséged van, mert ez így csak elmélet. Már ha azért vetted, hogy vitorlázzál, ha a hajóátalakítás a hobbid, akkor nem szóltam.
Szeretném a hajó alját (most a belsőre gondolok) megpucolni a rákent előző rétegekről. Tudtok valamilyen hatékony megoldást rá ? A hullámos + sarkos alakzat + szűk hely miatt csiszolgatással elég nagy szívás lenne…
A későbbiekben egy kicsit meg szeretném emelni a taposó felületet (sík legyen, csúszásmentes, a ventilek ne legyenek annyira útban + a kellemest a hasznossal: erősíteni a gerincet és környékét. Ezt kezdtem körbejárni.
Az alapötlet az lett volna, hogy felpucolom a felületet, távtartókkal rárakok egy sík PVC lapot (amire 15-20 cm-ként 25-ös lyukakat készítek), lesúlyozom, kifújom valami kevésbé táguló habbal és egybe dolgozom az oldalfallal. Egy segítőkész Úr (Miklós) - aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik a műgyanták terén - ezt nem javasolja, mert ha a szendvicsszerkezetbe víz kerülhet (márpedig biztosan kerül) az nem tud egyszerűen eltávozni és ez különböző problémákat okozhat…(azt is mondta, hogy a műgyanta rendszereket nem illő keverni egymással: poliésztert poliészterrel, epoxit epoxival kellene javítani a kötés erőssége miatt!)
Lehet, hogy csinálni kellene egy kiemelhető (mint pl. a csomagtartó tálca) aljzatot…
Ez egy redőnytárcsa, amit nem csak hevederrel működhet, alapból zsinóros verzió is. Ízlés szerint kérhetjük egyszerűbb műanyag csapággyal, de a fém csapágy is "hajós-illesztésű", viszont a csapágy univerzális, a kívánt irányba fordítva lehet talpcsapágyként is használni! Ez is csavarna, mint az állat, csak a látvány, hát … (mondjuk a deck alá szerelve …)
Marha drága is: ha jól látom, az egész kerül (a drágábbik!!) vagy 800,-Ft-ba :))
Az első (a fehér spulnis - Ellie's home-made) megoldás nem tudom, mennyire foroghat könnyen?
Én hiányolom belőle a felső „csapágyazást” (szerintem a húzáskor keletkező erő összetevője a spulni felső peremét nekinyomja a palást belsejének – súrlódik/befeszül), de light verziónak egész jó lehet.
Ha lesz egy kis időm, lehet, hogy megcsinálom a heavy kivitelt egy 110-es sárga PVC csőhöz való dugó-kupak kombóból. A kupak palástjának nagy részét levágnám és a kész szerkezetre ráhúzva így képeznék egy felső „csapágyazást”. A deluxe változat kapna egy kis dizájnelemet + festést, így szerintem egy egész gusztusos és jól működő olcsó verzió lenne. Mondjuk átm. 110 az már szép darab, viszont kellő nagyságú spulni átmérővel lenne nyomaték bőven, csavarna mint az állat :-))
A 2. (PVC csöves-tárcsás) egész jól működhet alapból, csak a látványa, hát …
A sárga dugó-kupak páros olyannyira jól passzol egymáshoz, hogy összenyomása (a bent lévő levegő miatt) csak csavarva lehetséges. Na, próbáljuk ki, mit csinál vizesen: tökéletesen forog egymásban, de a SZÉTSZEDÉSE, na az elég húzós volt (itt már csavargathattam, nem jött) :-// Megfúrni nem akartam (kapjon végre egy kis levegőt), mert a páros a horgony-csőbehúzó szett + kötelező felszerelés (lámpa, stb.) vízhatlan tárolójának oszlopos tagja :)
Neked is ilyen PVC-s van? Valós körülmények között is jól működik?
Dobj fel egy fényképet róla – ha nem gond.
Nehogy megsértődj már :) Vannak olyan emberek, akik szeretik a fémet (nem csak olyan színes –esetleg sült kábel formában:) – én valszeg ebbe a kategóriába tartozom – és ha valamit tartósan és terhelésnek esetleg kitéve meg kell oldani, először ezen a környéken turkál az agyam – néha túllőve a célon.
Szerintem teljesen jó dolog, hogy az adott problémát több oldalról közelítjük meg, mert átbeszélve a dolgokat el lehet jutni egy olyan megoldásig, ami:
OLCSÓ;
kis barkácsolással mindenki által hozzáférhető anyagokból egyszerű eszközökkel elkészíthető;
MŰKÖDŐKÉPES: itt esetleg tovább reszelgetjük, hogy egyre könnyebben, egyszerűbben működtethető, tartós, megbízható legyen.
Ha pedig a delikvens az első végighajózott szezon után nem retten el, hajóján már semmi egyéb javítani való sincs (vagy egyszerűen jól néz ki a karácsonyfa alatt), akkor lehet gyűjteni egy több tízezres darabra (ezek a gyári megoldások szerintem – az egyedi „gyártású” házi megoldások költségeit ismerve – fokozottan indokolatlanul drágák.
Ne vedd magadra, mert most ezt egyáltalán nem neked szántam.
Utánanéztem a neten, "home-made sail furl-roller" (vagy valami hasonló) keresőszóval - és egy ilyen, két farostlemezből és egy fél-csőbilincsből összegányolt rettenettel van telefosva a net - ezalatt a címszó alatt.
Több, különböző bejegyzés is van róla, 100 fotóval - szóval szívos a faszi, minden esetre.
Na, kérlek, én arra gondoltam most speciel - és nem a te rolleredre. Ez komoly.
There are many different types of roller furling systems. This furler is a "wire luff" type which requires a jib that has a stainless steel wire sewn into the luff, or has a "jib set flying" (a jib that does not attach to a stay). If your jib hanks onto a fixed forestay or needs to wind around a forestay this furler won't work for you. The furler you need would be more like this one, or perhaps this adaptation.
In issue #58 of Small Craft Advisor magazine, Kirk Gresham wrote an excellent article on how he designed and built two roller furlers for his 17' cutter Eider for a mere each using bits of scrap and a few bits and pieces of hardware from a local hardware store. This saved Kirk a whopping 0 off the 0 price tag he was quoted for two furler units from a local Port Townsend chandlery. I knew from the moment I read Kirk's article that I wanted to build one of his furlers too. I love building things. I'd much rather build something than buy it, even if it ends up costing me more. But in this case building it saved me hundreds of dollars too. That's a two-fer for me!
I had a couple questions after reading the article, but I knew Kirk attends the Port Townsend Wooden Boat Festival every year, so I met up with Captain Kirk at the festival last fall. He answered all of my questions and allowed me to take some close up photos of his furlers.
Being a designer, I couldn't resist making some improvements to the design. I used bronze thrust washers in place of the steel radial bearings Kirk used, and I made the spool from a solid piece of hardwood instead of using a section of PVC pipe. These two changes significantly increase the strength of the furler, make it operate more smoothly and increase corrosion resistance. I also used an ABS end cap instead of the bent aluminum strap used to contain the furling line. It looks better and does a better job of containing the line.
So, here I present my improved version of Kirk's roller furler.
Making the Drum Assembly
The drum is made from an inexpensive 3" ABS sewer pipe end cap available at any store that sells sewer pipe, like Home Depot or Lowes. You will also need a stainless steel eye-bolt. I used a 1/4" x 4" Stanley V2161, but welded eye bolts are a better choice as they are much stronger. To make the drum assembly, drill a 1/4" hole in the center of the end cap for the eye-bolt. Drill 7/8" diameter holes every 45 degrees around the outside for access to the furling line. Locate these holes so they are 1/4" below the open end of the cap.
I also drilled a series of small drain holes in the bottom of the drum.
Use locktite to secure the two nuts on the eyebolt.
Making the Spool Assembly
To make the spool assembly, first I cut two plywood disks from scrap 1/4" plywood. The outer diameter of the disks should be just slightly less than the inner diameter of the ABS cap, which is 3.5" diameter. We don't want the furling line to slip through the gap. Sandwiched between the disks is a piece of oak (or any other hard wood) that is 2" in diameter and 7/8" thick. Glue these three pieces together taking care to align them accurately. Drill a 1/4" hole through the center for the eye-bolt. Drill two more holes to match the stainless steel U-bolt legs. The U-bolt I used is a 1/4" x 1-1/8 x 3-1/2 Stanley V2193. Drill one extra hole in the upper disk for the stop knot of the furling line. Paint the spool with several coats of enamel paint. Cut and file the legs of the U-bolt flush with the nuts. Use locktite to secure all 4 nuts.
Assembling the unit
To assemble the unit, place the spool onto the eyebolt of the drum assembly. Then add a 1/4" stainless steel washer, your thrust bearing, and a locknut. The thrust bearing is simply two 1/4" I.D. sintered bronze thrust washers. These strong, inexpensive corrosion resistant self-lubricating washers should be readily available at any good hardware store, or you can order them here. Once in a great while, apply a drop of motor oil to the thrust washers. It will soak into the porous metal and lubricate them for a long time. A ball bearing can be used instead of the thrust washers if you prefer. They are more expensive but will operate more smoothly, especially when under high tension. This is the type of bearing you would want. The exact size you need will depend on your eyebolt and u-bolt.
Tie a stop knot in the end of your furling line, feed it through the hole in the upper disk and out through one of the holes in the drum. Spin the spool to wind up the line.
Upper Swivel
A swivel is required between the end of your jib halyard and jib. This anchor swivel available from Duckworks, is a good choice. It is extremely strong, inexpensive, and although it's not a ball bearing swivel, it spins remarkably easy even when under tension.
This furler works perfectly on my Navigator Ellie and I couldn't be more pleased with it. If you have any feedback or if you build one of these furlers for yourself, I'd love to hear about it. Please leave a comment below.
Hát ez bizony nagy melléfogás ! Ha már lemezzel boritják az orrtőkét akkor nem kellene vonószemet tenni bele. Ez pont megakadályozza hogy ütközésnél felcsusszon mondjuk a stégre.Vagy azt a vonószemet fel kellett volna tenni egészen a deck alá!.
Részemről, jómagam is megerősítettem az orrveret talpazatát a deck alatt - mert fostam, hogy egyszer majd sikerül kirángassam a helyéről az egész cuccot - és akkor nem a bum fog fejbeverni... hanem az árboc.
És az azért már durvább mutatvány, egy hangyányival :-)))
Na ezt tépje ki :))))
Nem semmi ormány.. (biztosan meg kell erősíteni, főleg ha nem tengelyirányú a rögzítés).
"nekem ez marást, esztergálást, hengerítést, extrém méretű lyukak ( átm. nagyobb, mint 14 :) fúrását jelenti.."
Hehehe :-))) kihagytad a sík- illetve furat-köszörülést, a lézer- illetve vízvágást, az AVI-s aluminium-hegesztést, a tüzihorganyzást, az eloxálást... de még a porfestést is.
Abszolút gusztusos megoldás - bár itt csatlakoznék Don Quijote intelmeihez - ami a dek azon-ponti szilárdságát illeti.
Tényleg marhanagy húzóerő lép ott fel.
Részemről, jómagam is megerősítettem az orrveret talpazatát a deck alatt - mert fostam, hogy egyszer majd sikerül kirángassam a helyéről az egész cuccot - és akkor nem a bum fog fejbeverni... hanem az árboc.
És az azért már durvább mutatvány, egy hangyányival :-)))
Ugyanakkor meg nem tudom miért hiszem én azt (ez csak megérzés, nem volt dolgom vele) - hogy a végtelenített megoldást nehezebb (körülményesebb) kezelni, mint az egy-madzagost.
Ugyanis, amikor az egyik kötél húz - a másik értelemszerűen "tol"... hát tudjafene, lehet elfekszik ott magának, de az is lehet, hogy szaporán húzgálni kell magunk felé, hogy ne legyen gubanc belőle :-))).
"És hogy fokozzam a dolgot, tapasztalatból mondom, hogy a "hajós-illesztés" az bizony nem ugyanaz mint a szárazföldi."
Gondolhattam volna :) Már eddig is sejtettem hogy ezek a hajósok olyan kőműves-félék, mindent össze-vissza kötözgetnek meg drótoznak meg fótoznak, csak húzni tudnak, tolni nem :)) mintha valahol azt olvastam volna, hogy a mostani vitorlás sport sokat köszönhet egy kőművesnek :) meg volt egy másik, az meg egy FODRÁSZ! ... sehol egy gépész :)) biztos mind megszorult …
Akkor lehet, hogy a csapágybolt felesleges volt (ha megnézed a tengelyt, a két csapágy között van egy szürke peremes alátét, ami a bizt. öv tartozéka – oszt lehet, hogy kijön az egész 1500-ból ;))
Szóval a lényeg a gépműhely kihagyása volt (nekem ez marást, esztergálást, hengerítést, extrém méretű lyukak ( átm. nagyobb, mint 14 :) fúrását jelenti..
Mondjuk a hengergörgős talpcsapágy azért tényleg egy kicsit túlzás ;))), de a zárófedelek meghagyása miatt egy darabig még működhet… hacsak nem lesz vizes :))))
Hát igenm, a végtelenített verziónak értelemszerűen alacsonyabb a dobja - ami nem hátrány, ugye.
A fokfallt valóban istenesen meg kell tépni - különösen akkor, ha reffelni is szeretne a sporttárs - ugyanis akkor a terhelés java a forstág közepe felé tódul és akkor bizony behajlik a sodrony - ha nincs baromira megfeszítve.
A csapágyazás ellen (mint olyan) nekem sincs kifogásom - pláne ide, ahova axiális (nyomócsapágynak is hívott) eszköz dukál(na).
De ide (én szerintem!) nem szokványos, gépipari csapágyakat használnak a gyártók - hanem speckó, rozsdamentes fajtát - nem egyszer műanyag (értsd: bitangerős kompozit) golyóbisokkal (tűgörgőkkel) benne.
Én szedtem már szét csapágyazott csigát, meg klemmet is - hát ezekben is ilyet találtam, nem acélgolyókat.
Ugyanakkor a "zsíros" műanyag (netán teflon) - egy tükörfényes inox felületen - elég tűrhetően csúszkál ám - még terhelés alatt is.
Továbbá én azért óvatosan helyezném át, mert nagyon meg kell tépni ám azt a fockfallt ha rendesen vitorlázni akarunk, az új bekötési pont nem biztos, hogy elég erős lesz ott belül a hajó orrán.
Ugyanezért tesz a világ ortodox fele csapágyat minden fokrollerbe: hogy terhelés alatt is forogjon.
Na, ez már döfi - ez már nem a két, lombfűrésszel kivágott farostlemez-tárcsa közé nyomorított PVC vízvezetékcső. Ez tetszik, remek ötlet.
Sőt, még az ellen sincs kifogásom, hogy "unortodox" módon, a deck alá kerül a gépezet - nincs annak semmi baja attól, sőt, így legalább jó lentről lehet indulni a fokkal - nem emeli ki 15 centit a roller.
Annyi megjegyzésem azért lenne, hogy részemről, hajóra, tuti nem raknék golyós-görgős csapágyat ilyen helyre. De nem ám. Tudom, ez a világ legkorrektebb megoldása... csak sajnos hajóra nem hálás.
Ehelyett inkább valami minőségi műanyagból (a poliamid-relon családból... netán teflonból) esztergáltatnék egy perselyt oda - tengelyként meg egy fényesre felpolírozott saválló szárat használnék.
Na, ennek tényleg nincs halála - még hajón sem.
És hogy fokozzam a dolgot, tapasztalatból mondom, hogy a "hajós-illesztés" az bizony nem ugyanaz mint a szárazföldi.
Vagyis a persely furata és a tengely közé minimum 1 tized mm játékot (luftot) kérnék - ami szokványos gépezetnél botrányos ugyan... de hajós-kütyünél bizony kell ennyi.
Igaz, egy ilyen perselyért tuti elkérik az 1.000-1.500 Ft-ot - de le van szarva, egy darab kell és "egy életre" szól. :-))))
Na itt is van… Én a hajóorrba a fedélzet alá tervezem (remélem nem fog aggatni semminek) fixen rögzíteni, ezért nincs alsó kimenete, a menetes részhez csatlakozik majd a kilépő (a vitorlához csatlakozó) fej.
Tehát vegyünk egy jó állapotú (de hibás -> olcsó) biztonsági övet kompletten a bontóból (ez pl. Seat) amit szétberhelünk (vigyázat: rugó ugrik szét…), eltávolítjuk róla a felesleges részeket, tengelyét megtoldjuk egy betonba üthető dűbel levágott szárával (felső csapágy miatt) felső lyukat a házban kireszeljük a kapott csapágy külméretére (20 mm), csapágyakkal ellátva szereljük, lebiztosítjuk, fedeleket visszarakjuk és már kész is a finom kis fokroller. Egyéni ízlés szerint a házra rögzített lemezzel tengelyirányú alsó fix rögzítési ponttal is elláthatjuk :-))
Ami a jó hír: nem kell gépműhelybe mennünk, viszont rendelkeznünk kell fúróval, flex-szel, heg.apparáttal (de jó lett volna, ha van egy CO-m..) és némi kis idővel.
Költségek: bontó: 1000,-Ft (1500 lett volna, de hibás ugye :-)), csapágybolt: hengergörgős talpcsapágy + felső porvédős olcsó csapágy 10-es lyukkal: 1100,-Ft, dűbel: kb. 300 lehet? Még kellenek a vitorlához kapcsolódó alsó-felső elemek. Maszív, csapágyazott szerkezet.
Szumma kb 3000,-Ft, de ezért még kapunk jó kis vezetőket + 3 m tutti hevedert egy jó kis csatlakozóval a végén (pl. csörlő --- hajóorr összekötése) olyan minősített varrással ellátva, amelyet még GPS kolléga sem minden nap öltöget :))
Azért jó mi: vitorlám még nincs, de a rollere már itt heverészik :))
A munkahosszig hevederekkel működtetném - a csévét egy tárcsával középen két részre megosztva- (felcsévélődés miatt, hajótesten belül nem látszana), utána átváltana kötélre. Ötlet milyennek tűnik? Csinált már vki ilyet? A vezetőt ennek eldöntése után raknám rá.
Gondolkodom még az ékszíjtárcsa jellegű megoldáson is .. tök egyszerű lehet.
OFF: nem semmi ennek az egyszerűnek tűnő szerkezetnek a technikai megoldása + kivitelezése! Valami szuper precíziós műanyag kötyük dolgoznak benne, biztos agyaltak egy pár napig rajta.. Mellesleg: a kilincsszerkezet adja magát egy könnyű csörlő elkészítéséhez is ))
